Új Szó, 1997. szeptember (50. évfolyam, 201-224. szám)

1997-09-02 / 201. szám, kedd

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÜJ SZÓ 1997. SZEPTEMBER 2. KOMMENTÁR Kinek volt igaza? TÓTH MIHÁLY Méltatlan körülmények között ünnepeltette a kormány az alkot­mány elfogadásának 5. évfordulóját. A mögötte álló parlamenti többség annyira begörcsölt, hogy képtelen volt megoldást talál­ni a Gaulieder-ügyre. Mečiaréknak nem volt bátorságuk belátni, hogy a mozgalmukból kiugrott vicinális politikus képviselőségé­nek helyreállítása semmiképpen sem változtatta volna meg a parlamenti erőviszonyokat. Ügy is felfogható a szlovákiai szep­tember 1-je, hogy akik ünnepeltek, azok saját kisszerűségüket méltatták, akik pedig kritikusan viszonyultak az évfordulóhoz, azok azt bírálták, hogy Szlovákiában a szellemi toprongyok uralma valósult meg 1993. január 1-je óta. Viszont az utóbbi öt év alatt kialakult viszonyok bírálói sem minősíthetők teljesen makulátlanoknak, mert (tisztelet a kivételnek) nincs merszük kimondani, hogy az alaptörvény ihletői miközben az egyes cik­kelyeket fogalmaztatták az alkotmányjog tudoraival, már főben­járó bűn elkövetésére, Csehszlovákia megsemmisítésére töre­kedtek, és mindent elkövettek, hogy a kérdés eldöntésében leg­illetékesebbet, a lakosságot ne kérdezzék meg. Bűnben fogant az alkotmányozási aktus, mert bűnre, Masaryk demokratikus köztársaságának megsemmisítésére szövetkezett politikusok irányították az alaptörvény megfogalmazását. Az elmúlt öt év alatt az alkotmányjogban járatlan egyszerű ember is lépten-nyo­mon tapasztalhatta, szándékosan sikerültek úgy az alaptörvény legfontosabb rendelkezései, hogy a végrehajtó hatalomnak módja legyen a zavarosban halászni. Mečiar ellenzéke számta­lanszor figyelmeztetett arra, hogy az alkotmánytervezet túlsá­gosan a végrehajtó hatalomnak kedvez, és nem rendelkezik a válságok megoldásáról. Márpedig átmeneti időszakban számol­ni kell válságokkal. Ráadásul 1992 nyarán az országnak már volt némi tapasztalata Mečiarral, mindenki számára nyüvánvaló volt, mi mindenre képes, ha hatalmának megtartásáról van szó. A kormány lapja az 5. évforduló előestéjén ismét nyilvánosságra hozta, hogy melyik párt hogyan szavazott 1992. szeptember 1­jén. így visszatekintve megdöbbentő, hogy a történészek a DBP magatartásának köszönhetően írhatják: „A képviselőház döntő többséggel szavazta meg az alkotmányt." Ebben nyilván közre­játszott, hogy akkor még csak alig több mint 30 hónap telt el a kommunizmus összeomlása óta. A baloldaliaknak sok volt a ro­vásukon, tartottak tőle, hogy nemzetietlennek minősíttetnek. Félelmükben csődöt mondtak. Viszont a politikai előrelátás szép példája, hogy Čarnogurskýék vezetésével a kereszténydemokra­ták ki merték mondani: „Ezt az alkotmányt nem szavazzuk meg!" Öt év alatt kiderült, kinek volt igaza. Tegnapelőtt nem volt okunk az ünneplésre. JEGYZET Lópótló pótló KESZELI FERENC Ajándék lónak ne nézd a fo­gát! - tartja a közmondás. Hozzáteszem: kivált akkor ne nézd, ha Caligula óta egy ló­ból még konzul is lehet. Ma­gam is készséggel igazodnék eme ódon és bölcs intelem­hez, ha én kaptam volna aján­dék lovat Vladimír Mečiartól. Csakhogy a lovat nem én, ha­nem az a Franck Ezram nevű francia vándorló úr kapta, aki Ulánbátorból botorkál lóhá­ton Párizs felé, hogy a Diadal­ív alatt átvonulva egyúttal a Guinnes-féle Rekordok Köny­vébe is bevonuljon. Megjegy­zem: mi, magyarok is Mongó­lia szomszédságából jöttünk, ilyen alapon tehát nekünk is kijárna fejenként, ha nem is egy ménesnyi paripa, de leg­alább egy-egy öreg, semmi­képpen sem menettérti bá­nyató, egy kivénhedt csata­mén, mely vissza vánszorog velünk az Óhazába, bele a Nagy Etel Közbe, ahová gya­korta küldve valánk - azok ál­tal, akik ezt így szeretnék. Furcsamód nemhogy paripát, de még csak vízilovat sem ka­punk. Se felszerszámozottat, se szerszám nélkül valót, de még csak szerszámot se. Leg­feljebb zablát zab helyett, kin­dertojásban lókolbászt, mely mértéknek való ama mérté­ken felüli jókedvünkhöz. Ilyesmiket avagy hason lókat kaphatunk. Möszjő Ezram nyolcezer kilométert kocogott le a mongol metropolis felhő­karcolóinak árnyékától az ukrán-szlovák határig, ahol valamilyen állategészségi ok­ból - talán azért, mert a tó vi­ze felforrt, és átütötte nyereg­fej pakolását - vesztegzár alá vették a lovát. Felteszem, hogy mindez nem igazán tet­szett a frankhoni polgárnak, aki legszívesebben az asztalra csapott volna. Hogy csapott-e, nem csapott-e, nem tudha­tom, de valami történt: pótló­lag kapott egy pótlovat a mi­niszterelnöktől, mely négylá­bú, nyergében egy jogaival tisztában levő francia polgár­ral „pótlólag" Európába tart, mi meg maradunk... nSr • •» PíRlI ......... Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezető: Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrög­zítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/976179 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262, 5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Teqeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. ­Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratis­lava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ - Kisfiam, mindjárt az első nap mondd meg a tanító néninek, hogy az apádnak jó kapcsolatai vannak a maffiózókkal, majd ne feledkezzen meg erről, amikor téged osztályoz! (Gossányi Péter karikatúrája) A szlovák elkülönülési politika építgeti ideológiai és politikai hátterét Veszélyes irányzatok Milan S. Ďurica Szlovákia és a szlovákok történelme című könyve - amely 90 ezer példányban jelent meg, és Eva Slavkovská oktatási miniszter határo­zata alapján megküldték az alapiskoláknak - iga­zolja a Szlovák Köztársa­ság állami politikájában mutatkozó veszélyes irányzatokat. PETER WEISS Ez a könyv a Szlovák Tudomá­nyos Akadémia Történettudo­mányi Intézetének szakmai ér­tékelése alapján nem minősíthe­tő tudományos műnek, mert „csak úgy hemzseg a tárgyi hi­báktól, a helytelen adatközlés­től és a téves időpontoktól. A té­nyek kiválasztása gyakran vélet­lenszerű és tendenciózus, in­terpretálásuk pedig szöges el­lentétben áll a történelemtudo­mány által elért megismerés mai szintjével". Ennek ellené­re - vagy talán éppen ezért? ­ezt a publikációt az alapiskolai történelemoktatás segédkönyv­ének szánták, vagyis az állam­igazgatás egyik központi szerve a szlovák nemzet történelme durva meghamisításának a nyílt A tények kiválasztása gyakran véletlenszerű és tendenciózus... útjára lépett. Ezzel az állam ok­tatáspolitikája tulajdonképpen a ludák propaganda sztereotípi­áival összhangban olyan embe­rek kétes ideológiai céljainak az uszályába került, akik képtele­nek belenyugodni abba, hogy a Szlovák Köztársaság, amely 1969. január l-jén jött létre, s 1993. január l-jén önállósult, a szlovák nemzeti felkelés, tehát az antifasiszta küzdelem egye­OLVASÓI LEVELEK Viszályt szító röplapok Még messze vannak a válasz­tások, ám a tömeges megmoz­dulásokon, ünnepségeken, bú­csúhelyeken már megjelentek az agitáló röplapok. Tervezőik, fogalmazóik sejthetők, oszto­gatóik pedig ismertek. A legfris­sebbek akkor kerültek forga­lomba, amikor Szlovákia önál­lóságát ünnepelte az ország. A tábortüzeknél „szálldogálltak", de mivel esős idő volt, rengeteg elázott, és a sárba taposódott. Egy ilyen elázott röplapon va­lóban sárosak, zavarosak a temes európai hagyományaira alapozza a létét. Azzal, hogy a kiadáshoz a PHA­RE alapból használtak fel jogta­lanul pénzeket, az ügy nemzet­közi botránnyá terebélyesedett. Közismert, hogy Hans van den Broek, az Európai Unió főbizto­sa is tiltakozott. Szerinte „az lenne a helyénvaló, ha Ďurica könyve mielőbb eltűnne a pol­cokról, mert csak így lehet meg­előzni az esetleges félreértése­ket arról, hogy valójában mi­ként is értékelik a Szlovák Köz­társaságban a háborús idősza­kot és az antiszemitizmust". A kormánykoalíció öt képviselője Hans van der Broek kijelentését „példátlan, antidemokratikus cenzori parancsnak" minősítet­te, a könyv bírálóit pedig mar­xista-leninista irányultságú kozmopolitáknak bélyegezték. Ugyanennek a mozgatómnak a szóvivője szerint a publikáció „tudományosan megalapozott munka, amely megérdemli min­den szlovák csodálatát és elis­merését, mert a történelmi igaz­ság hordozója Szlovákiáról és a szlovákokról". Bár Vladimír Mečiar amszterdami tárgyalásai során az Európai Unió képvise­lői előtt kijelentette, hogy „a könyv számos helytelen fejeze­tet tartalmaz, ezért kivonják az oktatás folyamatából", néhány héttel később a Slovenská Republikának adott nyilatkoza­tában korábbi fogadkozásait erősen megkérdőjelezve, a könyvvel kapcsolatos vitát mindössze Milan S. Ďurica és a köztársasági elnök testvére kö­zötti perpatvarnak minősítette, s a könyv bevonását követelő ál­lásfoglalásokat a „könyvégeté­sekhez és a boszorkányok üldö­zéséhez" hasonlította. A kor­mányfő az antifasiszta hagyo­mányok megvédése érdekében nem volt képes meggyőző lépé­seket tenni. Nem váltotta le sem az oktatási minisztert, sem pe­dig saját mozgalmának a szóvi­megfogalmazott gondolatok: az ellenzéki pártok pocskondiázása mellett a ma­gyarok mindenféle nemzetron­tó, uszító szerepkörben szere­pelnek. Egy másik röpcédulát Viliam Oberhauser, a Keresztényszociális Unió elnöke osztogatott egy búcsújáráson. Az KSZU vezetője egy éjszakai rádiós párbeszéd során egy te­lefonálónak bevallotta „tettét", de hangsúlyozta, hogy erre a lépésre szükség volt. Ó is egyike azoknak, akik a szlovákságot megosztják. Ő a kisebbséget sem ismeri el, csak a „magyar szlovákokat", mert ő volt az, aki kenyeret kért Érsekújvárott, és nem értették meg. Ha egy politikus ilyen primitív érveket vőjét, és egyre csak hátrál azok elől, akik rehabilitálni óhajtják Jozef Tisót. Megdöbbentő, hogy közéjük tartozik a pozsony­nagyszombati érsekség és a ka­tolikus klérus több magas rangú képviselője is. A tisztánlátás érdekében a leg­főbb ideje egyértelműen kimon­dani, hogy Durica könyve kap­csán nem a történészek vitájáról van szó, hanem politikai konf­liktusról. Arról, hogy milyen ideológiai pilléreken álljon a Szlovák Köztársaság. A szlovák elkülönülési politika - amely fél attól, hogy az ország megnyíljék a demokratikus Európa előtt ­saját ideológiai és politikai hát­terét építgeti antidemokratikus uralmának megőrzése érdeké­ben. Igyekszik felszámolni a ... közéjük tartozik a pozsony-nagyszom­bati érsekség... szlovák nemzeti felkelés hagyo­mányait, folytonosságot keresve a háborús szlovák állam fasiszta rezsimjének az ideológiájával. Elképesztő, hogy ebben a hely­zetben hallgat a Ľupták-féle munkásszövetség is, holott bal­oldalinak kiáltja ki magát. Valamennyi szlovákiai demok­ratikus erő egyik legfontosabb feladata az antifasiszta hagyo­mányok megőrzése. Erre az eu­rópai értékrendre kell építeni a választásokat követő együttmű­ködésüket is. A Demokratikus Baloldal Pártjának a képviselői e gondolatok és feladatok jegyé­ben emlékeztek meg sok állam­polgárral közösen a szlovák nemzeti felkelés 53. évforduló­járól, elítélve az újfasizmus min­den megnyilvánulását kül­földön és idehaza egyaránt. A szerző a Demokratikus Bal­oldal Pártjának parlamenti képviselője. mond, akkor számíthatunk arra is, hogy a hasonló tartal­mú röpcédulák nemcsak ün­nepségeken szálldosnak majd, hanem otthonainkba is eljut­nak. Hajtman Kornélia Nána Kerekezni jó és hasznos Nagyon kedvelem a kerékpáro­zást. Lassan ötvenéves leszek, de még 30 kilométeres távolság megtétele sem akadály. Igaz, hobbimat sokan mosollyal nyugtázzák. Vannak olyanok is, akik még egy kilométert sem hajlandók biciklin megtenni. TALLÓZÓ THE NEW YORK TIMES Valójában alig kezdődött meg a NATO-bővítés folyamata, máris életre keltett jó néhányat a Nyugat és Oroszország közötti régi sérelmek közül, sőt új fél­reértésekkel toldotta meg a ha­gyományos gyanakvásokat. Az orosz közvéleményben széles politikai egyetértés alakult ki arról, hogy a bővítés nemcsak hogy sérti Oroszország bizton­sági érdekeit, hanem felrúgja azokat a közösen elfogadott já­tékszabályokat is, amelyek mentén a hidegháború véget ért - írta Alekszej Arbatov, az orosz parlament védelmi bi­zottságának alelnöke. A politi­kus a Nyugat szemére vetette, hogy miközben Moszkva egye­bek között beleegyezett Német­ország újraegyesítésébe, a Var­sói Szerződés felbontásába, a nukleáris és hagyományos fegyvereknek a nyugatinál na­gyobb mértékű csökkentésébe és a közép-európai csapatkivo­násokba, addig senki sem vette a fáradságot, hogy figyelmez­tesse: a NATO, a világ legerő­sebb katonai szövetsége hama­rosan az orosz határok felé fog terjeszkedni. TJEDNIK A Hágai Nemzetközi Törvény­szék állítólag felszólította a zág­rábi vezetést, hogy hantolják ki Mate Bobannak, a boszniai hor­vátok egykori háborús vezetőjé­nek a földi maradványait - állí­totta az ellenzéki horvát heti­lap. A lap szerint Boban nyár eleji halála előtt 10 nappal a volt Jugoszlávia területén elkö­vetett háborús bűnök kivizsgá­lására felhatalmazott törvény­szék kérte Boban kiadatását, ám a politikus váratlan halála megakadályozta a kérés teljesí­tését. A Tjednik szerint a sajtó azóta is azt találgatja, hogy Boban még él, csak a nyilvános­ság elől rejtőzött el. LA STAMPA Albániának hosszú időn át je­lentős anyagi segítségre van szüksége ahhoz, hogy visszafo­gadhassa az Olaszországba me­nekült polgárait - jelentette ki Neritam Zeka albán belügymi­niszter. Zeka szerint a kezdetet 50-100 millió dollár jelentené. Rómában szerdán kezdődnek az olasz-albán szakértői tárgya­lások az elmúlt hónapokban Olaszországba menekült albá­nok hazatéréséről. Az albánok­nak eredetileg augusztus 31-ig kellett volna elhagyni Itáliát; Róma a jelek szerint kész arra, hogy két-három hónapi haladé­kot adjon. Az olasz kormány azonban határozott ígéretet akar kapni Tiranától, hogy meg­határozott határidőre az összes érintett albánt - mintegy 10 ezer embert - az albán vezetés egyetértésével hazaküldheti. Albán részről viszont ennek a kötelezettségvállalásnak az árát igyekeznek a lehető legmaga­sabbra srófolni. Rám is szólnak, ha ellátogatok a közeli városkába: „Mi van, nincs pénzed autóbuszra?" Nem a pénzről van szó, első számú célom a kihívás, hogy mire vagyok képes, meddig bí­rok elhajtani, mi rejlik bennem. Az elhízás és a kényelem ellen harcolok. A környezetet is kí­mélem, nem mérgezem füsttel a levegőt. Felhívom azoknak a fi­gyelmét, akik lenézik a kerék­pározást, s kényelemből moto­rosjárművet vesznek igénybe: lesz még olyan időszak, hogy ők is rákényszerülnek erre a közle­kedési eszközre. Mert a gépko­csi már fényűzés lesz a magas árak miatt. Vajda András Szete

Next

/
Oldalképek
Tartalom