Új Szó, 1997. október (50. évfolyam, 225-251. szám)

1997-10-06 / 229. szám, hétfő

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1997. OKTÓBER 6. Ki beteg itt? TÓTH MIHÁLY Századunk második felében könyvtárnyi eszmefuttatás jelent meg Hitler és Sztálin viselt dolgai és elmeállapota összefüggéseiről. Valamikor a nyolcvanas években egy amerikai tudós statisztikát készített a „diktátorológia" tárgykörében megjelent művekről, és kimutatta: a szerzők többsége azt állítja, mindketteq nagyzási hóbortban szenvedtek, és ennek következtében értek meg arra, hogy mindkettőjüket pszichiátriai esetként tartsa számon az utókor. Csak az igazán kiváló pszichiáterek, történészek és politikai elemzők merték kimondani, hogy Hitler is, Sztálin is makkegészséges volt. Génállományukat tekintve erősen középszerű makkegészséges... A szlovák parlament néhány tagja a múlt héten kezdeményezte, hogy Mečiar miniszterelnököt vessék alá pszichiátriai vizsgálatnak. Előfordulhat, hogy a legközelebbi egy esztendőben több tudományos dolgozat is megejelenik e témakörben, és ha a helyzet úgy alakul, később még doktori fokozatot is kaphat valaki a legszorgalmasabbak közül. Évtizedekbe kerülhet, amíg Mečiarról is bebizonyítja egy kiváló pszichiáter, hogy egyébként makkegészséges, és alapvetően reá is az jellemző, ami Hitlerre és Sztálinra lett volna, ha kedvezőbb körülmények között válik emberré. A középszerűség... Miközben mocorog bennünk a lelkiismeret, hogy ilyen embert választottunk az ország kormánya élére, szívesen elhisszük, hogy azért vannak nálunk ilyen állapotok, mert a miniszterelnök pszichiátriai eset. Valószínűleg a szlovák kereszténydemokrata képviselők orvosi vizsgálatot kezdeményező csoportja tagjainak is megmozdult a lelkiismeretük, és ők is szívesen elhiszik, hogy Freud Zsigmond valamelyik utódjának díványára kellene fektetni Mečiart. Hét-nyolc éves tapasztalattal rendelkező politikusként képesek számot vetni arról, hogy miben rejlik nagyobb politikai kockázat. Abban-e, ha kimondják, hogy az a társadalom beteg, amely olyan kaliberű politikusokat választ az ország élére, mint amilyen Mečiar és környezete, vagy abban, ha azt állítják, hogy társadalmunk makkegészséges, és csak a sorsot hibáztathatjuk, amiért egy beteg lelkű embert állított az ország élére. Egy jobb politológus az ilyen magatartást a populizmus sajátos esetének minősítené. Tehát: ne beszéljünk mellé. Mondjuk ki végre, hogy ne a miniszterelnököt próbáljuk szanatóriumba küldeni, hanem kíséreljük meg önmagunkat gyógyítani. Mečiar csak a társadalom betegségének a következménye. Felismerte azt a lehetőséget, amely ebben a kórházban rejlik. Inkább a máról... KERTÉSZ GÁBOR Nem tudom, létezik-e őszi fáradtság, vagy még mindig a tavaszi ül a nyakamon, lelkemen, agyamon, mindenesetre érzem csontjaim súlyát, a lélegzés terhét, a létezés nyomasztó tudatát. Jó reggelt, világ, jó reggelt, élet, csak tudnám mi a fenétől múlik el ez a világvége hangulat. Hoppá, jó volna jobban odafigyelni az útra - ez a kamion viccesen közel söpört el mellettem -, figyelni a reflektorok fényében csillogó, esőáztatta aszfaltot, nem fára mászni, nem árokban landolni, lehetőleg elkerülni azt is, hogy belémgyalogoljon valamilyen vasárnapi sofőr - mint jó barátomba tegnapelőtt -, ha már egyszer elhitetem magammal, hogy dolgom van itt a földön, akkor be kell tartanom a játékszabályokat. Egyébként sem férfias erény az öngyilkosság, jön majd a szép idő, s a hangulatom is vidámabbra fordul. Csak ne volna ez a reszkető feszültség a levegőben, a kávéházban a rekedt suttogás, a riadt, dadogó tekintetek, a bizonytalan mozdulatok - a csodákra várók bénasága. A csodára várók némasága, arcpirító gyávasága. Ó nem, nem mindenre elszánt szikrázó hősök falakat rengető harci énekére vágyom, nem én! Csak békés, nyugodt hétköznapokra, valami csöndes, higgadt ébredésre, pillangószárny-libbenésre, egyszerű tavaszra az őszben. Tavaszra minden nap. Képesek vagyunk rá, így a harmadik évezred küszöbén, hogy ez a vágy valósággá váljon? Az időpancser tegnap este szép napot ígért, valaki valamikor szebb és jobb jövőt. Nem beszélhetnénk egyszer végre a máról...? Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezető: Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/976179 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadáséit felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262, 5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető műiden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Teijeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ - Oké, kezdődik a fűtési szezon, de az már nincs rendben, hogy szinte minden éjjel lángra lobban egy gépkocsi... (Gossányi Péter karikatúrája) Ma különösen fontos a szlovákiai magyar pedagógusok társadalmi megbecsülése Még pénzbe sem kerül A diktatórikus rezsim többek között azzal is különbözik a polgárbarát demokratikus rendszertől, hogy a nagyvezért csak saját hatalmának a bebetonozása érdekli. Nem törődik az őt megválasztó közösség jövőjével, távlatos szempontjaival. SZILVÁSSY JÓZSEF Ilyen tragikus helyzet alakult ki napjainkban a szlovákiai oktatásügyben is. A Szlovák Nemzeti Párt tagjai és cinkosai úgy kéjelegnek s azzal vonják el a figyelmet szakmai dilettantizmusukról, hogy újabb és újabb agyszüleményeikkel alázzák meg a szlovákiai magyar tannyelvű iskolákat. Leváltással, mozgóbérük megvonásával, vagyis csekély fizetésük 20-30 százalékos csökkentésével büntetik az alkotmányos jogaikhoz ragaszkodó pedagógusokat, a legkülönfélébb ellenőrzésekkel zaklatják őket. Ezeket az ellenőröket nem az oktatás színvonala érdekli, hiszen legtöbbször a kommandósok agresszivitásával csak azt vizslatják, hogy az információs feliratok, a pedagógiai dokumentációk megfelelnek-e a nyelvtörvény rendelkezéseinek. Most pedig azt készülnek fölmérni, hogy mit és mennyit tudnak a magyar iskolák tanulói történelemből, méghozzá szlovákul. Nyilvánvalóan a nacionalista szlovák történészek szempontjai szerint. A prekoncepció és a taktika egyértelmű: a csaknem mindenre, s a magyarellenes manipulációkra leginkább kész tanfelügyelők jelentéseivel bizonygatni, hogy a tanulók nyelvi és tárgyi felkészültsége nem megfelelő. Ismétlem: a OLVASÓI LEVELEK Feljelentések futószalagon Nincs olyan hónap, olyan hét, hogy a parlamenti képviselők ne jelentenék fel egymást a bíróságon. Most éppen a magyar képviselők jeleskednek e téren. Ján Slotát Duray Miklós, az Együttélés elnöke jelentette fel, amit üdvözlök. Továbbá dicséretes dolog, hogy az MPP elnöke, A. Nagy László is megtette a megfelelő lépést, és a népszavazás meghiúsítása miatt feljenaconalista szlovák történészek szempontjai szerint. A várható folytatással kapcsolatban ugyancsak nem lehetnek illúzióink. Az elvakult rombolás sok más szakterülettel együtt a szlovákiai felsőoktatásban is mérhetetlen károkat okoz. Patinás egyetemünk rektora nemrég úgy nyilatkozott, hogy a szűkös és egyre szűkülő anyagi támogatás miatt nem tudja, hány hallgatóval s milyen körülmények között kezdődik majd az új tanév. Világhírű szlovákiai tudományos műhelyek küszködnek filléres gondokkal, miközben súlyos milliókat szórnak ki új egyetemek, főiskolák létesítésére, amelyeknek szakmai színvonala ma még kiszámíthatatlan. Miközben a tévedhetetlen diktátorok tragikus példáját követve a kormányfő akar irányt, tartalmat szabni a szlovákiai tudományosságnak. Szlovákia, s ezen belül a szlováMagyarságunkat súlyosan károsítják az ideológiai garázdálkodások. kiai magyarság jövőjét súlyosan károsítják ezek az ideológiai garázdálkodások. Boldogabb és gazdagabb országok már rég rájöttek arra, hogy az iskolák és a tudományos intézetek önállóságának szavatolásával, bőkezű és célirányos támogatásával a közösség jövőjének legerősebb fundamentumát építik. Jogállamokban ma már a polgár dönti el, hogy tehetőssége és értékrendje szerint milyen típusú és milyen tannyelvű iskolába íratja be a gyermekét. Az állam feladata pedig a szektorsemlegesség, tehát az egyenlő feltételek megteremtése a különböző tannyellentést tett Gustáv Krajči belügyminiszter ellen. Nem akarok vészmadár lenni, de nem éppen a felperesek kerülnek bajba? Abból indulok ki, hogy mindenütt a DSZM és az SZNP emberei trónolnak, ráadásul a felsőbb állami szerveknél ugyancsak él az ellenszenv a magyarokkal szemben. Természetesen azt kívánom, hogy a bűnösök nyerjék el méltó büntetésüket. Ennek ellenére felmerül a kérdés: Vajon győztesen kerülnek-e ki képviselőink a perekből? Vajda András Szete vű állami, egyházi és a magániskolák számára. Ilyen körülmények között sokkal nagyobb az esély arra, hogy ezekből az iskolákból olyan személyiségek kerülnek ki, akik szaktudásukkal, kreatív magatartásukkal képesek talpon maradni, egzisztenciát teremteni a jövő évezredben, amikor a szédítő mennyiségben gyarapodó információkat okosan kihasználó egyéniségek és stratégiák határozzák meg nemcsak az egyén, hanem a közösség létét és boldogulását. Mindannyian azt szeretnénk, ha gyermekeink, unokáink ilyen felkészült egyéniségek lennének. Ezért írattuk magyar iskolába őket, ezért szeretnénk, ha végre nem ideológiai és nemzetiségi csatározások színhelyei lennének ezek az intézmények, hanem színvonalas szellemi és pedagógiai műhelyek. E tájon, sajnos, évszázados hagyomány, hogy diktatúrák, államideológiák telepednek rá iskoláinkra. Mégis világhírű tudósokat és erős egyéniségeket neveltek. Mert minden nyűgöt leküzdve erkölcsi kötelességüknek tartották, hogy minél nagyobb tudással és tartással vértezzék föl tanítványaikat, a vélhetően emberibb jövő érdekében. S mert a tanítót sokkal nagyobb megbecsülés övezte. A tudását tekintették mércének, nem a kopottas ruháját. Ma a pénz mindenhatóságára esküdő társadalomban még nagyobb a szerepe ennek az erkölcsi elismerésnek. Segítsük hát megbecsülésünkkel azokat a magyar pedagógusokat, akikben ezernyi gond és akadályoztatás ellenére ma sem hűlt ki a hivatástudat. S akik még színvonalasabb munkára képesek, ha naponta érzik a szülők, a szlovákiai magyarság képviselőinek támogatását. Barátság és ünnepség Barátságkötéssel egybekötött szüreti ünnepségen vehettek részt a kőhídgyarmatiak. Szeptember 27-én a magyarországi Tokodajtáról kedves vendégek látogattak községünkbe. Tokodajta polgármestere, valamint az ottani képviseló-testület nálunk vendégeskedő tagjai elmélyítették a két község közötti baráti kapcsolatokat. Látogatásuk alkalmából községünk önkormányzata, valamint a Csemadok helyi szervezetének NEUE ZURCHER.ZEITUNG Hét hónappal a parlamenti választások előtt Magyarországon egyre inkább tért nyer az a vélemény, hogy a szocialisták, élükön Horn Gyulával valószínűleg megőrzik vezető helyüket, s az ellenzéki 5 jobboldali párt nem lesz képes lengyel mintára olyan gyűjtőmozgalmat létrehozni, amelynek esélye lenne a sikerre, úja a svájci lap. Az MSZP-nek időben sikerült maga mögött hagynia a korrupciós botrány miatti, egy éwel ezelőtt vélhető bizalomvesztést. Az SZDSZ gondjairól a lap megállapítja: a szocialisták felesleges útitársainak benyomását keltették, mivel nem voltak képesek a szocialisták döntéseit érezhetően befolyásolni. Néhányan - köztük Horn Gyula - az MSZP-SZDSZ-koalíció továbbélésétjósolják. Ez nagy mértékben az SZDSZ szereplésétől függ, attól, hogy az SZDSZ töredékpárttá zsugorodik, vagy középerő marad-e, amelyre rá lesznek utalva a szocialisták. MLADA FRONTA DNES „Csődnek" és „szégyennek" nevezi Klaus Kinkéi német külügyminiszter pénteki prágai látogatását a cseh napilap. Rámutat: a nácizmus mintegy 8000 cseh áldozata még ma sem tudja, kape egyáltalán kárpótlást. Kinkéi és Zieleniec meg tudtak egyezni sok mindenben, de abban nem, hogy milyen is lesz a beígért „Jövő Alap", ez pedig igen nagy szégyen. A miniszterek azt sem voltak képesek megmondani, hogy fog kinézni az alap és kapnak-e ebből valamiféle pénzt a nácizmus áldozatai. Az a bejelentés, hogy az alap jövő év január elsejétől fog működni az egyre idősebb áldozatoknak annyit ér, mint a halottnak a télikabát. A cseh-német megbékélési nyilatkozat elegáns lehetőséget nyújtott a múlt lezárására anélkül, hogy Csehországnak meg kellett volna hátrálnia a szudétanémetek követelései előtt, s Németországnak pedig közvetlenül kellett volna kárpótolnia a nácizmus cseh áldozatait. A közös alap megoldotta ezt a dilemmát. De most úgy tűnik, hogy a megkezdett művet mellékvágányra irányították. TRYBUNA Lengyelország elfogadja a NATO stratégiáját, beleértve az atomfegyverekkel kapcsolatos elemeket is, és tagja kell legyen a szövetség nukleáris tervezési csoportjának. Erről Andrzej Karkoszka lengyel védelmi miniszterhelyettes nyilatkozott. „A nukleáris elrettentésnek nem a háború, hanem a béke megőrzése a célja, s annak megakadályozása, hogy bármely ellenségünk politikai nyomást gyakorolhasson ránk. Ezen alapul a NATO jelenlegi politikája, amely szerint a szövetség nem kéri a leendő tagországoktól, hogy nukleáris fegyvereket telepítsenek saját területükön." vezetősége megrendezte a már hagyományos szüreti ünnepséget. Polgármesterünk a vendégeknek bemutatta községünk nevezetességeit, elsősorban a római katolikus templomot, ahol Nagy András lelkiatyánk üdvözölte a látogatókat. Ezek után megtekintették a helyi óvodát, a szüretet s természetesen a borospincéket is. Vendégeinknek nagyon tetszettek a látottak, főleg kurtaszoknyás néptánccsoportunk, amelyet novemberre meg is hívtak Tokodajtára. Juhász Irén Kőhídgyarmat