Új Szó, 1997. december (50. évfolyam, 276-299. szám)

1997-12-10 / 284. szám, szerda

6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1997. DECEMBER 10. TANÄCSAOÓ Öregségi nyugdíj H. J.: 54 éves vagyok, két gyermeket neveltem fel. . Mások már ilyen korban megkapják az öregségi nyugdíjat, én még ezt nem kérvényeztem, mert tudomásom szerint 25 évig kell munkaviszonyban lenni ahhoz, hogy kérvényezhessem. Nemrégiben viszont az Új Szóban olvastam valamiféle pótidőkről is, illetve arról, hogy ezek a pótidők munkaviszonyban töltött éveknek minősülhetnek. Az én esetemben is számításba jöhetnének ezek a pótidők? FEKETE MARIAN A Társadalombiztosítási Törvény, vagyis a legalább kéttucatszor módosítotott 100/1988. Tt. számú törvény 21. §-ának második bekezdése szerint a nőnek akkor van perelhető jogigénye az öregségi nyugdíjra, ha legalább 25 évig foglalkoztatták ót, és betöltötte a/ az 53. életévét, illetve legalább öt vagy több gyermeket nevelt fel, b/ az 54. életévét, illetve három vagy négy gyermeket nevelt fel, c/ az 55 életévét, és két gyermeket nevelt fel, d/ az 56. életévét, és egy gyermeket nevelt fel, avagy e/ az 57. életévét. Az ilyen és hasonló esetekben számolni kell a pótidőkkel is. Ezeket a már idézett törvény 9. §-ának első bekezdése sorolja fel. Itt és most ezeket a pótidőket tételesen felsorolni nem tudjuk, mivel tizenkét terjedelmesen tárgyalt körülményről van szó. Mindenképpen megemlítendő viszont az, hogy a munkanélküliség ideje pótidőnek számít. Pótidőnek számít az az időszak is, amíg három évesnél fiatalabb gyermekről gondoskodott. Pótidőnek számít az az időszak is, amíg Ön személyesen gondozott egy olyan közeli személyt (rokont, szülőt stb.), aki túlnyomórészt vagy teljesen magatehetetlen volt, és ugyanakor nem volt szociális intézményben elhelyezve. Ha ezeknek a dolgoknak utánanéz, feltehetőleg teljesíti az öregségi nyugdíj megítéléséhez szükséges 25 évi foglalkoztatottsági idő feltétele. A Nemzeti Vagyonalap kötvényeivel való kereskedést a kibocsátó megbízása alapján az RM-Systém Slovakia végzi. A szervezet által közzétett kimutatás alapján 1997. január 1. és december 8. között a vagyonalapi kötvényekkel a következő forgalmat bonyolították le. (U) Anonim üzletkötések Napi átlagos üzletkötés Napi átlagos forgalom Legmagasabb vételár Legalacsonyabb vételár Legmagasabb eladott kötvényszám Legnagyobb üzletkötés Utolsó teljes kínálat Kötvényeladás Kötvényforgalom 98,73 db 805 675,10 Sk 1997. 1. 13. 1997. 1. 13. 3 736 db 30 485 760,00 Sk ' 56 224 db 4 838 db 39 478 080,00 Sk 8 160 Sk 8 160 Sk Eladás összesen Összforgalom Közvetlen üzletkötések 361 868 db 2 972 670 302,00 Sk GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Földgázért hajót Pozsony. A felhasznált orosz földgáz mintegy 40 százalékának szlovák termékekkel történő térítése keretében az elkövetkező 4-5 évben a komáromi hajógyár évente 4 hajót szállítana Oroszországnak. Az üzletkötés évi értéke a hajógyár vezérigazgatója, Milan Kopčok szerint kb. 25 millió dollár. A tervezet megvalósítása azonban az oroszszlovák vegyesbizottság által folytatott tárgyalások eredményeitől függ. (TA SR) Gyógyfürdők és síközpontok Pozsony. Ján Bočkay, a Szlovák Idegenforgalmi Ügynökség igazgatója az idei évet értékelve kiemelte, hogy ügynökségük 18 nemzetközi idegenforgalmi vásáron, illetve kiállításon vett részt. Ezeken különböző népművészeti csoportok fellépésével, kézművesek bemutatkozásával, szlovák specialitások kínálásával igyekeznek felhívni hazánkra a szakmai és a laikus látogatók figyelmét. Tapasztalatai alapján a külföldiek elsősorban a szlovákiai gyógyfürdők, síközpontok és nagymúltú bányavárosok iránt érdeklődnek. Az igazgató fontosnak tartja külképviseletek kiépítését, amelyek a kiállításokkal ellentétben egész évben jelen vannak az egyes városokban és népszerűsítik a szlovákiai látványosságokat, érdekességeket, (-nica) Ötvenmilliós kár Budča. Ötvenmillió korona kárt okozott a Zólyomi járásban lévő település sertéshizlaldájának az októberben kitört sertéspestis. A kór miatt mintegy 23 ezer állatot kellett likvidálni. (TA SR) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1997. december 10-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 56,980 Osztrák schilling 2,750 Francia frank 5,783 Svájci frank 23,776 Kanadai dollár 24,352 USA-dollár 34,592 Német márka 19,352 ECU, EU 38,311 Olasz líra (1000) 19,788 Cseh korona 0,984 A forint árfolyama 100 egységre, koronában Vétel Eladás Általános Hitelbank 16,040 18,460 A ponty kiskereskedelmi ára elérte, sőt egyes városokban, régiókban meg is haladta a pisztráng árát Még mindig kevés halat fogyasztunk TA SR-TUDÓSLTÁS Pozsony. A legtöbb szlovákiai családban a karácsonyi menü nélkülözhetelen része a hal. A hazai szükséglet túlnyomó részét a cseh halgazdaságok elégítik ki. Kisebb mennyiséget Magyarországról is importálunk, a hazai pontytenyésztés inkább csak kiegészíti az előbbieket. A múlt évben összesen 1 781,2 tonna élő pontyot hoztunk be, leginkább Csehországból, és további 48,77 tonnát hűtött, illetve fagyasztott formában. A behozatal több mint hétszerese a hazai előállításnak. A helyzet várhatóan az idén sem változik. A hazai haltenyésztés fellendítésének szülkségességét támasztja alá azt a tény, hogy míg Szlovákiában az egy főre jutó évi halfogyasztás mindössze négy kilogramm, addig Németországban például 15 kilogramm. A szakemberek által ajánlott mennyiség legkevesebb 6 kg. Ami az ünnepek előtti halárakat illeti, a ponty kiskereskedelmi ára elérte, sót egyes városokban, régiókban meg is haladta a pisztráng árát - annak ellenére, hogy a ponytból kevesebb hús nyerhető. Várhatóan 115-125 korona körül alakul majd az élő ponyt kilójának ára. Ezt elősorban a hazai termelés hiánya, a megnövekedett kereslet és a gazdaságilag erősebb országoknak - főleg Németországnak és Ausztriának - a cseh haltenyésztőkre gyakorolt nyomása okozza. Ugyanakkor a nagykereskedelmi ár 80-90 korona között mozog. Jó, ha tudjuk, hogy az osztályon felüli ponty legkevesebb 2,5 kilós, az I. minőségi osztályú legkevesebb 1, a II. osztályú legkevesebb 0,7, a III. osztályú pedig legkevesebb 0,5 kg. Ez a hal már a karácsonyi piacra kerül. (TA SR-felvétel) Eltérő fejlődést mutat négy közép-európai volt szocialista ország agrárgazdasága Diplomások lesznek parasztok Az elmúlt három évben az Európa Tanács Csehországra, Lengyelországra, Magyarországra és Szlovákiára kiterjedő nemzetközi összehasonlító vizsgálatot végzett a mezőgazdaság átalakulásáról. ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Az köztudott, hogy Lengyelországban a mezőgazdaság mindvégig megmaradt a kis- és középparaszti magántermelés keretei között, míg Csehszlovákiában és Magyarországon a kollektivizálás utáni évtizedekben felszámolódott a hagyományos értelemben vett parasztság. Ugyanakkor jelentős különbség alakult ki e két utóbbi állam között. Magyarországon ugyanis a nyolcvanas évek elejétől a mezőgazdasági magánvállalkozások egész sora jött létre a szövetezetekkel különös szimbiózisban. Csehországban és Szlovákiában viszont teljes mértékben hiányzik ez az elmúlt évtizedben megerősödött, és így a privatizációba is beleszólni képes csoport. Lengyelországban a kisparaszti gazdálkodás érintedensége egyben a régi termelési kultúra és mentalitás konzerválódását is jelentette. Egy olyan hagyományos parasztgazdaság képe bontakozik ki, amely főleg a saját sokrétű szükségleteit akarja kielégíteni, és a piacra vitt többletterméket nem a speializációból, hanem a sokféle termék nagyobb volumenéből állítja ki. Ezt támasztja alá az is, hogy itt a legmagasabb a mezőgazdaságban foglalkoztatottak részaránya, és itt dolgozik a legkevesebb diplomás a mezőgazdaságban. Magyarországon a mezőgazdasági össztermék zömét korábban a szövetkezetek állították elő, ám 1994-re a szövetkezetek utódszervezetei (kft.-k, bt.-k, rt.-k) és a 100 hektáros vagy nagyobb magánbirtokok kerültek domináns helyzetbe. Nem mellékes, hogy az ilyen méretű birtokok művelői, valamint az utódszervezetek vezetői, illetve tulajdonosai az esetek többségében a szövetkezetek korábbi agrárszakemberei közül kerültek ki. Csehszlovákia utódállamaiban azonban sem a vagyonjeges privatizáció sem a mezőgazdaság ádakítása nem bontotta le Úgy tűnik, hogy a lengyel gazdák kezdenek tönkremenni. radikálisan a szocializmusból örökölt struktúrákat, mint ahogy az Magyarországon történt. Az eltérő kiindulási helyzet és a rendszerváltást követő első évek eltérő történései más-más következményekkeljártak. Úgy tűnik, hogy a lengyel gazdák kezdenek tönkremenni, mert a kisés középbirtokokon folytatott hagyományos gazdálkodás a liberalizált piac mellett nem igazán életképes. Ugyanakkor a korábban sok szenvedést és kárt okozó kollektivizálás napjainkra előnnyé kovácsolódott a kisparaszti gazdálkodást megőrző lengyel mezőgazdasággal szemben. A kollektivizált múlttal bíró országokban az elmúlt évtizedekben kialakult a modern nagyüzemi mezőgazdasági termelés kultúrája, és a szövetkezetek egyetemet végzett agronómusainak, zootechnikusainak, közgazdászainak, ágazatvezetőinek személyében olyan nagy létszámú csoport alakult ki, amely fel van vértezve a modern termeléshez szükséges tudással és készségekkel. Amit a csoport még nem tud (árutőzsde, hitelügyek, változó jogszabályok stb.), azt - mivel értelmiségi - könnyebben képes megtanulni. „Az agrárértelmiségen kívül itt már senki nem ért a mezőgazdasághoz - fogalmazott egy magyarországi százhektáros magángazda. - Az idősebb korosztály, amelyik csinálta valamikor, azon a szinten, ahogyan akkor csinálta, azon a szinten ért hozzá. De azon a szinte, hogy növényvédelem, műtrágyázás meg egyéb dolgok, már nem." A szövetkezeti dolgozók részmunkában eltöltött életének következménye a tudásdeficit: a szövetkezetek egyszerű tagjai nem rendelkeznek azzal a komplex agrotechnikai, növényvédelmi, állategészségügyi, gépészeti, pénzügyi és marketingismerettel, amelyre egy nagygazdaság viteléhez a XX. század végén Európában szükség van. „Az biztos, hogy a jövőben Magyaroszágon csak diplomások lesznek parasztok, mert ennyire kell már érteni hozzá" - jegyezte meg egy szövetkezeti agronómusból lett 120 hektáros magángazda. Tudatosítani kell azt is, hogy a mezőgazdaság csak akkor maradhat versenyképes, ha az összterméket egyre korszerűbb módon, egyre kevesebb ember állítja elő. Ellenkező eseben úgy járhatunk, mint a kisbirtokokon alapuló lengyel mezőgazdaság. A racionális termelésnek persze megvan a társadalmi ára. A meA racionális termelésnek megvan a társadalmi ára. zőgazdaság a korábbi évtizedekben egyféle menedéke volt az iskolázatlan munkaerőnek, azoknak, akik valamilyen okból nem tudtak szakmát szerezni. A szövetkezetben vagy az állami gazdaságban elboldogulhattak valahogy, és a háztájival kiegészülő jövedelmük révén még jobban is éltek, mint az ipari segédmunkások. Ma ezek az emberek nehezen illeszkednek be a termelés új rendjébe. Tőke és szakértelem híján önálló gazdaságot nem képesek teremteni. A politikusoknak el kellene azon gondolkodniuk, mi legyen ezekkel a falusi emberekkel, akiknek el kell igazítania a sorsát. (N) A bankkönyvek betéti kamatai (érvényben 1997. december 8-án) Bank 1 hónap 3 hónap Felmondási idő 6 hónap 9 hónap 12 hónap 2 év Felmondási idő nélkül Agrobanka (Szlovákiában) 8,70 9,50 11,50 13,00 2,80-6,50 Bank Austria 16,00 17,00 18,05 20,00 13,00 Banka Haná (Szlovákiában) 12,00 12,50 13,00 14,00 6,00 Banka Slovakia 12,00 12,50 13,00 14,00 6,00 HYPO-BANK Slovakia 8,75-10,25 9,00-10,00 7,75 Creditanstalt 16,25-16,50 11,75-13,00 11,75-13,00 11,50-12,75 10,75-11,00 Beruházási és Fejlesztési Bank (IRB) 18,00 17,50 16,50 14,50 13,00 6,00 Istrobanka 20,00-20,50 18,40-18,50 16,00-17,00 13,00-13,50 13,50-14,00 5,50 Ľudová banka 13,00-16,00 14,00-16,50 12,00-13,00 11,50-12,50 5,00 Pol'nobanka 15,50 14,00 13,20 6,50 Postabank 7,80 9,25 11,15 12,65 3,75 Prvá komunálna banka 10,50 11,00 11,50 13,00 14,50 7,00 Slovenská kreditná banka 12,00-12,50 12,10-12,60 12,20-12,70 12,10-12,60 12,00-12,50 12,20-12,70 4,00 Szlovák Takarékpénztár 6,00 7,50 9,50 10,50 4,00 Általános Hitelbank (VÚB) 16,00 10,00 10,50 11,00 12,00 5,00