Új Szó, 1997. október (50. évfolyam, 225-251. szám)

1997-10-09 / 232. szám, csütörtök

EJ POLITIKA ÚJ SZÓ 1997. OKTÓBER 2779. Robbanás egy tartályhajón London. Egy ember meghalt, 3 pedig megsebesült tegnap, amikor Split kikötőjében robbanás történt egy tartályhajón. A robbanás a Tomislavgrad nevű hajó egyik üresen álló tartályában következett be akkor, amikor egy másikból kiszivattyúzták a nyersanyagot. Feltételezések szerint felgyülemlett benzingőz okozta a balesetet. (MTI) Megkezdődött Papon pere Párizs. Bordeaux-ban tegnap megnyílt az emberiség elleni bűntettel vádolt Maurice Papon bírósági tárgyalása, amely várhatóan karácsonyig tart. A 87 éyes Papont az államügyészen kívül 14 szervezet, valamint 35 magánszemély vádolja azzal, hogy 194244-ben Gironde prefektusának fótitkáraként bűnrészes volt több mint másfél ezer zsidó polgár deportálásának megszervezésében, a „halál előszobájává" vált Drancy internálótáborába szállításukkal. Papon nyilatkozatában „a becsületrend tulajdonosaként, az Ellenállás önkéntes harcosaként, egykori rendőrprefektusként és miniszterként" előregyártott színjátéknak minősítette a bírósági eljárást. (MTI) Kim Ozsong lit tegnap a Koreai Munkapárt főtitkárává választották. Pártfőtitkárként az 55 éves Kim Dzsong II az ország első számú vezetőjévé vált, jóllehet az államelnöki címet egyelőre nem viseli - megfigyelők szerint valószínű, hogy még az idén ez is bekövetkezik. (CTK/AP) Incidens Boszniában Belgrád. A boszniai szerb belügyi egységek megakadályozták, hogy a Plavsics boszniai elnököt támogató rendőrök elfoglalják a bijeljinai rendőrségi központot. A hírt az SFOR illetékesei is megerősítették, s közölték: a békefenntartók parancsnoksága erősítést küldött a térségbe, hogy megakadályozza a szerbek közötti összecsapás kirobbanását. (MTI) Kiengedték az orosz újságírót Moszkva. A fehérorosz hatóságok kiengedték a vizsgálati fogságból az orosz ORT televízió újságíróját, Pavel Seremetet, de kikötötték: nem hagyhatja el az országot. A fehérorosz nemzetiségű Seremetet júliusban vették őrizetbe amiatt, hogy filmet készített a litván-fehérorosz határon zajló csempésztevékenységről. Az újságíró fogva tartása feszültséget keltett az orosz- fehérorosz kapcsolatokban. (MTI) Erez. Jasszer Arafat palesztin vezető és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök nyolc hónapos szünet után tegnap hajnalban váratlanul találkozott az Izrael és a Gáza-övezet határán található Erez átkelőhelyen, hogy megkísérelje előremozdítani a közel-keleti békefolyamatot. MTI-HÍR A találkozóra a palesztin autonómiáról folytatott tárgyalások hétfői újrafelvétele után került sor. A tárgyalások márciusban szakadtak meg amiatt, hogy Izrael új zsidó lakótelep építésébe kezdett Kelet-Jeruzsálem arabok lakta Har Homa negyedében. Az erezi találkozóra nagy titoktartás közepette került sor. Az újságírókat távol tartották a megbeszélés színhelyéül szolgáló katonai támaszponttól. A két fél előre közölte: nem várható semmiféle nyilatkozat a megbeszélés után. A találkozó Dennis Ross amerikai közvetítő közreműködésével jött létre. Ross hétfő óta tartózkodik a KözelKeleten és az erezi megbeszélés egy részén is jelen volt. Közölte: Netanjahu és Arafat megegyezett, hogy rendszeresek lesznek a találkozók a békefolyamat előmozdítása érdekében. Hozzátette viszont, hogy nem történt előrelépés a béketárgyalásokat március óta hátráltató két témában: az újabb zsidó telepek építésének és az iszlám fanatikusok öngyilkos merényleteinek ügyében. Elismerte, hogy a két félnek Kórházba szállították az izraeli külügyminisztert. még sok nézeteltérést kell leküzdenie, a tanácskozást azonban „nagyon jó találkozónak" minősítette. „A megbeszéléseken hangsúlyozták, hogy találkozójukat új kezdetnek tekintik a vezetők között és az egész béRomániai Magyar Demokrata Szövetség Külügyi államtitkári posztot is kap MTI-TUDÓSÍTÁS Bukarest. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség egy külügyi államtitkári posztot és két minisztériumi vezérigazgatói tisztséget kap a román kormányban eddig betöltött tisztségeken felül - határozták el a koalíciós egyeztető bizottság kedd esti ülésén. Az egyeztetés célja az volt, hogy pontosítsák a miniszteri szint alatt lévő helyek elosztását. Az RMDSZňek eddig két minisztere és nyolc államtitkári posztja volt a kormányban. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője elmondta: a döntés tükrözi az RMDSZ koalíciós súlyát abban is, hogy ezúttal két, államminiszter által vezetett minisztériumban is tisztséget kapott. A külügyi államtitkári poszton kívül a pénzügyminisztériumban és a vallásügyi hivatalban kapott vezérigazgatói posztot az RMDSZ. Verestóy hangsúlyozta, hogy az RMDSZ megfelelő jelölteket fog állítani e posztokra. Az RMDSZ hét végi kongresszusán elfogadott alapszabályzat szerint a jelölés a szövetség legfőbb vezetőit magában foglaló operatív tanács feladata. Kanada prágai nagykövetségén vízumokat adtak át cseh állampolgároknak. Tegnap lépett ugyanis érvénybe az a kanadai határozat, amely szerint felújítják a cseh polgárokkal szembeni vízumkötelezettséget. Ottawa az intézkedést azzal magyarázta, hogy az utóbbi két hónapban rendkívüli mértékben megnövekedett a menekültstátust kérő csehek száma. Zieleniec külügyminiszter „ellenintézkedéseket" helyezett kilátásba. (ČTK) Arafat és Netanjahu: megkísérlik előremozdítani a közel-keleti békefolyamatot Váratlan találkozó Nemcsók János a magyar-szlovák megbeszélésekről Országgyűlési felhatalmazás kell kefolyamat szempontjából is." Nabil Abu Rudeina, Arafat tanácsadója szintén „fontos lépésnek" nevezte a tegnapi találkozót, attól azonban óvakodott, hogy egyértelmű sikerről beszéljen. „A következő napokban meglátjuk, hogy az izraeli kötelezettségvállalás és az amerikai erőfeszítések valódi mozgást hoznak-e a békefolyamatban" hangoztatta. Az izraeli rádió jelentése szerint a két vezető megegyezett az izraeli és a palesztin biztonsági szolgálatok együttműködésének felújításában. Az amerikai megbízott közölte még, hogy Dávid Lévi izraeli külügyminiszter és Mahmud Abbasz palesztin tárgyalásvezető jövő hétre tervezett tanácskozását a zsidó ünnepek miatt a hónap végére halasztották. Az izreali rádió viszont közben bejelentette, hogy mellkasi fájdalmakkal kedd este kórházba szállították Dávid Lévit. A minisztert lakóhelyétől, Beit Séantól nem messze egy észak-izraeli kórházban megfigyelés alá helyezték. Állapota nem életveszélyes. MTI-HIR Budapest. A hónap végén megkezdődhet az első magyar-szlovák megbeszélés a bős-nagymarosi ügyben. Erről Nemcsók János államtitkár, a tárgyalások magyar vezetője szólt az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának tegnapi ülésén. Ez alkalommal még nem tartalmi kérdésekről, csak a féléves egyeztetések helyszíneiről, ütemezéséről döntenek majd. Nemcsók szerint lehetséges a megegyezés fél év alatt, de valószínű, hogy ez csak az időszak végén jön létre. A tárgyalások megkezdéséhez országgyűlési felhatalmazásra van szükség. E célból törvénytervezetet készítenek elő, és erről a tervek szerint a jövő héten dönt a kormány. Nemcsók szerint a minisztériumi delegáltakból, illetve a helyi önkormányzat képviselőjéből álló küldöttség legfeljebb 5-10 plenáris ülést tart majd a szlovák tárgyalófelekkel. Nemcsók a legnehezebbnek a dunacsunyi duzzasztómű közös üzemeltetéséről történő megegyezést tartja. Megjegyezte: a meglévő létesítmények lebontásáról nem kell egyezkedni, bizonyára szükséges lesz viszont Nagymaros körül valamilyen duzzasztásra. Ennek mikéntjéről szakmai egyeztetések alapján döntenek. Nincs idő új politikusok keresésére Panics lesz a szerb ellenzék elnökjelöltje MTI-HIR Belgrád. Milan Panics egykori jugoszláv miniszterelnök lesz a demokratikus ellenzéki pártok közös jelöltje az újonnan kiírásra kerülő szerbiai elnökválasztáson - írta tegnapi számában az ellenzéki Demokrata Párthoz (DS) közel álló Demokratija című napilap. A lap értesülései szerint a Vuk Draskovics vezette Szerb Megújhodási Mozgalmat és Vojiszlav Seselj Szerb Radikális Pártját kizáró új ellenzéki koalíció éppen az Egyesült Államokban élő szerb származású üzletember támogatása révén jön majd létre, s abban kezdetben a Demokrata Párt, a Szerbiai Polgári Szövetség, valamint a téli belgrádi ellenzéki tüntetések során megalakított egyetemista szervezet vesz majd részt. A Demokratija közlése szerint a pártkoalíció nyitott lesz más szervezetek előtt is. A demokratikus ellenzék úgy véli, nincs idő a jelöltségre alkalmas új politikusok keresésére. Tory képviselő támadása a nemzeti kisebbségek ellen Kettős botrány MTI-HÍR London. A romokban heverő brit konzervatív párt „újjáépítési" kongresszusát már a második nap kettős botrány árnyékolta be, miután a párt két közismert politikusa közül az egyik sokak által rasszistának minősített kijelentésekre ragadtatta magát, a másik pedig tömeggyilkosságban jelölte meg az északír válság szerinte egyetlen megoldási módját. A brit lapok értékelései Lord Tebbit egykori pártelnök felszólalását minősítik a súlyosabb esetnek, olyannak, amely kikezdheti a jelenlegi kormányfőjelölt, a fiatal William Hague programját a megosztott konzervatív párt újraegyesítésére. Norman Tebbit a kongresszus margóján szervezett mellékrendezvények egyikén etnikai alapon intézett támadást a sokféle kultúrát magába foglaló brit társadalom eszméje ellen, s teljes betagozódásra szólította fel az országban élő nemzeti kisebbségeket. Kijelentette: a különböző „fajok" Nagy-Britanniában született gyermekeinek a brit történelmet saját történelmükként kell tanítani, különben „örökké külföldiek maradnak, akkor is, ha brit útlevél van a zsebükben... ebből a királyságból pedig második Jugoszlávia válik". Tebbit ezzel gyakorlatilag Hague beszédének azon tételét utasította vissza, amelyben az új tory pártvezér kijelentette: a konzervatívoknak a bigottságot nélkülöző hazafiasságot kell meghonosítaniuk, s a pártban a jelenleginél több feketének, illetve ázsiainak lenne helye. Nem használt az első kongreszszusi nap megítélésének Alan Clark egykori kormánytag kijelentése sem: az ismert képviselő szerint az IRA-val csak úgy lehet dűlőre jutni, hogy „egyetlen éjszaka kiirtunk 600 embert... s a dolog meg van oldva 20 évre". Párizsban is megbénította a forgalmat a vasutasszakszervezet által meghirdetett 36 órás országos sztrájk. A vasutasok béremelést, illetve a minimálbér emelését és a munkaidő csökkentését követelik a Jospin-kormánytól. (ČTK/AP)