Új Szó, 1997. október (50. évfolyam, 225-251. szám)

1997-10-16 / 238. szám, csütörtök

6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1997. OKTÓBER 16. TANÁCSADÓ Túl nagy a lakás? D. T.: A férjein meghalt, egyedül maradtam egy kétszobás községi lakásban. Azzal számoltam, hogy a községtől kapok valamilyen támogatást a férjem eltemettetéséhez, mivel gyermekeink, közeli hozzátartozóink nincsenek, és egy nyugdíjból nagyon nehéz a temetéssel kapcsolatos kiadásokat fedezni. Ennek inkább az ellenkezője történt meg. A község szólított fel engem, hogy a férjem halála után fizessek magasabb lakásbérleti díjat. Törvényes ez a követelés? Arra hivatkoznak, hogy a lakás túlméretezett. Én úgy emlékszem, hogy 1989 után a túlméretezett lakások fogalmát megszüntették. Miért vonatkoztatják ezt most reám? FEKETE MARIAN Nem törvény, hanem egy harminckét évvel ezelőtti minisztériumi rendelet szabályozza ezt kérdést (lásd a 60/1964. Tt. számú rendeletet). Az említett rendelet valóban lehetővé teszi a lakbér emelését, ha Ön „mértéktelenül" nagy lakásban lakik. Ezek a rendelkezések még a kommunista pártállam nagyon szegény időszakában születtek meg. Egy ember akkoriban legfeljebb 12 négyzetméternyi lakóterületre tarthatott igényt. Ha ennél több jutott neki (azaz a hivatalos jogi terminológia szerint „túlméretezett lakása" volt), akkor elvették a lakását vagy társbérlőt telepítettek be hozzá. 1989 után ezeket a drasztikus szabályokat mérsékelték, ám érvényben hagyták a már említett rendeletben megfogalmazott „büntető" rendelkezéseket. Más kérdés mondjuk az, hogy a lakbér még mindig mesterségesen, illetve a lakáspiaci viszonyokat tekintve nevetségesen alacsony szinten van tartva. Nevetségesen alacsonyak persze a nyugdíjak is. Nem tudjuk, mennyivel emelték a lakbér havi összegét (10 vagy 60 koronával?), ha viszont sokallja ezt az összeget, kérelmezze a lakása megvételét. Tulajdonosként nem kell lakbért fizetnie. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Kelendő a Škoda autó Pozsony. Az év első 9 hónapjában továbbra is a Škoda vezeti a szlovákiai autóeladási listát. Szeptember 30-ig 21 037 darabot adtak el belőle, ezzel a honi autópiac 47,9 százalékát tudhatja magáénak. Szlovákiában együttesen 48 798 gépjármű lelt gazdára, ebből 43 892 volt a személygépkocsi. A Škoda mögött a második helyen a Daewoo áll (5200 darab - piaci részesedése 11,85%), a 3. helyen pedig a Volkswagen szerepel (3777-8,61%). (TASR) Véget ért a sztrájk a Palivá Rt.-ben Pozsony. Vladimír Mečiar kormányfő a maga és a Nemzeti Vagyonalap (NVA) nevében elnézést kért a pozsonyi Palivá Részvénytársaság szakszervezeti képviselőitől, amiért olyan hosszú ideig húzódott ügyük tisztázása - tájékoztatta az újságírókat Magda Pospíšilová, a kormányfő szóvivője azt a tanácskozást követően, amelyen a vállalat privatizációját vitatták meg. Ján Povrazník, a NVA végrehajtó bizottságának alelnöke elmondta, három dologban egyeztek meg a Palivá Rt. képviselőivel: először is a Palivá alkalmazottai beengedik az NVA képviselőit a vállalat telepére, hogy azok ellenőrzést tarthassanak. Másodszor: meggyőződnek róla, milyen arányban részesednek az rt. alkalmazottai a Palgas Kft.ből. Harmadszor pedig eladási terv készül, amelyet az NVA elnökségének terjesztenek be. Róbert Kovačič, a sztrájkbizottság elnöke elégedett a tárgyalás eredményeivel és kijelentette, hogy a tegnapi nappal véget vetettek a hathónapos sztrájknak. (TA SR) A szlovákiai lakásépítés üteme Pozsony. Háromnapos nemzetközi konferencia kezdődött a fővárosban a szlovákiai lakásépítés támogatásáról, melyen Ján Mráz építésügyi és közmunkaügyi miniszter ismertette a lakásépítés eddigi tempóját. Közölte: 1990ben még 24 705 lakást adtak át rendeltetésének, 1994 és 1996 között már csak évente alig 6000-et. Szerinte ebben az évben némi fellendülés várható, amit az is jelez, hogy 1997 első 9 hónapjában mintegy 8300-an kértek támogatást az Állami Lakásfejlesztési Alaptól. (TA SR) Túl nagy a fizetési mérleghiány Pozsony. Az ország folyó fizetési mérlegének hiánya egyértelműen az ország versenyképtelen gazdaságának eredménye - állapítja meg a Szlovák Nemzeti Banknak az ország első félévi fizetési mérlegéről és külföldi eladósodottságáról szóló jelentése, melyet a kormány október 7én vett tudomásul. A folyó fizetési mérleg június 30-ra elérte a 33,2 milliárd koronás hiányt, és a központi jegybank számításai szerint az év végén a hiány eléri a bruttó hazai össztermék 10-11 százalékát, szemben a Nemzetközi Valutaalap 3-5 százalékos elvárásával. (TA SR) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1997. október 16-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 54,360 Osztrák schilling 2,726 Francia frank 5,722 Svájci frank 22,990 Kanadai dollár 24,339 USA-dollár 33,620 Német márka 19,185 ECU, EU 37,661 Olasz líra (1000) 19,624 Cseh korona 1,028 A forint árfolyama 100 egységre, koronában Vétel Eladás Általános Hitelbank 17,014 19,186 A zöldjelentés kidolgozói megfeledkeztek az ágazat fellendüléséhez szükséges lépések felvázolásáról Hol a tűrőképesség határa? Pozsony. A parlament a múlt héten megtárgyalta a zöldjelentést, amely a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, valamint az erdő- és vízgazdálkodás helyzetét taglalja. V. KRASZNICA MELITTA Az immár ötödik éve kidolgozásra kerülő dokumentum évről évre terjedelmesebb, alaposabb, már ami a tények felsorakoztatását illeti, ám ezzel lényegében ki is merültek pozitívumai. A jelentés ugyanis egészébe véve kedvezőnek ítéli meg mezőgazdaságunk állapotát, ami szöges ellentétben áll a valósággal. Megfeledkezik arról is, hogy felvázolja az ágazat fellendüléséhez szükséges lépéseket. „Akár a makroökonómiai, akár a mikroökonómiái mutatókat vesszük 1996-ban a szövetkeztek felélték vagyonuk 8 százalékát. figyelembe, az elmúlt négy év alatt csak romlott a helyzet elemezte a zöldjelentést Farkas Pál, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom parlamenti képviselője. - A tényeken nem változtat az sem, hogy Peter Baco földművelésügyi miniszter már stabilizációról beszél, csupán azért, mert 1996-ban 3 százalékkal növekedett a nyereséges üzemek aránya és az év végi zárási hiány 200 millió koronával kevesebb lett. 1990 óta fokozatosan csökken a mezőgazdaság aránya a hazai nyerskitermelésből, míg 1990-ben ez 9,4 százalék volt, addig 1996-ban már csak 4,7 százalék. Évről évre csökken a mezőgazdaságiélelmiszeripari termékek részesedése a kivitelből." Nem szabad figyelmen kívül hagyni az állatállomány további csökkenését, az alacsony hektárhozamokat. E helyzet kialakulását nagymértékben az akut pénzhiány idézte elő, hiszen a termelők sokszor nem tudják megvásárolni a jó minőségű vetőmagot, a szükséges vegyszereket, gépeket. Esetenként hiányzik a szaktudás is, hiszen az elmúlt évek során a mezőgazdaságban dolgozók 60 százaléka elhagyta az ágazatot. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a mezőgazdasági üzemek egyre jobban eladósodnak, csupán 1996-ban a szövetkezetek felélték vagyonuk 8 százalékát. Könnyű megjósolni, hová vezet ez a folyamat. „Nem elég évről évre gazdag jelentést készíteni, ehelyett elfogadható mezőgazdaság-politikát kell érvényre juttani, ahol megalapozott gazdasági elméletek alapján osztják szét a dotációkat, támogatják a kivitel és megfelelő piacszabályozás van érvényben - mondta Farka Pál. - Az ágazatvezetés továbbra is a hátrányos természeti feltételek között gazdálkodók segítését helyezi előtérbe, hiszen a rendszerjellegű dotációk teszik ki az össztámogatás felét. Európában már nagyon kevés ország van, ahol a bevonuló tételekhez járul hozzá az állam, vagyis ahol a vegyszerek, vetőmagok, gépek A Pol'nobanka Rt. újra emeli a kamatlábakat Kisorsolták a betéti jegyek nyerteseit ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Október 15-től a Pol'nobanka felemelte a betétek kamatlábait. A legnagyobb mértékű kamatlábemelés, amely 0,5-től 2,5 százalékig terjed, a határidős betétszámlákat és a határidős megemelt betéteket érinti. Például a 6 hónapos lekötésű betétszámlákon akár 15 százalékos kamat is elérhető. A 150 ezer koronánál magasabb összegű betétszámlák esetében az összes határidős lekötésre a bank lehetővé teszi, hogy a kamatlábakról egyéni elbírálás alapján kössenek szerződést az ügyfelekkel. A betéti jegyek kamatlábai a lekötés időtartamától függően 0,5-1,9 százalékkal növekednek. A 6 hónapos futamidejű betéti jegy kamatlába most például 15 százalék, a 3 hónaposé 14,8 százalék, emellett 0,7-1,5 százalékkal növekedtek a határidős betétkönyvek kamatlábai is. A 6 hónapos lekötésű betétkönyv kamatlába az eddigi 12 százalékról 13,5 százalékra emelkedett, az 1 éves lekötésűé 13,4 százalékra. Megtartották a Pol'nobanka V. kiadású betéti jegyeinek esedékes negyedévi sorsolását is. 150 ezer koronát nyert a pozsonyi fiók által kiadott 007478-51 számú betéti jegy, 50-50 ezer koronát a 007631-52 (Nagyszombat) és a 000797-53 (Érsekújvár) betéti jegy tulajdonosa kapott. Ezenfelül további öten 10-10 ezer korona jutalmat nyertek, az 1 éves lekötésű betétek közül 100 ezer korona prémiumot is kisorsoltak, amelyet a 000424-55-ös pozsonyi betéti jegy tulajdonosa vehet át. (tszl) Munka a határban. vásárlását támogatná. Általában az ágazat által kitermelt értékekhez járul hozzá, és ezzel valóban a gazdálkodót segíti. Így lehet biztosítani olcsó élelmiszereket, nem pedig a felvásárlási árak mesterségesen alacsonyan tartásával. Aminek természetesen a termelők isszák meg a levét. Szlovákiában - főleg a gabonafélék esetében - nem teljesíti küldetését az Állami Piacszabályozási Alap sem, hiszen nem akkor lép fel, amikor felesleg mutatkozik." A zöldjelentés egyebek között megállapítja azt is, hogy tovább (Somogyi Tibor illusztrációja) nyílik az agrárolló, viszont nem vázol fel olyan megoldást, amivel ez a folyamat megállítható lenne. Pedig amíg ez nem következik be, addig nem lehet stabilitásról beszélni. Ugyanez a helyzet a hitelekkel. Mindaddig, míg a mezőgazdaságban kitermelt haszonrész kisebb lesz, mint a hitelkamatok, addig csak a termelők adósságállománya növekszik. Az ún. olcsó élelmiszerek biztosítását a kormány teljes mértében a mezőgazdaságra hárítja. Kérdés, meddig bírják ezt a nyomást a termelők, és hol a tűrőképesség határa? A legtöbb cukorrépát eddig Ipolykeszin vásárolták Kampánykezdet, kisebb zökkenőkkel ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Rimaszombat. Október elsején megkezdte a cukorrépa felvásárlását a rimaszombati Gemercukor Rt. Mint arról Pelle Tibor vegyészmérnök, a gyár vezérigazgatója lapunknak beszámolt, a cukorgyáron kívül még hat felvásárlóhelyen fogadják a répafejeket szállító járműveket, mégpedig Bejében, Rimaszécsen, Galsán, Ipolykeszin, Nagyidán és Csanyán. Eddig összesen 20 ezer tonna répa gyűlt össze, a legtöbbet, közel 6 ezer tonnát Ipolykeszin vásárolták fel. Egyelőre nem indult be a kampány teljes ütemben a Losonci és a Rimaszombati járásban. Kevés a betakarítógép, néhány helyen nincs kijavítva a répaszedő, hiányzik az alkatrész, nincs pénz alkatrészre, nem intéződött el a certifikáció... „Korai lenne az eddigi tapasztalatok alapján bármit is konkrétan megállapítani - mondta a vezérigazgató -, de úgy tűnik, hogy elfogadható lesz a cukorrépa hektárhozama. Az eddigi felvásárlások alapján a cukortartalom átlagosan eléri a 15 százalékot, ami szintén jó jel. A kezdeti bizonytalanságok, nehézségek ellenére az ütemterv szerint haladunk. Optimális feltételek és viszonyok mellett december 5. és 10. között befejezzük az idei cukorkampányunkat." A Gemercukor Rt.-ben a gyár 210 dolgozója mellett 170 idénymunkás segíti a cukorgyártást. A melléktermékek közül a répaszelet egyharmadát szárítják és granulálják, a melasz külföldi eladását pedig most intézik, (farkas) Az elmúlt hat évben folyamatosan nő a különbség az átlagbérek és az átlagos öregségi nyugdíjak között 8154 1991 1992 199

J 1994 1995 1996 Átlagos öregségi nyugdíjak 2104 2278 2367 2852 3102 3727 1991 1992 1993 1994 1995 1996 Az átlagbérek az elmúlt hat évben több mint 4300 koronával nőttek, ami csupán önmagában véve szép teljesítmény, azonban az inflációhoz viszonyítva korántsem az. Az adatok koronában értendők. (TA SR-grafikon) Az átlagos öregségi nyugdíj nagysága egyre jobban elmarad az átlagbér mögött; míg 1991-ben 1662, addig 1996-ban már 4427 korona volt a kettő közötti különbség. Az adatok koronában értendők. (TA SR-grafikon)