Új Szó, 1997. október (50. évfolyam, 225-251. szám)

1997-10-29 / 249. szám, szerda

ÚJ SZÓ 1997. OKTÓBER 2984. KULTÚRA - OKTATÁS 9 Mészáros Lajossal az alkotmánybíróság döntésének indoklásáról - jogi és politikai szempontból Kell a kisebbségi nyelvtörvény Az illetékesek megkapták az alkotmánybíróság ál­lamnyelvtörvénnyel kap­csolatos döntésének in­doklását. Erről és a to­vábbi lépésekről kérdez­tük Mészáros Lajos ügyvé­det, a Magyar Polgári Párt elnökségi tagját és jogi szakértőjét, aki a bead­vány kidolgozásában is részt vett. SZILVÁSSY JÓZSEF Doktor úr, közvéleményünk eléggé csalódottan fogadta az alkotmánybíróság döntését, amely a nyelvtörvény egyetlen pontját találta alkotmánysér­tőnek. Én azt tartom, hogy az alkot­mánybíróság döntését tisztelet­ben kell tartani, még akkor is, ha nyilván mások voltak az elvárá­saink. Nincs értelmük az indula­tos reagálásoknak sem. Tárgyi­lagosan és főleg felkészülten kell mérlegelnünk, hogy mi a to­vábbi teendő. Milan Čič, az alkotmánybíró­ság elnöke a döntés kihirdeté­sét követő sajtótájékoztatón azt taíálta mondani, hogy a beadvány túl terjedelmes volt, és nem minden esetben érte el a megkívánt színvonalat. Mi erről a véleménye? Tudni kell azt, hogy az alkot­mánybírósági eljárás két fázis­ban történik. Az elsőben a bead­ványt alaki, formai és tartalmi szempontból el kell fogadni. Az igaz, hogy ebben a szakaszban ^ Koalíciós partne­reink azt javasol­ták, hogy minden vi­tatható, nem egyér telmű pontot tá madjunk meg. „Jelenleg Szlovákiában jogi vákuum van, amelyet meg kell szüntet­ni." (Somogyi Tibor felvétele) « az alkotmánybíróság bizonyos érveink részletezését és tisztázá­sát kérte, ami teljesen természe­tes. Erre válaszolva küldtük meg kiegészítő anyagunkat. Ezután 1996. július 17-én az alkot­mánybíróság elfogadta beadvá­nyunkat, mert az ő megállapítá­suk szerint is minden szempont­ból megfelelt a követelmények­nek. A hetvenhárom oldalas in­doklásban egyébként egy fél mondat sincs arról, hogy a beadvány bármilyen szempont­ból nem lett volna megfelelő. És valóban túlságosan terje­delmes volt a beadvány? Ez különböző taktika és straté­gia kérdése. Jómagam kezdet­ben azt az álláspontot képvisel­tem, hogy csak azokat a ponto­kat támadjuk meg, amelyek meggyőződésünk szerint alkot­mányellenesek. Koalíciós part­nereink azt javasolták, hogy minden vitatható, nem egyértel­mű pontot támadjunk meg. Ez is járható út, s végül ezzel a takti­kával is azonosulni tudtam. Ezek után hadd kérdezzem a legfontosabbat. Miként érté­keli az alkotmánybíróság in­doklását? Nagyon sok részletkérdésre si­került alkotmánybírósági ma­gyarázatot kicsikarni, ami mindenképpen pozitívum, hi­szen mindezek nagyon fontosak számunkra. Egyértelműen ki­mondta például a taláros testü­let, hogy az államnyelvtörvény alapján addig nem lehet szank­cionálni, ameddig általános ér­tékű rendeletben jogilag nem kodifikálják a szlovák nyelv használatát. Ezt az indoklás sze­rint megteheti a kulturális mi­nisztérium is. Ilyen jogi kodi­fikációra azonban máig nem ke­rült sor, így hát az államnyelv­törvény megsértése miatt jelen­leg senki sem büntethető. A folytatásnak nyilvánvalóan jogi és politikai síkja van. Jogi szempontból mit tehetünk az alkotmánybíróság döntése után? Meggyőződésem, hogy az emlí­tett törvénnyel kapcsolatban most már minden hazai jogor­voslati lehetőséget kihasznál­tunk, ezután nincs más választá­sunk, mint nemzetközi bíróság­hoz fordulni. Rövidesen elké­szül beadványunk a strasbourgi nemzetközi emberjogi bíróság­hoz. Több pontban egyértelmű­en igazunk lesz. Például a Szlo­vák Köztársaság Alkotmánya ki­mondja, hogy