Új Szó, 1997. október (50. évfolyam, 225-251. szám)

1997-10-13 / 235. szám, hétfő

6 VéLemény és háTtéR ÚJ SZÓ 1997. OKTÓBER 14. Népi textíliák bemutatója Érsekújvár. A Zsitva Menti Múzeum Ferencesek terén lévő kiállítótermében a héten is megtekinthető a Népi textíliák címet viselő hangulatos kiállítás, amelyen különböző textí­liákból készült, századelőről származó tárgyak láthatók, (cza) SZÍNHÁZ KASSAI THÁLIA SZÍNHÁZ: Klotild néni (19 - Perbenyik) MOZI POZSON Y 5 HVIEZDA: Az elveszett világ (am.) 15.30, 18, 20.30 OBZOR: Magánbűnök (am.) 18, 20.30 MLADOSŤ: Anakonda (am.) 15.15, 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Sötét zsaruk (am.) 18.30, 20.30 A csillagokat az égről (szlov.-cseh) 16.30, 18.30, 20.30 Örök szerelem (am.) 17 Butch Cassidy és Sundance kölyök (am.) 19.30 Hóvihar (cseh) 19.15 KASS A ÚSMEV: Az elveszett világ (am.) 16, 18.15, 20.30 IMPULZ: A három testőr erotikus kalandjai (am.) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKI A DUNASZERDAHELY - LUX: Az elveszett világ (am.) 17.30, 20 KOMÁROM - PANORÁMA: Fészkes fenevadak (am.) 17, 19 GÚTA - MOZI: Salemi boszorkányok (am.) 18.30 LÉVA - SLO­VAN: A szerelem rabjai (am.) 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Nyerő páros (am.) 16.30,19 A második világháború után a szellemi határ Magyarország és Csehszlovákia között átjárhatatlan volt Lehetőség középiskolák részére Történelmi vetélkedő II. Rákóczi Ferencről ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A Magyar Nemzeti Múzeum sá­rospataki Rákóczi Múzeuma, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet, valamint a Rákóczi Szö­vetség a Magyarok Világszövet­sége támogatásával regionális Rákóczi-vetélkedőt hirdet kö­zépiskolások részére a Tokaj­hegyaljai felkelés 300. évfordu­lója alkalmából. A versenyre 3 fős csapatok je­lentkezhetnek Szlovákia és Kár­pátalja középiskoláiból is. A ver­seny témaköre II. Rákóczi Fe­renc élete és Magyarország tör­ténelme 1686 és 1711 között. A benevezett csapatoktól 6-8 gé­pelt oldalon kidolgozott, a meg­jelölt témakörbe illeszkedő dol­gozatot várnak két példányban. Márai Sándor vers- és prózamondó verseny Sokakat vonz Márai Sándor életfilozófiája GAZDAG JÓZSEF Kassa. A Márai Sándor Alapít­vány és a Csemadok Kassa­városi Választmánya Márai Sán­dor hazája címmel versenyt hir­detett a hazai fiatal előadók szá­mára. Mint ismeretes, a legjobb versenyző díja egy amerikai út lesz, és számos értékes tárgyi nyeremény kerül kiosztásra. Mi­vel a jelentkezési határidő októ­ber 10-én lejárt, Szaszák Györ­gyöt, a Csemadok kassai titkárát megkérdeztük, milyen vissz­hangra talált a felhívás. A feltételek közzététele óta sokan jelentkeztek, főleg középiskolás­ok. Ez azt mutatja, hogy a szlová­kiai magyar fiatalok körében nép­szerű az előadóművézet, és ér­dekli őket Márai életfilozófiája. Mi a leggyakoribb kérdés a szervezőkhöz? Egyesek azt kérdezik, miért von­tuk össze a prózát a versmon­dással. Azért, mert szakmai szempontból tehetségük felmé­résének lehetősége így sokkal teljesebb, objektívebb. Kétségte­len, hogy bizonyos értelemben a versenyzők dolga így nehezebb egy kicsit. Van, aki Márai­Bibó István ­csehül A szervezők leginkább a lakó­helyhez közeli témák feldolgo­zását várják. A dolgozatokat, amelyeket 1998. január tizenötödikéig a sárospataki Rákóczi Múzeumba kell küldeni, szakmai zsűri érté­keli. Ezt követően 4 hazai, 3 szlovákiai és ugyancsak 3 kár­pátaljai csapatot hívnak meg a márciusban tartandó sárospata­ki döntőre, melynek eredmé­nyéről a versenyt közlő újságo­kon keresztül tájékoztatják a résztvevőket. A határon túli versenyzők utazá­sát, elszállásolását és ellátását a szervezők biztosítják. A jelent­kezés határideje 1997. novem­ber 15-e, a verseny döntőjére pedig 1998. április 25-én a sá­rospataki Rákóczi Múzeumban kerül sor. (katócs) A prágai Kulturális Köz­pontban ma este mutatják be a Kalligram legújabb cseh kötetét, Bibó István válogatott esszéinek gyűj­teményét, Bída malých nárudű východní Evropy címmel. E.FEHÉR PÁL A kötetet - ahogyan a korábbi szlovák válogatást - Kenedi Já­nos állította össze, a Párizsban élő Kende Péter, a Magyar Tu­dományos Akadémia levelező tagja írt hozzá előszót és a magyar-cseh kapcsolatokkal foglalkozó Bohumil Doležal cseh történész utószavában még részletesebb felvilágosítást adott a cseh érdeklődőknek ar­ról a magyar gondolkodóról, akinek munkáival - sajnos - ek­kora késéssel találkozhatnak először. A kötetben összegyűj­tött tanulmányokat Dana Gá­lová, Šimona Kolmanová, Lucie Szymanovská és Michal Černý fordította. A kötetet bemutató esten a ter­vek szerint részt vesz Göncz Ár­pád, a Magyar Köztársaság el­nöke is, aki 1956 után fogoly­társa volt Bibó Istvánnak, s ép­pen azért szenvedett börtön­büntetést, mivel Bibó ismeretes 1956 októberi tiltakozását ő jut­tatta el annak idején a Budapes­ten székelő nyugati külképvise­letekhez. Nagy késéssel érkezett el Bibó István tanulmánykötete a cseh olvasókhoz, noha a magyar ér­deklődő azt hihetné: mi sem lett volna természetesebb, mint esz­széinek széles körű cseh ismere­te, hiszen, mintha a századelő cseh demokratikus gondolko­dóinak, mondjuk, Tomáš Garrigue Masaryknak a szelle­mében vetette volna papírra a közép-kelet-európai népek kö­zös „nyomorúságáról" szóló gondolatait. Persze és sajnos, Bibó ezeket az ideákat nem is­merte. Hiába voltunk szomszé­dok: a szellemi határ a két világ­háború között és után szinte át­járhatatlan volt. Oda és vissza. Mindkettőnk kárára. Tudjuk, persze, hogy 1945 és 1948 között is egyszerűen el­képzelhetetlen volt a cseh és a magyar demokratikus értelmi­ség között a párbeszéd. A ma­gyar demokratikus értelmiség (és korántsem csupán Bibó Ist­ván) a második világháborút követően akkor ábrándult ki véglegesen a „nemzet-állam" eszméjéből, amikor a cseh prog­resszió, ugyancsak a második világháborús tapasztalatok alapján, a „nemzet-állam" esz­méjében vélte felfedezni a cseh és szlovák demokrácia mentő­övét. Ennek a felfogásnak egyik következménye az volt, hogy amikor Bibó tanulmányai íród­tak, illetve megjelentek, szöges ellentétben álltak a Közép-Eu­rópára vonatkozó cseh elképze­lésekkel. Azazhogy nem egészen... Mert azért nagyjából egyidejűleg Bibóval egy jeles cseh politoló­gus, Záviš Kalandra „A szocialis­ták és az antiszemitizmus" cím­mel ugyanazokat a megállapítá­sokat teszi meg, amelyeket Bibó a magyarországi zsidókérdésről szóló tanulmányában. Mindkét­Bída malých národu východní Evropy KALLIGRAM DOPLNÉK Bizonyára a cseh olvasók is felfedezik értékeit C/) / \E PICE ÍVIŠEGRÁDI ten végül is a kisebbségek és az előítéletek problematikáját ele­mezték. Kalandra egy másik esz­széjében szinte Itisértetiesen azonos megállapításra jut Bi­bóval: „A z osztatlan béke felté­tele az osztatlan világ" - írta a cseh gondolkodó, aki különben a húszas években még a kom­munista Rudé Právo főszerkesz­tője volt, 1936-ban kizárták Gottwalddal való szembenállá­Befejeződött a XXVII. Fábry Napok rendezvénysorozata Tárgyilagosan és tartalmasan verseket kér tőlünk. Szeretném ezúton is tájékoztatni a verseny­zőket arról, hogy a versenyen nem feltétlenül a jelentkezéskor megnevezett verset, illetve pró­zai művet kell előadni. A komá­romi (október 25-26), duna­szerdahelyi (november 8-9), füleki (november 15-16) és kas­sai (november 22-23) elődön­tőig még változtathatnak, más mű előadása mellett dönthet­nek, de, kérjük, hogy ezt a tényt előre közöljék velünk. Hol és hogyan? Változatlanul a 095-62 25878­as vagy 095-62 21313-as tele­fonszámon, esetleg levélben, vagy személyesen a Csemadok Kassa-városi Választmányának címén (Košice, Kováčska 38). Szakmai segítséget is kaphat­nak a versenyzők? Mint előre jeleztük, ezek a talál­kozók nem csupán a versenyből állnak majd. Mindegyik elődön­tő keretében, a kétnapos össze­jövetel során a fiatal előadókkal tapasztalt előadóművészek fog­lalkoznak majd, szakmai taná­csokkal látják el az arra igényt tartó vers- és prózamondókat. ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Kassa. Szombaton folytatódtak a Fábry Napok előadásai; a máso­dik részhez a Gondolat igaza cí­mű Fábry-művet választották mottóul a rendezvény szervezői. Gál Sándor bevezetője után elő­ször Dobos László, majd Fónod Zoltán előadását hallgathatták meg az érdeklődők. Mindketten tárgyilagosan értékelték az író életművét, pozitívumaival és ne­gatívumaival együtt. Nem lehet és nem is kell Fábryt szentté avat­ni, mondta Fónod Zoltán, ám egy kisebbségi irodalomban megen­gedhetetlen „a nihilizmus luxu­Duba Gyula az életművet érté­kelve többek között rámutatott: hajlamosak vagyunk Fábryt pub­licista közírónak tartani, pedig jóval több ennél. Teljesítményé­nek lényege az életközeli filozo­fálásban rejlik. Tóth László egy később lehetséges tanulmányát vázolta fel. Fábry Zoltán és Peéry Rezső kapcsolatáról, barátságá­ról Két változat egy magatartás­formára címmel hangzott el elő­adása. Az idei Fábry-díj átadása után Hazánk, Európa címmel kezdő­dött az előadássorozat harmadik része, melyet Grendel Lajos sza­vai vezettek be. Tanulságos és színes előadásokat hallhattak ez­úttal is a konferencia résztvevői. Pomogáts Béla (Budapest) Fábry Európa-képéről szólva arra ke­reste a választ, mennyire volt e fogalom az író korában megala­pozott, s ebből mi vállalható és mi nem a jelenben. Kötő József (Kolozsvár) a jövő lehetséges Eu­rópájával, a - politikai, gazdasági - együttműködés alternatíváival foglalkozott. Lengyel László (Bu­dapest) politológus, közgazdász pedig arra a kérdésre adott kijó­zanító és lényegretörő választ: mi a helyzet ma a régióban? Tegnap Stószon az író szülőhá­zának és sírjának megkoszorúzá­sával zárult az idei Fábry Napok rendezvénysorozata, (mislay) sa miatt a kommunista pártból, majd „trockizmus" vádjával 1950-ben felakasztották. Ekkor már Bibó is hallgatásra kénysze­rült. Börtönbe majd később, 1956 után került, így „találkoztak" a cseh és a ma­gyar gondolkodók sorai. Bíz­zunk benne, hogy most már a gondolatok is találkozhatnak egy kegyelmesebb időben, a Kalligram jóvoltából. Költözik a gitárfesztivál Cithara Aediculae Az állami intendantúra „áldá­sos" tevékenységének köszön­hetően újabb rangos rendez­vénnyel lett szegényebb Nyitra. Az alternatív művészetek ünne­pe, a Palánok után az immár ti­zenöt éve megrendezett gitár­fesztiválról, a Cithara Aediculae nevű koncertsorozatról döntött úgy a Nyitramenti Kulturális Központ, hogy nem támogatja. A kínálkozó alkalmon kapva ka­pott a kistapolcsányi kastély igazgatósága és így a világ min­den tájáról érkező gitárvirtuó­zok október 20-tól 25-ig az ódon falak között pengethetik húrjai­kat. (vrabec) A Budapesti Szimfonikusok nagy sikere akár politikai demonstrációként is értelmezhető Pozsonyi Zenei Ünnepségek 1997 HORKAY TAMAS A hangversenyéletben, szeren­csére egyáltalán nem érzékel­hetők a társadalmunk egyéb szféráiban tapasztalható nyug­talanító események. Persze, hol vannak már azok az idők, ami­kor 1910 körül egy Schönberg­bemutatón a közönség „pro" és „anti" része összeverekedett. Ma a nézők illedelmesen megtap­solnak mindenkit és mindent, de különbségek a taps erősségét és hosszát illetően azért még vannak. így például ritka han­gos és hosszantartó taps jutott október 4-én a Budapesti Szim­fonikusoknak (a jelenleg talán legnépszerűbb és legjobb ma­gyar karmester, Vásáry Tamás pálcája alatt játszottak) s tekint­ve, hogy a Vigadóban feltétle­nül a szlovák hallgatók voltak többségben, ez a tény akár poli­tikai demonstrációként is értel­mezhető, a szív, a józan ész, a jóérzés közössége mellett. De a másodlagos, „zenéntúli" értel­mezéstől eltekintve is kiemelke­dő teljesítményt nyújtottak a budapestiek, Liszt Mazeppájá­val, Schumann Gordonkaverse­nyével (szólista: a szinte már élő legenda Perényi Miklós!) és Bartók Concertójával műsoru­kon. Azért az objektivitás ked­véért leszögezendő, hogy a ze­nekari hangzás kiműveltsége és főleg a játék önfeledtsége tekin­tetében a Budapesti Szimfoni­kusok nem vehették fel a ver­senyt az ukránokkal vagy az oroszokkal; egy picit (főleg a Bartók-mű előadása esetében) fáradt, rutinos benyomást kel­tettek. A Liszt- szimfonikus köl­temény viszont önkéntelen „bravó"- kiáltásokra késztetett, és a három ráadás sem minden­napi dolog. Hasonló érzésekkel távoztam október 3-án a Bambergi Szim­fonikusok koncertjéről (karmes­ter: Horst Stein): nagyon jó, de azért ezen a fesztiválon volt már jobb is. De hát végül is ez egy fesztivál és nem verseny! Főleg Richard Strauss „így szólt Zarathustra" című szimfonikus költeménye jelentett nagy él­ményt. Természetesen maga a Szlovák Filharmónia zenekara is fellépett az idei BHS-en, október 5-én; ezúttal az orosz Fjodor Hluscsenko volt a dirigens, méghozzá európai hírű diri­gens. így nem csoda, hogy a szlovák filharmonikusok tőlük ritkán hallható kifejezőerővel játszottak (például Sibelius 1. szimfóniáját), a főszereplő ezen a hangversenyen mégis az olasz Pietro de Maria volt: az olasz zongoraművész Brahms példát­lanul nehéz B-dúr zongoraver­senyét adta elő, éspedig bravú­rosan, rendkívül meggyőző ere­detiséggel, de mindig a mű mondanivalója által megjelölt határok között. A régi zene (és annak „autentikus" előadási stí­lusa) drukkerei is megkapták a magukét, a London Baroque együttesnek kizárólag római barokk kantáták szerepeltek a repertoárján, magas professzio­nális színvonalon.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom