Új Szó, 1997. október (50. évfolyam, 225-251. szám)

1997-10-18 / 240. szám, szombat

EJ POLITIKA ÚJ SZÓ 1997. OKTÓBER 2875. Rendzavarás Buenos Airesben Buenos Aires. Rendzavarásba torkollott az argentin baloldali pártok Amerikaellenes tüntetése Buenos Airesben, Clinton elnök látogatása idején: fiatalok egy csoportja bezúzta a külföldi bankok ablakait és Molotov-koktélt dobált be az irodákba. Csütörtökön több ezren - baloldali pártaktivisták, diákok - vonulták a főváros Palermo kerületébe (Clinton elnököt és feleségét ebben a negyedben várták díszvacsorára.) A menetből kivált egy csoport álarcos fiatal, s megrohamozta a Citibank és a Lloyd bank irodáit. A rendőrség vízágyukkal vonult a helyszínre, s több személyt őrizetbe vett. (MTI) Határozat Kongóról New York. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa sürgette: vonjanak ki minden külföldi csapatot Kongóból, s szorgalmazta, hogy a nyugat-afrikai országban tartsanak demokratikus választásokat. Ez a Biztonsági Tanács első hivatalos állásfoglalása Kongóval kapcsolatban azóta, hogy Denis Sassou Nguesso volt elnök hívei angolai csapatok támogatásával elfoglalták a fővárost, Brazzaville-t. A BT elítélt minden külső beavatkozást, és felhívást intézett a külföldi erők, köztük a zsoldosok kivonására, de nem említette név szerint Angolát, amelynek néhány ezer embere bevette az olajipari központot, Pointe Noire-t. Denis Sassou Nguesso fegyveresei csaknem öthónapos polgárháborút követően arattak győzelmet Lissouba elnök katonáival szemben. (MTI) Kilencvenéves korában, veseelégtelenségben elhunyt a nagy amerikai történetíró és elbeszélő, James Michener. Első könyvét, a The Tales of the South Pacific-et 1948-ban Pulitzer-díjjal tüntették ki. Több könyvéből nagy sikert arató televíziósorozat született. (ČTK/AP) Folytatja hadjáratát Bukarest. George Pruteanu, a román szenátus oktatási bizottságának parasztpárti elnöke, aki hetek óta pártjának - a kormány vezető erejének - hivatalos álláspontját semmibe véve vezető szerepet vállalt a kisebbségi anyanyelvű oktatást segítő kormányintézkedések elleni küzdelemben, tegnap sajtóértekezletenjelezte: folytatja hadjáratát. Pruteanu Hargita és Kovászna megyében tett látogatását is kommentálta, a román szélsőséges nacionalista ellenzékhez hasonlóan aggodalmát hangoztatta a székelyföldi román kisebbség sorsával kapcsolatban. (MTI) Bilbao: egy nappal I. János Károly király látogatása előtt ismét pokolgépet robbantott a baszk szeparatista szervezet Oroszországi bizalmi válság: Borisz Jelcin elnök rádióbeszéde Lejárt a puccsok ideje Lengyelország: kormányalakítási megbízás Új alkotmány Moszkva. Oroszországban stabil az alkotmányos politikai rendszer, a puccsok és az összeesküvések ideje lejárt, hiszen már kialakultak a hatalom megújításának demokratikus mechanizmusai -jelentette ki tegnapi rádióbeszédében Borisz Jelcin. MTI-HÍR Az orosz államfő a Csernomirgyin-kormány ellen az alsóházban benyújtott bizalmatlansági indítvány kapcsán hangsúlyozta, hogy „kézben tartja a helyzetet". „Ha bárki tömeges rendbontásokra szólítana fel, akkor az orosz népnek tudnia kell, hogy a hatalmi váltáshoz megvan a megbízható és működőképes mechanizmus". Az alkotmányos rend kizár minden meglepetést, az országban civilizált keretek között folyik a politikai küzdelem - jelentette ki. Az orosz elnök szerint a hatalommal, a kormány és az elnök tevékenységével elégedetlenkedők közül sokan valószínűleg az utcára vonulnak november 7én, s e törvényes jogukban senki sem fogja akadályozni őket. A többség azonban remélhetőleg otthon marad, kihasználva a munkaszüneti nap biztosította lehetőségeket - vélte Jelcin. Külön kitért arra, hogy minden fejlett országban akadnak konfliktusok a kormány és a parlament között, de azok nem vezetnek „... remélem, hogy felhívásom nem talál süket fülekre..." katasztrófához. Oroszországban sincs katasztrófahelyzet - jelentette ki, utalva arra, hogy a politikai konfliktusok egyre kevesebb hatással vannak az orosz emberek életére, „s különösebben nem is nyugtalanítják őket". Az orosz kormány elleni bizalmatlansági indítvány vitájának egy hete alatt ugyanakkor az orosz vállalati részvények 3 ezer milliárd rubelt veszítettek értékükből. Jelcin szerint meg kell akadályozni a még súlyosabb veszteségeket, nem szabad kormány nélkül hagyni Oroszországot, s rendkívüli parlamenti választásokat kiírni, mert az óriási csapást mérne az ország gazdaságára. Az orosz elnök ezért kezdeményezett egyeztetéseket a kompromisszum megteremtésére, de lépéseit „nem szabad a gyengeség jeleként értelmezni". „A józan gondolkodásra szólítottam fel, s remélem, hogy felhívásom nem talál süket fülekre: most a képviselőkön a sor" hangsúlyozta Jelcin. Az orosz elnök szerint a végrehajtói és a törvényhozói hatalom konfliktusát párbeszéd útján kell megoldani, az ország érdekeit szem előtt tartva keresni a kompromisszumokat. Megerősítette, hogy hajlandó a közvetlen egyeztetésekre a törvényhozás két házának elnökével, a kormányfővel, és a szélesebb kerekasztal-tárgyalásokra a politikai pártok és mozgalmak képviselőivel is. MTI-HIR Varsó. Aleksander Kwasniewski lengyel államfő tegnap Jerzy Buzek 57 éves vegyészprofeszszort bízta meg a kormányalakítással. A kinevezés az utolsó pillanatig kétséges volt, mivel a szeptemberi parlamenti választáson győzelmet szerzett Szolidaritás Választási Akció és a liberális Szabadság Uniója között nem jött létre a koalíciós megállapodás. A liberálisok ettől tették függővé, hogy hivatalosan is jelöltjüknek tekintik-e Buzeket. A megállapodás ugyan nem köttetett meg, ám a két politikai tömörülés vezetőjének sikerült elfogadnia egy szándéknyilatkozatot arról, hogy az elkövetkezendő négy évben közösen kívánják irányítani az ország ügyeit. A tárgyalások tehát folytatódnak, végleges megállapodás holnapra várható - közölte Marian Krzaklewski, a választási akció vezetője. Lengyelországban tegnap új alkotmány lépett életbe. Az alaptörvényt a parlament négypárti támogatással idén márciusban fogadta el, majd a lengyel polgárok május 25-én népszavazás útján erősítették meg. A sztálinista alkotmányt felváltó új alaptörvény a legtöbbet a hasonló történelmi helyzetben született spanyol alkotmányból merített, de minden kétséget kizáróan sikerült egy saját lengyel modellt létrehozni. Az államfőt francia mintára továbbra is közvetlenül választják a lengyelek, ám az elnöki hatalom jelentősen korlátozódott. A német példát követve számottevően bővültek viszont a kormány jogosítványai. A különlegességek közé tartozik, hogy egyetlen más alkotmány sem biztosít akkora függetlenséget a jegybanknak, mint a most életbe lépett lengyel alaptörvény. Fontosabb újdonságai közé tartozik továbbá, hogy az állampolgárok ezentúl panaszaikkal közvetíenül fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz. A új lengyel alaptörvény számos szociális jogot, így ingyenes oktatást és egészségügyi ellátást garantál az állampolgároknak. Kizárja az azonos neműek házasságkötését, nem foglal viszont állást a terhességmegszakítás kérdésében. Kati Marton: véget kellene vetni a manipulációknak Lockerbie-ügy: most a hágai Nemzetközi Bíróságnak kell döntést hoznia Tripoli vádol Hága. Líbia a hágai Nemzetközi Bíróság előtt azzal vádolta az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát, hogy politikai célok elérésére használták ki a Skócia fölött felrobbant amerikai repülőgép katasztrófáját. „A két állam reagálásait a Lockerbie-nél történt robbanásra geopolitikai és ideológiai okokkal lehet magyarázni" - jelentette ki AbdelRazek Szulejman líbiai jogász professzor az ENSZ-bíróság előtt. Két líbiai személyt gyanúsítanak azzal, hogy ők követték el a merényletet 1988-ban az amerikai PanAm légitársaság 103-as járata ellen. A robbanás következtében a gép Lockerbie-nél lezuhant, 270-en meghaltak. Most a hágai Nemzetközi Bíróságnak kell döntést hoznia, hogy a merénylet elkövetésével gyanúsított két líbiainak melyik országban kell bíróság elé állnia. Tripoli azt szeretné, hogy a hágai bíróság mondja ki: nincs jogi alapja a brit és amerikai kiadatási követelésnek. (MTI) Mintegy 250 ezren tiltakoztak Bilbaóban a baszk szakadár terrorszervezet, az ETA legutóbbi akciója ellen. (ČTK/AP) Tömegtüntetés az ETA akciója ellen MTI-TUDÓSÍTÁS Madrid. Pokolgép robbant tegnapra virradóra Bilbaóban egy munkaközvetítő iroda közelében. Személyi sérülés nem történt. Az ETA baszk szeparatista szervezet előre figyelmeztette a rendőrséget az akcióra, vélhetően ennek köszönhető, hogy senki sem sérült meg, csak kisebb anyagi károk keletkeztek az iroda bejáratánál. Néhány perccel a robbanás után egy névtelen telefonáló felhívta az Égin független rádiót az ETA nevében. A mostani ETA-robbantás egy nappal azelőtt történt, hogy Bilbaóba várták I. János Károly királyt és feleségét, hogy ünnepélyesen megnyissa a baszk város Guggenheim Múzeumát. A múlt héten az ETA már kísérletet tett, hogy dísznövénycserépbe rejtve robbanóanyagot csempésszen be az uralkodó jelenlétében megnyitandó múzeumba, de egy rendőr felfigyelt rájuk. A terroristák mellbe lőtték a 35 éves rendőrt, amikor az megpróbálta igazoltatni őket. A rendőr belehalt sérülésébe. Mintegy 250 ezer résztvevője volt annak a tömegtüntetésnek, amelyet csütörtökön este tartottak Bilbaóban a baszk szakadár terrorszervezet, legutóbbi akciója elleni tiltakozásul. A Békére van szükségünk jelszóval megrendezett tömegtüntetést a meggyilkolt rendőr özvegye, Maite Mollinedo vezette, a központi kormány nevében Francisco Álvarez Cascos miniszterelnökhelyettes, a baszk kormány képviseletében pedig Jósé Antonio Ardanza kormányfő vett részt. Jelen voltak az antiterrorista paktumot aláírt pártok képviselői, valamint a szakszervezetek és társadalmi szervezetek képviselői is. A szónokok kiemelték: a mostani tüntetés is azt bizonyítja, „a baszkoknak elegük van az erőszakból, és nem akarják, hogy bárki is rájuk kényszerítse az erőszak és az intolerancia által diktált szabályokat". Szerbiában nincs sajtószabadság MTI-HÍR Belgrád. Kati Marton, a New York-i központú, Bizottság az Újságírók védelmére nevű szervezet elnöke szerint Szerbiában nincs sajtószabadság, mivel a hatalom kevésbé, vagy jobban észrevehető manipulációk utján továbbra is teljes ellenőrzése alatt tartja a tömegtájékoztatási eszközöket. „Szlobodan Milosevics jugoszláv elnöknek véget kellene vetnie a nyomásgyakorlásnak és a manipulációknak, mivel ez az országnak, s neki magának is árt" - mondta Richard Holbrooke volt amerikai délszláv közvetítő magyar származású felesége a B 92 belgrádi rádiónak adott nyilatkozatában. Kati Marton azt is hangsúlyozta, hogy Milosevics elnöknek el kell fogadnia: amennyiben egészséges, polgári társadalmat akar, engedélyeznie kell a különböző vélemények nyilvánosság előtti kifejtését. „Amenynyiben ez nem valósul meg, megnyílik az út a szélsőséges nacionalizmus és a fasizmus felé. Milosevics elnök ezt nem akarhatja, s Szerbia népe is jobbat érdemel" - mondta az újságírók és a sajtószabadság védelmére alakult bizottság vezetője. Marton, aki Boszniából érkezett Jugoszláviába, hogy találkozzon Milosevics elnökkel, megerősítette: annak ellenére is támogatja az SFOR-erők azon akcióját, amellyel a békefenntartók elhallgattatták a keményvonalas boszniai szerb vezetést támogató palei televíziót, hogy nem szereti a médiumok elleni katonai akciókat. „A palei televízió nem közszolgálati médium, hanem Göbbels-féle televízió. Ez egyszerű propaganda, aminek semmi köze sincs a tájékoztatáshoz. Az SFOR-akció az elkeseredettséget kifejező utolsó lépés volt" - mondta. Ahmed Hudari Líbia hollandiai nagykövete is felszólalt. Tripoli szerint Nagy-Britannia és az Egyesült Államok destabilizálni akarja Líbiát, ezért nem volt hajlandó sokáig a vitát békés eszközökkel rendezni. (ČTK/AP)