Új Szó, 1997. szeptember (50. évfolyam, 201-224. szám)

1997-09-02 / 201. szám, kedd

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÜJ SZÓ 1997. SZEPTEMBER 2. KOMMENTÁR Kinek volt igaza? TÓTH MIHÁLY Méltatlan körülmények között ünnepeltette a kormány az alkotmány elfogadásának 5. évfordulóját. A mögötte álló parlamenti többség annyira begörcsölt, hogy képtelen volt megoldást találni a Gaulieder-ügyre. Mečiaréknak nem volt bátorságuk belátni, hogy a mozgalmukból kiugrott vicinális politikus képviselőségének helyreállítása semmiképpen sem változtatta volna meg a parlamenti erőviszonyokat. Ügy is felfogható a szlovákiai szeptember 1-je, hogy akik ünnepeltek, azok saját kisszerűségüket méltatták, akik pedig kritikusan viszonyultak az évfordulóhoz, azok azt bírálták, hogy Szlovákiában a szellemi toprongyok uralma valósult meg 1993. január 1-je óta. Viszont az utóbbi öt év alatt kialakult viszonyok bírálói sem minősíthetők teljesen makulátlanoknak, mert (tisztelet a kivételnek) nincs merszük kimondani, hogy az alaptörvény ihletői miközben az egyes cikkelyeket fogalmaztatták az alkotmányjog tudoraival, már főbenjáró bűn elkövetésére, Csehszlovákia megsemmisítésére törekedtek, és mindent elkövettek, hogy a kérdés eldöntésében legilletékesebbet, a lakosságot ne kérdezzék meg. Bűnben fogant az alkotmányozási aktus, mert bűnre, Masaryk demokratikus köztársaságának megsemmisítésére szövetkezett politikusok irányították az alaptörvény megfogalmazását. Az elmúlt öt év alatt az alkotmányjogban járatlan egyszerű ember is lépten-nyomon tapasztalhatta, szándékosan sikerültek úgy az alaptörvény legfontosabb rendelkezései, hogy a végrehajtó hatalomnak módja legyen a zavarosban halászni. Mečiar ellenzéke számtalanszor figyelmeztetett arra, hogy az alkotmánytervezet túlságosan a végrehajtó hatalomnak kedvez, és nem rendelkezik a válságok megoldásáról. Márpedig átmeneti időszakban számolni kell válságokkal. Ráadásul 1992 nyarán az országnak már volt némi tapasztalata Mečiarral, mindenki számára nyüvánvaló volt, mi mindenre képes, ha hatalmának megtartásáról van szó. A kormány lapja az 5. évforduló előestéjén ismét nyilvánosságra hozta, hogy melyik párt hogyan szavazott 1992. szeptember 1jén. így visszatekintve megdöbbentő, hogy a történészek a DBP magatartásának köszönhetően írhatják: „A képviselőház döntő többséggel szavazta meg az alkotmányt." Ebben nyilván közrejátszott, hogy akkor még csak alig több mint 30 hónap telt el a kommunizmus összeomlása óta. A baloldaliaknak sok volt a rovásukon, tartottak tőle, hogy nemzetietlennek minősíttetnek. Félelmükben csődöt mondtak. Viszont a politikai előrelátás szép példája, hogy Čarnogurskýék vezetésével a kereszténydemokraták ki merték mondani: „Ezt az alkotmányt nem szavazzuk meg!" Öt év alatt kiderült, kinek volt igaza. Tegnapelőtt nem volt okunk az ünneplésre. JEGYZET Lópótló pótló KESZELI FERENC Ajándék lónak ne nézd a fogát! - tartja a közmondás. Hozzáteszem: kivált akkor ne nézd, ha Caligula óta egy lóból még konzul is lehet. Magam is készséggel igazodnék eme ódon és bölcs intelemhez, ha én kaptam volna ajándék lovat Vladimír Mečiartól. Csakhogy a lovat nem én, hanem az a Franck Ezram nevű francia vándorló úr kapta, aki Ulánbátorból botorkál lóháton Párizs felé, hogy a Diadalív alatt átvonulva egyúttal a Guinnes-féle Rekordok Könyvébe is bevonuljon. Megjegyzem: mi, magyarok is Mongólia szomszédságából jöttünk, ilyen alapon tehát nekünk is kijárna fejenként, ha nem is egy ménesnyi paripa, de legalább egy-egy öreg, semmiképpen sem menettérti bányató, egy kivénhedt csatamén, mely vissza vánszorog velünk az Óhazába, bele a Nagy Etel Közbe, ahová gyakorta küldve valánk - azok által, akik ezt így szeretnék. Furcsamód nemhogy paripát, de még csak vízilovat sem kapunk. Se felszerszámozottat, se szerszám nélkül valót, de még csak szerszámot se. Legfeljebb zablát zab helyett, kindertojásban lókolbászt, mely mértéknek való ama mértéken felüli jókedvünkhöz. Ilyesmiket avagy hason lókat kaphatunk. Möszjő Ezram nyolcezer kilométert kocogott le a mongol metropolis felhőkarcolóinak árnyékától az ukrán-szlovák határig, ahol valamilyen állategészségi okból - talán azért, mert a tó vize felforrt, és átütötte nyeregfej pakolását - vesztegzár alá vették a lovát. Felteszem, hogy mindez nem igazán tetszett a frankhoni polgárnak, aki legszívesebben az asztalra csapott volna. Hogy csapott-e, nem csapott-e, nem tudhatom, de valami történt: pótlólag kapott egy pótlovat a miniszterelnöktől, mely négylábú, nyergében egy jogaival tisztában levő francia polgárral „pótlólag" Európába tart, mi meg maradunk... nSr • •» PíRlI ......... Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezető: Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/976179 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262, 5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Teqeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ - Kisfiam, mindjárt az első nap mondd meg a tanító néninek, hogy az apádnak jó kapcsolatai vannak a maffiózókkal, majd ne feledkezzen meg erről, amikor téged osztályoz! (Gossányi Péter karikatúrája) A szlovák elkülönülési politika építgeti ideológiai és politikai hátterét Veszélyes irányzatok Milan S. Ďurica Szlovákia és a szlovákok történelme című könyve - amely 90 ezer példányban jelent meg, és Eva Slavkovská oktatási miniszter határozata alapján megküldték az alapiskoláknak - igazolja a Szlovák Köztársaság állami politikájában mutatkozó veszélyes irányzatokat. PETER WEISS Ez a könyv a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének szakmai értékelése alapján nem minősíthető tudományos műnek, mert „csak úgy hemzseg a tárgyi hibáktól, a helytelen adatközléstől és a téves időpontoktól. A tények kiválasztása gyakran véletlenszerű és tendenciózus, interpretálásuk pedig szöges ellentétben áll a történelemtudomány által elért megismerés mai szintjével". Ennek ellenére - vagy talán éppen ezért? ezt a publikációt az alapiskolai történelemoktatás segédkönyvének szánták, vagyis az államigazgatás egyik központi szerve a szlovák nemzet történelme durva meghamisításának a nyílt A tények kiválasztása gyakran véletlenszerű és tendenciózus... útjára lépett. Ezzel az állam oktatáspolitikája tulajdonképpen a ludák propaganda sztereotípiáival összhangban olyan emberek kétes ideológiai céljainak az uszályába került, akik képtelenek belenyugodni abba, hogy a Szlovák Köztársaság, amely 1969. január l-jén jött létre, s 1993. január l-jén önállósult, a szlovák nemzeti felkelés, tehát az antifasiszta küzdelem egyeOLVASÓI LEVELEK Viszályt szító röplapok Még messze vannak a választások, ám a tömeges megmozdulásokon, ünnepségeken, búcsúhelyeken már megjelentek az agitáló röplapok. Tervezőik, fogalmazóik sejthetők, osztogatóik pedig ismertek. A legfrissebbek akkor kerültek forgalomba, amikor Szlovákia önállóságát ünnepelte az ország. A tábortüzeknél „szálldogálltak", de mivel esős idő volt, rengeteg elázott, és a sárba taposódott. Egy ilyen elázott röplapon valóban sárosak, zavarosak a temes európai hagyományaira alapozza a létét. Azzal, hogy a kiadáshoz a PHARE alapból használtak fel jogtalanul pénzeket, az ügy nemzetközi botránnyá terebélyesedett. Közismert, hogy Hans van den Broek, az Európai Unió főbiztosa is tiltakozott. Szerinte „az lenne a helyénvaló, ha Ďurica könyve mielőbb eltűnne a polcokról, mert csak így lehet megelőzni az esetleges félreértéseket arról, hogy valójában miként is értékelik a Szlovák Köztársaságban a háborús időszakot és az antiszemitizmust". A kormánykoalíció öt képviselője Hans van der Broek kijelentését „példátlan, antidemokratikus cenzori parancsnak" minősítette, a könyv bírálóit pedig marxista-leninista irányultságú kozmopolitáknak bélyegezték. Ugyanennek a mozgatómnak a szóvivője szerint a publikáció „tudományosan megalapozott munka, amely megérdemli minden szlovák csodálatát és elismerését, mert a történelmi igazság hordozója Szlovákiáról és a szlovákokról". Bár Vladimír Mečiar amszterdami tárgyalásai során az Európai Unió képviselői előtt kijelentette, hogy „a könyv számos helytelen fejezetet tartalmaz, ezért kivonják az oktatás folyamatából", néhány héttel később a Slovenská Republikának adott nyilatkozatában korábbi fogadkozásait erősen megkérdőjelezve, a könyvvel kapcsolatos vitát mindössze Milan S. Ďurica és a köztársasági elnök testvére közötti perpatvarnak minősítette, s a könyv bevonását követelő állásfoglalásokat a „könyvégetésekhez és a boszorkányok üldözéséhez" hasonlította. A kormányfő az antifasiszta hagyományok megvédése érdekében nem volt képes meggyőző lépéseket tenni. Nem váltotta le sem az oktatási minisztert, sem pedig saját mozgalmának a szóvimegfogalmazott gondolatok: az ellenzéki pártok pocskondiázása mellett a magyarok mindenféle nemzetrontó, uszító szerepkörben szerepelnek. Egy másik röpcédulát Viliam Oberhauser, a Keresztényszociális Unió elnöke osztogatott egy búcsújáráson. Az KSZU vezetője egy éjszakai rádiós párbeszéd során egy telefonálónak bevallotta „tettét", de hangsúlyozta, hogy erre a lépésre szükség volt. Ó is egyike azoknak, akik a szlovákságot megosztják. Ő a kisebbséget sem ismeri el, csak a „magyar szlovákokat", mert ő volt az, aki kenyeret kért Érsekújvárott, és nem értették meg. Ha egy politikus ilyen primitív érveket vőjét, és egyre csak hátrál azok elől, akik rehabilitálni óhajtják Jozef Tisót. Megdöbbentő, hogy közéjük tartozik a pozsonynagyszombati érsekség és a katolikus klérus több magas rangú képviselője is. A tisztánlátás érdekében a legfőbb ideje egyértelműen kimondani, hogy Durica könyve kapcsán nem a történészek vitájáról van szó, hanem politikai konfliktusról. Arról, hogy milyen ideológiai pilléreken álljon a Szlovák Köztársaság. A szlovák elkülönülési politika - amely fél attól, hogy az ország megnyíljék a demokratikus Európa előtt saját ideológiai és politikai hátterét építgeti antidemokratikus uralmának megőrzése érdekében. Igyekszik felszámolni a ... közéjük tartozik a pozsony-nagyszombati érsekség... szlovák nemzeti felkelés hagyományait, folytonosságot keresve a háborús szlovák állam fasiszta rezsimjének az ideológiájával. Elképesztő, hogy ebben a helyzetben hallgat a Ľupták-féle munkásszövetség is, holott baloldalinak kiáltja ki magát. Valamennyi szlovákiai demokratikus erő egyik legfontosabb feladata az antifasiszta hagyományok megőrzése. Erre az európai értékrendre kell építeni a választásokat követő együttműködésüket is. A Demokratikus Baloldal Pártjának a képviselői e gondolatok és feladatok jegyében emlékeztek meg sok állampolgárral közösen a szlovák nemzeti felkelés 53. évfordulójáról, elítélve az újfasizmus minden megnyilvánulását külföldön és idehaza egyaránt. A szerző a Demokratikus Baloldal Pártjának parlamenti képviselője. mond, akkor számíthatunk arra is, hogy a hasonló tartalmú röpcédulák nemcsak ünnepségeken szálldosnak majd, hanem otthonainkba is eljutnak. Hajtman Kornélia Nána Kerekezni jó és hasznos Nagyon kedvelem a kerékpározást. Lassan ötvenéves leszek, de még 30 kilométeres távolság megtétele sem akadály. Igaz, hobbimat sokan mosollyal nyugtázzák. Vannak olyanok is, akik még egy kilométert sem hajlandók biciklin megtenni. TALLÓZÓ THE NEW YORK TIMES Valójában alig kezdődött meg a NATO-bővítés folyamata, máris életre keltett jó néhányat a Nyugat és Oroszország közötti régi sérelmek közül, sőt új félreértésekkel toldotta meg a hagyományos gyanakvásokat. Az orosz közvéleményben széles politikai egyetértés alakult ki arról, hogy a bővítés nemcsak hogy sérti Oroszország biztonsági érdekeit, hanem felrúgja azokat a közösen elfogadott játékszabályokat is, amelyek mentén a hidegháború véget ért - írta Alekszej Arbatov, az orosz parlament védelmi bizottságának alelnöke. A politikus a Nyugat szemére vetette, hogy miközben Moszkva egyebek között beleegyezett Németország újraegyesítésébe, a Varsói Szerződés felbontásába, a nukleáris és hagyományos fegyvereknek a nyugatinál nagyobb mértékű csökkentésébe és a közép-európai csapatkivonásokba, addig senki sem vette a fáradságot, hogy figyelmeztesse: a NATO, a világ legerősebb katonai szövetsége hamarosan az orosz határok felé fog terjeszkedni. TJEDNIK A Hágai Nemzetközi Törvényszék állítólag felszólította a zágrábi vezetést, hogy hantolják ki Mate Bobannak, a boszniai horvátok egykori háborús vezetőjének a földi maradványait - állította az ellenzéki horvát hetilap. A lap szerint Boban nyár eleji halála előtt 10 nappal a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök kivizsgálására felhatalmazott törvényszék kérte Boban kiadatását, ám a politikus váratlan halála megakadályozta a kérés teljesítését. A Tjednik szerint a sajtó azóta is azt találgatja, hogy Boban még él, csak a nyilvánosság elől rejtőzött el. LA STAMPA Albániának hosszú időn át jelentős anyagi segítségre van szüksége ahhoz, hogy visszafogadhassa az Olaszországba menekült polgárait - jelentette ki Neritam Zeka albán belügyminiszter. Zeka szerint a kezdetet 50-100 millió dollár jelentené. Rómában szerdán kezdődnek az olasz-albán szakértői tárgyalások az elmúlt hónapokban Olaszországba menekült albánok hazatéréséről. Az albánoknak eredetileg augusztus 31-ig kellett volna elhagyni Itáliát; Róma a jelek szerint kész arra, hogy két-három hónapi haladékot adjon. Az olasz kormány azonban határozott ígéretet akar kapni Tiranától, hogy meghatározott határidőre az összes érintett albánt - mintegy 10 ezer embert - az albán vezetés egyetértésével hazaküldheti. Albán részről viszont ennek a kötelezettségvállalásnak az árát igyekeznek a lehető legmagasabbra srófolni. Rám is szólnak, ha ellátogatok a közeli városkába: „Mi van, nincs pénzed autóbuszra?" Nem a pénzről van szó, első számú célom a kihívás, hogy mire vagyok képes, meddig bírok elhajtani, mi rejlik bennem. Az elhízás és a kényelem ellen harcolok. A környezetet is kímélem, nem mérgezem füsttel a levegőt. Felhívom azoknak a figyelmét, akik lenézik a kerékpározást, s kényelemből motorosjárművet vesznek igénybe: lesz még olyan időszak, hogy ők is rákényszerülnek erre a közlekedési eszközre. Mert a gépkocsi már fényűzés lesz a magas árak miatt. Vajda András Szete