Új Szó, 1997. október (50. évfolyam, 225-251. szám)

1997-10-17 / 239. szám, péntek

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1997. OKTÓBER 14. KOMMENTÁR Elfuserált jogszabály FEKETE MARIAN Hihetetlenül sok gond van a július elsején elfogadott gyógyászati rendtartásról szóló törvény módosításával. A mel­lékleteivel együtt majd ötszáz oldalas törvénymódosítás (po­tom 260 koronáért árusítják), amelyet a kormánypárti képvi­selők az ellenzék kifogásai ellenére, többek szerint pedig a parlament házszabályáról szóló törvény megsértésével gyorsí­tott eljárással fogadtak el, igencsak elfuserált jogszabály. Ami­kor ennekweszélyére a természettudományi felkészültséggel rendelkező Ftáčnik képviselő figyelmeztette a parlamentet, Gašparovič házelnök, a jogi tudományok doktora pökhendien lehurrogta, hogy a törvényt gyorsan megszavaztathassa. Az új törvényi rendelkezéseknek október elsején kellett volna ha­tályba lépniük, de a törvénytári füzetek nyomtatásával és el­adásával megbízott Concordia Kft. három hónap alatt képtelen volt gondoskodni a július elsején jóváhagyott törvény időben történő, azaz a hatálybalépését megelőző kinyomtatásáról. A legalapvetőbb jogállami elvek közé tartozik, hogy nem lép­het hatályba egy olyan törvény, amelyet nem hirdettek ki ér­vényes módon. A harmadik, és feltehetőleg ismét jogsértésre, alkotmánysértésre utaló problémát a törvény gyakorlati alkal­mazói, az orvosok fedezték fel - ami persze nem véletlen. El­sősorban az ő érdekük, hogy tudják, kitől kapnak pénzt egy igazolás kiállításáért, a nem kifejezetten gyógyászati célú or­vosi kivizsgálások elvégzéséért stb. Ilyen kivizsgálásokra, il­letve a róluk szóló orvosi jelentésekre elsősorban a rokkantsá­gi és részleges rokkantsági nyugdíjasoknak van szükségük, hogy a Szociális Biztosító előtt bizonyítsák, továbbra is jogo­sultak erre a nyugdíjra. Az elsejétől hatályos jogi szabályozás szerint ezeket a gyakran több száz koronába kerülő kivizsgá­lásokat, az orvosi jelentések elkészítését éppen a legalacso­nyabb jövedelmű rokkantaknak kellene fizetniük. A kormány keddi tanácskozásán ugyan elfogadták a törvénymódosítás újabb módosítására tett javaslatot, de ezt még a parlament­nek is el kell fogadnia, és a Törvénytárban is meg kell jelen­tetni ahhoz, hogy hatályba léphessen. Hogy mit tartalmaz a legújabb javaslat, mi lesz az elfogadásáig, ki fizet az orvosok­nak a különféle igazolásokért, kivizsgálásokért, jelentésekért, s felelősségre vonnak-e bárkit is a nyilánvalóan selejtes törvé­nyért, talán még maga Mečiar sem tudja. JEGYZET Vissza, a fára TÓTH MIHÁLY Mindig is vegyes érzelmekkel olvastam azokat a zsurnalisz­tikái teljesítményeket, ame­lyekben kollégáim azzal esz­tergálták tűhegyesre a poént, hogy Ján Luptákról megírták: mielőtt képviselő, majd a par­lament alelnöke lett, kőmű­ves brigádvezetőként kereste a kenyerét. Egy listát vezetek azokról a politikusokról, akik nem iskolapadot koptava, ha­nem munkásként váltak sok esetben nemzetközi hírű köz­életi szereplővé. A lista hosz­szú, a nyomdászokból, építő­ipari dolgozókból, mozdony­vezetőkből, műszerészekből stb. összeállítható névsor közzététele meghaladja egy jegyzet lehetőségeit. így, lé­nyegre törve, hadd elégedjem meg annak megállapításával, hogy Ján Ľuptákot, sajnos, nem olyan fából faragták, hogy kilátása lenne bekerülni a kétkeziekből lett híres poli­tikusok és gondolkodók pan­teonjába. Nem az a lényeg, hogy a szerényebb szellemi képességű, ugyanakkor szel­lemeskedni óhajtó újságíró Fandli Jani néven emlegeti Ľuptákot. Az a baj (és az a szlovákiai munkásosztály szerencsétlensége), hogy po­litikai pályafutásának eddigi hét esztendeje alatt nem fej­lődött, hanem visszafejlődött ez a politikus. És semmiben sem emlékeztet még csak azokra a 19. és 20. század fordulóján működő munkás­vezérekre sem, akik legalább meg tudták fogalmazni sors­társaik érdekeit, és megtanul­ták például, hogy a napi poli­tikai gyakorlatban mit jelent a szolidaritás. Kedd este óta újra és újra csak Ľuptáknak arra a nyilatkozatára gondo­lok, amelyet azt követően tett, hogy a parlament alelnö­keként fogadta Max van der Stoelt, az EBESZ főbiztosát. „Magas színvonalú volt a tár­gyalás..." Az idézőjelben lévő mondat, persze, pusztán leír­va azt nem tükrözheti, hogy miként, milyen hangsúllyal, miként tagolva mondatott ki. Mi azonban, akik televíziót nézve, rádiót hallgatva már abszolváltunk néhány Ľup­ták-nyilatkozatot, el tudjuk képzelni, miként ment végbe a párbeszéd. Azt viszont el­képzelni sem tudom, mit gondolt Max van der Stoel parlamentünk alelnökének szellemi teljesítményéről. iiť Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezető: Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, Űrfelvétel és üzenetrög­zítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924214, Érsekújvár: 0817/976179 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. ­Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratis­lava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ - Ne csak a kárt térítse meg, hanem vegyen is feleségül, mert az biztos, hogy a férjem elkerget hazulról, ha meglátja az összetört kocsit! (Lehoczki István karikatúrája) A fronton azért nem árt tudni, ki az ellenség és valójában hol is rejtőzik Tények és megoldások A szlovákiai magyar peda­gógustársadalomra rend­kívüli, s immár állandó nyomás nehezedik. A bizo­nyítványügy nem csitul, sőt: leváltás, elbocsátás, bérmegvonás a hatalom válasza a szófogadatlansá­gunkra. FODOR ATTILA Az Új Szóban az elmúlt napok­ban megjelent több írás (szep­tember 30.: Brüsszeli vargabe­tű; október 9.: Lehetséges lépé­sek; október 10.: Kopasz Mün­hausen) arra enged következ­tetni, sikerült felderíteni a hely­zetért leginkább felelőst, amely nem más, mint a Szlovákiai Ma­gyar Pedagógusok Szövetsége. A szabad, független sajtó hely­zetértékelését nem vitatva né­hány adalékkal szeretném meg­világítani a 2450 fizető tagot tö­mörítő civil szervezet érthetet­len viselkedését. „A pedagógus­szövetség a frontvonalba küldte a tanárokat, munícióról azon­ban nem gondoskodott" állítás majdnem igaz, talán annyit ké­ne csak hozzátenni, hogy: 1. A szlovákiai magyar társada­lom tavaszi-nyári tiltakozó lé­péseit koordinációs tanácsok rendszere szervezte, irányította. A Központi Koordinációs Taná­70 ezer szülő írásban fejezte ki, milyen bizo­nyítványokat kíván. csot a Magyar Koalíció pártjai­nak, a Csemadoknak, az SZMPSZ-nek, a Szlovákiai Ma­gyar Szülők Szövetségének, a Cserkésszövetségnek, a Diákhá­lózatnak és a Katedra Társaság­nak egy-egy képviselője alkotta; 2. A koordinációs tanácsok nem adtak (nem is adhattak) egyet­len igazgatónak, tantestületnek sem utasításokat, csak ajánláso­O LVAS Ól LEVELEK Óvakodjunk Abdérától! Az ókori Görögország Abdéra nevű városállama túl nagyra tartotta magát, pedig Athén és Spárta mellett eltörpült. Kirá­lyai nagyon kedvelték a szónok­lást, és szónoklataik rendre úgy kezdődtek, hogy Abdéra hatal­mas és erős, ezzel is táplálva alattvalóik lokálpatriotizmusát. Az abdéraiak szűk látóköre, nai­vitása közismertté vált az antik világban. Az Abdéra szó foga­lommá vált, ám a kifejezés nem a hatalmas városállamot, ha­nem az együgyű emberek hazá­ját jelképezte. Abdéra híre elju­kat. így születhetett még egy ré­gión belül is más-más ered­mény; 3. Röpke négy hónap alatt 50, il­letve 70 ezer szülő írásban fejez­te ki, milyen bizonyítványokat kíván átvenni; 4. 1996. őszén 130 alapszerve­zetben, 11 területi közgyűlésen, végül novemberben az országos közgyűlésen vitat(hat)ták meg az SZMPSZ Programját, amely kimondja: „... a Szövetség hatá­rozottan fellép minden olyan törvény, rendelet, intézkedés, kezdeményezés ellen, amely csorbítja az anyanyelvű oktatás­hoz és neveléshez való alkotmá­nyosjogunkat, korlátozza intéz­ményeinkben az anyanyelv használatát..." Egy kormány megengedheti magának (leg­alábbis Szlovákiában), hogy ne vegye komolyan a programját, de egy civil szervezet... 5. Nem ártana azt sem tisztázni, mit értünk a pedagógusszövet­ség megnevezés alatt, egyesek ugyanis hajlamosak azonosítani a Szövetség elnökével, vagy or­szágos tisztségviselőivel. A Ko­máromi, Érsekújvári és Dunaszerdahelyi járásokban az iskolavezetők önszerveződően ­nem központi nyomásra - jöttek össze több alkalommal is és hoz­ták meg végső döntésüket. Azt már csak mellékesen jegy­zem meg, milyen érdekes lenne a „pedagógusszövetség frontvo­nalba küldte a tanárokat" kifeje­zést magyarra fordítani, mond­juk így: „a tanárok szövetségük által a frontra küldték önmagu­kat". 6. Az SZMPSZ alulról építkező civil szervezet; az országos el­nöknek (elnökségnek) nincs jo­ga utasítani a területi szervek és az alapszervezetek vezetőit. A Szövetség vezetőit a tagok vá­lasztják, küldöttek által. „Érthetetlen, meglepő és meg­hökkentő", hogy mindezek után (t.i. hogy a pedagógusszövetség tehetetlen a helyzetben) az SZMPSZ nem vette fel a kapcso­tott a rómaiakhoz is, sőt a szó bekerült a mai olasz nyelvbe is. Lám az elvakultságról, a hülye­ségről évezredek múltán sem feledkeznek meg. Óvakodjunk hát Abdérától! Dr. Gugenberger Tamás Kotešová-Oblazov Több beadványt várunk Az alkotmánybíróság szeptem­beri döntése elvetette a 33 el­lenzéki képviselő által megfo­galmazott államnyelvről szóló törvény alkotmányos voltának felülbírálását, illetve módosítá­sát. Csupán az államnyelvről szóló törvény egyetlen pontját nyilvánította alkotmánysértő­latot a Kamil Vajnorský vezette országos pedagógus-szakszer­vezettel. Ez igaz, mint ahogy az is, hogy: A magyar pedagógusok döntő többsége ma is tagja a szakszer­vezetnek, a legtöbb iskolán van alapszervezet. Befizetnek éven­te 3-4-szer akkora tagdíjat, mint az SZMPSZ-be azért, hogy érdekvédelemben és jogsegély­ben részesüljenek (mindenki maga döntse el, hogyan látta el ezt a feladatát az elmúlt évek­ben a szakszervezet, hogyan védte leváltott, elbocsátott, tör­vényellenesen meghurcolt tag­jait). Egyetlen SZMPSZ alapszer­vezettől, területi választmány­tól nem jött az országos szervek felé olyan igény, hogy lépjenek kapcsolatba a szakszervezet or­szágos elnökségével. Az orszá­Nem adtak (nem is ad­hattak) utasításokat, csak ajánlásokat. gos választmány augusztus végi ülésén a testület több lehetséges lépést megvitatott a helyzet ren­dezése érdekében, de a szak­szervezet országos vezetőivel való tárgyalás nem merült fel. Nem pontosan értem, miért az SZMPSZ (országos) tisztségvi­selőinek kéne felhívni a figyel­met a munkajogi és bérezési visszaélésekre (és miért egyene­sen Vajnorskýhoz fordulni)? El­ső fokon nem a szakszervezet helyi vezetésének kéne lépni? Vagy a járási szervnek? Hiszen nem országos rendelkezésről van szó, az egyes járások más­más megtorláshoz folyamodtak. Ki ajárási hivatalvezető partne­re az ügyben? A szerző a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének a tagja. Cikkének befejző ré­szét holnap közöljük. nek, amely szerint a polgárok a hivatali beadványaikat csak ál­lamnyelven, azaz szlovákul ír­hatják. Az alkotmány szellemé­ben viszont a kisebbségnek jo­gában áll a hivatalos kapcsola­tokban használni az anyanyelv­ét. Ezt az alkotmánybíróság is elismerte. Megítélésem szerint ez fontos döntés volt ahhoz, hogy a kisebbség nyelvét ne konyhanyelvre degradáljuk, ha­nem polgáraink anyanyelvükön is megírhassák panaszaikat, ész­revételeiket, kérvényeiket a hi­vataloknak. Mint helyi képvise­lő, azt tapasztalom, az emberek bizonyos hányada megfélemlít­ve érzi magát, bizonyos hátrá­nyoktól tart, ha nem az állam­nyelven juttatja el kérelmét a hi­vatalokba. Az utóbbi időszakban SME Katarína Tóthová miniszterel­nök-helyettes Max van der Stoel távozása után mást állí­tott, mint korábban. A sajtóér­tekezleten először kijelentette: az önkormányzatnak magyarul is lehet levelet írni, illetve a bi­zonyítványok magyarul is kiál­líthatóak. Amikor Stoel elindult Bécsbe, hogy elérje a repülőjá­ratot, Tóthová az újságíróknak elmagyarázta, hogy a polgár ír­hat ugyan magyar levelet, de tiszteletben kell tartania a tör­vényt, amely szerint hivatalos dokumentum csak államnyelvű lehet. A magyar bizonyítványt pedig nem lehet hivatalos doku­mentumnak tekinteni, ilyen szempontból csak a szlovák nyelvű érvényes. PRAVDA Mečiar legyőzhető. Ez az egyik legfontosabb érzés, amely a Pravda ankétját figyelemmel kí­sérőkben megmarad. Ez pszi­chológiai szempontból nem el­hanyagolható, hiszen Szlovákia lakosainak is hozzá kell szokni­uk a demokrácia egyik alaptu­lajdonságához: a politikai gar­nitúrák és vezetők probléma­mentes cseréjéhez. Mečiar moz­gékony politikus, de ő is csak hús-vér ember. Elképzelhető, hogy a legyőzhetetlen és pótol­hatatlan Mečiarról teijesztett mítosz elsősorban éppen magá­nak Mečiarnak káros. Ó ugyan játéknak nevezte a Pravda-an­kétot, de pártstruktúrája bebi­zonyította, hogy halálosan ko­molyan veszi. Az ennek érdeké­ben folytatott kampány azon­ban hatástalannak bizonyult. NÁRODNÁ OBRODA A kormány keddi ülésén bizal­mas anyagkéntjóváhagyott egy 120 millió dolláros áthidaló hi­telt az autópálya-építés idei fi­nanszírozására. Kiderült ugyan­is, hogy az erre a célra eredeti­leg tervezett külföldi kötvényki­bocsátásból leghamarabb de­cember elejére lesz pénz. Az építő cégek kiegyenlítetlen számlái viszont október elején meghaladták az 1 milliárd koro­nát. PRÁCA Az országban jelenleg 90 tej­üzem működik, de piaca csak 14-nek van. A nagy tejüzemek általában csak kapacitásuk felét képesek kihasználni. Az elem­zések szerint néhány tejüzem hamarosan tönkremegy, a szak­értők szerint még akkor is, ha a jelenlegi személyenkénti 160­170 literes tejfogyasztást újra sikerül 220 literesre emelni, ezt az igényt 4 nagy és 10 kis tej­gyár képes lesz kielégíteni. Ezt a folyamatot nagyban befolyá­solja majd a tej árának állami dotálása. Az elképzelések szerint a jelenlegi literenkénti 8.35 koronás felvásárlási árat 9.25 koronára emelnék. jelentősen nőtt a magyar polgá­rok által írt szlovák nyelvű bead­ványok száma. A jövőben az al­kotmánybíróság döntése szelle­mében több anyanyelvű bead­ványt várunk az önkormányza­tokhoz. Annál is inkább, mert a beadott kilenc pont közül éppen az anyanyelv alkotmányos hasz­nálatának adott hitelt az alkot­mánybíróság. Többek közt azt a pozitív következtetést is levon­hatjuk, hogy a kulturális minisz­térium nem szabhat pénzbünte­tést a nyelvtörvény megsértésé­ért, amíg a parlament törvény­ben nem hatalmazza fel a mi­nisztériumot, hogy általános ér­vényű rendeletként hirdesse ki a kodifikált szlovák nyelvet. Krascsenics Géza Nyárasd

Next

/
Oldalképek
Tartalom