Új Szó, 1997. december (50. évfolyam, 276-299. szám)

1997-12-23 / 295. szám, kedd

ÚJ SZÓ 1997. DECEMBER 3538. SPOR T/TÉVÉ ÉS RÁDIÓ - SZ OMBAT FL G A mostani diákok felnőttként úgy viselkednek majd, ahogy most tőlünk látják Megmarad-e, amit elkezdtem? A Böngésző nyertese A Vasárnap 51-52. számában feltett kérdésre a héten 1011 he­lyes megfejtés érkezett. A beküldők közül tegnap Kovács Ilo­na, a Hang-Kép szerkesztője közjegyző jelenlétébén sorsolta ki a szerencsés nyertes nevét. E héten az 1500 koronát Balogh Irén vágfarkasdi olvasónk nyerte. Gratulálunk! A helyes meg­fejtés: 1998. február l-jén. (v) Néptáncműsor és táncház Zselízen Zselíz. A szepsi Bódva és a zselízi Kincső néptáncegyüttesek fellépésével táncházat rendeznek december 27-én 18.00 óra­kor a városi művelődési házban, amelyen a táncokat Péter Zsolt és Juhász Sándor tanítják. Zenél a Mézes zenekar, (ű) MOZI POZSONY HVIEZDA: Reszkessetek betörők 3 (am.) 13.30,15.30,18 Zsa­ruk földje (am.) 20.30 OBZOR: Herkules (am.) 15.30 Bean (am.) 18, 20 MLADOSŤ: Lotrando és Zubejda (cseh) 15.30 Tűzhányó (am.) 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Herkules (am.) 15.30, 19 A csillagokat az égről (szlov.-cseh) 17.30 Áll­jon meg a nászmenet! (am.) 17, 20.30 Mikrokozmosz (fr.) 19 A kapcsolat (am.) 20.30 Az akasztott ember háza (jug-) 19.30 Száll a kakukk fészkére (am.) 19.15 KASSA DRUŽBA: Herkules (am.) 15.30, 17.45 Az ötödik elem (am.) 20 TATRA: Az elveszett világ (am.) 15.30, 17.45, 20 CAPI­TOL: Herkules (am.) 14, 15.45 Apák napja (am.) 18, 20.15 ÚSMEV: Reszkessetek betörők 3 (am.) 16, 18, 20 IMPULZ: Pret-a-porter (am.) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA KOMÁROM - TATRA: Reszkessetek betörők 3 (am.) 17, 19 LÉVA - SLOVAN: Csoda New Yorkban (am.) 19 ROZSNYÓ ­PANORÁMA: Lotrando és Zubejda (cseh) 16.30,19 NAGYKA­POS - ZEMPLÉN: Tűzhányó (am.) 18 Karácsonyi műsorok a rádióban Ünnepi ajánlat Tizenhat évig tanított, hat évig igazgatóskodott a Szenei Magyar Oktatási Nyelvű Alapiskolában Ko­vács Péter, akit nemrég le­váltottak igazgatói posztjá­ról. Egyesek szerint ebben nemcsak a kétnyelvű bizo­nyítványok kiadása játszott közre: túlzott aktivitása is.. Ennek köszönhetően ismét működik magyar nyelvű is­kola Magyarbélen. VOJTEK KATALIN A szenei iskola gondjai mellé miért vette magára a magyar­béliét is? Mert szívügyemnek tartottam, hogy ismét legyen magyar iskola a faluban, ahol 22 éves korom­ban tanítani kezdtem. 1969-ben, amikor odakerültem, még teljes szervezettségű alapiskola volt, de már mutatkoztak a hanyatlás jelei. 1962-ben közös igazgatás alá vonták és olyan vezetést ka­pott, amely mindent megtett a magyar tagozat leépítésére. Oda­érkezésem után rögtön elkezd­tem a futballal foglalkozni, eljár­tam a Csemadokba is. Megsze­rettem a magyarbélieket. De az iskolában hamar kiderült, hogy nem kívánatos személy vagyok. Ezt ki adta a tudtára? Az iskola vezetősége. A beíratá­sokat kizárólag az igazgató intéz­te. A szlovák iskolába jelentkező­ket villámgyorsan elintézte, de a magyar szülőknek hosszan a lel­kére beszélt, hogy gondolják meg alaposan, milyen iskolát vá­lasztanak. Ha nem álltak kötél­nek, hazaküldte őket, hogy jöjje­nek vissza két-három nap múlva. Amikor összevonták az akkor még nagyon erős magyar iskolát az összevont osztályú, egytane­rős, csupán alsótagozatos szlo­vák iskolával, az utóbbi tanítója, egy Kanozsai József nevezetű, szlovákul rosszul beszélő peda­gógus lett az igazgató. Az ember TALLÓSI BÉLA Bizonyára többen, különösen idősebbek, emlékeznek még az 1963-ban készült Hattyúdal cí­mű magyar filmre. Ha így, a címe alapján nem is ugrik be azonnal, melyik filmről van szó, arról biz­tosan eszükbe jut, ha elárulom, ebben énekelte a vagány Tambu­rás, Páger Antal a Villa Negra nem apácazárda, a Villa Negra nem fényes lokál... kezdetű dalt. Van a filmnek egy jelenete, amelyben a szélhámos Tamburás a betlehemezés különös módját műveli. Azért különös módját, mert a házakat járva, ahová ő le­tette a betlehemét, onnan ment­hetetldhül eltűnt az ott felejtett pénztárca. A néző csak nevetett ezen a cseles ödeten, de azért va­lószínűleg az is eszébe jutott, hogy milyen gyarló is az ember. Még a legszentebb dolgot is ké­pes megszentségteleníteni, meg­gyalázni, bemocskolni. Akár így, akár úgy, hogy a Betlehem-motí­vumra ilyen-olyan csillogó-villo­gó elektromos vagy nem elektro­mos giccseket gyárt. Kár. Hiszen Betlehem a születés jelképe - azé a pillanaté, amikor Betlehemben megszületett a sze­gények királya. Amikor az Úr tel­jesítve ígéretét, elküldte a földre a Megváltót. S lám, még az Istent tagadó kommunizmus sem volt képes kitörölni a naptárból a szü­letés (karácsony) és a feltámadás (húsvét) ünnepét. Tartottunk hát karácsonyi ünnepségeket az iskolában is, de vallásos színezet, Kovács Péter modellkövető lény. Rendkívül fontos, hogy a pedagógus ho­gyan áll helyt. Mert a mostani di­ákok felnőtt korban ugyanúgy vi­selkednek majd, ahogy ezt most tőlünk látják. Nem véletlen, hogy Kanozsai iskolájából kerültek ki azok a pedagógusok, akik ma­gyar létükre ugyanolyan magyar gyereket elszippantó szlovák nyelvű kisiskolákat vezetnek ma a környékbeli magyarlakta fal­vakban, mint egykor Kanozsai. Ahogy önt ismerem, bizonyára nem hagyta szó nélkül az igaz­gató beíratási praktikáit. Fiatal voltam, lelkes és nagyon naiv. Az igazgató akkor 63 éves volt, rengeteg ismeretséggel a megfelelő helyeken, én 24 éves, párton kívüli, mögöttem nem állt senki. Szóvá tettem neki a dol­got, mire üvöltözni kezdett; bizo­nyítsam be, hogy így járt el! Azt feleltem, hogy van itt 7-8 ember, akikkel ezt megtette és bizonyí­tani tudják. Ez a nagy körzete­sítési hullám idején történt. Ak­kor már tankönyveket sem ren­Betlehem emlegetése nélkül. Még csak véletlenül sem csendül­hetett fel a Mennyből az angyal... Még csak véletlenül sem hangozhatott el József Attila Három királyok című verse. Jól megválasztott szocialista realista karácsonyi verseket szavaltunk, amelyekben híre se volt Jézus­nak és a szenteknek, csak fenyők­nek és csillogó-villogó díszek­nek. A felcicomázott ünnepnek, a külső pompának. Nekem mindig is kedves volt a betlehemi születés története a jászollal. Mert a meghitt képből a szeretet melegét éreztem. Ázt a csodavárást, azt a különös re­ményt, azt a jóságot, ami a betle­hemi születéssel kapcsolatban melegséggel tölti el az ember szí­vét. Gyerekként csak egyvalamit nem értettem, ha Jézus a min­denható Isten fia, miért kellett istállóban, szegénységbe szület­nie, miért nem kapott mennyei atyjától nagy-nagy gazdagságot. Később aztán úgy éreztem, hogy a halhatatlanoknak, az igazi na­gyoknak, a művészzseniknek, a szellem óriásainak is krisztusi sorsot mér a teremtő. Mert ahogy ismerkedtem régi korok íróival, költőivel, festőivel, szob­rászaival, zeneszerzőivel, rá kel­lett döbbennem, hogy a Petőfi­hez hasonló fekete kenyéren élők, az isteni szikrával megál­dottak általában nyomorgató szegénységbe szúlettek. Szé­gyelltem, miért kellett Petőfinek édesanyja előtt a fekete kenyér miatt szabadkoznia. Fájt, hogy a % (Dömötör Ede felvétele) deltek a magyar tagozat számá­ra, ami világosan mutatta a leépí­tési szándékot. Bántott az is, hogy a magyar tagozatra min­denki jó volt tanítónak, az alko­holista, a pofozkodó idegroncs is. Ezt is szóvá tettem. Elmentem a Pozsony vidéki járási hivatal fő­nökéhez is az ügyben, de ő már tudta, hogy a 160 gyereket szám­láló magyar tagozatot Szencre akarják áttenni. 1973-ban ezt mégis meg tudtam akadályozni. Kérvényeket írtam, ide-oda fut­kostam, bementem a járási párt­bizottságra is, de kipenderítet­tek, mert jó napotot köszöntem Česť práci helyett. Szerencsére, akadtak, akik hajlandók voltak segíteni. Például Rácz Olivér, aki akkor a minisztérium nemzetisé­gi osztályán dolgozott. Nem voltak hátrányos követ­kezményei, hogy ennyire an­gazsálta magát? De, voltak. Például egy inspek­ció. Mivel a biológia és kémia mellett fizikát és matematikát is tanítottam, a matematikaórámra teremtés útja a szenvedés útja. Fájt Mozart élete, amikor végig­néztem a Vígszínház-beli Amadeus-előadást, és fájt Mic­helangelóé, amikor az életéről készült olasz filmet néztem. Mindketten a pénztelenséggel küzdve alkottak óriásit, s nem volt hatalmuk és befolyásuk, hogy félreállítsák a júdásaikat, az irigykedő, befolyásos közép­szert. De tehetségükkel örök időkre legyőzték a salieriket, a bramantékat. Keményebb valóságot mutat a betlehemi születésről Pier Paolo Pasolini filmje, a Máté evangéliu­ma. Ebben korántsem olyan idilli a születés, ahogy a nyugati ke­resztény művészetábrázolás lát­tatja. József hitetlenkedésével kezdődik a bibliai történet. Az­ültek be az ellenőrök. Utána gra­tuláltak, és csodálkoztak, miért elégedetlenkednek a szülők, hogy nem szakos tanítja a tantár­gyakat. Ók persze nem tudták, hogy a szülők levele, amelyben azt is elpanaszolták, hogy kevés a szakos pedagógus, nem rám vo­natkozott. Azt sem tudhatták, hogy a levél megírásába is bese­gítettem. De bizonyára megkap­ták az utasítást, hogy én vagyok az, akinek alaposan a körmére kell nézni. A másik következ­mény az volt, hogy az igazgató utasítására hétvégeken kikap­csolták a fűtést az iskolagondno­ki lakásban, ahol a feleségemmel és a pici gyerekünkkel laktunk. Az igazgató a fizetésemelésemet sem hagyta jóvá. Egyszóval min­dent megtett, hogy elüldözzön, de én maradtam. Meddig? Két évig. Utána mégis Szencre kerültünk. Eleinte csak műhely­munkát és tornát taníthattam. Azután elment egy kolléga, kap­tam osztályt, taníthattam fizikát. Nem az én szakom, tíz éven át mégis mindig akadt a tantárgyi versenyeken sikeres feladatmeg­oldóm, négyszer dobogós helye­zést is elértünk. Később már a sa­ját tantárgyaimat is taníthattam. 16 évi szenei tanítóskodás után jött a 9l-es év. Az igazgatóvá­lasztásnál nagyon jólesett, hogy 24-ből 18 szavazatot kaptam. A nemrég lezajlott igazgató­csere alaposan felkorbácsolta az indulatokat. A szintén le­váltott igazgatóhelyettes in­kább távozott. Ón nem gon­dolt erre a megoldásra? Még nem döntöttem véglegesen. Megvárom a félévi bizonyítvány­osztást. Hogy folytatódik-e, amit elkezdtem. Mert igazgatóként azt mondtam, nem engedem ki­szorítani a magyar nyelvet az is­kolából. És kíváncsi vagyok arra is, hogy megmarad-e a falai közt a magyar szellemiség, az, ami magyarrá teszi az iskolát. zal, hogy elhagyja a másállapo­tos Máriát, s csak akkor tér vissza hozzá, amikor megjelenik előtte egy angyal, s azt mondja neki: „Ne habozz nőül venni Máriát, mert ami benne fogantatott, a Szentlélektől való. Fiút szül, akit Jézusnak nevezel el. Ó szabadítja meg népedet a bűneitől." S a napkeleti bölcsek távozása után újra megjelenik az angyal, s el­küldi Józsefet és Máriát a kis Jé­zussal Egyiptomba, mert Heró­des el akarja veszejteni a gyerme­ket. Kemény valóság Pasolini Bet­lehemje, amelyben nincs más fé­nyesség, mint a hit és a remény a boldog anya, Mária lelkében. Ez a fényesség Betlehem üzenete. Kár, hogy csak ilyenkor, kará­csony táján vezérel bennünket. ÚJ SZÓ-I N FORMÁCIÓ Ádám, Éva napján 9.00-kor kezdődik a magyar adás, majd egészen a déli harangszóig Ün­nepvárás címmel élő magazin­műsort közvetítünk. 12.10-től 12.30-ig könnyűzenét sugár­zunk, utána a Kell az ünnep címmel összeállítás következik. A műsorban szlovákiai magya­rok szólnak régi emlékeikről és olyan dolgokról, amelyeket az ünnep ébreszt bennük. 13.30­tól 14.00-ig a Mantovani zene­kar karácsonyi dallamokat ját­szik. 14.00-kor hírek, utána gyermekeknek szóló összeállí­tásunk, a Várjuk a csodát követ­kezik. 14.35-től 15.00-ig orgo­namuzsika szól, majd a Kará­csony este falun című néprajzi műsorban régi karácsonyi szo­kásokat elevenítünk fel Kálazról és Nagycétényből. 15.40-kor madrigálokat, 16-tól 17.00-ig pedig karácsonyi üd­vözleteket, hallgatói jókívánsá­gokat közvetítünk. Egyórás ökumenikus egyházi műso­runk, a Gyertyagyújtás előtt a nap utolsó programjaként 17.00-kor jelentkezik. Néhány téma a tartalomból: egy moz­gássérült tanúságtétele, az amerikaiak karácsonya, kará­csony Szibériában, szentestei gondolatok. Nagykarácsony napján szintén 9.00-kor jelentkezünk hírekkel. 9.30-tól katolikus egyházi mű­sort sugárzunk Betlehemi fény címmel. A félórás összeállítás­ban Bartal K. Tamás jászói apát ünnepi szentbeszédét követően válogatás hangzik el a lelki iro­dalomból és karácsonyi nép­énekekből. Utána Christian Fridrich Ruppe karácsonyi kan­tátája hangzik el. 10.31-től A szülőföld örök címmel portrét sugárzunk a naszvadi születésű Maráz Lászlóról, aki a hadifog­ság után nem térhetett haza szülőföldjére, mert a magyaror­szági Császártöltésre telepítet­ték. Anyátlanok - ez a címe a 11.00-kor hallható riportmű­sornak. 11.30-kor Jó ebédhez szól a nóta. A déli harangszót és a híreket követően a Kaláka együttes játszik. 12.40-kor Ba­bits Mihály: Karácsonyi Madon­na című regényes legendájának rádióváltozata hangzik el. 13.00-tól sanzonok, 13.20-tól 14.00-ig riportműsort sugár­zunk, melynek címe Ismerd meg mosolyom. 14.00-tól kará­csonyi kisdedaltatókat muta­tunk be, majd a téllel kapcsola­tos könnyűzenei felvételek hangzanak el. 15.05-kor zenés magazinműsor jelentkezik, melyben egyebek között színes riportokat hallhatunk, de nem hiányzik belőle a játék és a kí­vánságműsor sem. Karácsony második napján új­ból 9.00-kor jelentkezünk. 9.20-tól 9.50-ig az ünnepi egy­házi református félórában Mol­nár Elemér királyhelmeci lelki­pásztor az ünnep kapcsán a sze­retetről elmélkedik, majd be­szélgetés hangzik el Meggyesi Lászlóval a karácsony megün­neplésének történelmi hátteré­től. Ezt követően 10.10-ig kó­rusmuzsikát sugárzunk. 10.10­kor Maráz László műsorát hall­hatják Naszvadi találkozó cím­mel. A dokumentumműsorban a Naszvadról kitelepítettek em­lékeznek a nehéz időkre. 11.00­kor romantikus zene szól, 11.20-tól a déli harangszóig Emlékek és élmények címmel egy nem mindennapi élettörté­netet hallhatnak a kedves hall­gatók. A diplomatafeleségből gyári munkásnővé lett asszony nem elégedett meg a sorsával, új életet kezdett. Hogyan? Ez derül majd ki a beszélgetésből. 12.00-kor karácsonyi gospele­ket és spirituálékat közvetítünk. 12.40-kor két, Amerikát járt fia­talember beszél életéről. A mű­sor címe: Reményeink. 13.30­tól 14.40-ig ifjúsági magazint sugárzunk, Találka címmel. Utána népzenét közvetítünk. A 15 órai híreket követően élő ze­nés magazinműsorunk jelent­kezik, a Karácsony délután. Té­mái: karácsony a dunaszer­dahelyi gyermekotthonban, ho­gyan telt a karácsony egy pozso­nyi családban, híres emberek karácsonyai. Több karácsonyi vers is elhangzik. 17.45-kor hír­összefoglalóval zárjuk karácso­nyi műsorunkat, (me) Ilyen tájban a kiállítótermekben is megjelennek a betlehemek (Somogyi Tibor felvétele) Betlehem a születés jelképe - azé a pillanaté, amikor Betlehemben megszületett a szegények királya. Fénylő krisztusi sorsok

Next

/
Oldalképek
Tartalom