Új Szó, 1997. december (50. évfolyam, 276-299. szám)

1997-12-01 / 276. szám, hétfő

EL POLITIKA ÚJ SZÓ 1997. DECEMBER 1. Manifesztumot fogadtak el Oxford. Orbán Viktor Fidesz-MPP elnök mellett szombattól újabb magyar tágja van a Liberális Internacionálé legfőbb vezető testületének, a Bürónak, amelybe az oxfordi kongresszuson beválasztották az SZDSZ képviseletében Eörsi Mátyás magyar külügyi államtitkárt. Orbán Viktor 1992 óta a Liberális Internacionálé alelnöke, s e minőségében szintén tagja a szervezet vezető testületének. A Liberális Internacionálé a hét végén tartotta jubileumi, 50. évfordulós ülését. A konferencia manifesztumot fogadott el J\ XXI. század liberéális programja" címmé. (MTI) Nacionalista rádió bezárása Banja Luka. A Biljana Plavsics elnökhöz hű rendőrség bezáratott szombaton egy nacionalista hangvételéről ismert boszniai szerb magánrádiót. A Szent György nevű rádióállomás főszerkesztője: hat rendőr lépett a rádió épületébe, miközben éppen a Szarajevóban élő boszniai szerbek ellen a háborúban elkövetett kegyetlenségekről sugároztak műsort. A rendőrség elkobozta a felszerelést és bezáratta a rádiót. A rádióállomás tulajdonosa a Radovan Karadzsics alapította Szerb Demokrata Párt egyik Banja Luka-i illetőségű tagja. (MTI) Inder Kumal Gudzsral indiai miniszterelnök pénteken este lemondott, miután a Kongresszus párt megvonta döntő támogatását az általa vezetett kormányzó Egyesült Fronttól. (CTK/AP) Szlovák érdeklődés Moszkva. Szlovákia orosz harci gépek vásárlása iránt érdeklődik Ezt jelentette be tegnap a Jakovlev orosz repülőgyár egyik menedzsere Moszkvában, hozzátéve: több mint 40 Jak130, illetve Jak-131-es harci gépről lenne szó. Moszkva és Pozsony között már meg is kezdődtek a tárgyalások az üzletről: a szlovák vezetés körülbelül tucatnyi Jak-130-as kiképzőgép és mintegy 30 Jak-131-es vadászgép megvásárlását szeretné. (ČTK) Világértekezlet Kiotóban Tokió. Megkezdődtek Kiotóban a Föld általános felmelegedésével foglalkozó ENSZ világértekezlet szakértői egyeztetései. A konferencia, amelyen a légtérbe kerülő mérges gázok kibocsátására kíván a résztvevő mintegy 170 ország kötelező csökkentési normákat megállapítani, tíz napig tart. (MTI) Emil Constantinescu román elnök tévéinterjúja Nem lesz területi autonómia A rendkívül feszült csehországi belpolitikai helyzetben szombaton Prágában került sor a legkisebb kormánykoalíció, a Polgári Demokratikus Szövetség új elnökének megválasztására. A várakozásoknak megfelelően Jiri Skalický, eddigi alelnök, távozó miniszterelnök-helyettes, környezetvédelmi miniszter (jobbra) lett az ODA új elnöke, aki Michael Žantovskýt váltja fel ebben a tisztségben. (ČTK) Szarajevó: Románia csatlakozott a KEK kisebbségügyi okmányához Válaszfalak nélkül Szarajevó. A Közép-európai Kezdeményezés tagállamainak kormányfői, illetve küldöttségvezetői szombaton elfogadták a szervezet munkáját értékelő beszámolót, a következő két év feladatait meghatározó tervezetet és az új európai válaszfalak felépítésének megelőzését szorgalmazó nyilatkozatot. MTI- ÉS TA SR-HÍR A szarajevói nyilatkozatot a KEK több tagállama úgy értékeli, mint az együttműködési szervezet eddigi egyik legfontosabb dokumentumát, amely új irányt adhat a jövőbeli tevékenységnek. A nyilatkozat aláírói hangsúlyozták, hogy együtt kívánnak működni az egységes és megosztottság, válaszfalak nélküli Európa megteremtésében. A résztvevők azt is kiemelték, hogy a KEKen belüli együttműködés egyik legfontosabb feladata az, hogy segítségben részesüljenek a legkevésbé fejlett tagállamok. A 16 tagállam képviselői határoztak arról is, hogy továbbfejlesztik a KEK-országok között két-, illetve többoldalú együttműködést, fejlesztik a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni harc terén kezdett együttműködést. Szombaton Románia csatlakozott a KEK kisebbségügyi okmányához, és Bukarest döntését valamennyi résztvevő üdvözölte. Az olasz felszólalók hangsúlyozták: a lépés azt jelenti, hogy Románia elfogadja a szervezet kisebbségi jogokkal kapcsolatos álláspontját. A hivatalos dokumentum elfogadása előtt a küldöttségvezetők rövid felszólalásokban értékelték a KEK eddigi szerepét, illetve a jövőbeli feladatokat. A tagállamok között egyetértés alakult ki abban, hogy erősíteni kell az együttműködési rendszer szervezett kereteit, ami azt jelenti, hogy a tájékoztatási és a dokumentációs központot átalakítják állandó titkárságra, amelynek Triesztben lesz majd a központja. A szervezeti átalakítást csak a cseh miniszterelnök, Václav Klaus ellenezte, aki úgy vélekedett, nincs szükség olyan bürokratikus és önigazoló szervekre, amelyek csak elviszik az adófizetők pénzét. Jozef Kalman miniszterelnök-helyettes, szlovák küldöttségvezető felszólalásában egyebek közt elmondta: hasznos lenne, ha a KEK regionális aktivitásaiban részt venne Jugoszlávia is. A résztvevők Jugoszlávia vissza-, illetve felvételének ügyében nem jutottak teljes egyetértésre, míg Csehország, Szlovákia és Olaszország az államszövetség felvételét szorgalmazta, addig Horvátország ezt elutasította. A kialakult kompromisszum szerint a tagállamok napirenden tartják Jugoszlávia tagságának ügyét. Pierro Fassino olasz külügyminiszter-helyettes külön megemlítette a kisebbségek ügyét, és hangsúlyozta: a KEK egyik fontos feladatának nevezte a kisebbségi és emberi jogok szavatolásában való együttműködést. Hatalmas politikai jelentősége van annak, hogy két évvel a daytoni egyezmény aláírása után Szarajevóban rendezték meg a KEK-csúcsot: a tagországok ezzel elismerték, hogy Bosznia-Hercegovina a térségbeli béke fontos tényezője - jelentette ki Harisz Szilajdzsics, a boszniai unió minisztertanácsának muszlim társelnöke. MTI-TUDÓSÍTÁS Bukarest. Hivatalba lépésének első évfordulója alkalmából több tévétársaságnak és az állami rádiónak adott péntek esti intetjújában Emil Constantinescu román államfő az előző kormányzat által hagyott súlyos örökséggel magyarázta a jelen nehézségeit, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy már számos téren eredményeket ért el az új vezetés. Az eredmények közé sorolta a nemzeti bank valutatartalékának növekedését, az infláció elfogadhatóbb szintre csökkenését, a privatizációs folyamat több eredményét. Kijelentette: az átalakított kormánytól azt várja, hogy meghatározza, milyen célokat, milyen struktúrában és kikkel kíván elérni. (Mircea Ciumara román pénzügyminiszter tegnap jelentette be, hogy eleget tesz Victor Ciorbea kormányfő kérésének és távozik a kabinetből. Ciorbea kedden ismerteti a kormányban végrehajtott változásokat, s tegnap közölte: jelentős megleBukarest. Gheorghe Funar volt és Valériu Tabara jelenlegi egységpárti elnök szombaton különkülön Kolozsváron, illetve Bukarestben gyűjtötte össze híveit, ily módon gyakorlati ténnyé emelve a magyarellenes, ellenzéki román párt szakadását. Kolozsvári kongresszusukon az „Egységpárt elnökévé" választották hívei Funart, Kolozsvár polgármesterpetések lesznek.) A Hargita és Kovászna megyei románság helyzetével kapcsolatban Constantinescu óvott azoktól a túlzásoktól, amelyek „mindkét részről elhangzanak". Leszögezte: „Romániában nincsenek kollektív jogok, és legalábbis a mandátumom idején nem lesz etnikai alapú területi autonómia". Hozzáfűzte: Románia „minden részében, minden falvában, minden állampolgár emberi jogait tiszteletben fogják tartani". Ugyanakkor arra szólította azokat, akik helyi kisebbségben úgy érzik, jogait veszélyeztetik, maguk is védjék azokat. Ha például úgy vélik, hogy egy magyar többségű tanács alaptalanul elbocsátotta őket, forduljanak ilyen esetben bírósághoz. Anélkül, hogy közvetlenül megerősítette volna az ellenzéknek a két magyar többségű megye románságának „elmagyarosítására" vonatkozó állításait, nagyobb aktivitást sürgetett a térségben élő (román) pedagógusoktól, vállalkozóktól. ét. A párt parlamenti képviseletének 25 tagja közül 22, országos vezetőségéből pedig a többség a Tabara által összehívott ülésen vett részt, így a Funar-féle párt az RNEP ismert politikai gárdájából alig néhány személyiséget tudott megnyerni magának. A bukaresti tanácskozás résztvevői - szavakban - az „eltúlzott nacionalizmus" ellen foglaltak állást. (MTI) RNEP: kongresszus Kolozsváron és Bukarestben Megtört egység Jelcin-Kohl találkozó MTI-HÍR Moszkva. A Moszkva melletti Zavidovóban, a „Ruszj" elnöki rezidencián tartották meg tegnap délután Borisz Jelcin orosz elnök és Helmut Kohl német kancellár nem hivatalos találkozóját. A baráti viszonyt ápoló két politikusnak ez már az 5. nem hivatalos megbeszélése. Ezen a kétoldalú gazdasági kapcsolatok kerültek terítékre. Téma volt Oroszország és az Európai Unió kapcsolata is, hiszen ma lép életbe a Moszkva és az EU között a partneri kapcsolatokról és együttműködésről kötött megállapodás. Jelcin és Kohl legutóbb október 10-én, Strasbourgban találkozott, s a francia elnököt is bevonva a megbeszéléseken arról állapodtak meg, hogy Moszkva, Bonn és Párizs erősíti együttműködését a kontinens biztonságának kérdéseiben. Helmut Kohl szerűit a hármas csúcsra május-júniusban kerülhet sor Jekatyerinburgban. A kancellár közölte azt is, hogy a következő orosz-német csúcstalálkozót valószínűleg Bonnban rendezik meg tavasszal. Ma lép életbe a Moszkva és az EU közti egyezmény Jasszer Arafat palesztin elnök szombaton újra kérte a világszervezetet, hogy Palesztina kapjon állami státust Doina Cornea Összecsapások Betlehemben MTI-TUDÓSÍTÁS Jeruzsálem/Betlehem. Jasszer Arafat palesztin elnök szombaton, a Palesztina felosztásáról hozott ENSZ-döntés 50. évfordulóján újra kérte a világszervezetet, hogy Palesztina kapjon állami státust. „Palesztinának lehetőséget kell kapnia arra, hogy teljes joggal részt vegyen az ENSZ és a hozzá kapcsolódó intézmények minden tevékenységében" - írta Arafat a világszervezethez intézett nyílt levelében. Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő szombaton kizárta egy független palesztin állam létrejöttét, bár közben azt hangsúlyozta: tovább akatja vinni a közel-keleti békefolyamatot. Közben izraeli katonák több mint 40 palesztint sebesítettek meg Betlehemben, amikor kődobáló tüntetőket igyekeztek könnygázzal és gumilövedékekkel szétoszlatni. Szemtanúk szerint a sebesültek között van három újságíró és egy palesztin rendőr. A tüntetők az ellen tiltakoztak, hogy Izrael bebörtönzött egy Itaf Alajan nevű palesztin nőt, az Iszlám Dzsihád nevű szélsőséges szervezet tagját. A szervezet izraeliek elleni merényleteket vállalt magára. Tüntetésre került sor Jeruzsálemben is, ahol több száz telepes tiltakozott Netanjahu miniszterelnöknek a ciszjordániai korlátozott csapatkivonásra vonatkozó terve, valamint az Izraelre nehezedő amerikai nyomás ellen. A miniszterelnök háza előtt összegyűlt tüntetők ütemesen skandálták: „Bibi, nincs felhatalmazásod a terrorista Jasszer Arafatnak engedményeket tenni!" Betlehemben a kődobáló tüntetők az Iszlám Dzsihád egyik tagjának szabadon bocsátását követelték. (ČTK/AP) Levél Pruteanuhoz Bukarest. Doina Cornea, az ismert román emberi jogi harcos az oktatási törvényt módosító kormányrendeletet ellenző George Pruteanu szenátorhoz intézett levélben cáfolja, hogy a román közvélemény nyomást gyakorolna a törvényhozásra Románia történelmének, földrajzának kisebbségi iskolában használt tanítási nyelvével kapcsolatban. Emlékezteti a szenátort: az alapszerződésben „szerepel egy, a román fél által elfogadott ajánlás az anyanyelvű oktatásra vonatkozólag. „Gáncsolni kívánja az ország elnökét és kormányfőjét, akik a szerződések tiszteletben tartását szavatolták? Az országhatárokon kívül élő románok, különösen az ukrajnai román gyerekek számára is követelni fogja azt a jogot, hogy annak az államnak a nyelvén tanulják a történelmet és a földrajzot, amelyben élnek?" - teszi fel Comea a kérdéseket a szenátornak. (MTI)