Új Szó, 1997. november (50. évfolyam, 252-275. szám)

1997-11-10 / 258. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 1997. NOVEMBER 8. SPORT/TÉVÉ ÉS RÁDIÓ - SZOMBAT Dr. Štefan Detvai ügyvéd nyilatkozik lapunknak a Szlovákiában élő magyarság kisebbségi nyelvi jogairól Mire válaszol az indoklás? A nyelvtörvény ügyében hozott alkotmánybírósági határozat indoklása a várt­nál több kérdésre adott el­vi választ. Még akkor.is, ha a 26 kifogásolt rendelke­zésből csak egyről mondta ki, hogy nincs összhang­ban az alkotmánnyal. FEKETE MARIAN Az alkotmánybíróság előtt dr. Štefan Detvai képviselte a nyelvtörvényt kifogásoló kép­viselőket. - Doktor úr, milyen közvetlen jogi következmé­nyei vannak az alkotmánybí­rósági határozatnak, lelet­nek? Ezekről a következményekről elsősorban az alaptörvény 132. cikkének (1) bekezdése szól. Eszerint az alkotmánybírósági lelet Törvénytárban történő ki­hirdetésének napján hatályát veszti az államnyelvről szóló törvény 3. §-ának (5) bekezdé­se. A nemzeti kisebbségekhez és etnikai csoportokhoz tartozó ál­lampolgárokkal szemben alkal­mazhatatlanná válik tehát az a rendelkezés, amely szerint a közszolgálati intézményekhez szóló írásbeli beadványaikat ál­lamnyelven kötelesek előter­jeszteni. A parlament az említett rendelkezést a határozat kihir­detésétől számított hat hónapon belül köteles összhangba hozni az alkotmánnyal. Ha ezt nem te­szi meg, a rendelkezés fél év el­teltével érvényét veszti. Mit jelent ez a kisebbségi ál­lampolgár számára? Azt, hogy a közsszolgálati szer­veknek szóló írásbeli beadvá­nyait anyanyelvén is előteijeszt­heti. Korábban ezt a lehetőséget a Szlovák Nemzeti Tanács 1990. október 25-én elfogadott tör­vénye tételesen is szavatolta. Most viszont ez a kérdés egy­általán nincs szabályozva... Ez sajnálatos, mert konfliktuso­kat okozhat. Megtörténhet, ^ Ez sajnálatos, mertkonflik- . . tusokat okozhat. \\ hogy az állampolgárok másként fogják értelmezni nyelvi jogai­kat, mint a közszolgálati szervek tisztségviselői, akik kötelesek lennének ezeket a jogokat tisz­teletben tartani. Az alkotmány­bíróság mintha maga is számol­na azzal a lehetőséggel, hogy a nemzeti kisebbségekhez vagy etnikai csoportokhoz tartozó ál­lampolgárok jogai meg lesznek sértve, ha az egyes közszolgálati szervek, hivatalok az állam­nyelvről szóló törvényt követke­zetesen fogják alkalmazni. Hadd idézzek a határozatból: „Az emberi jog vagy alapvető szabadság belföldi (törvényi) szabályozásának az állam illeté­kes szerve általi alkalmazása az alkotmányjogi norma utasításá­nak megsértését jelenti, ha telje­sítve vannak az alkotmány 11. cikke érvényesítésének feltét­elei. Az elmondottakból követ­kezik, hogy az alaptörvény 11. cikke az emberi jog vagy alapve­tő szabadság nemzetközi és bel­földi szabályozásának párhuza­mos létezését feltételezi, és gya­korlati érvényesítésük folyama­tának esetére az emberi jogokról és alapvető szabadságokról szó­ló nemzetközi szerződés "feltételes prioritását« állapítja meg. A 11. cikk megsértésére csak az állam olyan szervének el­járásával kerülhet sor, amely döntéshozatali vagy más tevé­kenysége során érvényesíti (al­kalmazza) az emberi jog vagy szabadság vonatkozó vonatkozó belföldi jogi szabályozását." Ér­zésem szerint az alkotmánybíró­ság megfogalmazta, hogy az ál­lamnyelvről szóló törvény alkal­mazása elvben sértheti a kisebb­ségek emberi jogait vagy alapve­tő szabadságait. Ebből követke­zik, hogy az állampolgárok al­kotmánybírósághoz fordulhat­nak azzal, hogy a jogaikat meg­sértették. Ez oda vezethet, hogy az alkotmánybíróság hihetetlen mennyiségű beadvánnyal lesz. kénytelen foglalkozni, ha a ki­sebbségi állampolgárok kifogá­solni kezdik, hogy az alkotmá­nyos vagy nemzetközi emberjogi szerződésekkel szavatolt jogai­kat - egy adott helyzetben - sérti a nyelvtörvény alkalmazása. Ha