Új Szó, 1997. november (50. évfolyam, 252-275. szám)

1997-11-10 / 258. szám, hétfő

f VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1997. NOVEMBER 10. KOMMENTÁR Ugyanaz trikolórral TÓTH MIHÁLY Talán a mindent megszépítő időbeli távolság az oka, hogy a minap ezt találtam mondani: a kormány médiacápáihoz képest a korai 70-es évek sajtőkonszolidátorai egytől egyig szolid és jólnevelt demokraták voltak. Ha abból indulunk ki, hogy, mondjuk, 1971 táján, a nagy szerkesztőségi számonkérések idején egyetlen vészbírósági tag sem állította magáról, hogy a demokrácia nevében teszi, amit tesz, akkor feltétlenül konstalálrtom kell, hogy őszinteségéből nem Mečiar közvélemény-szervezői vizsgáztak jobban, hanem Husákéi. Számos jel alapján arra következtethet a kormánykoalíció három pártja, hogy nagyvalószínűséggel alulmarad az 1998 szeptemberi választásokon. Ha csak nem követnek el túlságosan nagy baklövést az ellenzéki pártok, a standard politikai erők kormányzásra vannak ítélve. Ez természetesen csak azzal együtt jelenthető ki a kudarcos jövendőmondás veszélye nélkül, ha az előbbi megállapításhoz hozzátesszük: feltéve, hogy Mečiarék nem vesznek igénybe nemtelen eszközöket. Tudjuk, a koalíció fő ereje soha sem ment ötletekért a szomszédba, így előfordulhat, hogy a választások lebonyolítását szervező államhatalom, formális okokra hivatkozva, diszkvalifikálja a két ellenzéki koalíció egyikét. Semmi jót nem ígér, hogy a választási eredményeket összegző számítógépek is állami kezelésben lesznek. Nemcsak a nemzeti önérzet játszik szerepet abban, hogy a kormány eleve elzárkózik külföldi megfigyelők Szlovákiába küldése elől. Gőzerővel folyik az elektronikus és nyomtatott tájékoztatási eszközök kormánykoalíció általi megkaparintásáért folytatott küzdelem. Ennek fő célja: szavatolni, hogy a választások eredményeinek manipulálásáról lehetőleg senki se szerezzen tudomást. A Twist Rádió nemrégi kikapcsolása a főpróbák egyike volt. A DSZM emberek tízmilliókat áldoznak fel a regionális sajtó megkaparintása érdekében. Mindezt pedig azzal koronozzák meg, hogy a napilapokat az adó növelésével teljesen ellehetetlenítik. Még csaknem egy esztendő van hátra a választásokig, addig a legjobban prosperáló ellenzéki napilap is akkora adósságba keveredhet, hogy a (szintén kormánybarát) nyomda bármikor megszüntetheti a nyomtatását. Ilyen már volt. Azzal a különbséggel, hogy ők beismerték: a diktatúra nevében cselekszenek. Nem mímelték a demokráciát, ahogy azt teszik a nemzeti trikolór lengetői. JEGYZET Patópálok nélkül SZILVÁSSY JÓZSEF Beindult a felkészülés a választási kampányra. A legerősebb kormánypárt már ki is nevezte a kampánystáb főnökét. Erőteljesen indított a Szlovák Demokratikus Koalíció is, amely több rendezvényen tette egyértelművé: már van programja, vannak jól felkészült szakemberei az ország súlyos társadalmi és gazdasági gondjainak megoldásához. A Magyar Koalíció azt jelentette be, hogy újra együtt indulnak, aztán egykét elképzelést is nagydobra vertek. Gyakrabban tart ülést a Koalíciós Tanács, ám előrehaladásról a legnagyobb jóindulattal sem lehet beszélni. Párbeszéd helyett pártjaink monologizálnak. Legyen unió - ismételte újra Ipolyságon az Együttélés elnöke; alakítsunk választási pártot vélik az MPP vezetői; végső soron a mi listánkon indulhattok - ajánlgatják az MKDM központjában. Programalkotásban, alternatívák kimunkálásában már minden parlamenti párt megelőzte a Magyar Koalíciót, amely mintha nem bízna a kormányzati szerep lehetőségében. Mintha többen csak önmaguk s legfeljebb pártjuk jövőjére gondolnának. S mintha többen úgy vélnék, kényelmesebb ellenzékben maradni, szüntelenül a sérelmek ellen tiltakozni. Szerintük a politikában, akár a fociban, bekkelni mindig könynyebb, mint támadni, azaz kellő tudással, taktikával aktív szerepet betölteni. Pedig nagyot tévednek azok, akik úgy hiszik: most is könnyen megszerzik a tízegynéhány százalékot. A szlovákiai magyarság türelme, bizalma, pénze ugyanis fogytán, évek óta csak a gondja-baja és elkeseredése növekszik. Ezért bizonyosan nem a patópálokra, nem is a szép szólamok bajnokaira fog szavazni, hanem azokra, akiknek lesz megvalósítható programjuk, szaktudásuk, politikai akaratuk, erkölcsi hitelük az emberibb élet megteremtéséhez. És lesznek szlovák szövetségeseik céljaik eléréséhez. Tragikus hibát követ el és a szlovákiai magyarság ellen vét az, aki mindezt még ma sem képes felismerni. « í: if* íiSiB! mm Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezető: Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. 0. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykai»s 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924214, Érsekújvár: 0817/976179 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadáséit felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőíroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Teijeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz Üace, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ Hudec miniszter nótája: az álmom... Huszonegy, huszonkettő, huszonhárom, csak egy nemzeti lap maradjon, ez (Szűcs Béla karikatúrája) Csak a külügyminiszter volt tájékozatlan, és sűrűn pislogva magyarázkodott Megszegett ígéretek I. A kormány legutóbbi ülésén a kisebbségi nyelvek használatának lehetőségeit törvényesítő jogszabály helyett memorandumot hagyott jóvá, mellyel a nemzetközi szervezetekhez fordult. BAUER EDIT Félreértés ne essék, nem a saját országa állampolgáraihoz, akik történetesen más anyanyelvűek, s akiket a döntés lényegileg érint. Azokat valószínűleg nem tudná meggyőzni a lehetetlenről, hogy az összes alkotmányba foglalt joga maradéktalanul teljesül. Sőt „standardon felül"... Vegyük sorra. A köztársasági elnök azzal a feltételellel írta alá annak idején az államnyelvről szóló törvényt, hogy rövidesen követi a kisebbségek nyelvhasználatát rendező jogszabály. Mečiar miniszterelnök Strasbourgban az Európa Tanács parlamenti közgyűlése előtt jelentette be, hogy 1996 el... a terminusok sokaságára nem érdemes szót vesztegetni. ső félévében kormánya előterjeszti a jogszabályt. Katarina Tóthová miniszterelnök-helyettes számtalan ígéretét a kisebbségi nyelvtörvény előkészítése ügyében felsorolni is sok lenne. Elhangzott belőlük a parlamentben, az ET szakértői előtt, és Max van der Stoel is feljegyezhetett belőlük jónéhányat. Csak a határidők változtak. 1995 december végétől 1997 novemberéig a terminusok sokaságára nem érdemes szót vesztegetni. 1997. november 4-én a kormány összes eddigi ígérete és kötelezvénye ellenére memoOLVASÓI LEVELEK Újra a régi mederben! A bősi vízerőmű üzembe helyezése után a Duna régi medrében és ágaiban a magyarországihoz hasonló helyzet állt elő. Vízutánpótlás nélkül az ágak nagy része kiszáradt, az élővilág elpusztult. A fenékgátak és az áteresztők kiépítése után a Nagybodak alatti ágrendszerben egészen Bősig pozitív randumot fogadott el arról, ami nincs és ami nem lesz. Nincs olyan jogi szabályozás, amely a kisebbségek nyelvének használatát ténylegesen lehetővé tenné, és egyebek közt ezért nem lesz pozitív döntés Szlovákiának az európai szövetségekbe való integrációjáról sem. Ez nem fenyegetés, csak megállapítás. Ne tévesszük szem elől azt a tényt sem, hogy egyebek közt egy ilyen jogszabály meglétéhez kötötte az Európa Parlament Szlovákia csatlakozását az Európai Unióhoz. A parlament legutóbbi, októberi ülésén pedig kötelezettséget vállalt, hogy az integrációs feltételeket - melyek koppenhágai feltételekként jutottak a köztudatba - teljesíteni fogja. A kormány pedig már régen tudja, hogy ez szóba sem jön, hisz már egy éwel ezelőtt, 1996 novemberében nemzetiségi tanácsában azt a tanácsot adta vagy adatta magának, hogy Szlovákiában az általános és specifikus jogi normák egész sora van érvényben, „melyek teljes mértékben biztosítják a kisebbségekhez tartozó személyek védelméť'-írta a kormányfő 1997júniusában egy interpellációra adott válaszban. Csak a külügyminiszter asszony volt kellőképpen tájékozatlan, amikor sűrű pislogás közepette azt próbálta elmagyarázni, hogy az ígéreteket mi célból adták eddig számolatlanul; hogy csak mostanra készült el az az elemzés, amelynek alapján a kormány nemzetiségi tanácsa már egy éwel ezelőtt nem ajánlotta a kabinetnek egy új jogi norma elfogadását a kisebbségek nyelvhasználatát illetően, hiszen már amúgy is létezik 26. Az alkotmánybíróság ugyan egyértelműen kimondta, hogy kisebbségi nyelv használata a hivatalos kapcsolatokban létező törvényhez kötött, ennek következtében egy „ilyen törvény hiánya, illetve olyan térirányban változott a helyzet. Hatalmas vízterületek, mély víz, vízinövények, pezsgő élet! A vizekből mintát vesznek, leolvassák a vízállást, jelzőkészülék figyeli a talajvíz mozgását. Idilli helyzet! 1997. november másodika: halottak napja. Az ágak ismét víz nélkül, az áteresztócsatornákon egy csepp víz sem folyik keresztül, a levegőben a rothadó növényzet bűze érződik. Ilyen környezetben nem hogy a betelepített pisztráng vagy galóca, de még a kárász is nehezen él meg. Újvény létezése, amely nem teszi lehetővé a nemzeti kisebbségek vagy etnikai csoportok nyelvhasználata jogának reális alkalmazását a hivatalos kapcsolatban, azt jelenti, hogy lehetetlenné válik az alapvető jog alkalmazása az alkotmány által meghatározott módon". Lehet, hogy a kormány az alkotmánybíróság ezen döntését sem tartja mérvadónak? Vagy talán úgy vélte, hogy az a döntés, melyet április elsején hoznak, csak a bolondokra vonatkozik, a bölcsekre pedig nem? Merthogy ez a dön... csak a bolondokra vonatkozik, a bölcsekre pedig nem? tés L. G.-nek, M. község polgármesterének ügyében 1996. április 1-ji keltezésű. De hát ki merne arra gondolni, hogy bölcs kormányunk babonás? így hát egyelőre van a memorandum. Az elvetélt ígéretekről. A kormány ebben biztosítja (kit is?) a külföldet, hogy a kormány nemzetiségi politikájának (?) fő célja a kisebbségek „kulturális és nyelvi identitása megőrzése feltételeinek kialakítása", szót ejt a kormány nemzetiségi politikájának életképességét bizonyítandó az „identitás etnikai alapja megőrzésének magas fokáról" is. Ha ezt az iskolázott külföldi diplomata sem fogja megérteni, még mindig marad a szokásos magyarázat a rossz fordításról és a nyugat szándékos rosszindulatáról. Esetleg az unalomig ismételt univerzális indoklás a szlovákiai magyar pártok Szlovákia-ellenes aknamunkájáról... (Az írás befejező részét holnapi számunkban közöljük.) A szerző a Magyar Koalíció parlamenti képviselője. ra itt az elmúlás. Néhány hét, és többéves munka veszik kárba. A természet munkája! Ki a felelős ezért? A Duna? Végh Balázs Nyékvárkony Gondozott temető November elején mindenki felkeresi hozzátartozói sírját, hogy elhelyezze az emlékezés virágait. Minket is többfelé hív a kötelesség. Egyik nap a gútai temeLA LI

B RE BELGIQUE „Az összes közép-európai vezető aggódik a cseh államfőért, aki tavalyi súlyos műtétje után felépülve ismét a térség Európai Unióba és NATO-ba vezető útjának egyik legfőbb egyengetóje lett. Az érzékeny szervezetű Václav Havelt, ismét tüdőproblémákkal került kórházba, hatvanegy éve mellett legalább további tíz életévnek számítható börtönévek és a kemény elnöki munka is öregíti. Hazájában ugyanakkor ma nem helyettesíthető - írta pénteki kommentáijában a belga lap. - Miközben a belső gondjaival küzdő kormánykoalíció csupán papíron létezik, a gazdasági reform defektes, minden nap új botrányok robbannak ki a privatizációval kapcsolatban, a népnek egyedül a mostani elnökben van bizodalma. A Václav Klaus kormányfő és Miloš Zeman parlamenti elnök közötti hatalmi harc veszélyezteti azt a tekintélyt, amelyet Havel vívott ki Csehország számára. Az ország visszacsúszhat a Nyugaton éretlenebbnek minősítettek közé." A cikkíró szerint Havel betegségét nemcsak hazájában, hanem a térség többi országában is aggodalommal figyelik. „Nem felejtik el, hogy a rendszerváltás idején, amikor minden szem a térségre irányult, ő volt az egyetlen, aki Washingtonban megdorgálhatta az amerikai szenátorokat be nem avatkozást' politikájukért. Ugyancsak ő volt az, aki néhány éwel ezelőtt meg tudta győzni a Nyugatot arról, hogy a volt kommunisták visszatérése Magyarországon és Lengyelországban természetes politikai alternatíva. Tavalyi betegségéből kilábalva Havel ismét a térség nyugati integrációjának vezáralakja lett" - írta a katolikus napilap. SLOVO Pavel Bratinka tárca nélküli miniszter, a cseh kormány nemzetiségi tanácsának elnöke szerint az etnikai kisebbségek pozitív megkülönböztetése veszélyes gondolat, mégpedig mind a kisebbség, mind a többség számára is. „A pozitív megkülönböztetés gondolata azért veszélyes, mert ennek következtében egyrészt csökken annak a csoportnak az önmegbecsülése, amelynek érdekében ezt bevezetik, másrészt csökken az irántuk érzett tisztelet a többségiek részéről is" - véli Bratinka a prágai liberális napilapnak adott interjújában. Szerinte a pozitív megkülönböztetés „méreggel való gyógyítás, amikor a diszkriminációt egy másfajta diszkriminációval gyógyítják, bár ez a többségi csoport szempontjából kisebb megkülönböztetés". Rámutat, hogy a kisebbségi problémák rendezésének ezt a módszerét eddig egyedül csak az Egyesült Államokban alkalmazták, s ott is azért, mert az ottani fehérek ezen keresztül próbálták megnyugtatni lelkiismeretüket a színesbőrűek rabszolgasága és megkülönböztetése miatt. A miniszter úgy látja, hogy a gondolat alkalmazása „negatívan hat a társadalomra". tőbe mentünk. Dicséretre méltó az ottani példás rend és tisztaság. Látni, hogy nagy gondot fordítanak a temető rendben tartására. Járdát építettek, megritkították a díszbokrokat, gondoskodtak a világításról. Megható volt, amint a hangszórón keresztül halk, szomorú zenét közvetítettek, és ezáltal is kegyeletteljesebbé tették ezeket a napokat. Állítom, hogy a környéken ez a harminc éve létesített sírkert a legrendezettebb. Hostina Irén Komárom