Új Szó, 1997. szeptember (50. évfolyam, 201-224. szám)

1997-09-29 / 223. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 1997. SZEPTEMBER 27. SPORT/TÉVÉ ÉS RÁDIÓ - SZOMBAT Székelyudvarhelyi beszélgetés Dézsi Zoltánnal, a romániai Hargita megye prefektusával A törvényesség ellenőrzése Hogyan működik Románi­ában a prefektusi rend­szer, min alapszik a pre­fektúrák intézménye? Ezt a kérdést Dézsi Zoltánnak, Hargita megye prefektusá­nak tettük fel Székelyud­varhelyen, a II. Kárpát-me­dencei Önkormányzati Konferencián. GAÁL LÁSZLÓ Milyen mintát követ a prefek­túra rendszerének kiépítése, és mi a prefektus dolga? A prefektúrai rendszer a román közigazgatásban francia mintá­ra már a két világháború között megjelent. Persze, 1944-től 1989-ig nem létezett, majd 1989-ben kezdte újra a működé­sét. A prefektúrák rendszere kormánykinevezésen alapul, a kormánykoalíció mindig a saját embereiből nevezi ki a prefektu­sokat. Köztudott, hogy az RMDSZ a választási eredményei alapján két prefektusi, nyolc alprefektusi és öt prefektúrai fő­igazgatói - újabb megnevezés­sel főtitkári - funkciót szerzett meg. Ez azt jelenti, hogy az RMDSZ tizenöt megyében biz­tosíthat érdekeltséget, követheti a kormányprogramnak a me­gyében való alkalmazását. A prefektúra dolga a megyében ^ A prefektúra nem átmeneti, hanem alapintéz­mény, amelynek azonban a hatás­körét az átmenet Dézsi Zoltán: „Az RMDSZ a választási eredményei alapján két pre­fektusi, nyolc alprefektusi és öt prefektúrai főigazgatói - újabb meg­nevezéssel főtitkári - funkciót szerzett meg." (A szerző felvétele) során szűkíteni, módosítani kell. « történő dolgokat felfelé közvetí­teni, és rengeteg területen lehet fontos befolyást gyakorolni. Összesen hány prefektúra mű­ködik Romániában? Minden megyének van külön prefektusa, vagyis 42 megyében, illetve a Bukaresti municípium­ban tevékenykedik egy-egy pre­fektus. A prefektust egy alpre­fektus - illetve Bukarestben kettő - és egy-egy prefektúrai főtitkár segíti, ők a prefektus közvetlen alárendeltjei. A prefektúra elsőd­leges feladata a megyében ellen­őrizni a törvényesség és az embe­ri jogok tiszteletben tartását, a kormányprogram alkalmazását és kivitelezését. További feladata a kapcsolattartás a decentrali­zált intézményekkel, amelyek fölött eléggé fontos szereppel bír, valamint kapcsolatot tart a katonai szervekkel és a belügy­minisztérium szerveivel, vala­mint a polgári védelemmel. Ter­mészetesen fő feladata a megyei önkormányzatok működésének ellenőrzése a törvényesség szempontjából, vagyis a kiadott határozatok elemzése. Egyik leg­jelentősebb feladat a földtör­vény alkalmazása. A prefektúra feladata a lakossággal való kon­zultáció, a lakosság panaszainak feltárása és az azokra adandó megoldás keresése. Ez azt jelenti, hogy az állam­polgár közvetlenül a prefektú­rához, a prefektushoz fordul­hat panasszal? Igen, az állampolgár írásban vagy szóban fordulhat az intéz­ményhez, illetve magához a pre­fektushoz. Az észrevételeket ele­mezzük és megoldásokat próbá­lunk találni. Milyen az együttműködésük a románokkal most, hogy a kor­mánykoalícióban az RMDSZ képviselői is helyet kaptak? Hargita megyében ilyen kérdé­sek nem szerepelnek napiren­den, nincsenek konfliktusok, a román lakosság panaszaira is éppúgy odafigyelünk, mint a magyar lakosokéra. Az emberek jól megvannak együtt, és ez a kormányra is érvényes. Elvétve akadnak ellentétek, de ezek is csak mesterségesen létrehozott problémák. Ön azt mondta, hogy a prefektúra felügyeli a decent­ralizált intézményeket. Nem ellentmondás