Új Szó, 1997. október (50. évfolyam, 225-251. szám)

1997-10-30 / 250. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 1997. OKTÓBER 29. POLITIKA 2996 Elisabeth Goldberg az Európai Bizottság munkájáról és a kisebbségi nyelvtörvény szükségességéről Párbeszédet, ne ellenségképet! Az Európai Bizottság szlo­vákiai csoportjának elnö­ke Elisabeth Goldberg, aki a Magyar Polgári Párt tisztségviselőinek brüssze­li látogatása során fejtette ki véleményét a bennün­ket leginkább érdeklő gon­dokról. SZILVÁSSY JÓZSEF Elnök asszony, az ön által ve­zetett csoport több tagjának ténykedését, és tulajdonkép­pen minden euroatlanti intéz­ményt azzal vádol a szlovák kormánykoalíció, hogy elfo­gult Szlovákiával szemben, mert másfajta mércével mér, mint más országok esetében. Mi erről a véleménye? Az, hogy minden országot ugyanazzal a mércével mérünk. A tények egyértelműek. Ame­lyik ország tagja kíván lenni az Európai Uniónak, annak teljesí­tenie kell a koppenhágai doku­mentumokban foglalt követel­ményeket. A legfontosabb elvá­rások: működő demokratikus rendszer, prosperáló gazdaság, esélyegyenlőség a gazdaságban és a kereskedelemben. Szlová­kia, sajnos, főleg az első felté­telt nem teljesíti. Kifogásaink közismertek: a titkosszolgálatok ellenőrzéséből kirekesztették az ellenzéki képviselőket, s máig nem alkották meg a kisebbségi nyelvtörvényt. És hát a Gaulieder-ügy sincs a Szlovák ^ Az idő vészesen fogy. A szlovák kormány és parla­ment feladata és fele­lőssége, hogy cse- * * lekedjen. >> Köztársaság Alkotmánybírósága döntésének megfelelően ren­dezve. Pozitívan ítéltük meg Szlovákia gazdasági helyzetét, ugyanakkor rámutattunk arra Az MPP küldöttsége - akárcsak Szlovákia - az Európa Parlament be­járata előtt. Annyi a különbség, hogy a szlovákiai magyar vendégek bejutottak az intézménybe... (Kubík Katalin felvétele) is, hogy a már említett esély­egyenlőség megteremtésében a szlovákiai gazdaságban és a ke­reskedelemben még nagyon sok a kivetnivaló. Vladimír Mečiar többször kije­lentette, hogy felkérték az Eu­rópai Unió és az EBESZ tiszt­ségviselőit, közöljék a szlovák kormánnyal, milyen nyelvtör­vényt várnak el. Önök állítólag máig nem válaszoltak. Való­ban? Kérem, ez képtelenség. Nem a mi feladatunk, hanem a szlovák kormány alkotmányos köteles­sége megalkotni a kisebbségi nyelvtörvényt. A Szlovák Köztár­saság Alkotmánya ugyanis sza­vatolja a kisebbségek hivatali anyanyelv-használati jogát, méghozzá a végrehajtó törvény­nek megfelelő keretek között. Mondjuk meg világosan: ez a törvény eddig nem született meg. Mi csupán az 1995 óta ígért törvénytervezetet tudjuk elbírálni. Sajnos, ki tudja, hány­szori ígérgetés ellenére a szlovák Ma letelik a Gajdáčová szabta határidő Diák, mutasd a bizonyítványodat! ÚJ SZÓ-TU DÓSlTÁS Komárom. Az Építők utcai szak­munkásképző intézet mintegy kétszáz elsős növendéke ma még benyújthatja az alapiskola elvég­zését igazoló, kizárólag szlovák nyelven kitöltött bizonyítványát. A gyerekek és szüleik számára ezt a határidőt szabta meg ugyanis a múlt héten Eva Gajdáčová igazgatónő, aki nem ismeri el az 1996/97-es tanévvé­gen két nyelven kiállított bizo­nyítványokat. Amennyiben a ta­nuló az említett határidőig nem mutat fel egynyelvű, azaz csak szlovákul kiállított bizonyít­ványt, akkor visszaküldi őt az alapiskolába - fenyegetőzött a KÖZLEMÉNY Az Együttélés Politikai Mozgalom dunaszerdahelyi városi szervezete szívélyesen meghívja Önt a Kortárs Magyar Galériában 1997. október 30-án (csütörtökön) 17.00 órai kezdettel tartandó beszélgetésre Bauer Edit képviselővel, aki az új szociális törvényekről (nyugdíjak, szociális juttatások), valamint a szociálpolitika időszerű kérdéseiről nyújt tájékoztatást. Kk-953 fél semmit sem tett le az asztalra, és őszintén szólva most úgy lá­tom, hogy a már említett eszten­dőhöz képest a szlovák kormány még kevesebb politikai akaratot mutat ilyen törvényes rendelke­zés megalkotására. Több nyilatkozatban olvashat­tuk, hogy készül az a memo­randum, amely tételesen fel­sorolja, hányféle törvény ren­delkezik a szlovákiai kisebb­ségek jelenlegi nyelvhasznála­ti jogáról. Ezt az információt miként kommentálja? Megint csak azt mondhatom, hogy máig nem kaptuk meg ezt a dokumentumot sem. Ha való­ban elkészül, és megküldik ne­künk, akkor természetesen ala­posan és tárgyilagosan elemez­zük majd. Én örülnék ennek az emlékeztetőnek is, hiszen hal­ványjelét mutatná annak, hogy a szlovák kormány szembenéz ezzel a gonddal. Nem csupán elterelő lépések­ről van szó? Vagyis ezzel a me­morandummal igyekeznek bi­zonygatni, hogy nincs is szük­ség kisebbségi nyelvtörvényre? Ezt a kérdést nem kommentá­lom. A mostani tények ismereté­ben annyit azért mondhatok, hogy semmiféle memorandum sem helyettesítheti a kisebbségi nyelvtörvényt. Novemberben Brüsszelben új­ra egy asztalhoz ül az ön által vezetett csoport, amelynek szlovákiai képviselők is tagjai. Lát-e még esélyt arra, hogy Szlovákia bekerüljön a bőví­téssel kapcsolatos tárgyalások első fordulójába? Kérem, én többször elmondtam, az európai integráció, de külö­nösen Szlovákia számára meny­nyire káros, hogy az országban akadnak olyan politikai erők, amelyek szüntelenül ellenségké­pet festenek, nem pedig az értel­mes párbeszéd eszközét érvé­nyesítik. Mélységesen sajnálom, hogy Európában és szerte a vilá­gon jelenleg bizony nem a leg­kedvezőbb a szlovákiai politikai helyzet megítélése, s emiatt pél­dául összehasonlíthatatlanul ki­^ Annyit azért mondhatok, hogy semmiféle memoran­dum sem helyettesít­heti a kisebbségi ** nyelvtörvényt. >V sebbek a külföldi beruházások, gyérebbek a gazdasági kapcso­latok, mint más társult országok esetében. Mindezt végső soron az ország lakossága sínyli meg, azt meg különösképpen, ha Szlovákia egy ideig még kima­radna az európai integrációból. Mi már belefásultunk a sok ígér­getésbe. Az idő vészesen fogy. A szlovák kormány és a parlament feladata és felelőssége, hogy cselekedjen. Pontosan tudják, mit kell tenniük ahhoz, hogy ja­vuljanak az ország csatlakozási esélyei. Csáky Pál brüsszeli tapasztalatairól Krajci zárt ülésen adjon számot szülőkhöz írt levelében az igaz­gatónő. Tegnap délután Komá­romban, a városi egyetemen ta­nácskozott a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének ko­máromi területi választmánya, és foglalkozott a szaktanintézet­ben előállt helyzettel is. „A kérdéssel most nem foglalkoz­tunk behatóan, tekintettel arra, hogy hétfőn Szigeti Lászlónak, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom alelnökének jelenlé­tében alaposan megtárgyaltuk az ügyet. Továbbra is tartjuk ma­gunkat a hétfői áthidaló javaslat­hoz" - tájékoztatta lapunkat Andruskó Imre, az SZMPSZ ko­máromi területi választmányá­nak elnöke, (kamoncza) ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. „Szlovákia Európába tartozik, ám az EU nem fogad­hatja el a jelenlegi szlovákiai po­litikai helyzetet. Ha az ország ezen nem tud változtatni, nincs esélyünk arra, hogy felvételt nyerjünk az EU-ba" - így össze­gezte Csáky Pál az EU-vezetők Szlovákiával kapcsolatos véle­ményét, amely a közép-kelet­európai országok keresztényde­mokrata pártjainak brüsszeli ta­lálkozóján fogalmazódott meg. Az MKDM-et Brüsszelben képvi­selő Csáky elmondta: általános tetszést váltott ki az EU­országok miniszterelnökei és parlamenti képviselői között az a nézete, hogy Szlovákia számá­ra nem az SZDK, hanem a Ma­gyar Koalícióval együttműködő SZDK jelent valódi politikai al­ternatívát. Az MDKM alelnöke hangoztatta a két ellenzéki politikai erő köz­ti - választások előtti és utáni ­korrekt együttműködés fontos­ságát. Ismét figyelmeztetett ar­ra, hogy Európa már nem hisz a nyilatkozatoknak, az ígérgeté­seknek. Emlékeztetett arra is, hogy az EU és Szlovákia közös parla­menti bizottságának ajánlásait - ezeket az Unió a csatlakozási tárgyalások megkezdésének minimumaként emlegeti - ép­pen a szlovák fél fogalmazta meg, most viszont a kormány­koalíció elzárkózik a teljesíté­sük elől. Csáky „életveszélyesnek" ne­vezte Gustáv Krajči belügymi­niszter hétfői kijelentését, mi­szerint a szervezett bűnözés már beszivárgott az egyes ál­lamigazgatási szervekbe. Beje­lentette: kezdeményezni fog­ják, hogy a belügyminiszter zárt parlamenti ülésen adjon számot a helyzetről, illetve arról, hogy mit tesz ebben a helyzetben a kormány, és mit várnak el a par­lamenttől. „Ha a kormánykoalí­ció nem hajlandó lépni, akkor az ellenzéknek kell - erejéhez mérten - valamit tennie" - fi­gyelmeztetett a helyzet tartha­tatlanságára Csáky Pál. Bárdos Gyula szóvivő élesen til­takozott a magyar iskolarend­szer elleni összehangolt táma­dások, konkrétan a komáromi szakmunkásképző igazgatónő­jének elsősöket érintő döntése ellen. Az igazgatónő nem ismeri el a kétnyelvű bizonyítványo­kat. Bárdos szerint nem „egyéni kezdeményezésről" van szó, mindez az oktatási tárca, illetve a kormány (csendes) támogatá­sával folyik. G. A. RÖVIDEN Eörsi az erdélyi magyar egyetemről Budapest. Nem Horn Gyula, hanem Ciorbea román kormány­fő mondta bukaresti sajtótájékoztatójukon, hogy a romániai önálló magyar egyetem egy később megnevezendő városban jöjjön létre - mondta tegnap Eörsi Mátyás magyar külügyi ál­lamtitkár. Szerinte 3 lehetőség kínálkozik: az egyik szerint a Bolyai Egyetem keretében működne ismét önálló magyar egyetem. Szó van egy ettől független, másik kolozsvári ma­gyar egyetem létrehozásáról, és felvetődött egy Kolozsváron kívüli magyar felsőoktatási intézmény kialakítása is. (MTI) Az OT-ülésre készül az Együttélés Pozsony. Duray Miklós, az Együttélés elnöke tegnap beszámolt a mozgalom intézőbizottságának németországi előadói körútjá­ról. A testület ezt követően a Magyar Koalíció pártjainak a jövő évi választásokon való egységes szereplésével, illetve az Együtt­élés külkapcsolatainak értékelésével foglalkozott. Megvitatták az SZDK­val folytatott tárgyalások jelenlegi állását, illetve az Or­szágos Tanács jövő heti ipolysági ülésének előkészítését, (ú) Kukán: lesz közös nyilatkozat Pozsony. Az SZDK koalíciós tanácsának tegnapi ülését köve­tően Eduard Kukán DU-elnök reményét fejezte ki, hogy az ötpárti ellenzéki koalíció és a Magyar Koalíció néhány héten belül aláírja a közös nyilatkozatot. (TA SR) Romlott a helyzetünk Pozsony. Az állampolgárok többsége szerint 1989 óta Szlová­kia az emberi jogok megtartása terén tette a legnagyobb előre­lépést. A magyar nemzetiségű állampolgárok körében végzett felmérés ezzel merőben ellentétes erdményt hozott, a megkér­dezettek 68 százaléka szerint romlott a kisebbségek helyzete Szlovákiában. (TA SR) Felfüggesztették a kutatást Magas-Tátra. Tegnap sötétedésig kutattak a hegyimentők a múlt pénteken lezuhant magyar hegymászó után, de ismét eredménytelenül. Délután megint erős havazás kezdődött, a 20 tagú kutatócsoport vállalkozása reménytelenné vált. A sze­rencsétlenség térségében péntek óta mintegy másfél méternyi hó hullott, s a szakértők biztosra veszik, hogy a 30 éves ma­gyar orvos már nem lehet életben. Tegnap a kutatást ismét fel­függesztették. Nem kizárt, hogy a holttestre csak tavasszal, ol­vadás után bukkannak majd rá. (TA SR) Gyimesi az elszigetelődésről Pozsony. Egyetlen magyarországi párt sem fogadta el az MNM meghívását a mozgalom múlt heti kongresszusára. Gyimesi György elnök ezt úgy értékeli, hogy mozgalmát el akarják elszigetelni, ami szerinte azért is sajnálatos, mert ép­pen az MNM-en keresztül lehetne előmozdítani a szlovák­magyar megbékélést. (TA SR) Szerződés Szlovákia és a Vatikán között A katolikus egyetemről TA SR-JELENTÉS Kassa. „A Szlovákia és a Vatikán között kötendő szerződés meg­szünteti a jelenlegi, jogilag ren­dezetlen helyzetet, hiszen még mindig az 1949-ben elfogadott törvény van érvényben. A jog­szabálynak csupán azt a passzu­sát iktatták ki, amely az egyhá­zak feletti állami ellenőrzésről rendelkezett" - nyilatkozta Voj­tech Tkáč kassai érsek. Mint mondta, egyelőre csak a szerző­dés munkaváltozata van készen, ezt az anyagot a szlovák püspöki kar is véleményezi. Tkáč véle­ményt mondott a létrehozandó katolikus egyetemről is, melyet a nagyszombati Cirill és Metód Egyetem átalakításával kíván létrehozni a kormány. Szerinte elfogadhatatlan, hogy csupán a teológiai kar legyen katolikus, a többi pedig az állam felügyelete alá tartozzon. „Az a megyés püs­pök, akinek területén a katoli­kus egyetem található, egyben az intézmény kancellárja is, ezért a többi karnak, a jogi, filo­zófiai és tömegtájékoztatási kar­nak is a kancellár és a rektor ha­táskörébe kell tartoznia" - szö­gezte le. Három napon keresztül a civilvédelemről Ma bemutató lesz ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. Tegnap a Bôrik kor­mánylétesítményben 20 ország küldötteinek részvételével meg­kezdődött a „Rendkívüli helyze­tek árvíz idején" című civilvédel­mi szeminárium. Milan Šišulák, a belügy civilvédelmi főosztályá­nak igazgatója elmondta: a múlt évi árvizek késztették a tárcát ar­ra, hogy ilyen konferenciát szer­vezzen, s az idei nagy árvizek ad­tak még nagyobb aktualitást az összejövetelnek. A civilvédelmi fősztály már harmadszor rendez közös szemináriumot a NATO és az ENSZ illetékes szerveinek közreműködésével. 1994-ben az atomerőmű-katasztrófa elleni védekezésről, 1995-ben pedig technológiai balesetek elleni vé­dekezésről, illetve a következ­mények elhárításáról tartottak szemináriumot. Stephen Orosz, a NATO mellett működő Polgári Szükségállapotok Bizottságának igazgatóhelyettese elmondta, az elmúlt években a földrengés utá­ni mentésben és vegyi anyagot szállító tartálykocsi balesetét kö­vető mentésben bizonyították rátermettségüket a szlovákiai szakemberek. Sergio Piazzi, a nemzetközi humanitárius se­gélyszolgálat európai képviselő­je a segélyelosztásban való nem­zetközi együttműködés fontos­ságát emelte ki. Ma gyakorlati bemutató keretében süllyedő hajóról történő mentést és olajszennyeződés eltávolítását mutatják be a civilvédelem kato­nai mentőalakulatai, (gaál)

Next

/
Oldalképek
Tartalom