Új Szó, 1997. szeptember (50. évfolyam, 201-224. szám)

1997-09-16 / 212. szám, kedd

ÚJ SZÓ 1997. SZEPTEMBER 18. PAN OR Á MA G J Sport efj Nógrádszentpéteren lényegében a mai nagykürtösi Dolina Bánya elődjét hozták létre 1948-ban Szénlelőhelyei tették ismertté NÓGRÁDSZENTPÉTER Gazdag történelmi múltú köz­ség Nógrádszentpéter, azaz mai nevén Pőtor. Az első írásos em­lék 1297-ben említi a Nagykür­tös tőszomszédságában fekvő település nevét a Szent Péter tiszteletére szentelt templomá­val kapcsolatban. A mai, műem­A szülészeti osztály a hatvanas évek közepé­ig működött. lékként nyilvántartott templom a 15. században épült. Fakazet­tás mennyezetével a község lát­ványosságának számít. A község fejlődését az utóbbi évtizedekben nagyban megha­tározta, hogy szénlelőhelyre bukkantak a falu határában. Megfelelő előkészületek után 1948-ban nyitották meg a bá­nyát, amely később pőtori szék­hellyel kékkői szénbányaként vált ismertté. Tulajdonképpen a jelenlegi nagykürtösi Dolina Bá­nya elődjéről van szó. Bizonyára bányásztelepülés mivolta is köz­rejátszott abban, hogy Pőtoron tejfeldolgozó üzemet létesítet­tek, gépjavító üzem épült, sőt a községhez tartozó Slatinkán, az egykori kastélyépületben kapott helyet a szülészeti osztály, amely a hatvanas évek közepéig működött. Természetesen a rendszervál­tást követő években sem állt le a fejlődés. Erre az időszakra tehe­tő például a csatornahálózat ki­építése is. (bodzsár) Archívumi felvételünk a nyolcvanas években készült, a templom te­tőszerkezetének javítását örökítette meg. Vasárnap délután Tardoskedden a fél évszázaddal ezelőtti deportálásokra emlékeztek Legyen kitartás a lelkekben és szeretet a szívekben! Az érsekújvári járásbeli Tardoskedden vasárnap az ötven évvel ezelőtt Csehországba deportáltak emléknapját tartották. A mintegy kilencszáz főt befogadó szabadtéri szín­pad padsorai teljesen megteltek. KAMONCZA MÁRTA Idősek, fiatalok, gyerekek is jöt­tek, hogy közösen emlékezze­nek azokra a szörnyűségekre, amelyeket 1947-ben több száz tardoskeddi család élt át. „Három évvel ezelőtt kezdtük összegyűjteni az adatokat a kite­lepítettekről és a deportáltakról. A személyes beszélgetések so­rán lelki szemeim előtt sokszor megjelentek az országból kieb­rudalt földönfutók, hallottam a Láttam síró rokonok és szomszédok össze­borulását. Csehország felé robogó, magyar deportáltakat szállító tehervo­natok zakatolását. Láttam a re­ménytelenség fátylába burkoló­zott, könnyes szemeket, a síró rokonok és szomszédok össze­borulását. Herbert Hoover, az USA volt elnöke egyszer azt nyi­latkozta, »ha nem lett volna fé­nyes kitartás a magyar lélekben, a faj elpusztult volna«. Azt kívá­nom önöknek, hogy legyen to­vábbra is fenséges kitartás a lel­kükben, megértés és szeretet a szívükben, és tudják megbocsá­tani az ötven évvel ezelőtt tör­ténteket" - hangsúlyozta ünnepi beszédében Kele Lajos polgár­mester. Ezt követően az egykori Tardoskeddről Csehországba deportált családok tagjai közül 279-en vették át az emlékérmet. Köztük Balogh Géza a feleségé­vel, Annával. „Az édesapámék, Balogh Gyula és felesége, Julianna 1947 janu­árjában kapták meg a kitelepítő cédulát, a fehér lapot. Én legény voltam, és már három éve udva­roltam mostani