Új Szó, 1997. augusztus (50. évfolyam, 176-200. szám)

1997-08-30 / 200. szám, szombat

ÚJ SZÓ 1997. AUGUSZTUS 30. POLITIKA 5 Libor Vaculík a győri Fantom után Isadora Duncan életét viszi balettszínpadra a cseh fővárosban Lenin tánca Sztálinnal Győri sikere, Az Operaház fantomja után Pilzenben, majd Prágában dolgozott Libor Vaculík, a kilencve­nes évek egyik legjelesebb és legtermékenyebb cseh koreográfusa. S hogy a nyár se menjen „veszendő­be", pár héttel ezelőtt az ausztriai Bad Ischlben Leoš Janáček zenéjére al­kotott kétszemélyes tánc­kompozíciót. SZABÓ G. LÁSZLÓ Nem ez az első darabja, amelyet Janáček muzsikája ihletett. Eb­ben az évben már a Fellegek­bent és a Glagolita misét is tánc­színpadra vitte. Most azonban még ennél is nagyobb lélegzetű munkák foglalkoztatják. A koreográfusok nyáron sem pihennek? En pihentem. Két hetet töltöt­tem a török tengerparton, aztán elutaztam Bad Ischlbe. Szá­momra a munka is pihenés. Fel­tölt. Erőt ad. Ha élvezem, nem érzem, hogy dolgozok. Bad Ischlben egy tizenöt perces da­rabot tanítottam be. A fiú volt a zongőra, a lány a hegedű. Az ő párbeszédüket fordítottam a tánc nyelvére. Szeptembertől más elfoglalt­sága is lesz, nemcsak az alko­tói munka, hiszen a Prágai Kamarabalett frissen kineve­zett igazgatója. Pavel Smok, az együttes európai hírű vezetője úgy döntött: het­vehedik születésnapján tényle­gesen nyugdíjba vonul. Az ő he­lyét veszem most át azzal, hogy október 18-án jelképesen a ke­zembe adja a Kamarabalett „kulcsát". Mit jelent ez az új poszt az éle­tében? Kevesebb koreográfiát tesz majd az asztalra, illetve cseh és szlovák táncszínpadra? Nem, remélem, nem így lesz. Már a következő évadom sem ezt bizonyítja. Pilzenben a Vér­nász, Nyitrán a Hegedűs a ház­tetőn koreográfiáját bízták rám. Ez utóbbit Jozef Bednárik ren­dezi, akihez több musical köt már. De a legelső bemutatóm Prágában lesz, ahol Petr Weigllel közösen a Rómeó és Jú­liát állítjuk színpadra. Egyiküknek sem ez lesz az el­ső Rómeója. Weigl, akit első­"Engem feltölt a munka." sorban nagyszabású operafil­mek rendezőjeként ismer a közönség, Prágában és Po­zsonyban is színpadra álmod­ta már a darabot, sőt elkészí­tette cseh tévéváltozatát is. Ön pedig évekkel ezelőtt há­rom verzióban táncolta a cím­szerepet, és két alkalommal koreográfusként is kapcsolat­ba került a veronai szerelme­sek történetével. Kétszer ugyanabba a folyóba nem léphet az ember. Az évek múlásával ugyanis jó esetben bölcsebbek, egyébként pedig ta­pasztaltabbak vagyunk. Tehát akárhányszor veszem is a ke­zembe a darabot, mindig más szemmel olvasom, és nem ott, nem azok fölött a sorok fölött ál­lok meg, ahol öt vagy tíz évvel ezelőtt. És persze Petr Weigl művészi látásmódja, esztétikája is nagy hatással van rám. A lib­rettót ugyanis ő írta, a darab ko­reográfiája azonban teljes mér­tékben az enyém lesz. A történet klasszikus vonalát természete­sen meghagyjuk. Mi nem boly­gatjuk meg a főszereplők kapcsolatát. Készült már a vilá­gon tudniillik többféle variáció. En magam azt a változatot is lát­tam, ahol Rómeó fütyül Júliára, és helyette inkább Mercutiót vá­lasztja. Egy másik olvasat sze­rint Thybalt azért öli meg Mercutiót, mert féltékeny Ró­meóra. Shakespeare-nél sok minden megtörténhet. Még ez is. Csak a sorok mögé kell nézni. Nagyszabású reneszánsz játék­kal szeretnénk meglepni a néző­ket. Körülbelül azon a szinten, mint Seregi László A makrancos Katával. Megvalósul egy korábbi terve is. Áprilisban, Prágában Isa­dora Duncan életéből mutat majd epizódokat. Láttam Sharman darabját Po­zsonyban, ahol Emília Vašáry­ová alakítja a híres-neves táncos­nőt. Jozef Bednárikkal mi a kor szellemét is szeretnénk megje­lentetni a színpadon, és Isadora Duncan személyes kapcsolatai mellett egy szokatlan táncket­tősben mutatjuk meg Lenin és Sztálin viszonyát, akik a valóság­ban is találkoztak. Duncanről egyébként még mindig keveset tud a kelet-európai néző. Hallott táncos kvalitásairól, Jeszenyin iránt érzett szenvedélyes szerel­méről, de nem ismeri a másik ar­cát: a kellemetlen, arrogáns nőt, aki kétségbeesésében nemegy­szer nyúlt a pohárhoz. Mi ezt is el fogjuk mondani róla. Korábbi közös alkotásukkal, a Csajkovszkijjal ugyancsak ko­moly vitákat kavartak. Ott az­zal váltottak ki meglehetősen szélsőséges véleményeket, hogy a nézőt Csajkovszkij ágyáig vezették. Hogy ki­mondták róla azt, amit még az oroszok is sokáig titkoltak. Kovács Zita felvétele A homoszexualitás csak nálunk, a szocialista táborban számított tabutémának. Ma már erről is nyíltan beszélhetünk. És hol mutassuk meg az ilyenfajta kap­csolatot, ha nem a színpadon? Prágában, a bemutató napján sokkhatás érte a közönséget. Olyat láttak ugyanis, amire egy­általán nem számítottak. Ott volt egyébként az orosz kultú­rattasé is, aki azzal gratulált: végre valaki olyannak mutatja a nagyorosz zeneszerzőt, amilyen valójában volt. A New York Ti­mes kulturális rovatának mun­katársa bezzeg nem így véleke­dett! Ö teljesen elképedve azt kérdezte: hogy mertük ennyire pőrére vetkőztetni a zeneiroda­lom egyik legnagyobb klassziku­sát? De ő is esendő ember volt, erről azért nem lenne szabad megfeledkeznünk. Őt sem kell hamis, mennyei tulajdonságok­kal felruháznunk. A súlyos, klasszikus témák mellett van egy másik vonula­ta is alkotói tevékenységének. A vérbő komédiák sorozata. A Van, aki forrón szereti után mi lesz a következő darab ebből a műfajból? A három muskétás. De azt már Eszenyi Enikővel szeretném színpadra vinni, Prágában. Lát­tam a pozsonyi rendezését, és láttam őt színésznőként is. Min­den vágyam, hogy legyen egy „közös gyerekünk". Szentendrei tábor diákoknak A Rákóczi Szövetség hagyományainak megfelelően, immár kilencedik alkalommal, az idén is megrendezi augusztus 31. és szeptember 5. között szentendrei táborát a határon túli magyar diákszervezetek tagjai részére. A rendezvény egyedülálló lehetőséget ad számukra, hogy évente egyszer találkozhassanak a magyarországi politikai elit képviselőivel, valamint arra, hogy ifjúságszociológiai, történelmi, irodalmi témájú előadásokat hallgassanak meg. (ú) MOZI POZSON Y HVIEZDA: Anakonda (am.) 15.30, 18, 20.30 HVIEZDA ­KERTMOZI: Gyilkosság a Fehér Házban (am.) 21 OBZOR: Az ellenfél arca (am.) 18,20.30 MLADOSŤ: Lövések a Broadwayn (am.) 15.30,17.30,20TATRA: Hamlet (am.) 15.30,18,20.30 YMCA: Gyilkosság a Fehér Házban (am.) 15.30. 18, 20.30 CHARLIE CENTRUM: Orbis pictus (szlov.) 18; 101 kiskutya (am.) 16.30 Anakonda (am.) 17.30, 20.45 Rómeó és Júlia (am.) 18.30 Fény (ausztr.) 20.30 Emberrablás (am.) 19 Lissza­boni történet(ném.-port.) 18 A szobalány naplója (fr.-ol.) 20; Csak egy nap (szlov.) 20.15 ISTROPOLIS: Fedőneve: Donnie Brasco (am.) 18, 20.30 DÉL-SZLOVÁKI A KOMÁROM - PANORÁMA: Az ellenfél arca (am.) 21 GALÁNTA - KERTMOZI: Marvin szobája (am.) 20.30 NAGYMEGYER - SLOVAN: A salemi boszorkányok (am.) 20 ZSELÍZ - SPUTNIK: Fegyencjárat (am.) 20 LÉVA - JUNIOR: Relic - A bestia (am.) 18 AMFITEÁTRUM: Relic - A bestia (am.) 21.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Csak a bolondok siet­nek (am.) 19 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: Sötét összeesküvés (am.) 21 A rádió kétnapos kínálatából válogathatnak Ünnepi műsorok Vasárnap 9.00 órakor hírekkel kezdődik a Szlovák Rádió ma­gyar nyelvű adásának műsora. A negyed tízkor kezdődő egyhá­zi műsorban Zsidó János espe­res mondja el a tanévnyitóról gondolatait és beszélgetés hangzik el Márfi Gyula egri se­gédpüspökkel a kereszténység társadalmi szerepéről. 9.45-től a 20. század zenéjéből közvetí­tünk. A 10 óra 10 perckor kez­dődő mese után Kamaszrádió. A szerkesztőriporter az érsekújvá­ri gyerekekhez látogatott nyári táborukba. A Pedagógusnapló­ban 11.00 órától értékelés hangzik el a Pedagógusszövet­ség VI. Nyári Egyeteméről, be­mutatjuk az első osztályosok számára készült új tankönyv­családot, és beszámolunk az ok­tatási minisztérium sajtóérte­kezletéről. Fél tizenkettőtől dé­lig nótákat közvetítünk. A Ran­devú 12.10 kor jelentkezik, ez­úttal élőben. Sok érdekes témá­ról lesz szó, és lesz telefonos já­ték is. Negyed háromkor kap­csoljuk Londont. A 15.00 órakor kezdődő Irodalmi mozaikkal a nyolcvanéves Turczel Lajost köszöntjük. 15.30-kor megis­mételjük a Hazai tájakon egy ré­gebbi felvételét. 16 órakor hí­rek, majd köszöntő 17.45-ig. Hétfőn, szeptember elsején szintén 9.00 órakor kezdjük műsorunk sugárzását. A hírek után J. L. Bella és E. Suchoň mű­veiből válogatunk. 10.00 órától gyermekkórusok énekelnek, 10.20-kor megismételjük Gál Sándor: Alagír című rádiójáté­kát. 11.45-kor Árnyak ideje cím­mel irodalmi összeállítást köz­vetítünk. 11.45-től Jose Carre­ras énekel. 12.10-kor megismé­teljük Karinthy Frigyes: Vissza­kérem az iskolapénzt c. bohóza­tából készült rádiójátékot, majd a Budapest Ragtime Band ját­szik. 13.00 órakor az Én iskolám címmel öreg diákok régi alma materekre emlékeznek. A ko­máromi bencés, a kassai pre­montrei, a losonci református, a rimaszombati protestáns, vala­mint az érsekújvári és a pozso­nyi állami reálgimnázium egy­kori diákjai beszélnek. 14.00­kor hírek, 14.10-től sportmaga­zin, 14-30-tól a Világosság is­métlése hangzik el. 15.00-kor hírek, majd a Pavilon műsorzá­rásig. (ML) •••••••• REGÉNY • | Lover Zsuzsa is I | hogy becsapta! I 1 Nem az aranygyű­* * tmJ rűre való kell neki, hanem a százezer! - Kinek mi kell?! - riadóztatja kábultságából a Séf, s az ablak­hoz lép, hogy Fehért vállon ra­gadva maga felé fordítsa. Mert amit mondott, ót is veszélybe so­dorhatja. Sober a százezres jutaloma reagált: Az neki kell... - Kinek kell a jutalom?! - kérde­zi metsző éles hangon. Sober kimutat az ablakon. - Ott az a kopott, piros autó... Ria az ablakhoz fut, hogy ő is lát­hassa azt a kocsit, amelybe dél­után beülhetne a nagy bajszú új­ságíró mellé. Elég régi, megrendült tragacs. Amilyen hanyag ember az a Nagy Péter, csak az övé lehet. De erről még meg kell győződnie. Ha szinte a presszóval szemben áll, akkor már a bárpultnál várakozik rá. Most nem futhat le hozzá, ezért megkérdezi Sobertól: - Nem egy nagy bajszú, magas férfié az az autó? - Te ismered? - Most biztosan odalent vár rám, hogy valamit megbeszéljen ve­lem. Délután négykor a Fortuna előtt kellene találkoznunk. - Perszehogy a Fortuna előtt! Valahol arrafelé lakik... Már ne­ked is csapja a szelet? A Séf ide-oda kapkodja a tekin­Riporterkaland PETRŐCI BÁLINT 65. rész tétét. Sober, majd Ria arcát für­készi. Még nem szól közbe, csak beszéljenek, még nem vághatja ketté a gordiuszi csomót. -Valamilyen szép kis könyvecs­két emlegetett - folytatja Ria. ­Megsúgta, hogy valaki az én be­cenevemre csaknem félmilliót tett a takarékba. Délután azt is megmondaná, hogy kitől szerez­hetnénk meg könnyűszerrel a betétkönyvet, s nekem csak be kellene menni a takarékpénztár­ba. Ha ebben a segítségére le­szek, csak egy kis jutalmat kér tőlem... - simít végig a combján, hogy ezzel is jelezze, milyen ju­talomról lenne szó. Vészes fény villan a Séf szemé­ben. -A szentségbe veletek! Mit csi­náltok a hátam mögött?! Üljetek le és beszéljetek! - Jéghideg te­kintettel mered a fotelba ülő Riára. Miért hallgatott eddig? Nem kell kimondania a kérdé­sét, mert érzi, tudja, mire lehet most kíváncsi a főnöke. - Ma reggel a nyitás után telefo­nált - mondja. - Akkor beszél­tem vele, amikor Fehér a bár­pultnál várt rám. Akkor még nem tudhattam, milyen betét­könyvet emleget! Nevet nem említett. Honnan sejthettem vol­na, hogy Sober betétkönyvéről van szó? Hétfőn a presszóban járt. Megmutatta az újságírói igazolványát is, azt állította, a magánpresszóról szeretne ripor­tot írni. Nagy szoknyabolond le­het, mert azt is a fülembe súgta, miért bolondulnak utána a nők... - Ria meglóbálja a fél kar­ját. -Az kell neki... -suttogja a tehe­tetlenségében vergődő Sober. - Kinek mi kell? - förmed rá a Séf. - Zsuzsának az a nagy darab!... - Te őrült! - löki feldühödten Sobert a fotelba. - Ki az a Zsu­zsa? Beszélj Fehér, míg kedves vagyok hozzád! Fenyegető a hangja. Ria jól is­meri, ilyenkor nem szabad vele egy szóval sem ellenkezni. Biz­tatja is Sobert: - Mondj el mindent, Fehér! A Diák úr rágyújt, mélyet szip­pant. -Beszélj! A pénteki nappal kezdi. Délelőtt ment a Fortuna Szálló szom­szédságában levő takarékpénz­tárba... - Nem megmondtam, csak zárás előtt, utolsóként állj be a sorba?! - A falumba akartam vinni a be­tétkönyvet, amikor az édesapám nincs odahaza... - Most már mindegy, folytasd! S ober elmeséli, mi tör­tént pénteken és szom­baton. Nem hallgatta el a két telefonhívást sem, amikor a Nagypiac utcai mun­kásszálló portásának az illető azt mondta, hogy Sobernak tud­nia kell, hogy ki hívhatja. Má­sodszor azt üzente, hogy hétfőn, amikor az üzemi orvoshoz megy, vegye magához a betét­könyvét is, mert a követelését akaija rajta bevasalni. A Főnök­nek nem kell azon törnie a fejét, hogy milyen követelésről lehet szó. Soberből akarja kicsikarni: hol, hogyanjutott annyi pénz­hez! A két telefonhívással csak felcsigázta, hogy újabb baklövést kövessen el. Hétfőn a cérnagyár­ban dolgozó sasfalui Zsuzsával akart beszélni, hogy kiszedje be­lőle, ki a férjének kikiáltott baj­szos pasas. De kijátszotta őt, elil­lant, mint a kámfor... - Utána hová mentél? - kérdezi a nyugodtságot színlelő Séf, hogy újabb kirohanásával ne ré­missze meg Sobert. -Apresszóba... - Te marha! A bajszos figyelhe­tett benneteket! - Nemsokára, hogy Fehér el­ment tőlem - szólal meg Ria, amikor Sober bűnbánóan lehaj­totta a fejét-, a presszóba jött egy nagy bajszú alak, az az új­ságíró, akit már említettem... - Csak ő lehetett - suttogja Sober. - Értem már, hogy miért toppant be kíváncsian a Mária presszóba - mondja a Séf, s erőteljes moz­dulattal felemeli Sober fejét. ­Nézz a szemembe! Nem meg­mondtam neked, hogy mielőtt a takarékba tennéd a pénzt, töltsd ki előre a nyomtatványt?! - Kitöltöttem, de a pénztárosnő visszaadta, hogy valamit egy sor­ral lejjebb kell írnom... - Mit kellett újra leírnod? - A jeligét. Azt, hogy RIA... - Csak három betű! S a mögöt­ted álló lesipuskás figyelte a toll mozgását! - mondja már hideg nyugalommal a Séf. Nincs értel­me, hogy dühöngjön, háborog­jon. Gondolatban már a kombi­nációk foglalkoztatják, hogyan juthat ki simán ebből a slamaisztikából. - Amikor hét­főn a presszóban megismerkedett Riával, biztos lehetett a dolgában: A jeligés Ria csak a mi Máriánk lehet! - Érdekelte a becenevem - isme­ri be Ria. - S megmondtad! - Ha nem mondom meg, úgyis megtudja. Egy perc múlva a pulthoz lépett az egyik kapatos vendégünk: Kedves Riácskám, nagy szükségem lenne a maga fi­nom feketéjére! - hazudja, hogy ne nyaggassa tovább a főnöke. (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom