Új Szó, 1997. október (50. évfolyam, 225-251. szám)
1997-10-04 / 228. szám, szombat
POLITIKA ÚJ SZO 1997. OKTÓBER 4. Gál Zoltán Kanadában Washington. Magyarország közép-európai szerepének elismerését és NATÓ-csatlakozási törekvésének támogatását tapasztalta hivatalos kanadai látogatásán Gál Zoltán, a magyar Országgyűlés elnöke. A küldöttség tagjai csütörtökön megbeszélést folytattak Gilbert Parenttel, a kanadai szövetségi parlament alsóházának elnökével, tárgyaltak a kanadai törvényhozás külpolitikai és katonai kérdésekkel foglalkozó tagjaival, és udvariassági látogatást tettek Roméo LeBlanc főkormányzónál. Gál Zoltán a találkozókról elmondta, hogy kanadai részről egyetértenek mind az észak-atlanti szövetség kiszélesítésével, mind Magyarország felvételével. (MTI) Gauliederről az USA-ban Washington. Az amerikai külügyminisztérium élesen bírálta, és a demokratikus fejlődést csorbító fejleménynek minősítette, hogy a szlovák kormánykoalíció pártjai szembeszegültek az alkotmánybíróság döntésével, és visszautasították František Gaulieder képviselő mandátumának a helyreállítását. A James Foley helyettes szóvivő által kiadott írásos nyilatkozat szerint a „törvény szavának semmibe vétele súlyos viszszalépést jelent Szlovákia demokratikus fejlődésének útján, és akadályozza az ország bekapcsolódását azokba a nemzetközi struktúrákba, amelyekhez a szlovák kormány állítása szerint csatlakozni óhajt". A washingtoni külügyminisztérium leszögezte: az eset jelzi a demokratikus kormányzás egyik alapelvének a hiányát és szlovák állampolgárok alkotmányos jogainak a figyelmen kívül hagyását. (MTI) Klaus Kinkéi német külügyminiszter tegnap egynapos látogatást tett Csehországban, ahol találkozott Václav Klaus miniszterelnökkel és cseh kollégájával, Josef Zielenieccel is. (ČTK-felvétel) Az Atlantis visszatér Houston. Az Atlantis amerikai űrrepülőgép és a Mir orosz űrállomás parancsnoka, Jim Wetherbee és Anatolij Szolovjov tegnap hajnalban hatnapi közös repülés után lezárta a két űrhajót összekötő zsilipkamrákat és este a két objektum szétkapcsolódott. Az orosz űrhajósok üzembe helyezték a Mir új fedélzeti számítógépét, melynek segítségével újra tökéletesen szabályozni lehet az űrállomást stabilizáló szerkezeteket és a napelemek forgatását. (MTI) Osztrák csőbombák Megvan a robbantó? Bécs. Valóságos csőbombaraktárat, valamint egy rendkívül rafinált robbanásveszélyes csapdát találtak az osztrák hatóságok tegnap a harmadik házkutatás során annak a férfinak a lakrészében, aki szerda este a dél-stájerországi Grallában csendőri ellenőrzés közben felrobbant. A bécsi belügyi szervek nem zárják már ki azt a lehetőséget, hogy a szerdai csőbomba-robbanás öszszefüggésbe hozható az 1993. óta Ausztriában előforduló bombamerényletekkel. Erre utal a férfi lakásában talált öt csőbomba, vegyszer, az eddigi merényleteket magára vállaló Bajuvár Felszabadító Hadseregre utaló, állítólag megtalált cédula is. Az előkerült csőbombák miatt már az sem teljesen elképzelhetetlen, hogy esetleg ugyanebből a „műhelyből" származott az a csőbomba, amely 1995 februárjában Felsőőrön (Oberwart) négy roma életét oltotta ki. (MTI) II. János Pál pápa Rio de Janeiróban többek között a gyermekek és a kisebbségek védelméről beszélt Rio de Janeiro. II. János Pál pápa csütörtökön a társadalmi igazságosságot sürgető beszéddel kezdte meg harmadik brazíliai látogatását. Érkezésekor, Rio repülőterén a szentatya kemény szavakkal beszélt a gazdagok és szegények között tátongó mély szakadékról, s azt a brazil társadalom problémáinak egyik okaként említette. A katolikus egyházfő külön említést tett az afrikai származású brazilokról és a bennszülött indiánokról. A katolikus egyházfő négynapos látogatást kezdett a katolikus országok legnagyobbikában, ahol a családok második világtalálkozójának rendezvényein vesz részt. II. János Pál konvoja a repülőtérről a Rio de Janeiro belvárosában lévő Candelaria templom mellett haladt el, ahol egy fiú fehér galambot röptetett fel annak a nyolc utcagyereknek A pápát Brazíliában Cardoso államfő is fogadta. A szentatya Rióban kemény szavakkal beszélt a gazda- az emlékére, akiket négy éve a gok és szegények között tátongó mély szakadékról. (ČTK/AP-felvétel) templomnál gyilkoltak le. (MTI) Harmadik látogatás Jövőre hatályba lép az Európa Tanács kisebbségvédelmi keretegyezménye Kötelező az érvénye Csehországban leállították a Jakeš és Lenárt elleni pert Hiányzó bizonyítékok Strasbourg. A jövő év elején, február elsején hatályba lép a nemzeti kisebbségek védelméről szóló, az Európa Tanács által kidolgozott keretegyezmény: a strasbourgi székhelyű szervezet ugyanis nyilvánosságra hozta, hogy tegnap Finnország révén immár a 12. ország helyezte letétbe a szerződés ratifikációs okmányát, a hatályba lépéshez éppen 12 ország ratifikációjára volt szükség. MTI-ÖSSZEÁLLlTÁS A kisebbségvédelmi keretegyezmény az első olyan általános jellegű és jogilag kötelező érvényű, többoldalú megállapodás, amely kimondottan a kisebbségek helyzetének javítását, jogaik védelmét szolgálja. Bár a dokumentum a kisebbségi jogokat egyéni jogokként kezeli, ezen belül viszonylag tág kört határoz meg: szavatolja például a jogegyenlőséget, a szólás és gyülekezés szabadságát, az anyanyelvi oktatás fejlesztését, a kisebbségekhez való tartozásból fakadó sajátos kultúra, külön identitás megőrzését. Kovács László magyar külügyminiszter azt emelte ki a keretegyezmény pozitívumaként, hogy nem a kisebbségi jogok valamely részterületére vonatkozik, hanem általánosan közelíti meg a kérdést, s hogy nem csak megengedi, de egyes esetekben sürgeti is a kisebbségekkel kapcsolatos pozitív diszkriminációt. Az emberi jogokkal, a demokratikus intézményrendszer működésével foglalkozó Európa Tanács főtitkárhelyettese, HansChristian Krüger mostani nyilatkozatában „nagy jelentőségű eseményként" méltatta az egyezmény várható életbe lépését, mondván, hogy ez egy olyan, kötelező érvényű dokumentum, amely a kisebbségeknek hatékony védelmet biztosít. A szerződést már ratifikált 12 álAz aláírástól Bulgária, Törökország és Franciaország tartózkodott. lamnak (Ciprusnak, Dániának, Észtországnak, Németországnak, Finnországnak, Magyarországnak, Moldovának, Romániának, San Marinónak, Szlovákiának, Spanyolországnak és Macedóniának) hamarosan jelentésben kell beszámolnia arról, hogy milyen intézkedéseket hoztak az egyezmény végrehajtására, s ezeket a jelentéseket az Európa Tanács legfőbb döntéshozó fóruma, a miniszteri bizottság vitatja majd meg. A további ratifikálok 1999 februárjában kötelesek az Európa Tanácsot részletesen tájékoztatni, hogy milyen intézkedéseket hoztak a konvenció teljesítéséért, s ezeket alaposan megvizsgálja majd az ET Miniszteri Tanácsa. Az Európa Tanács többi tagja közül az óriási többség már aláírta a konvenciót, s várhatóan hamarosan ratifikálálja is. Az aláírástól eddig Belgium, Bulgária, Andorra és Törökország tartózkodott, valamint Franciaország, amely a konvenció által rendezni kívánt kérdésben nem tartja magát érintettnek. A francia alkotmányra hivatkozva Párizs szerint az országban nem élnek kisebbségek, ezért érdekeiket és nemzetiségi nyelvüket sem szükséges védeni. Az európai konvenció megvalósulása valóban áttörést hozhat a nemzeti kisebbségek védelme terén, hisz ratifikálói kötelezettségetvállaltak a nemzeti kisebbségek sokoldalú támogatásáról és védelméről. Különösen részletesen foglalkozik az európai konvenció a nemzeti kisebbségek nyelvének szabad használatával mind saját közösségeikben, mind a köz- vagy hivatalos életben, az oktatásban és az adott ország határain túllépő kapcsolattartásban. Külön cikk írja elő, hogy saját nyelvük kiejtése szerint használhatják nevüket, s a csatlakozók „erőfeszítéseket tesznek, hogy kisebbségi nyelven is megjelenítsék a földrajzi elnevezéseket". Csütörtökön éjjel és tegnap közepesen erős földrengés rázta meg Olaszországot Folyamatosan mozog a föld MTI-TU DÓSITÁS Róma. Újabb, a Richter-skála szerint 4,8 erősségű földrengés volt tegnap Olaszország középső részén, pontosan ugyanott, ahol egy héttel korábban már három erős rengés okozott nagyon súlyos pusztítást. A mostani rengés során hat ember sérült meg könnyebben - köztük négy tűzoltó, aki romeltakarítást végzett -, s egy idős asszony az ijedtségtől végzetes szívrohamot kapott. Az újabb földmozgás további komoly károkat okozott. Assisiben leomlott a Szent Ferenc bazilika felső templomának egyik külső támoszlopa. További sérülések keletkeztek más, már megrongálódott épületekben is. Camerinóban összedőlt a városka harangtornya. A környékbeli kisvárosokban, településeken sok, a korábbi földrengés során megrendült épület most rombadőlt. A földrengés sújtotta területeken a lakosság félelme lassan megközelíti a pánikot. Ebben a térségben már szeptember 4. óta mozog a föld; mostanáig a rengések száma jóval meghaladja a hatszázat. Az elmúlt napok enyhébb utórezgéseit követően már csütörtökön éjjel ismét erős rengés történt (két sérült), s ezt követte pénteken délelőtt 11 óra előtt pár perccel az újabb lökés, melyet egész Lazióban és a fővárosban, Rómában is érezni lehetett. A pusztításnak kitett területen 200 ezer ember él, közülük 130 MTI- és ČTK-HlR Prága. A cseh Legfelsőbb Bíróság bizonyítékok hiányára hivatkozva leállította a volt magasrangú csehszlovák kommunista vezetők, Miloš Jakeš és Jozef Lenárt ellen hazaárulás vádjával idén májusban indított pert - közölte Vladimír Vockára, a Legfelsőbb Bíróság elnökére hivatkozva pénteken a Právo című prágai baloldali ellenzéki napilap. A Kommunizmus Bűntetteit Vizsgáló Hivatal májusban összesen hét volt magasrangú kommunista politikust vádolt meg azzal, hogy 1968 augusztusában Csehszlovákia szovjet lerohanása után együttműködött a megszálló orosz hadsereggel és egy munkás-paraszt kormány megalakításának kísérletével megpróbálta törvényesíteni a megszállást. A prágai városi bíróság az ügyet még nyáron bizonyítékok hiányára hivatkozva visszaadta a hivatalnak, aki ezt követően csak a két „nagyhal" ügyét vitte újra a bírák elé, s egyben a Legfelsőbb Bíróságon is fellebezett. A Právo szerint a legmagasabb fórum a prágai városi bíróságnak adott igazat és véglegesen elejtette a Jakeš és Lenárt elleni vádat. A döntés most már megfellebbezhetetlen. A magyarországi egyházak támogatásáról Döntsön a polgár ÚJ SZÓ-IN FORMÁCIÓ Pozsony. Platthy Iván, a Magyar Köztársaság egyházügyi államtitkára tegnap a pozsonyi magyar nagykövetség tanácstermében fórumon találkozott a szlovákiai történelmi egyházak magyar képvselőjével. Bevezető előadásában az egyházak magyarországi támogatásának új rendszeréről szólt. Hangsúlyozta: a jogállamiság egyik fontos eleme az, hogy az állam megfelelő anyagi és egyéb feltételeket teremt az állampolgár akaratának a teljesítésére, többek között a teljes lelkiismereti szabadság, a hitélet, az egyházak karitatív és más társadalmi szerepének elősegítésére. Rövidesen a parlament elé kerül az a törvénytervezet-csomag, amelynek lényeges pontja, hogy jövő évtől az állampolgár személyi jövedelemadójanak egy százalékával támogathatja az egyházat. Az állam viszont szavatolja, hogy a támogatás mértéke semmiképpen sem csökkenjen, hanem a lehetőségekhez képest növekedjék. Jó példaként említette, hogy a helyi lakosok kérésére Soltvadkerten német, Tótkomlóson pedig szlovák egyházi óvoda és iskola nyílik. Jövőre Párbeszéd az emberért címmel Magyarországon nagyszabású szimpoziont rendeznek, amelyen már számos egyház és civil szervezet jelezte részvételét, (-y-f) ezer múlt péntek óta nem tudott, vagy nem mert visszatérni otthonába. Az eddigi adatok szerint véglegesen fedél nélkül maradt 32 ezer ember. Az anyagi károk nagysága eléri az 1 billió lírát. Olaszország területének 45 százaléka van kitéve a földmozgások állandó veszélyének. Ezen a területen él az ország lakosságának 40 százaléka, és az itt található épületek 65 százaléka nem földrengésbiztos. Ez a helyzet annak fényében különösen aggasztó, hogy a múlt pénteki földrengés károsultjainak ideiglenes ellátása után a polgári védelemnek gyakorlatilag semmilyen eszköze nem maradt arra, hogy egy újabb szükséghelyzetben a lakosság segítségére siessen. Brightonban befejeződött tegnap a brit Munkáspárt éves kongreszszusa. Tony Blair pártvezér bejelentette: 200 millió font ráfordítással jövőre megkezdődik az a program, amely a munkaképes korú lakosság tartós betegsegélyezésben részesülő 8%-nak állapotát és körülményeit méri fel. Blair megerősítette: jövőre fejenként átlagosan 1000 fontot kell majd fizetni az egyetemeken. (ČTK/AP-felvétel)