feleségemnek, az esküvőt tavaszra terveztük. Édesapáméknak viszont már februárban menniük kellett. így mi is előbbre hoztuk az esküvőt. Negyvenhét január 28-án tartot­tuk a lagzit. Két héttel később már indultunk is a nagy bizony­talanságba" - emlékezik Balogh Géza. A fiatal házaspár a férj szüleivel együtt utazott egy vagonban, melyben kirakták az ágyakat, összerakták a sparheltet, és fű­töttek, főztek maguknak. A vo­nat egy Tachov melletti telepü­lésre, Bor u Tachova nevű kisvá­rosba vitte őket. Ott Balogh Géza és felesége egy háromszintes családi ház egyik részét kapta. „Elhagyott, piszkos helyiségeket adtak nekünk, még arra sem volt időnk, hogy kifestessünk, Elhagyott, piszkos he­lyiségeket adtak ne­künk. rögtön be kellett költöznünk" ­teszi hozzá Baloghné, majd így folytatja: „A férjem a nagybirto­kon kapott munkát, én pedig varrónőként otthon dolgoztam. A szülőfalunk persze nagyon hi­ányzott, hiszen az én szüleim, rokonaim, ismerőseim mind Tardoskedden maradtak. De volt egy nagyon kedves dolog, amit mindenképpen szeretnék elmondani. A városka vendéglő­jében egy Voráček nevű kocsmá­ros dolgozott, akinek volt egy zenekara. Ezzel minden hétvé­gén a környékbeli falvakat járta, és a bálokon húzta a talpaláva­lót. A férjemmel együtt minden egyes alkalommal elkísértük, felültünk a teherautóra, és men­tünk mulatni. Rengeteget pol­káztunk. így próbáltuk elvisel­hetővé tenni mindazt, amit a sors ránk mért." Baloghék húsz hónapig voltak a csehországi városkában. Aztán, amint az első alkalom adódott, hazajöttek, és azóta is Tardoskedden élnek. Órákig tudnának mesélni a deportálás borzalmairól, bár mint mond­ják, ők azon szerencsés kevesek közé tartoznak, akik egy olyan kisvárosba kerültek, ahol több magyar deportált volt, és a hely­beliek is megbecsülték, ember­számba vették őket. „Nagyon hálásak vagyunk a tardoskeddi önkormányzatnak ezért az ün­nepségért. A polgármester úr Abban a kisvárosban több magyar deportált volt. beszédében jól érzékeltette a sok szenvedést, borzalmat, amit ártatlan emberek ezreinek kel­lett átélniük. Örülünk, hogy fél évszázad után is vannak embe­rek, akik erről megemlékez­nek" - mondja búcsúzóul a Ba­logh házaspár. Közben felcsendül a Marica grófnő zenéje, a színpadon meg­jelennek a csillogó-villogó ru­hákba öltözött szereplők, az idős emberek tekintete felra­gyog, s perceken belül Maricával és a többiekkel együtt dúdolják az ismert dallamokat. UDVARD Több ezer látogató A hétvégi vásáron száztíz árus és gazdag program - sétarepü­lés, futóverseny, kulturális műsor - várta a látogatókat. Száraz József polgármestertől megtudtuk: a két nap alatt több ezren látogattak a faluba, köztük Bugár Béla, az MKDM elnöke, • Bauer Edit és Duka Zólyomi Árpád, az Együttélés alelnökei, a Tichý Potok-i önkormányzat nyolc képviselője, az oroszlányi szlovák önkormányzat képviselői és a szintén magyarországi Kocsér küldöttsége. Fellépett a pilisszentkereszti szlovák ének­csoport is. (km) NASZVAD Emlékműavatás E Komáromi járásban található község péntektől vasárnapig két rendezvény helyszíne volt. Ekkor tartották a X. Artpress Be­mutató Vásárt, amelyre több mint húsz kiállító nevezett be, és száztíz árus kínálta portékáit. A másik rendezvénynek, a köz­ségből kitelepítettek és deportáltak találkozójának keretén be­lül szombaton délután felavatták Gáspár Péter szobrászművész alkotását, a kitelepítettek és meghurcoltak emlékművét, (cza) Mezőgazdasági kiállítás A Komáromi Mezőgazdasági Kamara a Gadóci Mezőgazdasági Középiskola tangazdaságában szeptember 19-20-án rendezi meg a II. területi mezőgazdasági kiállítást. A látogatók megis­merhetik a korszerű mezőgazdasági gépeket és berendezése­ket. Az iskola diákotthonában több szakelőadást szerveznek a termelőknek. Szeptember 20-án, szombaton reggel 9 órakor Komáromból indul a zöldségtermelők árubemutatóval egybe­kötött ünnepélyes felvonulása Gadócra. A zöldségfajtákat az iskola területén, a haszonállatokat a tangazdaságban mutatják be, s az állatokat nyilvánosan el is árverezik, (krascsenics) POZSONYPÜSPÖKI Új lőteret avattak A pozsonypüspöki vadásztársaság tagjai szombaton felavatták az új lőteret, amelyet a településhez és a Slovnafthoz egyaránt közeli erdőben létesítettek. A lőtér agyaggalambok kilövésére szolgáló berendezéssel is el van látva, és klubhelyisége is van. A megnyitón az első lövést Nagy Vilmos polgármester adta le ­elsőre eltalálta az agyaggalambot. A vadászok véleménye sze­rint ez jó előjel a lőtér további sorsát illetően. (TA SR) Bátorfaluban az átlagosnál is rosszabb az ivóviz minősége, ezért Jamber Klára polgármester asszony minden követ meg­mozgat, hogy mielőbb elkezdjék a vízvezeték építését a falu­ban. Készen állnak a tervek a közel 10 milliós beruházáshoz, és talán még az idén megkezdődik építése. Az elmúlt években is voltak kisebb-nagyobb beruházások, pl. két évvel ezelőtt fejez­ték be egymillió korona ráfordítással a képünkön is látható rava­talozó építését, -dzsár VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: TÚLNYOMÓRÉSZT DERÜLT IDŐ, 20-24 FOK ELOREJELZES ORVOSMETEOROLÓGIA A Nap kel 06.31 - nyugszik 19.01 órakor. A Hold kel 18.57 - nyugszik 05.46 órakor. Ózonréteg: Szlovákia területe felett tegnap 303 Dobson-egységet mértek,-ami megfelel a sokéves szeptemberi átlagnak. A legmagasabb nappali hőmér­séklet 20 és 24 fok között várható, Árvá­ban, Liptóban és a Szepességben 18, 1500 m feletti magasságban pedig 11 fok. Enyhe, változó irányú szél. Szerdán a Kárpát-medencébe meleg levegő áramlik, továbbra is derült lesz az idő; csütörtökön azonban északnyugatról hideg légtömegek törnek be a térség­be, s megnövekszik a felhőzet. Az éjszakai hőmérséklet 4 és 8 fok között, a legmagasabb nap­pali hőmérséklet 22 és 26 fok között várható. Országszerte jó lesz a fizikai és a szellemi teljesítőképes­ség, valamint az összpontosí­tó készség. Múlóban a reumatikus fájdalmak, a szív- és érbetegek azonban óvakodja­nak a túlzott megterheléstől. Az alacsonyabban fekvő helyeken légzési nehézségekkel számol­hatnak, növekszik a pulzusszám is. Az időjárás jótékony hatással van az alvásra, ami nagyban elő­segíti a szervezet regenerálódá­sát. Holnap tovább tart a kedve­ző időjárási hatás, csupán reggel léphetnek fel légzési panaszok. Szerdán a ľiíj'ľyííi rr>7,\(\\w y AZ Ul SZÓ MELLEKLETE -ben • Keresztrejtvények • Fejtörők • Gyerekkuckó PÁRIZS 19 1 g MÜNCHEN 7 ! •:.í. G W 24 ,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom