Új Szó, 1997. december (50. évfolyam, 276-299. szám)

1997-12-08 / 282. szám, hétfő

EL POLITIKA ÚJ SZÓ 1997. DECEMBER 8. KRONOLÓGIA Lakott területre zuhantak Párizs. Az irkutszkban tra­gédia kapcsán összeállítást készült a legsúlyosabb ha­sonló katasztrófákról. 1972. június 18-án a Bri­tish European Airways Trident típusú gépe Lon­don egyik külvárosára zu­hant; 118-an meghaltak. 1975. júniuá"24-én az ame­rikai Eastern Airlines Boe­ing 727-es gépe a New York-i Kennedy repülőtér közelében, leszállás köz­ben egy autósztrádára zu­hant; mind a 112 áldozat a gépen utazott. 1978. szeptember 25-én a San Diego fölött egy Boe­ing 727-es összeütközött egy Cessnával, majd lezu­hant; 144-en haltak meg, köztük a város 8 lakosa. 1982.januárl 3-án az Air Florida egyik Boeing 737­ese röviddel felszállás után Washington központjában nekiütközött a Potomac fo­lyó egyik hídjának, majd a folyóba zuhant; 78-an hal­tak meg, köztük 2 járókelő. 1982. július 9-én a PanAm Boeing 727-ese röviddel felszállás után New Orleans egyik külvárosára zuhant; 153-an meghaltak, köztük a kerület 8 lakosa. 1987. augusztus 16-án az amerikai Northwest Airlines DC-9-ese Detroit mellett felszállás után egy közúti felüljárónak ütkö­zött, majd egy autósztrádá­ra zuhant; 161-en haltak meg, köztük 6 autós. 1988. december 21-én a skóciai Lockerbie fölött fel­robbant és lezuhant a PanAm Boeing 747-ese; 270-en meghaltak, köztük a város 11 lakosa. 1991. október 5-én az in­donéz hadsereg Hercules C-130-asa Jakarta mellett egy épületre zuhant; 136­an haltak meg. 1992. október 4-én az izra­eli El Al Boeing 747-es szállítógépe két épületet rombolt le Amszterdam­ban; 43-an haltak meg. 1996. január 8-án egy An-32 típusú szállítógép egy kinshasai piactérre zu­hant; a hivatalos adatok szerint 300-an haltak meg. 1996. október 31-én a bra­zil TAM légitársaság egyik Fokker típusú gépe Sao Paulo egyik lakónegyedére zuhant; 101-en haltak meg, köztük 5 helyi lakos. (PAN) Az olasz pénzügyminisztéri­um adócsalás gyanújával vizsgálatot indít Luciano Pavarotti ellen. (ČTK/AP) Gyengébb volt a földrengés Róma. Olaszország közép­ső részén, Umbriában 10 héttel a szeptemberi nagy földrengés után tegnap reggel ismét megmozdult a föld. A rengés, amelynek erőssége a Richter-skála szerint ezúttal csak 3,8-as volt, sem sebesüléseket, sem anyagi károkat nem okozott. (MTI) Elnökválasztás volt Szerbiában Második próbálkozás MTI-TUDÓSÍTÁS Belgrád, tegnap reggel hét óra­kor Szerbia-szerte megnyíltak a választóhelyiségek, s megkez­dődött az újabb elnökválasztás. A 7,2 millió választópolgárnak este nyolc óráig volt lehetősége arra, hogy válasszon a 7 elnökje­lölt közül, azonban csak három politikusnak: a baloldal jelöltjé­nek, Milan Milutinovicsnak, to­vábbá Vojiszlav Seseljnek, a Szerb Radikális Párt elnökének és Vuk Draskovicsnak, a Szerb Megújhodási Mozgalom elnöké­nek volt esélye a győzelemre. A szavazást azért kellett ismét kiírni, mert a szeptember 21-i és október 5-i fordulókban egyik jelöltnek sem sikerült győzelmet aratnia: az első körben egy poli­tikus sem szerzett abszolút többséget, míg a másodikban a részvételi arány nem érte el az ötven százalékot. Az első jelen­tések szerint a szavazás fenn­akadás nélkül zajlott. A vokslás menetét az EBESZ harminc szakértője követte figyelemmel. Tegnap befejeződött a sztrájk Izraelben Behívót kaptak a közalkalmazottak A romok és roncsok között találták meg a szerencsétlenül járt gép két fekete dobozát is. (ČTK/AP) Az irkutszki légi katasztrófa becslések szerint száznál több áldozatot követelt A mentés még folyik Moszkva. A szibériai Irkutszk közelében, az Irkutszk-2 néven ismert hadiipari település város­központjára zuhant szom­bat reggel, felszállás köz­ben egy orosz An-124-es repülőgép. ÚJ SZÓ-ÜSSZEÁLLÍTÁS A Ruszlán néven is ismert kato­nai szállítógép az Irkutszk mel­lett lévő repülógyár légikikötő­jéből szállt fel, nyolc perc múlva lezuhant és kigyulladt. Az időjá­rási viszonyok teljesen normáli­sak voltak. A légikatasztrófa színhelyén azonnal megkezdték a mentést. Borisz Jelcin a nap folyamán részvéttáviratot küldött az irkutszki terület kormányzójá­nak és sürgős anyagi segítséget ígért a katasztrófa áldozatainak. Közép-európai idő szerint vasár­nap hajnalban érkezett Ir­kutszkba Viktor Csernomirgyin, hogy személyesen irányítsa a légikatasztrófa okainak kivizs­gálására létrehozott kormánybi­zottság munkáját. Több mint 1500 mentőmunkás folytatta egész éjszaka a kuta­tást annak a négyemeletes lakó­háznak a romjai közül, amelyre a gép zuhant. Szakértők szerint biztosra vehető, hogy legkeve­sebb száz ember vesztette éle­tét. Zuhanásakor a gép megron­gált három másik lakótömböt, egy iskolát, valamint egy árva­házat is. Ez utóbbiban két gye­rek vesztette életét a zuhanás után keletkezett tűzben, amely a környékre is átterjedt. A tüzet tegnapra virradóra sikerült elol­tani. A mentőalakulatok tegnap délig 40 ember holttestét emel­ték ki a roncsok és a romok alól. Tizenhárom sebesültet szállítot­tak kórházba, köztük gyermeke­ket is. Délig 40 ember holt­testét emelték ki a ro­mok alól. A romeltakarítási munkák fel­gyorsítása érdekében hat eme­lődarut, számos buldózert és földgyalut is a helyszínre szállí­tottak, s a környéket hatalmas reflektorokkal világították be. A romok között rekedt emberek felkutatását azonban csak haj­nalban lehetett megkezdeni, mert a mentőalakulatok éjjel a reflektorok felhasználása elle­nére sem tudtak behatolni az épületbe. Az Interfax hírügynökség teg­nap katonai forrásokra hivat­kozva azt jelentette, hogy a Ruszlán két baloldali hajtóműve mondta fel a szolgálatot, s ez okozta a súlyos légikatasztrófát. A pilótáknak állítólag még volt idejük arra, hogy erről tájékoz­tassák az irányítótornyot. A szállítógépen - amely két SZU-27-es gyakorlógépet vitt volna Vietnamba - 23 ember utazott, s valamennyien életü­ket vesztették. Az 1984 óta gyártott „Ruszlán" szállítógép 69 méter hosszú, 21 méter magas, 405 tonna felszállási súlyú légi jármű, szár­nyainak fesztávolsága 73,6 mé­ter. Az An-124-es típusból szom­baton zuhant le az ötödik, a ko­rábbi légikatasztrófák 1992-re, 1993-ra, 1995-re és 1996-ra da­tálódnak. Az Irkutszknál szeren­csétlenüljárt gép 11 éve repült, a hatezer engedélyezett repülési órából 1034 órát teljesített. A gé­pet alig egy hónapja szervizelték az előírásoknak megfelelően. A gépet Vlagyimir Fjodorov első osztályú pilóta vezette, aki 2800 repült órát gyűjtött össze. Irkutszkban legutóbb 1994. ja­nuár 3-án történt súlyos légi­szerencsétlenség: egy TU-154­es zuhant le 125 ember halálát okozva. MTI-HÍR Jeruzsálem. Izraelben nap reg­gel újrakezdte az általános sztrájkot a szakszervezeti szö­vetség, mert a kormánnyal az éj­jel folytatott tárgyalások nem vezettek eredményre. Válaszul az izraeli kormány a rendkívüli állapotról szóló törvény alapján behívóparancsot küldött a sztrájkoló közalkalmazottak egy részének. Évek óta a mostani volt a legko­molyabb munkabeszüntetési akció Izraelben. Pénteken úgy tűnt, hogy lesz idő a megegye­zésre, mert a Hisztadrut szak­szervezeti szövetség felfüggesz­tette a sztrájkot a tárgyalások si­kere érdekében. A pénzügymi­niszter azonban nem akarja ér­vényesnek elismerni a még a mukáspárti kormány utolsó he­teiben kialkudott nyugdíjazási feltételeket, és ezen megbukott a megállapodás. A kormány behívóparancsa a stratégiai fontosságú intézmé­nyek alkalmazottait érintette. A parancsot a Bezek telefontársa­ság, a Ben Gurion nemzetközi repülőtér, a minisztériumok és a vízművek dolgozóinak küldték ki. A behívóparancsok elleni til­takozásul tegnap délelőtt a sztrájkoló közalkalmazottak le­zártak több tucat utat és útke­reszteződést. Az így kialakult ká­osz is nyilván hozzájárult ahhoz, hogy a kormány végül is beadta a derekát, s a szakszervezet este tízkor lefújta a 700 ezer közal­kalmazott sztrájkját. Sokat elárul, hogy ki hol vásárol fegyvert Pozsonynak MiG kell MTI-TUDÓSÍTÁS Moszkva. Szlovákia az orosz MiG-29-esekre kívánja építeni légvédelmét - erősítette meg pénteki moszkvai tárgyalásain Jozef Gajdoš, a szlovák védelmi tárca államtitkára. A szomszédos Magyarország védelmi miniszte­re ugyanezen a napon azt jelen­tette he, hogy Magyarország nem szándékszik ilyen MiG-eket be­szerezni. Az eltérés nem a magas rangú katonák ízlésbeli különb­ségeiből, hanem a két ország po­litikai orientációjából fakad - írta szombati kommentárjában a Kommerszant Daily. Az orosz üz­leti körök tekintélyes napilapja kitért arra is, hogy a szlovák ál­lamtitkár nemcsak az új MíG-ek vásárlásának szándékát erősítet­te meg, hanem a régi gépek kor­szerűsítésére is elfogadná Moszkva ajánlatát. Emellett Po­zsony SZU-22-eseit a korsze­rűbb, SZU-30-as típusú, több cé­lú harci gépre kívánja cserélni, s jövőre egy SZ-300-as légvédel­mirakéta-komplexumot is vásá­rol. A szlovák hadsereg érdeklő­dik a KA-50-es harci helikopte­rek iránt is. A lap szerint valószínűleg a ma­gyar tábornokoknak is tetszenek az orosz gépek, de ők inkább Nyugaton vásárolnak majd, há­lából a NATO-tagságért. Az amerikai külügyminiszter Genfben szombaton Jasszer Arafattal, majd Párizsban Benjamin Netanjahuval tárgyalt Van némi haladás MTI-HÍREK Genf/Párizs. Madeleine Al­bright amerikai külügyminiszter szombat Genfben az ENSZ-köz­pontban tárgyalt Jasszer Arafat palesztin vezetővel. Az esti közös sajtótájékoztatón Albright el­mondta, a találkozó hasznos és építő jellegű volt, némi haladást értek el, és szerinte a felek rövi­desen lezárhatják a korábbi meg­állapodásokból még nem teljesí­tett részleteket. (Palesztin repü­lőtér kérdése, biztonságos átjá­rás szavatolása a Jordán-vidék és a Gáza-övezet között.) Arafat azt hangsúlyozta, hogy nem vár töb­bet az izraeliektől, mint annak teljesítését, amit az egyezmé­nyekben már elfogadtak. Genfből Párizsba utazott az amerikai külügyminiszter, s még szombaton újabb megbe­szélést folytatott az izraeli kor­mányfővel, de egyik fél sem szá­molt be arról, hogy áttörést ér­tekvolna el. Albright még Genfben bejelen­tette, hogy december közepén ­afrikai körútja, illetve a NATO december 16-17-én tartandó miniszteri értekezlete után - is­mét találkozni fog Arafattal és Netanjahuval Európában. A kül­ügyminiszter asszony mindkét felet arra kérte, hogy addig is hozzák meg a békefolyamat új­jáélesztéséhez szükséges nehéz döntéseket. Az amerikai külügyminiszter Arafattól azt kérte, hogy még többet tegyen a merényletek megakadályozása érdekében. „Nem kérdéses, hogy javulás ta­pasztalható, de e téren mindig lehet többet tenni" - mondta Albright. Izraeltől azt kérte az amerikai külügyminiszter, hogy hadsere­ge hajtson végre „mennyiségi és minőségi szempontbői is bizal­mat keltő további" csapat-átcso­portosításokat a Jordán-vidé­ken. Az izraeli rádió szombat es­ti jelentése szerint azonban a kormány nem tud döntést hozni a csapatvisszavonásról Netan­jahu. és Albright asszony követ­kező találkozója előtt. Madeleine Albright és Jasszer Arafat kézfogása Genfben

Next

/
Oldalképek
Tartalom