a már létező em­beri jogokat nem lehet meg­szüntetni. Márpedig az állam­nyelvtörvény pontosan ezt teszi, ugyanis az alkotmány szavatolja számunkra anyanyelvünk hiva­tali használatának a jogát, ame­lyet megfelelő végrehajtó ren­delkezésekkel kellene szabá­lyozni. Ez a törvény hiányzik, pontosabban a kilencvenes évek elején elfogadott nyelvtörvény már nem hatályos, ám még így sem lehet alkotmánysértő ál­lamnyelvtörvénnyel korlátozni emberi jogainkat. Milyen feladat hárul politiku­sainkra? Jó politizálással, okos szövetsé­gi politikával mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy a szlovák parlament mielőbb el­fogadja a kisebbségi nyelvtör­vényt, amelyet köztudottan az euroatlanti intézmények is erő­teljesen szorgalmaznak. Érveink súlyát erősítheti, hogy az alkot­mánybíróság indoklása szerint az államnyelvtörvény a kisebb­ségekre nem vonatkozik, csu­pán az intézményekre. Ezért je­lenleg Szlovákiában jogi vá­kuum van, amelyet meg kell szüntetni. Köztudott, hogy a nemzetközi emberjogi bíróság malmai is lassan őrölnek. Hány év múl­va dönthetnek a beadvány el­fogadása után Strasbourg­ban? Valóban, reálisan két év múlva várható döntés. Ennél hama­rabb is elképzelhető hazai politi­^ Ennél hamarabb is elképzelhető hazai politikai meg­oldás, például ha jö­vőre győz az y y SZDK. \\ kai megoldás, például ha jövőre győz a Szlovák Demokratikus Koalíció, akkor rövidesen ren­dezni lehet ezt a kérdést is, még­hozzá úgy, hogy a szlovák, a ma­gyar és más nemzetiségű polgá­rokjogait se csorbítsák. Addig is kihasználhatjuk az általános ér­vényű rendelkezésekben rejlő lehetőségeket. Ha például min­den olyan településen, ahol a magyarok meghatározó lélek­számban élnek, az önkormány­zatok hoznak olyan általános ér­vényű rendelkezéseket, ame­lyek helyi viszonylatban rendel­keznek a kisebbségek hivatali nyelvhasználatáról, akkor ez is enyhíthet gondjainkon. Szeret­ném felhívni a figyelmet arra, hogy eddig egyetlenegy ilyen rendelkezést sem szüntettek meg. A kabinet nem vonja be a romákat a megoldásba A Csehországban élő szlovákok miatt Megtörni az ellenállást Gašparovič aggódik ÚJ SZÓ-TU DÓSlTÁS Pozsony. Duka Zólyomi Árpád szerint az Európa Parlamentnek a szlovákiai politikai helyzettel kapcsolatos múlt heti nyilatko­zata is arról tanúskodik, hogy az ország lassan, de biztosan elszi­geteli magát. A? Együttélés alelnöke nem lát esélyt arra, hogy Szlovákia az EU küszöbönálló luxemburgi csúcsértekezletéig teljesítse a csatlakozási tárgyalások meg­kezdéséhez szükséges feltétele­ket. Minden jel arra utal, hogy a Mečiar-kormánynak nem áll ér­dekében Szlovákia gyors felvé­tele az Európai Unióba, mert az ottani demokrácia és az európai közösség szigorú szabályrend­szere nem felel meg a kabinet diktatórikus és centralisztikus irányítási módszerének. Dolník Erzsébet alelnök bírálta a kormányt, amiért a romák mel­lőzésével akarja megoldani a ro­makérdést, ahelyett, hogy be­vonná őket a különböző progra­mokba. Megalapozottnak ne­vezte a kivándorlók félelmét, mert a kormány nem határolja el magát a fajgyűlölet megnyil­vánulásaitól, a rendőrség pedig nem vizsgálja ki a romák elleni támadásokat. Dolník jogtalannak nevezte a komáromi Építők utcai szak­munkásképző igazgatónőjének, Eva Gajdáčovának az eljárását azokkal az elsős diákokkal szemben, akik kétnyelvű bizo­nyítványokkal rendelkeznek. Is­mertette az igazgatónő levelét, melyben azzal fenyegette meg mintegy 200 diák szüleit, hogy ha gyermekük október 30-ig nem adja le az egyedül érvé­nyesnek tekintett egynyelvű bi­zonyítványt, akkor vissza kell térnie az alapiskolába. Dolník felhívta az újságírók figyelmét arra a tényre, hogy azok a törvé­nyek, melyekre Eva Gajdáčová hivatkozik, a kilátásba helyezett lépéshez nem biztosítanak jog­alapot. Duka Zólyomi szerint a komáro­mi igazgatónő mögött az oktatá­si tárca áll, a cél pedig egyértel­műen az, hogy erőszakkal törjék meg a szülők ellenállását. A ha­talom abban bízik, hogy ha ez egy iskolában sikerül, akkor má­sok is behódolnak, (horváth) Pozsony. Ivan Gašparovič par­lamenti elnök felhívta a szlovák és a cseh kormányt, hogy foly­tassanak tárgyalásokat a Cseh­országban élő szlovákok gond­jairól. A szlovák rádióban kije­lentette: Pozsony nem akarja akadályozni Csehország EU­integrációját, ehelyett példát Nemcsak politikával foglalkoznak Az „apró" ügyekről Kassa. Az alkotmánybíróság há­rom bírája - Ján Drgonec, Július Černák és Ľubomír Dobrík - arról tájékoztatta tegnap az újságíró­kat, hogy a testület nem csupán politikai vonatkozású ügyekkel foglalkozik, hanem olyan esete­ket is tárgyal, amelyekben egy­egy állampolgár emberi, illetve alkotmányos jogairól van szó. Gyakran előfordul, hogy az ön­kormányzati szervek, állami in­tézmények, sőt esetenként még bíróságok is vétenek az emberi jogokról szóló nemzetközi egyez­mények, illetve az ország alkot­mánya ellen. Ilyen eset volt pél­dául Pozsony-Ligetfalu önkor­mányzatának az ebtartást korlá­tozó rendelete. Az alkotmánybí­róság a lakosoknak adott igazat, arra hivatkozva, hogy ilyen ren­delet kiadására csakis a parla­ment hivatott. Nagymihályban pedig előfordult, hogy a bíróság 23 hónapig indokolatlanul ha­lasztotta egy ügy tárgyalását. Az igazságügyi szervek helytelenül jártak el abban az esetben is, amikor a támadó kiskorúságára hivatkozva nem akadályozták meg, hogy az egy kislány ellen sorozatos tettlegességet köves­sen el. (gazdag) RÖVIDEN A romákról is tárgyalt a kormány Pozsony. Nem politikai, hanem szociális okok miatt kért a ro­mák egy része Nagy-Britanniában politikai menedékjogot - ál­lapította meg tegnap a kormány. Pospíšilová szóvivő közölte: a kabinet megbízta a közlekedési tárcát azzal, hogy tegye lehe­tővé az Angliában tartózkodó romák hazaszállítását, illetve a belügyi tárcát azzal, hogy a kerületi és a járási hivatalok által nyújtson tájékoztatást a kiutazás kockázatairól. A londoni szlovák külképviselet szerint az angol hatóságok jelenleg 46 szlovák és 220 cseh roma esetében vizsgálják a menedékjog iránti kérelem indokoltságát. Eddig egyetelen esetben sem született pozitív döntés, (gyor) Készül a szerződés a Vatikánnal Pozsony. A Szlovákia és a Vatikán közötti alapszerződést még az idén alá lehetne írni - közölte tegnap Milan Tokár külügyi szóvivő, utalva arra, hogy a tárgyalások ez ügyben jól haladnak. Tagadta, hogy igazak lennének a sajtóban megje­lent, a Szlovákia által támasztott feltételekkel kapcsolatos hírek. (TA SR) Háromszáz résztvevő Pozsony. A Vajanský rakparton, a csehszlovák államiság em­lékművénél csak mintegy háromszázan - főleg idősebbek ­jelentek meg tegnap este, hogy megemlékezzenek a csehek és szlovákok első közös állama megalakulásának 79. évfordu­lójáról. (TA SR) Gašparovič az EU-feltételekről Pozsony. Gašparovič házelnök szerint Pozsony teljesíti az EU­felvétel feltételeit. Ilyen feltétel szerinte a kerekasztal-tárgya­lások megkezdése, és a házelnök ennek kapcsán ismét meg­ígérte a parlamenti ellenőrző bizottságok ellenzéki honatyák­kal való feltöltését is. A kétnyelvű bizonyítványokkal kapcso­latban előrelépésnek nevezte azt, hogy a kormány megígérte: a jövő évtől helyreáll a régi gyakorlat. (TA SR) Az államfő megbízatási idejéről Kassa. Az alkotmánybíróságon kinevezték azt a bírót, aki fog­lalkozni fog az államfő megbízási idejével kapcsolatos bead­vánnyal. Mint ismeretes, ez ügyben a DSZM fordult a taláros testülethez. Marianna Mochnáčová szóvivő nem árulta el, hogy ki kapta ezt a feladatot. (TA SR) A Munka Törvénykönyvének módosítása Az adatvédelemről szeretne mutatni, hogy képesek megegyezni és így erősíteni az európai politikai nyugalmat. Egyben közölte: a Szlovákiával szembeni megkülönböztetés bi­zonyítéka, hogy az EU nem kifo­gásolja a szlovák nemzetiséggel szemben alkalmazott csehorszá­gi gyakorlatot. (ČTK) ÚJ SZÓ-TU DÓSlTÁS Pozsony. Ha a parlament is meg­szavazza a Munka Törvény­könyvének a kormány által teg­napjóváhagyott módosítását, ak­kor február elsejétől a községek is munkáltatóknak fognak számí­tani. A javaslat értelmében a köz­ségi alkalmazottakra is vonatko­zik majd, hogy a munkáltató el­döntheti, vállalkozhat-e az alkal­mazott. Ha a község úgy határoz, hogy vonatkozik rá a vállalkozási tilalom, akkor a munkabér 25 százalékáig térítést nyújthat neki. A kormány tegnap megtárgyalta és jóváhagyta az információs rendszerekben fellelhető szemé­lyi adatok védelméről szóló tör­vény tervezetét, amely a kiadott kommüniké szerint „alapjában véve tiszteletben tartja az Éurópa Parlament és Tanács 1995. októ­ber 24-i, a személyi adatok védel­mére vonatkozó irányelvét". A törvénytervezet hamarosan a parlament elé kerül. Foglalkoztak a kabinet nemzeti­ségi tanácsának összetételével is, pontosabban visszahívták tagjai közül az időközben alkotmány­bíróvá választott Ľubomír Dob­ríkot, aki államtitkárként az igazságügyi tárcát képviselte a testületben. Helyére Miloš Kaant, az igazságügyi tárca hi­vatalvezetőjét nevezték ki. Füg­getlen szakértőként a testület tagja lett Mojmír Benža, az SZTA néprajzi intézetének mun­katársa, illetve a magyar nemze­ti kisebbség nevében György Ist­ván. Foglalkozott a kormány a Nemzeti Vagyonalap költségve­tésével is, amely kiegyenlített lesz. A vagyonalap 2,5 milliárd koronát fordít arra, hogy a het­venévesnél idősebbeknek kifi­zesse a privatizáció második hullámában kiadott vagyonala­pi kötvényeket. (G. A.) Ötödik konferenciáját tartja a harmadik szektor Polgári társadalmat ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Kassa. A humanitárius és szeretetszolgálati, környezetvé­delmi, ifjúságnevelési, emberjo­gi, kulturális, közművelődési és más téren működő kormányon kívüli nonprofit szervezetek több mint 250 küldötte tegnap megkezdte a polgári társadalom kialakításán fáradozó harmadik szektor kétnapos konferenciáját. Beszámolójában Pavol Demeš, a grémium szóvivője elmondta: bár Szlovákiában az utóbbi idő­ben több olyan törvény lépett életbe, amelyek a kormányon kí­vüli szervezeteket kedvezőtlenül érintik, a harmadik szektorhoz tartozó tömörülések tovább foly­tatják a polgári társadalom épí­tését, a polgári értékek megte­remtését, az állami és nem álla­mi szervezetek közötti párbe­széd szervezését, a különböző alapítványokkal való együttmű­ködést. Szerinte nem véletlen, hogy a kormány politikája miatt Európában kevésbé demokrati­kusnak minősített Szlovákiában egyre érettebb a polgári szerve­ződés, s ezen a téren az ország­nak megvan az esélye az Európá­hoz való felzárkózásra. A délutá­ni sajtótájékoztatón Rudolf Schuster kassai főpolgármester arról beszélt, hogy a harmadik szektor szervezetei igen hasznos munkát végeznek. „Pozitív jel­zéseket kell küldeni Európa felé, ám nem szabad azt hinni, hogy csakis az a pozitív dolog, amit egyes körökben annak monda­nak. Európa tudja, hogy neki mi a pozitív, és mi nem" - jegyezte meg. (gazdag)

Next

/
Oldalképek
Tartalom