Új Szó, 1997. december (50. évfolyam, 276-299. szám)
1997-12-30 / 298. szám, kedd
ÚJ SZÓ 1997. DECEMBER 3572. SPORT/TÉVÉ ÉS RÁDIÓ - SZ OM BA T fl G 5 Beszélgetés Gabriele Matzner osztrák nagykövettel a kétoldalú kapcsolatokról, a schengeni határról Előnyt jelent a kisebbség... Folytatjuk a szomszédos országok nagyköveteivel készített interjúsorozatunkat: az év végi mérleget mai számunkban dr. Gabriele Matzner, Ausztria pozsonyi nagykövete vonja meg. m URBÁN GABRIELLA Milyen események, döntések voltak hatással idén Ausztria politikai és társadalmi életére? A belpolitikai, gazdasági helyzettel kapcsolatban természetesen Ausztriában is kérdések sora vetődött fel, közülük talán a legfontosabb a nyugdíjreform volt, hiszen rengeteg embert érint. Hosszú viták'után született meg az eredmény, s ezt valóban nagy előrelépésnek lehet tekinteni, mert egy gazdaságilag bonyolult helyzetben a szociális kérdésekben nem mindig sikerül megállapodásra jutni. Külpolitikai szempontból szintén fontos évet zárunk: érvénybe léptek a schengeni szabályok, Ausztria töltötte be az év második felében a schengeni tagországok szervezetében a soros elnökséget. Végül említést kell tenni az EU jövőjet, az unió bővítését érintő döntésekről is, amelyek hosszú és alapos felkészülés után a luxemburgi csúcson öltöttek végső formát. Szlovákia is fontos évet zár, ám aligha lehet állítani, hogy számára sikeres volt ez az esztendő. Ön milyennek látja Szlovákia helyzetét? Milyen lépésekkel tudna Pozsony hitelt szerezni a világban? ^ Minden ország legfontosabb politikai feladata a kompromiszszumkötés. Meg tudom érteni, hogy egy aránylag fiatal államnak nehézségei vannak. Nyilvánvaló, hogy történtek hibák, ám úgy vélem, az év folyamán egyes jelek arra engedtek következtetni, hogy Pozsony is tudatosította: a problémákat a lehetőségekhez mér„Fenntartható a kisebbségek státusa, s ezen a lehetőségekhez mérten javítani is lehetne." (Dömötör Ede felvétele) ten fel kell számolni. A belpolitikai helyzet feszült, a hangulat polarizációhoz vezet. Csak remélni tudom, hogy ez megváltozik, a helyzet javulni fog, hiszen minden ország legfontosabb politikai feladata a kompromiszszumkeresés, a kompromiszszumkötés. Szlovákia polgárai nem hajlanak a radikalizmus felé, épp ellenkezőleg, belátóak, értelmesek, türelmesek, noha sokan nehéz szociális helyzetben vannak. A politikai ellenzék aktív, ugyanez vonatkozik az ellenzéki sajtóra is. Sokan merészen kimondják véleményüket, ami jó jel. Nincs tehát olyan érzésem, hogy diktatúrában élnék. Úgy vélem, van ok az optimizmusra. Adottak a feltételek a fejlődésre, hiszen az emberek képzettek, tenni akarnak országukért. Igaz, az elmúlt hónapokban, a legutóbb Luxemburgban, nem sikerült elérni a maximumot - noha talán el lehetett volna. Megmaradt azonban az esély arra, hogy Szlovákia a megfelelő időben az EU tagjává váljon. Miben segíthet még Ausztria? Ausztriának, mint szomszédnak, mint a legközelebbi EUtagállamnak természetesen elsődleges érdeke, hogy Szlovákiát a többi szomszéddal együtt Mečiar: 1997 a hibák és tévedések éve volt A szlovákiai specifikumokról TA SR-INFORMÁCIÓ Pozsony. „A politikai színtér fejlődését tekintve az 1997-es év Szlovákia számára nem volt a legsikeresebb, sót inkább a folytatódó hibák és tévedések évének mondható" - nyüatkozta Vladimír Mečiar kormányfő az elmúlt évet értékelve a sajtóiroda munkatársának. Véleménye szerint hazánkban egyesek a politikai erők olyan pártszerkezetét szeretnék kialakítani, amely némely európai országra jellemző: erős jobb- és baloldal, valamint gyönge közép. „Szlovákia specifikuma viszont az, hogy erős a közép, és gyenge a jobb-, valamint a baloldal. Ezért logikus, hogy a gyengék külföldi szövetségeseket keresnek, mert itthon nem találják meg őket" - fejtegette a kormányfő. Úgy vélte, hogy mindez a lakosság szociális összetételéből adódik, amely lassabban változik, mint ahogyan a politikai színtér érlelődik. Mečiar szerint a másik sajátosság az, hogy ezek a pártok nagyon fiatalok. 1989 előtt az ellenállásnak csupán elszigetelt csoportjai léteztek, nem voltak politikai tömörülések, sem más nézeteket valló érett egyéniségek. Mečiar úgy vélte, hogy az 1989 után színre lépők 99 százaléka nem tudta, mit kíván tőlük a kor. Ezek az emberek csak most érnek meg, komoly hibák és tévedések árán. „Alacsony politikai kultúrával kezdték, ezért járnak külföldre panaszkodni olyan ügyekben, amelyeket itthon kellene megoldaniuk. A fejlődést történelmi törések jellemzik: szocializmus - demokrácia, tervgazdaság - piac, állam - nem állam, A típusú transzformáció - szlovák út. Ezek a változások szembeállítottak egymással egyes csoportokat, és egy bizonyos csoport vesztett. Ez a csoport ahelyett, hogy beismerné hibáját, saját rehabilitálása érdekében mindent az agresszív ellenpontozásra épít" - mondta a kormányfő. bevonják az integrációs folyamatba, hogy az EU teljes jogú tagjává váljon. Bécs - ezt nyugodtan állíthatom - már most is támaszt jelent, hiszen maximális segítséget nyújt az előkészületek nagyon nehéz szakaszában. Szlovákiát illetően Ausztria újra és újra pártoló szavakkal próbál fellépni, az EU-partnerek részéről igyekszik megértést kieszközölni. Persze szavai hitelüket vesztenék, ha elhallgatná a kritikát. Vannak-e ön szerint olyan vitás kérdések, amelyek komolyan megronthatnák az osztrák-szlovák kapcsolatokat? Nem hiszem, hogy lennének komoly problémák, de mint minden szomszéd esetében, olykor felmerülnek bizonyos gondok. Ha a felek ezeket ésszerűen, kölcsönös tiszteletadással kezelik, akkor bizonyára rövid időn belül megoldhatóak lesznek. Ilyen kérdés például az osztrákok félelme a határközeli atomerőművektől, az osztrák vállalkozók szlovákiai helyzete, a határállomások ügye. Sokan tartanak attól, hogy Ausztria keleti határain a schengeni normák bevezetésével újabb vasfüggöny keletkezik. Önnek mi a véleménye? Az osztrák polgárok számára a schengeni normák bevezetése elsősorban szabad mozgást, könnyítést, időmegtakarítást jelent. Látni kell azt is, hogy a schengeni külhatárok védelmet nyújtanak a határokon átnyúló szervezett bűnözéssel szemben. Rendkívül fontos azonban, hogy a schengeni határon ne alakuljon ki újabb vasfüggöny. Ez újabb ok arra, hogy szorgalmazza a szomszédos országok - beleértve Szlovákiát - mielőbbi csatlakozását az EU-hoz, majd a schengeni egyezményhez. Gondolja, hogy van jövője a háromoldalú, magyar-osztrák-szlovák együttműködésnek, ha figyelembe vesszük, mennyire feszült a kapcsolat Pozsony és Budapest között? Azokban az országokban, ahol kisebbségek élnek, problémák is adódnak, s ezek ritkán vagy csak hosszú idő után oldódnak meg a felek kölcsönös megelégedésére. A kisebbségi kérdés így állandóan forró téma. Közép-Európában nincs homogén nemzetállam, s az egyes országoknak nem szabadna megfeledkezniük ^ Ausztria újra és újra pártoló szavakkal próbál fellépni Szlovákia . . érdekében \\ arról, hogy a kisebbség mindig esélyt, előnyt jelent, hiszen jótékonyan hat kultúránkra. Ha ezt figyelmen kívül hagyják, akkor a nemzetiségi kérdés az egyes szomszédos államok között kisebb vagy nagyobb gondokat okoz. Többször jártam a vegyes lakosságú területeken, s megbizonyosodhattam arról, hogy az emberek békésen élnek egymás mellett. Természetesen előfordulnak súrlódások, ám ezek nem drámai méretűek. A problémák türelemmel megoldhatóak, fenntartható a kisebbségek státusa, s ezen a lehetőségekhez mérten javítani is lehetne. A továbblépés, a megoldás ésszerű magatartást követel mindkét féltől, a szélsőséges megnyilvánulásoktól való tartrózkodást, amelyek alapja részben ősrégi időkben keresendő. Michal Kováč újévi rádióbeszéde Politikai dialógust! ČTK-JELENTÉS Pozsony. Michal Kováč államfő tegnap, a Szlovák Rádióban elhangzott beszédében azt kívánta, hogy az új esztendőben megvalósuljon a politikai párbeszéd, s hogy jó és független államelnököt válasszon a parlament. Az őszi választásokat követően létrehozott új kormánytól és parlamenttől pedig azt reméli, hogy teljesíteni fogja az európai struktúrákhoz való csatlakozás feltételeit, mert ez Szlovákia számára létfontosságú. „Ne engedjük meg, hogy a nemzeti tanácsba, a községi és városi önkormányzatokba karrieristák, önző, arrogáns és tisztességtelen emberek kerüljenek!" mondta Kováč. Az ország lakosságának pedig azt kívánta, hogy a családokban mindenütt béke, szolidaritás, kölcsönös megbecsülés és türelem uralkodjon. Pozsony. Az ENSZ menekültügyi főmegbízottjának (UNHCR) szlovákiai hivatala rendkívül nyugtalanítónak tartja azokat a támadásokat, amelyeket elsősorban a bőrfejűek követnek el az idegenek, a menekültek, a külföldi diákok, a romák ellen Szlovákiában, és amelyek száma egyre gyarapodik. Mária Čierna, a szervezet szóvivője emlékeztetett arra, hogy 1997-et az Európai Bizottság a rasszizmus elleni európai évnek nyüváru'totta. Paradox módon a karácsonyi ünnepek alatt Pozsonyban egy nigériai diákot éppen akkor támadtak meg, amikor a Markíza televízióból tartott hazafelé, ahol a rasszizmus elleni év zárása alkalmából sugárzott gálaműsoron vett részt. Az UNHCR reméli, hogy az állami képviselők, a pedagógusok, a szülők és a széles nyilvánosság a jövőben nagyobb figyelmet szentel a rasszizmus elleni nevelésnek. (TA SR) Felújította működését a huszita egyház Kassa. Szent István napján, katolikus és evangélikus hívők részvételével, ökumenikus istentisztelet keretében újították fel Kassán a Csehszlovák Huszita Egyház működését. Az említett egyház Csehországban és Morvaországban a harmadik legnagyobbnak számít, követőinek száma 250 ezerre tehető. Szlovákiában 1939-ben tiltották be működését. (TA SR) Dzurinda a gazdaság fejlődéséről Pozsony. Az elmúlt év gazdasági fejlődését elemezve Mikuláš Dzurinda, az SZDK szóvivője pozitívumként értékelte az alacsony inflációt, bár a karácsony előtti árakat figyelembe véve az inkább csak papíron létezik. Kedvezőnek ítélte a korona stabilitását - annak ellenére, hogy 1997-ben erős nyomásnak volt kitéve a nemzeti fizetőeszköz - és a szociális béke megőrzését. A legnagyobb negatívumnak Dzurinda a tömeges elbocsátásokat, a gazdasági verseny deformálását tartja, valamint azt, hogy a munkások egyre több vállalatnál nem kapják meg bérüket. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a vállalkozói szférát átszövi a megvesztegetés és a bűnözés. (TA SR) Letartóztatták a nagyrőcei zsarolót Nagyrőce. December 26-a óta vizsgálati fogságban van a Security 3 biztonsági szolgálat 23 éves alkalmazottja. A büntetlen előéletű T. D.-t zsarolással és testi sértés bűntettével vádolják. Ez év szeptemberében elkövetők egy csoportja ütlegeléssel hajtott be 1,6 millió koronát egy nagyrőcei kávéháztulajdonostól. A verés következtében az áldozat három héten túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. A vádlott állítólag őrként dolgozott az említett kávéházban. (TA SR) Jelcin kitüntette II. Alekszijt Moszkva. Borisz Jelcin orosz elnök tegnap a „Haza Szolgálatáért érdemrendet adományozta II. Alekszijnek, Moszkva és egész Oroszország pátriárkájának. Az AFP jelentése szerint a Kremlben tartott átadási ünnepségen Jelcin „szemmel láthatóan jó színben volt". Az orosz elnök 12 napos szanatóriumi kezelés után a múlt hét elején látott ismét munkához. A csaknem egyórás ünnepség alatt végig állt, és mosolyogva nyújtotta át a kitüntetéseket összesen mintegy 40 személynek. (MTI) Iszlám jelkép meggyalázása Washington. A washingtoni Fehér Ház mellett meggyalázták - horogkereszttel csúfították el - azt az iszlám jelképet, egy csillagot a félholddal, amelyet a keresztények ünnepének tiszteletére állított karácsonyfa és a zsidó hanuka ünnep tiszteletére emelt jelkép, a gyertyatartó mellett helyeztek el - idén először. Rendőrségi tájékoztatás szerint egyelőre senki sem vállalta a tettet, és letartóztatás sem történt az ügyben. (MTI) Arafat új kabinetet alakít Gáza. Jasszer Arafat palesztin vezető elfogadta a korrupció gyanújába keveredett kormányának lemondását, és ígéretet tett arra, hogy egy hónapon belül új kabinetet alakít. (MTI) Á •P -'IÉÉRe •Hr^ujfcr JU» Wi 0 , J, SM^^HH^ BNH Mäflml^H^HHKa. ***"*-> A ; \ 4ÜH iSfď^^^b. Sri j^^B HB^^Iuí' 7t WKmsí iAriel Sáron izraeli településfejlesztési miniszter tegnap bemutatta azt a térképet, amely szerint a ciszjordániai területeknek a hetven százalékát továbbra is Izrael ellenőrizné. (ČTK/AP) Szavazattöbbséggel döntött a parlament Plesu az új román külügyminiszter Nyugtalanítóak a rasszista indíttatású támadások A nevelésen a hangsúly MTI-HIR Bukarest. A román parlament két házának tegnapi együttes ülésén nagy szavazattöbbséggel megerősítették külügyminiszteri tisztségében a frissen kinevezett Andrei Plesut. Az ülésen részt vevő 265 képviselő és szenátor közül 225-en támogatták, 40-en pedig ellenezték a román diplomácia új vezetőjének kinevezését. Az ülés mégsem volt feszültségmentes: a Ion Iliescu által vezetett Szociális Demokrácia Romániai Pártja még az ülés előtt kilátásba helyezte, hogy parlamenti frakciója testületileg nem vesz részt a kinevezést megerősítő parlamenti eljárásban, csupán a parlament állandó irodájában és a külügyi szakbizottságokbanjelen lévő képviselőinek „elszigetelt" megjelenésével. A Román Nemzeti Egységpárt és a Nagy-Románia Párt képviselői kifogásokat emeltek a törvényhozási eljárás szabályosságát illetően. Petre Roman szenátusi elnök a megfelelő házszabályokra és törvényes normákra hivatkozva közöíte: az ellenzéki kifogások nem helytállóak, és az egyszerű többség elegendő egy miniszteri kinevezés megerősítéséhez.
