Új Szó, 1997. szeptember (50. évfolyam, 201-224. szám)

1997-09-18 / 214. szám, csütörtök

EĽ POLITIKA ÚJ SZÓ 1997. SZEPTEMBER 18. Taposóaknák betiltása Oslo. Az oslói konferencia résztvevői tegnap hivatalosan jóváhagyták a gyalogsági aknák betiltásáról szóló szerződés szövegét, az Egyesült Államok általjavasolt módosítások nélkül. Előzőleg az amerikai delegáció bejelentette: sajnálattal kivonul a több mint száz ország részvételével zajló értekezletről, miután kompromisszumos javasla tait nem sikerült elfogadtatnia. Az Egyesült Államok több kibúvót is szeretett volna hagyni; egyebek közt 9 évi haladékot hagyott volna a végrehajtásra, megengedte volna a szerződés visszamondását azon országoknak, amelyeket támadás ér, s az egyezmény hatálya alól kivonta volna a harckocsiaknákat védő gyalogsági aknákat is. (MTI) EU-bővítés: nem halasztható Bonn. Klaus Kinkéi német külügyminiszter tegnap visszautasította, hogy az Európai Unió belső reformjainak akadozása miatt az unió bővítése bármiféle halasztást szenvedjen Kinkéi egy inteijúban leszögezte, az integráció elmélyítését szolgáló francia- olasz-belga javaslat nem okozhat semiféle fennakadást az új tagok felvételében. Megerősítette: az említett 3 ország a tagállamok külügyminisztereinek hétfői ülésén hivatalosan előterjesztette azt a nyilatkozatot, amely szerint az EU addig nem zárhatja le a csatlakozási tárgyalásokat, amíg nem hajtotta végre az intézményi reformokat. (MTI) Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő elhalasztotta magyarországi látogatását - közölték tegnap Jeruzsálemben nem egész egy nappal azután, hogy a miniszterelnök európai útjának első, romániai szakaszát már lemondták a zsidó telepesek kelet-jeruzsálemi akciója által kirobbantott válság miatt. (Arch.-fotó) Nukleáris kísérlet Washington. Az amerikai atomprogram kezeléséért felelős energiaügyi minisztérium bejelentette: a hét közepén újabb nukleáris kísérletet hajtanak végre az atomfegyverek állapotának ellenőrzése céljából. A tervezett föld alatti művelethez hasadóanyagot - plutóniumot - használnak, de anélkül, hogy előidéznék a nukleáris robbanáshoz vezető láncreakciót. Az első ilyen jellegű „karbantartási kísérletet" júliusban végezték. A kritikus szintet el nem érő ellenőrzési robbantások a kormányzat álláspontja szerint nem esnek a tavaly aláírt általános atomcsendegyezmény (CTBT) tilalma alá. (MTI) A szeptember 21-ére kiírt szerbiai elnök- és parlamenti választásokon a baloldali koalíció számíthat a legtöbb szavazatra Esélyek, incidensek MTI-TUDÓSÍTÁS Szarajevó. A szeptember 21-ére kiírt szerbiai elnök- és parlamenti választásokon a Szerbiai Szocialista Párt, a Jugoszláv Egyesült Baloldal és az Új Demokrácia által létrehozott baloldali koalíció számíthat a legtöbb szavazatra - állítja felmérésében a Markplan belgrádi közvélemény-kutató intézet. A szeptember 7-én lezárt, 1007 válaszoló adataira alapozott felmérés szerint az elnökválasztás első fordulójában a szavazók 20,8 százaléka voksol majd a baloldalijelöltre, Zorán Lilies voltjugoszláv államfőre, míg Vojiszlav Seselj, a Szerb Radikális Párt elnöke a szavazatok 15,8, Vuk Draskovics, a Szerb Megújhodási Mozgalom vezetője pedig 8,6 százalékára számíthat. A parlamenti választásokon is a baloldali szövetség a legesélyesebb: a három pártból álló koalíció 22,6 százalékos támogatásra számíthat, míg a radikálisokra a szavazók 13,2, Draskovics pártjára pedig 6,7 százaléka kíván szavazni. Az is kiderül, hogy Szlobodan Milosevics, a szerb elnöki székből a jugoszláv államfői „fotelba" átült politikus örvend a legnagyobb bizalomnak: a válaszolók 23,5 százaléka mondta, hogy őt tartja a leginkább megbízható személyiségnek. A felmérés egyben azt is mutatja, hogy Milosevics személyének megítélésében megoszlik Szerbia lakossága, hiszen minden 5. válaszoló azt mondta: egyáltalán nem hisz a jugoszláv államfőnek. A választási kampány utolsó napjait incidensek zavarták meg: a rendőrség az utóbbi napokban több alkalommal is rátámadt a baloldali blokk gyűléseit megzavarni kívánó ellenzéki tüntetőkre. Legutóbb, kedd este, Nisben tört ki verekedés, ahol a rendőrök meglehetősen brutális eszközökkel zavarták szét a Szerb Megújhodási Mozgalom híveinek mintegy ezer főből álló, hangosan tiltakozó csoportját. Román koalíciós pártok: sikerült tisztázni a vihart kavaró ügyet Emil Constantinescu a nacionalizmusról Bukarest. Emil Constantinescu román államfő az Adevarul napilapnak válaszolt arra a kérdésre, hogy kit tart felelősnek a romániai szélsőséges nacionalista megnyilvánulások elszaporodásáért. MTI-HÍREK Válaszában az államfő a román többség és a magyar kisebbség egyes - a többség és a kisebbség egészének szintjén nem jellemző - szegmenseit egyaránt megnevezte, és várhatónak tartotta, hogy a közelgő magyar választási kampány is olyan elemeket hozhat magával, amelyek feszültséget keltenek az erdélyi románok és magyarok, sót Románia és Magyarország között. Az elnök kijelentette: - Egy probléma megoldásának első feltétele az, hogy elismeijük létezését. És valóban, megerősítem, az utóbbi időben sor került egyes ultranacionalista megnyilvánulások erősödésére. Amikor ezt mondom, a románmagyar kapcsolatokra is utalok. - Ilyen megnyilvánulások mind a román többség, mind a magyar kisebbség egyes szegmenseiből kiindulnak. Kijelenthetem, hogy nem jellemzők a többségre, sem a román nép esetében, sem a magyar kisebbség szintjén. Elsősorban a politikusokra, a politikai osztályra vonatkoznak. - Az okok igen összetettek. Először is belső küzdelmek a magyar kisebbséget képviselő politikai alakulatokban, amelyek az RMDSZ-ben fogtak össze, továbbá egyes más (román - a tud.) politikai formációkban, amelyek idén ősszel tartják kongresszusukat. Senki számára sem titok, hogy mind az RMDSZ, mind a Román Nemzeti Egységpárt keretében konfliktusok vannak különböző csoportok között. Súlyosbító elem lehet a szociális feszültség, amelyet a radikális, gyors reform kelt, a maga minden következményével. Végül pedig folyik a korrupció elleni kampány, amelyről ilyen módon is megkísérelik elterelni a figyelmet. Nagyon fontos, hogy most megőrizzük azt, amit nyertünk a szociális és a nemzeti szolidaritás, a demokratikus intézmények stabilitása terén. Közben a koalíciós pártok vezetőinek kedd este megtartott tanácskozásán tisztázták azt a viA magyar külügyminisztérium reagálása Nem tesznek egyoldalú gesztusokat hart kavaró ügyet, amelyet az ellenzék kreált Frunda György RMDSZ-szenátornak az Európa Tanácshoz intézett leveléből, annak pontatlan fordítása és félreértelmezése nyomán, és amely érintette a koalíciós pártokat is. A megbeszélés után nyilatkozva Ion Diaconescu, a koalíció vezető pártjának, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártnak (KDNPP) az elnöke elismerte, hogy a levél támogatja a román kormány politikáját. A KDNPP elnöke hétfői sajtóértekezletén még - az „ügyet" kirobbantó Adrian Nastasenak, az Szociális Demokrácia Romániai Pártja alelnökének vádjait bizonyos mértékben visszhangozva - „politikai tapintatlanságnak" nevezte, hogy az RMDSZ-szenátor megkereste az ET jogi bizottságát és a román reformok támogatását kérte. A Frunda angol nyelvű leveléről az Adevarulhoz eljuttatott fordítás alapján ezt némi elfogultsággal úgy lehetett értelmezni, mint a kormány bírálatát, holott az eredeti szöveg méltatja az új kabinet kisebbségpolitikai lépéseit és az ellenzék nyomására hivatkozva sürgeti, hogy az ET erősítse meg kisebbségpolitikai elveit, s ezzel támogassa a koalíciót. MTI-HIR Budapest. A magyar külügyminisztérium szóvivői irodája tegnap közleményt adott ki, amely tájékoztat arról, hogy a szlovák külügyminisztérium illetékese Magyarország pozsonyi nagykövetének „vádaskodó hangú jegyzéket adott át, amely valótlan, sőt abszurd állításokat tartalmaz, s ezekre hivatkozva elfogadhatatlan feltételekhez köti a szombatra tervezett budapesti külügyminiszteri találkozó megtartását". „A magyar fél nem lát okot arra, hogy a szlovák igéÉszakír rendezés nyeknek megfelelő következtetéseket vonjon le a kialakult helyzetből, s egyoldalú gesztusokat tegyen. Ezután is arra fog törekfedni, hogy előmozdítsa a magyar-szlovák alapszerződésben foglaltak maradéktalan megvalósítását, a két ország közötti kapcsolatok bővítését és a kisebbségi jogoknak az európai normák szerint történő biztosítását". „Bár a kialakult helyzetéit a szlovák felet terheli a felelősség, a szlovák külügyminiszter budapesti látogatásra szóló meghívását továbbra is érvényben tartja", hangsúlyozza a nyilatkozat. ENSZ-helikopter balesete Bomba Tizenegy után bojkott halott London. Fasisztának bélyegezte tegnap az északír katolikus terrorcsoport (IRA) politikai fedőpártját, a Sinn Feint az ellenlábas unionista oldal legnagyobb pártjának vezetője, aki az előző napi észak-írországi bombamerénylet miatt egyelőre nem hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni a katolikus csoporttal. A Markethill városában - az ulsteri rendezési tárgyalássorozat kezdete után egy nappal - végrehajtott terrorakciótól az IRA elhatárolódott. A merényletet tegnap délutánig senki nem vállalta magára, de a hatóságok bizonyosak abban, hogy a republikánus mozgalom ellenőrzése alól kicsúszott egyik kis fanatikus szakadár csoport állt a terrorcselekmény mögött. (MTI) Szarajevó/Washington. Tegnap a boszniai Bugojno közelében lezuhant az ENSZ egyik helikoptere. A Pentagon szerint 11-en vesztették életüket. Az ukránok által üzemeltetett gépen a 4 főnyi személyzettel együtt 15-en - más források szerint 16-an - utaztak. Az áldoza tok között van a német Gerd Wagner, Carlos Westendorp boszniai nemzetközi főképviselő helyettese is. Jelentések szerint több magas rangú diplomata volt a fedélzeten: a többi áldozat nevét egyelőre nem hozták nyilvánosságra. A gép a reggeli órákban szállt fel Szarajevóban, s Bugojnóba tartott, hogy onnan Brckóba induljon tovább. A katasztrófát valószínűleg nem támadó akció idézte elő. (MTI) Hágai Nemzetközi Bíróság: bősi per ítélethirdetés 24-én? Nem vesz fel utast a riksás Phnom Penh piacterén, víz árasztotta el a kambodzsai fővárost. Tegnapra virradóra a heves esőzések következtében (ČTK/AP) MTI-HIR Brüsszel/Hága. Nem hivatalosan tegnap valószínűsítették, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság a bősi perben jövő szerdán hirdet ítéletet. A hírt hágai szlovák források terjesztették el, hivatalos csatornákon azonban az időpontot nem közölték. A hágai magyar nagykövetséghez még nem érkezett hivatalos értesítés, és a bíróság sajtóilletékese azt közölte, hogy egyelőre nincs felhatalmazása az aktus időpontjának közlésére. A két fél közös megegyezéssel vitte bíróság elé a vízerőművitát. Ugyancsak vállalták, hogy a nemzetközi ítélet alapján cselekszenek majd a nézeteltérés végleges elrendezésében. Hágában alighanem jövő szerdán délelőtt tíz órakor kezdődik meg az ítélethirdetési procedúra. Körülbelül két órával ezután már tudni lehet, a nemzetközi jog szerint melyik fél hol követett el hibát, és milyen feladatokat kell végrehajtania ennek kijavítása érdekében. Nisben a rendőrök zavarták szét a Szerb Megújhodási Mozgalom híveinek tiltakozó csoportját. (ČTK/AP)