ez? Hiszen ha a kormány által kinevezett hi­vatal ellenőriz, akkor hol ma­rad a decentralizáció? Ez az ellenőrzés azokra az in­tézményekre vonatkozik, ame­lyek az állam tulajdonát, az ál­lam vagyonát kezelik. Ez vi­szont érthető, hiszen az állam­nak látnia kell, hogy mi történik azokkal a javakkal, amelyeket bizonyos feladatokra az adott területre irányzott. Manapság ide tartoznak még olyan intéz­mények is, mint például az ok­tatás vagy az egészségügy, ame­lyeknek fokozatosan át kellene menniük az önkormányzatok hatáskörébe. Ha ez a folyamat normálisan bontakozik ki, ak­kor a prefektúra intézménye majd a maga kimondott specia­litására szűkül le, a törvényes­ségre, és természetszerűleg ré­szévé válik az önkormányzati munkának. Tehát a prefektúra feladata az önkormányzat munkájának törvényességét felügyelni. Milyen beavatkozási lehető­sége van a prefektusnak az önkormányzat munkájába? A prefektus ellenőrzi az önkor­mányzati határozatokat, a pol­^ Feladata a kap­csolattartás a decentralizált intéz­ményekkel, a kato­nai szervekkel, a bel­ügyminisztérium szerveivel, vala­mint a polgári > . védelemmel. N\ gármestereknek, a megyei taná­csoknak és a tanácsosoknak a tevékenységét, s ha törvényel­lenességet tapasztal, akkor fi­gyelmeztet. Amennyiben a probléma nem oldódik meg, ak­kor megfelelő úton a törvény ál­tal pontosan megszabott hatás­körű intézményéhez fordul és megtámadja a törvényellenes­nek vélt határozatot. Amint a prefektus megtámad egy hatá­rozatot, azt felfüggesztik, és majd a törvényszék dönt a hatá­rozat helyességéről. Ön azt mondta, hogy a hatás­köröknek fokozatosan át kell szállniuk az önkormányza­tokra, a prefektus tevékeny­sége pedig az önkormányzati munka részévé válik. Ez azt jelend, hogy a prefektúra csu­pán átmeneti intézmény? Nem, a prefektúra nem átmene­ti, hanem alapintézmény, a­melynek azonban a hatáskörét az átmenet során szűkíteni, mó­dosítani kell, s ahogy már emlí­tettem, a későbbi munkájának igazi tárgyát csak a törvényes­ség kell, hogy képezze. Jerguš Ferko: a rádió magyar adása tendenciózus Az MKDM Országos Választmányának nyilatkozata A szlovák- magyar kapcsolatokról Növekvő feszültség ÚJ SZÓ-JELENTÉS Pozsony. Szlovák és szlovákiai magyar publicisták vitatták meg tegnap a Lépések című televízi­ós műsorban a szlovák-magyar viszonyt, a két ország kisebbségi politikáját és a kisebbségek problémáit. Jerguš Ferko publi­cista leszögezte: a szlovákiai magyarok átlagon felüli jogokat élveznek Szlovákiában, s ezt több nemzetközi szervezet is megállapította. Kifogásolta to­vábbá, hogy a magyar iskolák­ban „idegen nyelvként" tanítják a szlovák nyelvet és azt is, hogy a szlovákiai magyarság a ma­gyar televízióból szerzi informá­cióit, illetve az Új Szóból, amely szerinte a Magyar Koalíció szó­csöve, továbbá a Szlovák Rádió magyar adásából, amely nem tárgyilagos, sokkal inkább ten­denciózus. Miklósi Péter, a Szlovákiai Ma­gyar Értelmiségi Fórum szóvivő­je Ferko szavai nyomán arra a párhuzamra mutatott rá, hogy a kommunista rendszer is igyeke­zett megszabni, mely tömegtá­jékoztatási eszközök nézhetők, hallgathatók. Miklósi Péter az átlagon felüli jogokkal kapcso­latban leszögezte, hogy a ma­gyar kisebbség kulturális szerve­zete, a Csemadok tavaly egyet­len korona állami támogatást sem kapott. Szilvássy József, az Új Szó fő­szerkesztője visszautasította a lapot ért vádat, majd kifejtette, a nemzetközi szervek rámutat­tak ugyan a magyarság bizonyos tekintetben kedvező jogál­lására, azonban súlyos hiányos­ságokra is figyelmeztettek, s ar­ra, hogy a szerzett jogokat folya­matosan csorbítja a hatalom. Ferko követelte, hogy Szilvássy nyilvánosan ítélje el a múlt szá­zadi erőszakos magyarosítást, a­melyre az Új Szó főszerkesztője úgy reagált, hogy a szlovákságot száz éve ért sérelmek természe­tesen elítélendők, de ha már a bocsánatkéréseknél tartunk, óhatatlanul beszélni kell az 1945 és '48 közti időszakról is, a szlovákiai magyarság jogfosz­tottságának éveiről, a kitelepíté­sekről és a deportálásokról. Fülek. „Országszerte nő a politi­kai, szociális és gazdasági fe­szültség, romlik a közbiztonság. A kormány nem teljesíti prog­ramját, nem folytat olyan bel- és külpolitikát, amely biztosítja Szlovákia meghívását a NATO­és EU-csatlakozással kapcsola­tos tárgyalásokra. A kormányfő lakosságcseréről szóló cinikus és számunkra elfogadhatatlan kijelentése egyértelműen jelez­te, hogy a »magyar kártya« elő­húzásával megkezdte választási kampányát. A kormány állandó támadásokat intéz a kisebbségi magyar oktatás ellen. Nyomaté­kosan hangsúlyozzuk, hogy Szlovákia ellensége nem a szlo­vákiai magyarság, hanem a szlo­vák kormány" - tartalmazza az MKDM Országos Válaszmá­nyának állásfoglalása. A párt szerint az elmúlt időszak igazol­ta, hogy a szlovákiai magyarok érdekeit csakis a Magyar Koalí­ción belül lehet hatékonyan képviselni, (ú) Áttekintették a zempléni régió gazdasági helyzetét Kormánytagok körútja ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Tőketerebes, Nagymihály. A kormány tagjai a hét végén befe­jezték a zempléni régióban tett látogatásukat. Peter Baco föld­művelésügyi miniszter a járás mezőgazdasági helyzetét érté­kelve az Új Szónak elmondta: itt sem rózsás a helyzet, mégis a ré­gióban egyre élénkülnek a mező­gazdasági jellegű vállalkozások. Gustáv Krajči belügyminiszter a járási hivatal, majd a rendőri tes­tület vezetőivel találkozott, akik­kel a bűnözés helyzetét tekintet­ték át a járásban. Karol Česnek gazdasági miniszter a nagymihályi és nagykaposi régi­óban tájékozódott a térség gaz­dasági helyzetéről. Meglátogatta a Nafta Gbely szirénfalvi terme­lőüzemét, továbbá a vajáni hő­erőművet, ahol a környezetvédő szűrőberendezéseket tekintette meg. (kat) RÖVIDEN A kormányfő hazatért Pozsony. Vladimír Mečiar kormányfő szombat este visszatért horvátországi nem hivatalos látogatásáról. A szlovák sajtóiroda jelentése szerint külföldi tartózkodása alatt találkozott Zlatko Mateša horvát kormányfővel és részt vett néhány két-, illetve többoldalú gazdasági-kereskedelmi tárgyaláson is. (TA SR) Halállal végződött a nézeteltérés Kassa. Péntekről szombatra virradó éjszaka gyilkosság történt az egyik Borostyán utcai lakóházban; a szűkszavú hivatalos rendőri jelentés szerint két középkorú férfi különbözött össze és a verekedés egyikük halálával végződött. A gyanúsítottat őrizetbe vette a rendőrség, a nyomozás folytatódik. (TA SR) Tisztújító közgyűlés után az SZVT Pozsony. A hétvégén tisztújító közgyűlést tartott a Szlovákiai Vállalkozók Társulása, a küldöttek ismét Miroslav Knitlt vá­lasztották elnökké, az SZVT titkára Ľudovít Paus lett. Knitl po­zitívan értékelte a társulás tavalyi közgyűlése óta kifejtett te­vékenységet, ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy ez alatt az idő alatt több olyan gazdasági törvény került előterjesztésre és elfogadásra, amely korlátozza a vállalkozók lehetőségeit és jo­gait. (TA SR) „Nacionalizmus helyett hazafiasság" Nagytapolcsány. „A Demokratikus Baloldal Pártja nacionaliz­mus helyett hazafiasságot, konfrontáció helyett tárgyilagos párbeszédet kínál, és képes megoldani a társadalmi, szociális, egészségügyi, tömegközlekedési és lakásproblémákat, illetve felvenni a harcot a növekvő bűnözéssel" - nyilatkozta Jozef Migaš pártelnök a DBP Országos Választmányának hétvégi ülését követően. (TA SR) Ján Sitek Ukrajnába utazik Pozsony. Olexandr Kuzmuk ukrán védelmi miniszter meghívá­sára ma egynapos hivatalos látogatásra Ukrajnába utazik Ján Sitek védelmi miniszter. A két tárcavezető jegyzőkönyvet ír alá a szlovák és az ukrán légierő együttműködéséről. (TA SR) Egészségügyi ellátás csak előleg fejében Liptovský Ján. Az egészségügyi tárca, az orvosi kamara, az Egészségbiztosítók Társulása és a Magánorvosok Asszociáció­jának képviselői két napon át tárgyaltak az egészségügyben ta­pasztalható anyagi gondok megoldásáról. A résztvevők meg­egyeztek abban, hogy ha az egészségbiztosítók a jövőben sem térítik meg időben az egészségügyi ellátás költségeit, az orvo­sok november elsejétől előleget kérnek majd a betegtől az ellá­tás fejében. (TA SR) Nemzetközi atomenergiai konferencia Pozsony. Október 3-án Bécsben tartja 41. konferenciáját a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség. A konferencián résztve­vő szlovák delegációt Karol Cesnek gazdasági miniszter vezeti majd. (TA SR) Guinness-rekord Kassán Kassa. Róbert Mikula, a kínai harci művészetek mestere teg­napi teljesítményével bekerülhet a Guinness-rekordok könyvé­be, ugyanis felülmúlta a kínai Hu-tang-cong év eleji teljesítmé­nyét. A kassai vasúti depóban a nyakával tolt el 80 méter 70 cm-re egy 13,3 tonnás szerelvényt egy lándzsával. Természe­tesen a lándzsa hegye feszült a nyakának. (TA SR) Fiatal Baloldali Demokraták közgyűlése Diószeg. A városban tartották negyedik közgyűlésüket a Fia­tal Baloldali Demokraták. A hetven küldött Judit Takáčovát választotta meg elnöknek. A fiatal baloldaliak szombaton elve­tették azt a javaslatot, hogy unióra lépjenek a szociáldemokra­ta ifjúsági szövetséggel. A közgyűlésen vendégként jelent volt Jozef Migaš, a DBP elnöke és Jaroslav Volf, a szociáldemokra­ta párt elnöke. (TA SR) Kassán tanácskozott a DSZM országos vezetősége Mindennel elégedettek ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Kassa. A DSZM országos veze­tősége a Horvátországban tar­tózkodó Vladimír Mečiar nélkül ülésezett. Az országos választ­mány a politikai tömörülés szer­vezeti életének kérdéseivel és elsősorban a helyi-, városi-, és kerületi szervezetei közelgő tag­sági üléseinek előkészületeivel foglalkozott, valamint a jövő évi közgyűlésre való felkészülésről tárgyalt. Augustín Marián Húska alelnök közölte, a DSZM országos veze­tősége „kedvezően értékeli az ország gazdasági helyzetének alakulását, mely az utóbbi négy évben stabilizálódott, és Vladi­mír Mečiar kormányfő vezetésé­vel a volt kommunista országok tekintetében a legjobb eredmé­nyeket érte el". Mivel a nyilatko­zatban az is szerepel, hogy a gazdasági siker egyik forrása­ként említhető a munkanélküli­ség stabilizálódása is, a DSZM alelnökétől megkérdeztük, mi­lyen konkrét lépésekkel akarja a mozgalom a kassai kerület 18 százalékos munkanélküliségi rátáját elfogadható szintre csök­kenteni. Húska szerint folya­matban van a helyzet elemzése, és a lehetséges intézkedések ter­vezése, de konkrétumokat nem említett. Arra az újságírói kér­désre, mi a véleménye a DSZM­nek a köztársasági elnök közvet­len úton történő választásáról, illetve az ezt célzó DBP-s tör­vényjavaslatról, Húska azt felel­te: ezzel a kérdéssel a mozga­lom politikai bizottsága foglal­kozik majd. (gazdag)

Next

/
Oldalképek
Tartalom