Új Szó, 1997. december (50. évfolyam, 276-299. szám)
1997-12-17 / 290. szám, szerda
POLITIKA ÚJ SZÓ 1997. DECEMBER 16. ENSZ-konvenció a terrorizmusról New'York. Az ENSZ-közgyűlés 185 tagállama hétfőn egyhangúlag elfogadta a terrorizmus-ellenes nemzetközi együttműködést szabályozó egyezményt, amely felszólítja a tagállamokat, hogy a lehető legnagyobb mértékben támogassák egymást a terroristák utáni nyomozás, jogi eljárás és kiadatás során. Az egyezményjanuár 12. után kerül a tagállamok elé aláírásra, és egy hónappal azután lép hatályba, hogy 22 állam aláírta. A konvenció megkötését az Egyesült Államok kezdeményezte tavaly, mert úgy vélte, hogy a meglévő sokoldalú megállapodások nem elégségesek a terroristák elleni hatékony fellépéshez. (MTI) Izrael nyitna Irán felé Jeruzsálem. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök kijelentette, hogy Izrael üdvözölné, ha felmelegedne a viszony Iránnal, amely már jelezte, hogy Washington felé nyitni kíván. Netanjahu mindamellett figyelmeztetett arra, hogy Teherán továbbra is katonai fenyegetést jelent Izrael számára. Jichák Mordehai védelmi miniszter szintén úgy nyilatkozott, semmi érdekük sem fűződik ahhoz, hogy konfliktus legyen Iránnal, s hogy üdvözölnék, ha nyilatkozatokon kívül gyakorlati lépések is lennének. (MTI) Az izraeli kormányfő a nyitás híve. (Archívum) 1481 év börtönt kér az ügyész Messina. Összesen 1481 év börtönbüntetés kiszabását kérte az ügyész a szicíliai maffia 146 tagja ügyében Messinában zajló perben. A bűnözőket maffiatevékenység, gyilkosság és zsarolás elkövetésével vádolják. A messinai bűnözők elleni eljárás három évvel ezelőtt kezdődött, miután egy nagyszabású akció során felgöngyölítették a szervezetet. (MTI) Részegen lövöldözött Moszkva. Három társát lőtte agyon - állítólag részegen - egy orosz belügyi katona, hat másikat pedig megsebesített, míg végül ártalmatlanná tudták tenni. Dagesztánban, a csecsen határ közelében állomásozó egyik belügyi alakulatnál szolgáló sorkatona őrszolgálatban volt vasárnap este, s a golyószóróból összesen 232 lövést adott le. Csak akkor hagyta abba a tüzelést, amikor társai válaszul tűz alá vették az őrtornyot, s megsebesítették a lövöldöző, alig 19 éves sorkatonát. (MTI) A ratifikálás még nem kész tény MTI-TUDÓSÍTÁS Brüsszel. Nem szabad előre eldöntöttnek tekinteni a csatlakozási jegyzőkönyvek parlamenti ratifikálásának kimenetelét, a megerősítés még nem kész tény - intett tegnap Madeleine Albright amerikai külügyminiszter a NATO-tagországokból érkezett partnereinek mondott beszédében. Hozzátette, hogy a ratifikálás csupán a kezdete egy újabb folyamatnak, és még keményen kell dolgozni, hogy a három csatlakozó állam teljesen és sikeresen beépüljön a szövetségbe. Albright szerint Magyarország, Csehország és Lengyelország katonai infrastruktúrája fejlettebb, mint amire a szövetség tagjainak egy része számított. A NATO bizonyos abban, hogy belátható időn belül a meghívottak elérik a szükséges katonai képességet. A bővítés költségeire kitérve Albright asszony úgy vélte, hogy a biztonság minden pénzt megér. Albright szót ejtett egy újabb bővítési hullámról is. Kijelentette: a NATO akkor fogja meghívni a többi jelöltet, amikor azok elérik az objektív kritériumok alapján megállapított színvonalat, azaz kellően előrehaladnak a reformmal, bizonyítják, hogy eleget tesznek a szövetségi tagsághoz kapcsolódó követelményeknek, és megmutatják, hogy felvételük a NATO stratégiai érdeke. Az amerikai külügyminiszter az európai biztonságot elemezve konfliktusveszélyre figyelmeztetett Boszniában. Úgy vélekedett, hogy ott a demokratikus elveket érik támadások. Nem foglalt egyértelműen állást a boszniai nemzetközi jelenlét meghosszabbítása mellett, de hangoztatta, hogy Washington továbbra is támogatja az SFORmissziót. Albright ismét hangoztatta, hogy a boszniai rendőrség képzésének és felszerelésének 90 százalékát jelenleg az Egyesült Államok finanszírozza. Brüsszelben tegnap aláírták a jegyzőkönyvet Magyarország, Csehország és Lengyelország NATO-csatlakozásáról Javier Solana főtitkár tegnap nagyon szívélyesen fogadta Madeleine Albright amerikai külügyminisztert a NATO központjában. (ČTK/AP) A román szenátus ismét a kisebbségi oktatás korlátozására szavazott Még van remény Douglas Henderson Szlovákia EU-tagságáról Jelentős változtatások kellenek Pozsonyban Bukarest. A román szenátus tegnap nagy többséggel újra megerősítette az oktatási törvénnyel kapcsolatban a múlt héten elfoglalt, a kisebbségek anyanyelvű oktatását több tekintetben ismét korlátozó álláspontját. MTI-TUDÓSÍTÁS A testület a múlt heti szakaszonkénti voksolás után ezúttal jórészt a „Pruteanu-változatban" tehát az ellenzékkel összefogó parasztpárti oktatási bizottsági elnök által szorgalmazott módosításokkal - szavazta meg az oktatási törvény egészét. A szavazás ezúttal is titkos volt. A plénum a múlt szerdai voksolásnál elkövetett ügyrendi hibára való tekintettel ismét szavazott arról a módosításról, amely arra kötelezi a kisebbségi diákokat, hogy az 5. osztálytól kezdve ugyanazokból a tankönyvekből tanulják a román nyelvet és irodalmat, mint a román anyanyelvű tanulók, ami nyilvánvalóan hátrányos helyzetbe hozza őket. MTI-TUDÓSÍTÁS Párizs. A Földön évente több százmillió gyermek válik az éhség vagy alultápláltság áldozatává, a fejlődésükhöz szükséges vitaminok és sók híján súlyos, gyógyíthatatlan beteggé, egy életre megnyomorítottá. Ennek oka világviszonylatban nyilvánvalóan nem a kellő anyagi források hiánya, hisz ma már a Föld gazdaságai 2.8 000 milliárd dollárnyi terméket állítanak elő - szögezi le az UNICEF, az ENSZ Gyermekalapja tegnap Párizsban nyilvánosságra hozott éves jelentésében. Az alultápláltság, bár nem mindigjár látiiató külső jelekkel, óriási gyermektömegeket sújt: Délkelet-Ázsiában minden második, Afrikában minden harmadik gyermek ettől szenved, de a többi földrészen sem sokkal jobb a helyzet. Évente legkevesebb 12 millió 5 év alatti gyermek hal meg, s ezt 55-60 százalékban közvetlenül vagy közvetve az Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető ügyrendi javaslatot tett: arra való tekintettel, hogy a törvénytervezet egyik cikke azt írja elő, hogy minden szinten és minden formában lehetővé teszi a kisebbségek anyanyelvű oktatását, a másik pedig ezzel össze nem egyeztethető módon megtagadja az önálló anyanyelvű egyetem és egyetemi karok létesítésére vonatkozó jogát, vizsgálják meg újra a kérdést. Petre Roman, a szenátus elnöke, a Demokrata Párt vezetője, aki az okA kisebbségeknek nincs joga önálló egyetemre és karra. tatásról szóló december 3-i megállapodás egyik aláírója volt, ezt azzal vetette el, hogy a szavazási eljárás megfelelt a házszabályoknak, ezért nem lehet visszatérni a kérdésre. Kozsokár Gábor szenátor rámutatott, hogy más törvények esetében ilyesmire volt példa, de ez sem hatott. Pruteanu szenátor, az oktatási bizottság parasztpárti elnöke a alultápláltság okozza. A kevés vagy hiányos táplálkozás miatt évente több százmillió gyermek válik fizikailag vagy mentálisan elmaradottá, a megannyi fertőző betegséggel szemben kevéssé ellenállóvá. Az alultápláltság nem egyenlő az éhezéssel: az egyoldalú táplálkozással akár még „gömbölydeddé" váló kicsinyek is súlyos kórok tömegének vannak kitéve. A legnagyobb hiány a fehérjékből, az ásványi sókból és a vitaminokból van. Kétmilliárd ember szenved a vashiány okozta betegségektől, s százmilliókat sújt az A vitamin hiánya - a gyenge ellenállóképesség nyomán nagyon sokan halnak meg az egyébként gyógyítható fertőző betegségekben. A jelentés kiemeli, hogy a súlyos következménnyel járó hiányos táplálkozás tömeges jelensége tapasztalható például Nagy-Britanniában, a kelet-európai volt szocialista országok egy részében, Oroszországban - valamint az Egyesült Államokban is. maga részéről kifejtette: szerinte nincs ellentmondás, mivel az egyik cikkely azt tartalmazza, hogy a jogot a törvény feltételei szerint lehet gyakorolni, a másik pedig... maga a feltétel. Végül a szenátus egésze 105 szavazattal 19 ellenében 2 tartózkodás mellett elfogadta az oktatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet egészét a vitában megszavazott módosításokkal együtt, tehát ebben a változatban a kisebbségeknek nincs joga önálló egyetem és kar létesítésére és a testület más pontokon is lefaragott egyetmást a kisebbségek számára kedvező intézkedésekből, bár néhány kedvező intézkedés így a kisebbségi anyanyelvű szakoktatás és felvételi vizsga változatlan formában „átment". Markó Béla, az RMDSZ elnöke a szavazás után az újságíróknak nyilatkozva rámutatott, hogy a voksolás kimenetele a történtek fényében nem meglepő, de kifejezte meggyőződését, hogy a képviselőházban - ahol a koalíció vezetőinek ígérete szerint nyílt lesz a szavazás - ezt ki fogjákjavítani. MTI-TUDÓSÍTÁS London. Az Európai Unió ügyeiért felelős brit külügyi államminiszter felveti az Európai Unió külügyi biztosának egy olyan értékelés elvégzését, amely annak meghatározására lenne hivatott, hogy a szlovák kormánynak milyen mértékű változtatásokat kell végrehajtania, miképp és mennyi idő alatt - ezt maga Douglas Henderson közölte szlovákiai látogatása után tegnap este Londonban a Magyar Távirati Iroda tudósítójával. Henderson, akinek országa két hét múlva átveszi az EU soros elnöki tisztségét, s e minőségében felelőse lesz az érdemi bővítési tárgyalások elkezdésének a luxembourgi csúcson kiválasztott tagjelöltekkel, kijelentette: az értékelendő kérdések közé tartozna például a magyar kisebbségi nyelvhasználat ügye is. Az államminiszter közölte: Pozsonyban azt mondta a szlovák külügyminiszternek, hogy a bővítés Luxembourgban elhatározott további menetrendje bevonó jellegű, s úgy lett kialakítva, hogy „a Szlovákiához hasonló országok is" az EU-tagsághoz vezető folyamat részesének érezhessék magukat. Henderson azonban kijelentette a szlovák fővárosban azt is, hogy Pozsonynak jelentős változtatásokat kell végrehajtania politikáKövetelmény a magyar kisebbségi nyelvhasználat ügye is. jában. „Kifejtettem, hogy mely problémákra gondolok... s a külügyminiszter ezek egy részét el is ismerte" - mondta az MTI-nek Londonban a brit EUügyi államminiszter. Nagy-Britannia a tervek szerint március végére hívja össze az érdemi tárgyalássorozat megkezdésére az erre érettnek minősített hat országot. Mint azonban ismeretes, Szlovákia nem szerepel az első bővítési körre kiválasztott pályázók között. Jelcin egészsége A szóvivő ismét cáfol Moszkva. Határozottan cáfolta a december elején meghűlt, s légúti vírusfertőzéssel küszködő Borisz Jelcin orosz elnök egészségi állapotának rosszabbodásáról szóló híreszteléseket tegnap Moszkvában Szergej Jasztrzsembszkij. Az orosz államfő sajtószóvivője légből kapottnak nevezte azokat az ismét elterjedt híreszteléseket, hogy Jelcint a Kreml-kórházba szállítanák. Változatlanul a Moszkva melletti Barviha szanatóriumban gyógykezelteti magá - közölte a szóvivő. Megerősítette: az államfő erre a hétre tervezett találkozóit elhalasztották. Nem zárta ki viszont, hogy Jelcin telefonon érintkezik majd más vezetőkkel. A Jelcin egészségi állapotáról tegnap kiadott orvosi közlemény szerint „az elnök állapota stabil, láztalan, tüdejében nem érzékelhetők kóros zörejek", vérnyomása és pulzusa normális. (MTI) UNICEF-jelentés a gyerekek helyzetéről Százmilliók éheznek Nelson Mandela dél-afrikai államfő (jobbra) tegnap leköszönt a kormányzó Afrikai Nemzeti Kongresszus elnöki tisztségéről. Utódja a mellete látható Thabo Mbeki lett. (ČTK/AP)