alkotmányos jogommal él­ve magyarul szólok a hivatal­nokhoz vagy magyarul ter­jesztem elő az írásbeli kérvé­nyemet, elvárhatom, hogy magyarul válaszoljanak ne­kem? A tavalyi beadványunk szerint ennek az alkotmányos jognak felelne meg a hivatalos szervek ilyen kötelezettsége. Az alkot­mánybíróság szerint viszont je­lenleg nem létezik semmiféle jo­gi vagy tényleges ok arra, hogy a közszolgálati szervek tevékeny­ségük során az államnyelvtől el­térő nyelvet használjanak. Sőt azt is megállapítja, hogy ilyen kötelezettség csak akkor kelet­kezhetne, ha az alkotmányban megfogalmazott „alapjogról", az anyanyelvnek a hivatalos érintkezésben történő használa­tához való alkotmányos jogról törvényi szabályozás születne. PL. US 8/96 SLOVENSKA REPUBLIKA NÁLEZ OstívnťHo südu Slovenskej republiky V mene Slovenskej republiky Ústavný súd Slovenskej republiky v pléne zloženom z predsedu JUDr. Milana ftía a zo sudcov JUDr. Júliusa Cemáka. JUDr. Anny Danielíákovej, JUDr. Ľubomíra Dobrika JUDr. Jána Drgonoa, JUDr. Jána KIu£kf. JUDr. Viery Mrázovej, JUDr. Štefana Ogurfáka. JUDr. Richarda Rapan.a a JUDr. Tibora Šafárika naje^orn zasadnutí 26. au gusta 1997 prerokoval rivrt skupiny 33 poslancov Národnej rady sl^Sj republiky, zastúpenej advoká.on, JUDr. Štefanom Detvaiom, proti Národnej rade Slovenskej republiky, zastúpenej poslancom JUDr. Jánom Cúperom, vo veci súladu preambuly zákona Národnej rady Slovenskej republiky í. 270/1995 Z. z. o gtátnom jazyku Slovenskej republiky s a. t. 2 ods. 1, O. 12 ods. 1 . 2 Ústavy Az alkotmánybírósági dokumentum. (Új Szó-reprodukció) Az indoklás is elismeri, hogy a kérdésben alkotmánysértő álla­pot uralkodik, ugyanakkor az al­kotmánybíróság arra vár, hogy ezt majd feloldja egy olyan tör­vény, amely a kisebbségi nyelv­használat alkotmányos jogát szabályozza. Egyelőre fegyelmi büntetésnek tenné ki magát az a tisztségviselő, aki magyarul vá­laszolna a kisebbségi nyelven megfogalmazott kérdésre, be­adványra, mivel „a hivatalos érintkezés során az államnyel­vet köteles használni". A határozat néhány megfogal­mazásában mintha a bead­vány hiányosságaira utalna. Hogyan vélekedik erről? Az alkotmánybírósági határozat nyelvezete nagyon nehezen ért­hető. Az embernek gyakran az a benyomása, hogy az alkotmány­bíróság elképzelhetőnek tartja a törvény és az emberi jogok kö­zötti ellentmondást, de a másik oldalon nem sokat tesz az el­lentmondás feloldásáért. Néze­tem szerint az alkotmánybíró­ság azért (is) keletkezett, hogy megakadályozza az alkotmány­nyal, az emberi jogokkal, alap­vető szabadságokkal ellentétes helyzetek, állapotok kialakulá­sát, létezését. Ha a bíróság a döntéshozatala során lényegé­ben csak a formális szempont­okra helyezi a hangsúlyt, fennáll a veszély, hogy a parlament a jö­vőben valamely törvény hatá­lyon kívül helyezésével olyan helyzetet teremt, amely nem lesz összhangban az alaptör­vénnyel. A parlament pedig arra hivatkozhat, hogy a hiányzó tör­vényt valamikor a jövőben pó­tolni fogja, az alkotmánybíróság pedig - jelenlegi álláspontja sze­rint - sohasem korlátozhatja idejében, esetleg sohasem szá­molhatja fel az ilyen alkotmány­sértő állapotot, mert minden a parlamenten múlik. Beadványában a 33 képviselő kifogásolta azt a rendelkezést is, amely szerint az államnyelv ismeretének bizonyítása szük­séges ahhoz, hogy valaki pol­gármester, illetve önkormány­zati képviselő legyen Az alkot­mány a passzív választási jog (a megválaszthatóság jogá­nak) ilyen feltételét, korláto­zását ugyanakkor nem ismeri. Az alkotmánybíróság ezt az Az alkotmány­bíróság ezt az érvet nem fo- ^^ gadta el. >> érvet nem fogadta el. Elkép­zelhetőnek tartja, hogy a jövő évi helyhatósági választáso­kon érvényesíteni fogják az említett nyelvtörvényi rendel­kezést? Ha a törvényt következetesen fogják alkalmazni, akkor lehet­ségesnek tartom. A kassai testület nem találta alkotmánysértőnek a törvény 5. §-át sem, amely az állam­nyelvnek a tömegtájékoztatá­si eszközökben történő hasz­nálatát szabályozza. Ugyanak­kor ennek §-nak az 5. bekez­dése értelmében például a na­pilapokat „államyelven adják ki", és „a más nyelvű sajtó megjelentetését külön tör­vény szabályozza". Igen, a törvény az időszaki sajtó­termékekről szóló, 1966. évi jogszabályra utal, de ez a tör­vény csak a külföldi sajtó beho­zatalát és terjesztését, illetve ki­nyomtatását vagy sokszorosítá­sát szabályozza. A belföldi, ki­sebbségi nyelvű sajtóról nem tartalmaz rendelkezést. Ezek szerint az Új Szó és a Va­sárnap legálisan jelenik meg? Úgy fogalmaznék, hogy nem az államnyelvről szóló törvénnyel összhangban jelenik meg. RÖVIDEN A titkosszolgálat az ellenzék ellen Pozsony. „Az Ivan Lexa által irányított titkosszolgálat jövőre, a választási kampány során kiveszi majd a részét az ellenzék­kel folytatott harcból" - állítja Igor Cibula, a kémelhárítás volt vezetője. A titkosszolgálat jövőre 941 millió koronával gazdál­kodhat majd, 50 millióval kevesebbel, mint idén. (ČTK) Annie Lebovitz fotókiállítása Pozsony. Szombaton nyílt meg a Szlovák Nemzeti Galériában a világhírű Annie Lebovitz alkotásait bemutató kiállítás. Az amerikai fotóművész hírességek - színészek, politikusok, spor­tolók - portréival és a háború sújtotta Szarajevót ábrázoló fény­képeivel vívta ki a szakma és a közönség elismerését. (ČTK) Rövidül a várakozási idő a határon? Kúty. A hét végi közlekedési tilalom miatt szombaton éjfélkor 25 óra volt a várakozási idő a Kúty és Lanžhot közötti határát­kelőhelyen. A tegnap 22 órakor feloldott tilalmat követően a várakozási idő rövidülésévei számolnak a vámszervek. (TA SR) Dzurinda: nem lesz tisztogatás Pozsony. Mikuláš Dzurinda, az SZDK szóvivője vaklármának nevezte azokat a híreket, hogy a koalíció hatalomra jutása ese­tén általános tisztogatást végez majd az államigazgatásban. „Az ilyen híreket azok terjeszik, akiknek nem tiszta a lelkiismeretük" - mondta Dzurinda. (TA SR) Véget ért Milan Markovič turnéja Pozsony. Szombaton este a pozsonyi Incheba tanácstermében tartott fellépésével ért véget Milan Markovič országos turnéja. Az előadást Michal Kováč államfő is megtekintette. (TA SR) Ralph Johnson még nem reagált Turócszentmárton. Ralph Johnson, az USA szlovákiai nagy­követe szombati sajtótájékoztatóján nem kívánt reagálni Gustáv Krajči nyílt levelére, amelyben a belügyminiszter bírál­ta az amerikai diplomatát. Mint mondta, az ügyre azonban még visszatér, és kiáll nyilatkozatai mellett. (TA SR) Lépések: az őrző-védő szolgálatokról Pozsony. Az őrző-védő szolgálatokról és a segédrendőrökről készülő törvényről is szó volt vasárnap a Szlovák Televízió !,é : pések című vitaműsorában. Anton Hrnko (független) szerint a törvény fő hiányossága, hogy túl későn kerül elfogadásra. Ha már korábban jóváhagyták volna, akkor a képviselő szerint nem terjedt volna el ennyire a szervezeti bűnözés. (TA SR) DP: a kormányfő egészségi állapotáról Pozsony. ,A Demokrata Párt tiszteletben tarja a politikusok magánéletre való jogát. Ugyanakkor a nyilvánosságnak is joga van tudni, milyen is valójában a kormányfő egészségi állapota, aki ebben, a Szlovákia jövője szempontjából sorsdöntő idő­szakban egyhónapos gyógykezelésen tartózkodik" - áll a DP állásfoglalásában. (TA SR) Gyimesi György újabb partnere Pozsony. A jövőbeli együttműködésben állapodtak meg a Szlovák Szociáldemokrata Unió és a Gyimesi György által ve­zetett magyar népi mozgalom képviselői. (TA SR) Miloš Mistrík panaszkodik Pozsony. Miloš Mistrík, az SZTV 2 frekvenciáját megpályázó PRO TV igazgatótanácsának az elnöke tegnap közölte, hogy az úgynevezett Ftáčnik-novella megszavazása miatt 800 ezer ko­rona kára keletkezett a társaságnak. A Markíza kétségbe vonta Mistrík állítását, és rámutatott: a PRO TV úgy fektetett be mil­liókat, mintha teljesen biztos lett volna abban, hogy privatizál­hatja a 2-es csatornát, (ú) Keresztülhajtott a fekvő férfin Alistál. Tragikus kimenetelű baleset történt tegnapra virradó éjszaka a községben. Egy Opel Omega 40 éves vezetője keresz­tülhajtott egy úttesten fekvő 21 éves fiatalemberen. (TA SR) Az-Együttélés Országos Tanácsának szombati állásfoglalása és nyílt levele Milan Markovič megígérte, hogy mindig a kormányon levőket támadja majd Unió helyett szövetségi párt Jövőre Mečiarral és társaival ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Ipolyság. Az Együttélés Orszá­gos Tanácsa szombati ülésén ­újragondolva az eddigi uniós ter­veket - megállapította, hogy „az unió helyett ma szövetségi párt jellegű megoldást" kell előtérbe helyezni. A testület állásfoglalása szerint ennek több változata le­hetséges, ám az eddigi párt­szerveződés alapján egy belsőleg tagozott szövetségi párt kialakí­tása lenne kézenfekvő. Ennek ér­dekében össze kívánják hívni azoknak a pártoknak az országos gyűlését, amelyek létre akarják hozni a szövetségi pártot. Az or­szágos gyűlésen a résztvevők el­fogadnák azokat az alapelveket, amelyek szerint megfogalmaz­nák az utódpárt alapszabályát, és megválasztanák a párt alakuló ülését előkészítő testület tagjait. Az utódpárt bejegyzésével meg­szűnne a korábbi párt működése. Az egyesülés, illetve az új párt létrehozásának mechanizmusát a pártok vezető testületei vitat­nák meg. A tanácskozás résztve­vői nyílt levelet intéztek a szlová­kiai magyar választópolgárok­hoz. Ebben egyebek között ez áll: „Úgy érezzük: szükség van a szlovákiai magyar pártok erővi­szonyainak újraértelmezésére, a politikai erők újjászervezésére." Az országos tanács tagjai ezt egy közös, az erőket összefogó és egységesítő pártban látják meg­valósíthatónak. „Felszólítjuk a szlovákiai magyar koalíciót alko­tó pártok vezetőit, hogy a kriti­kussá vált helyzetben minden erejükkel támogassák alapszer­vezeti és központi szinten az új egységes magyar párt létrehozá­sát. Ez a parlamenti és önkor­mányzati politikai képviselet biz­tosításának egyedüli módja. A koalíciós egyeztetéseken min­dent meg fogunk tenni azért, hogy olyan egységes politikai reprezentációja legyen a szlová­kiai magyarságnak, mely érdeke­it legitim módon fogja képvisel­ni" - olvasható a nyílt levélben. ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Nyitra. Pénteken este fél hatkor már csak lépésben haladt a kocsi­sor Nyitráról a köröskényi sport­csarnok felé, és az egész külvá­rosban alig lehetett parkolóhe­lyet találni. A jegyfelvásárlási próbálkozások ellenére hatkor csaknem zsúfolásig megtelt a csarnok, és Milan Markovičot, valamint vendégeit, Mikuláš Dzurindát, Milan Kňažkót, Ján Lángost és Bugár Bélát viharos állótaps fogadta. Nem volt baj a hangosítással sem, pedig reggel a DSZM-párti Nitra Rádió tulajdo­nosa, a járási hivatal elöljárójá­nak fivére személyesen ajánlotta Milan Markovič. (TA SR-fotó) fel, hogy térítésmentesen csúcs­minőségű hangtechnikát kölcsö­nöz a rendezvényre. Mindenki attól tartott, hogy politikai élce­lődés helyett így csak recsegést­ropogást fog hallani. A nagylelkű ajánlatot a szervezők azzal utasí­tották vissza, hogy a Paczelt Ügy­nökség már gondoskodott min­denről. Nem tudni, mi lett azzal a 800jeggyel, amelyet a DSZM vá­sároltatott. Lehet, hogy az egy év múlva esedékes Markovič-estre tartja meg. A humorista ugyanis megígérte, hogy mindig a kor­mányon levőket támadja majd, és így jövőre Mečiar, Kozlík, Ľupták, valamint Húska társasá­gában fog ülni ugyanitt. Bizo­nyára sokan egyetértettek annak az úrnak a szavaival, aki kifelé menet megjegyezte, hogy arra a műsorra nem sajnálná a pénzt, csak Isten adná, hogy már ott tartanánk, (vrabec)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom