Új Szó, 1997. augusztus (50. évfolyam, 176-200. szám)

1997-08-06 / 180. szám, szerda

ÚJ SZÓ 1997. AUGUSZTUS 6. P A NOR Á MA F J Tamás Sándor RMDSZ-képviselő a kisebbségi nyelvhasználatról és a sürgősségi kormányrendeletről Visszatért a magyar nyelv A román kormány május 22-én sürgősségi rendelet­tel módosította a helyi köz­igazgatásról szóló tör­vényt. A122 pontból álló módosítás többek között tartalmazza azoknak a ja­vaslatoknak egy résf ét is, amelyeket az Romániai Magyar Demokrata Szövet­ség terjesztett elő. A kor­mányrendelet végre­hajtásának tapasztalatairól beszélgettünk Tamás Sán­dorral, az RMDSZ parla­menti képviselőjével. SZILVÁSSY JÓZSEF A demokrácia és a jogállam megteremtésének alapvető fel­tétele az önkormányzati rend­szer kiépítése. Az említett kor­mányrendeletnek milyen sze­repe és hatása van ebben a fo­lyamatban? Rendkívül fontos ez a kormány­rendelet, hiszen a korábbi román kormány tulajdonképpen centrá­lisán felépített adminisztrációt konzervált. Pontosan körülhatá­rolták, hogy a helyi közösségek milyen vagyonnal és milyen ha­táskörrel rendelkezhetnek. Na­gyon kifejező a helyi önkor­mányzat román megfelelője, amely helyi közigazgatást jelent. Semmi esetre sem helyi önkor­mányzatot. Az 1996-os választá­sok után megalakult Ciorbea­kormány programjában fontos helyet foglal el az önkormány­zatok kiépítéséről szóló fejezet. Az első lépést ez a kormányren­deletjelentette. letően, hiszen ezáltal a nemzetál­lam anakronisztikus eszméje kérdőjeleződött meg Romániá­ban. Ugyanakkor ez a kormány­rendelet nem változtatta meg a rendszer egészét, mert nem erő­síti az önkormányzatok hatás­körét, s nem szűkíti a mindenkori román kormány által kinevezett prefektusokét. Hiányzik még pél­dául az állami, továbbá a helyi köz- és magántulajdont megha­tározó, valamint a helyi költség­vetést szabályozó törvény. Ezek nékül viszont még nem lehet ön­kormányzati rendszerváltásról beszélni Romániában. A mai román kormány nyilván a fokozatosság elvét tartja szem előtt, mert tisztában van a legkülönbözőbb előítéletek és érdekek mentén tornyosuló akadályokkal. Én a mostani valós helyzetet vá­zoltam fel, ugyanakkor reménye­im nagyok, hiszen tudom, hogy a jelenlegi hatalom birtokosai dol­goznak az említett jogszabályok megalkotásán. A módosítás lehetővé teszi a nemzeti kisebbségek anya­nyelvének használatát a helyi hivatalokban, és más fontos rendlkezéseket is tartalmaz. Melyek ezek? Azokban a területi közigazgatási egységekben, ahol az össz­lakosságból egy nemzeti kisebb­ség aránya húsz százalék feletti, kérésre a tanácskozások napi­rendjét és a határozatokat az ille­tő kisebbség nyelvén is az állam­polgárok tudomására hozzák. Azokban a helyi tanácsokban, ahol a képviselőknek legalább denhol továbbra is csak románul vezetik. Különösen fontosnak tartom azt a rendelkezést, mely szerint azoknak a feladatkörök­nek az ellátásához, amelyekhez szóban vagy írásban az állam­polgárokkal való kapcsolat is tartozik, olyan személyeket kell alkalmazni, akik ismerik az Nem konfliktusmentesen. A Szé­kelyföldön, ahol a romániai ma­gyarság többségben él, a kor­mányrendelet tulajdonképpen az eddigi gyakorlatot törvényesí­tette, hiszen ott a hivatalnokok és a képviselők zöme magyar, az ottani románok döntő többsége pedig tud magyarul. Gondok a SS Hét éven át hiába próbáltuk visszaállítani a tör­ténelmi utcaneveket és más helyi meg- . . nevezéseket. SS SS Olyan szemé­" lyeket kell alkal­mazni, akik ismerik az adott kisebb- . . ség nyelvét is S> A sürgősségi kormányrendelet a szlovákiai magyarok köré­ben, Magyarországon és Nyu­gat-Európában is rendkívül kedvező visszhangot váltott ki. A mostani módosítás rendkívüli horderejű, különösen a romániai magyarság anyanyelvhasznála­tánakjogszabályi garantálását il­egyharmadát a nemzeti kisebb­ségek tagjai teszik ki, kérésre használni lehet az illető kisebb­ség nyelvét is. Ezekben az ese­tekben a polgármesteri hivatal saját költségvetéséből hitelesí­tett tolmács jelenlétét köteles biztosítani. A jegyzőkönyveket és más dokumentumokat min­adott kisebbség nyelvét is. Ugyanis a nemzeti kisebbsé­gekhez tartozó állampolgárok most már szóban vagy írásban anyanyelvükön fordulhatnak a helyi közigazgatási hatóságok­hoz, s azok ugyanazon a nyelven kötelesek választ adni. Mindez, különösen Szlovákiá­ból szemlélve, valóban nagy előrelépés­Különösen akkor, ha hozzá­teszem, hogy a módosítás lehe­tővé teszi a hagyományosan he­lyi elnevezések, utcanevek és más hasonló információk anya­nyelven történő kihelyezését. Mindezt megkönnyíti, hogy a kormányrendelet a törvény feltételei között a megyei tanács hatásköréből a helyi tanácsoké­ba utalta az utcák, terek és helyi érdekeltségű létesítmények, pél­dául iskolák, művelődési intéz­mények névadását, vagy névvál­toztatását. Jómagam Kézdi­vásárhelyen lakom, ahol más vá­rosokhoz hasonlóan hét éven át hiába próbáltuk visszaállítani a történelmi utcaneveket és más helyi megnevezéseket. A megyei tanács foggal-körömmel ragasz­kodotta Ceausescu-rezsim ször­nyszülötteihez, például az 1947. december 30. utcához, holott ez ugye a kommunista hatalomát­vétel napja volt Romániában. Évszázados utcaneveinket, isko­láink megnevezését csak e kor­mányrendelet révén, a helyi önkormányzat határozata után, néhány hete állíthattuk vissza. Miként zajlik a kormányrende­let végrehajtása? nagyvárosokban vannak, s ott, ahol a magyarság aránya alig ha­ladja meg a húsz százalékot. Nyilván önök is olvasták, mek­kora felhördülést váltott ki a ro­mán nacionalisták között, ami­kor Marosvásárhely polgár­mestere magyarul is kitette a helységnévtáblát. Jól érzékelteti a mostani helyzetet, hogy Alexandru Farcas Kolozs megyei prefektus - aki nem vádolható magyarellenességgel, hiszen például etnikai gyűlölet szítása miatt beperelte Funart, a hírhedt kolozsvári polgármestert - az európai dokumentumokkal el­lentétben nem hagyományos el­nevezéseknek minősíti a törté­nelmi magyar település- és utca­neveket, hanem „Habsburg-ko­ri", sőt „Horthy- érában" hasz­nált megnevezéseknek. Sajnos, nincs egyedül ezzel a történelmi­etlen véleményével. Mekkora hát az esélye e kor­mányrendelet valóra váltásá­nak és a teljes önkormányzati rendszerváltásnak? Évtizedek beidegződéseit, mé­telyeit nem lehet hetek, sőt ta­lán egy év alatt sem leküzdeni, a súlyos gazdasági gondok és a kemény megszorító intézkedé­sek pedig rövid távon a naciona­listákat erősíthetik. A kormány azonban eddig jó irányú lépése­ket tett a társadalmi reformok és a kisebbségi jogok érvényesítése érdekében. Nagyon nehéz a dol­ga, mégis hiszem, hogy a józan román és romániai magyar pol­gárok segítségével nem bukik bele már-már heroikus feladat­vállalásába. Dušan Kováč felesége hiszi, hogy a férje hazajön A szakszervezetek a megszorító intézkedésekről Ingusföldről nincs hír Forró lesz az ősz VRABEC MARIA Immár egy hónapja, hogy Ingusföldön elrabolták Dušan Kováčot, a Nyitrai Építő- vállalat dolgozóját, de azonkívül, hogy csecsen túszejtők áldozata lett, azóta sem tudunk róla semmit. Dušan Kováč nős, és négy gyer­meke van. Amikor meglátogat­tuk a családját , elsőként azt kérdeztük meg Anna Ková­čovától, tud-e valami újat a fér­jéről. - Nem, én is csak azt tudom, amit a rádióban hallok, és a tele­texten vagy az újságokban elol­vasok. Az első napokban csak sírtam, de aztán valahogy erőt vettem magamon. Meg kell őriznem a nyugalmamat, hiszen tudom, hogy ez a bizonytalan­ság még hecekig eltarthat, és a gyerekek nem láthatnak folyton kisírt szemekkel, életkedv nél­kül. A két kisebbnek - a hatéves Filipnek és az ötéves Jankának ­nem is mondtam meg, hogy el­rabolták az apjukat, nem akar­tam őket megijeszteni. Csak ab­ban bízom, hogy augusztus vé­géig megoldódik az ügy, mert akkor kellene a férjemnek há­rom év után végleg hazajönni. A két idősebb fiam mindent tud, ők nagyon sokat segítenek. Meg a velünk lakó édesanyám tartja bennem a lelket, sokszor szinte egymást vigasztaljuk: a túszej­tőknek is érdekükben áll, hogy a férjem épségben maradjon, ha pénzt akarnak érte. Mivel nincs telefonom, az építő vállalat ve­zetői mindig személyesen keres­nek fel, ha megtudnak valami újat - sajnos, most már régen nem jártak nálam. Remélem, hogy mindent megtesznek a fér­jem kiszabadításáért. Addig is megpróbálok normálisan élni, munkába járok, törődöm a gye­rekekkel, a háztartással, a kert­tel. És minden reggel azzal ébre­dek, hátha épp ma keres meg valaki a jó hírrel, hogy szabad a férjem." TA SR-HÍR A Szakszervezeti Szövetségek Konföderációja kampányt indít a kormány megszorító intézke­dései következményeinek elma­gyarázására — így döntött teg­nap a szervezet elnöksége. En­nek keretében az elnökségi ta­gok szeptember közepén egy sor vállalatot végigjárva magyaráz­zák el az alkalmazottaknak, hogy miként érintik őket a kor­mány által foganatosított gazda­sági megszorító intézkedések. Ivan Saktor elnök szerint a kor­mány hozzáállása vezetett oda, hogy megszakadt az érdek­egyeztető folyamat. Ugyanis mi­vel már egyáltalán nem tárgyal­tak velük, nem tehettek mást, mint hogy felálltak az asztaltól. Alapszervezeteik szerint jelen­tősen nőtt a szociális feszültség, ezért arra számítanak, hogy az eddigieknél radikálisabb elkép­zeléseiket a tagság is támogatni fogja. Ezekkel kapcsolatban csak annyit árultak el, hogy ősz­re különféle nyomásgyakorló akciókat terveznek. A szakszer­vezeti vezetők továbbra is kitar­tanak amellett, hogy a parla­ment ne szavazza meg az állam­fő által a bérszabályozásról szó­ló és újratárgyalásra visszaadott törvényt. Ezt ugyanis olyan in­tézkedésnek tartják, amely ellen bármely szakszervezet fellázad­na. Véleményük szerint először elemezni kell az ország valódi gazdasági helyzetét; ezután haj­landóak lesznek a munkaadók­kal együtt akár megszorító in­tézkedések elfogadására is. El­lenkező esetben a szabadsá­gidény letelte után, októberre komoly akciókat szerveznek. Az elnökség megvitatta a szak­szervezetek és a médiumok kap­csolatáról kidolgozott anyagot. Tiltakozott az ellen, hogy a Szlo­vák Televízió hírműsoraiban rendszeresen félretájékoztatják a nézőket a szakszervezetek te­vékenységéről. IDE N Az egészségbiztosítók bírálnak Pozsony. A szlovákiai egészségbiztosítók társulásának elnök­sége tegnapi ülésén megállapította, hogy a kormány nem vet­te figyelembe azokat a javaslatokat, amelyeket ók a rendelke­zésre álló anyagi források optimális elosztása érdekében tettek.Az egészségbiztosítók egyre súlyosabb anyagi gondok­kal küszködnek, s a helyzet további romlásáért nem vállalhat­ják a felelősséget. Ezért az érdekeltek mielőbbi találkozóját javasolják. (SITA) A DSZM nem tárgyal Le Pennel Pozsony. Le Pen szlovákiai látogatására nem a kormány, a parlament vagy a DSZM meghívására kerül sor. A DSZM már korábban is leszögezte, hogy nem tárgyal Le Pennel és esetle­ges parlamenti látogatása sem érdeke a mozgalomnak - áll a DSZM által tegnap kiadott állásfoglalásban. (TA SR) Slota Le Pent dicsérte Pozsony. Le Pen nem szélsőséges, hanem egy nemzetileg el­kötelezettjobboldali politikus, aki azért harcol a francia nem­zetért, hogy azt ne nyomják el arabok, feketék és mindenféle bevándorlók - jelentette ki tegnap a Twist Rádiónak Ján Slota, a SZNP elnöke. Szerinte a Szlovák Demokratikus Koalíció hűt­lenné válik a nevéhez, ha tiltakozik Le Pen látogatása ellen. Egyben politikai törpének nevezte Jaroslav Volfot, a szociálde­mokraták elnökét, aki inkább ne osztogasson tanácsokat a nemzeti szlovák erőknek. Ján Lángoš külalakját szegényesnek és sajnálatra méltónak nevezte. (TA SR) Visszaküldték a radioaktív szállítmányt Ágcsernyő. A megengedettnél több mint 200%-kal nagyobb radioaktivitást mértek egy kálium-karbonáttal megrakott vas­úti kocsi esetében a határállomáson dolgozó vámosok. Úticél­ként Németország volt megjelölve, de a rakományt vissza­küldték Ukrajnába. (TA SR) Ünnepel a Matica slovenská Martin. A Matica slovenská Elnökségének első ülésével csúcso­sodott ki tegnap a szervezet megalakulásának 134. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségsorozat. Az elnökség tisztelet­beli elnökének Jozef Mikuš emigráns diplomatát, ügyvezető el­nökké Ladislav Ťažký írót, alelnökké pedig Peter Maruniakot, az MS tudományos munkatársát választották. (TA SR) A Földművesek Pártja az EU-ba készül Pozsony. Pavel Delinga elnök szerint a Földművesek Pártja támogatja az ország EU-tagságát, és intenzíven készül erre az eseményre. Arra számít, hogy az idei Agrokomplexen is kide­rül, hány szlovák cég képes helytállni a nemzetközi verseny­ben. Nem tart attól, hogy a mezőgazdaságot sújtaná a bér­szabályozással kapcsolatos törvény, és nagyon örül a revitalizációról szóló törvénynek. (TA SR) Korea: négyoldalú tárgyalások New York. Észak- és dél-koreai, illetve amerikai és kínai dip­lomaták kezdtek tegnap New Yorkban megbeszéléseket a ko­reai béketárgyalások előkészítéséről. A tárgyalás hónapokig tartó kötélhúzás eredményeként jött létre. (MTI) Éjszakai tragikus késelés Kőhídgyarmat. A Párkány melletti faluban M. N. (1969) helyi lakos hétfőről keddre virradó éjszaka az utcán késsel szíven szúrta M. B.-t, nővérének harminckét éves élettársát, és az a helyszínen belehalt sérüléseibe. Az eset részleteinek felderíté­sén az Érsekújvári Járási Vizsgálati Hivatal munkatársai dol­goznak. Tájékoztatásuk szerint M. N., akit egyelőre halált oko­zó súlyos testi sértéssel gyanúsítanak, tegnap délután beval­lotta tettét, (km) Elszaporodtak a szúnyogok az árvíz sújtotta területeken. Más országokhoz hasonlóan Szlovákiában is megkezdték a vegysze­res védekezést. Felvételünk Pozsony elővárosában, Károlyfalu­ban készült, ahol a közismert Čmelák típusú repülőkkel végzik a szúnyogirtást. (Fotó: CTK) Lezuhant egy Boeing 747-es repülőgép 29 személy túlélte TXT-HIR Honolulu. A csendes-óceáni Guam-sziget fölött tegnap este lezuhant a Korean Air légitársa­ság Boeing 747-es repülőgépe 331 személlyel a fedélzeten. A Szöulból Guamra tartó géppel leszállás közben, mintegy öt ki­lométernyire a nemzetközi re­pülőtértől megszakadt a kapcso­lat, s a későbbi jelentések szerint az utasszállító egy hegyi telepü­lésnél lezuhant. Huszonkilenc emeber túlélte a szerencsétlen­séget, jelentették Honoluluból. Somogyi Tibor felvételei

Next

/
Oldalképek
Tartalom