Új Szó, 1997. augusztus (50. évfolyam, 176-200. szám)
1997-08-30 / 200. szám, szombat
2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1997. AUGUSZTUS 30. wm VENDÉGKOMMENTÁR Ünneprontás A mágyar nemzeti ünnepeken, szlovákiai magyar szemmel nézve, visszataszítónak látszó jelenetek zajlanak: legyen bár március 15-e vagy az 1956-os forradalom évfordulója, el nem múlhat a parlamenti és parlamenten kívüli pártok kölcsönös sárdobálása nélkül. Igaz, legalább mindegyik párt ünnepel. Nálunk-mások a szokások. A szlovákiai pártok felosztották maguk között az ünnepeket. A szuverenitási nyilatkozat napja a kormánykoalíció kizárólagos felségterülete. „Majd ha bocsánatot kérnek, őket is meghívjuk" - mondta három éve a nyilatkozat ellen szavazó pártok címére a DSZM egyik képviselője a rituális tűzugráshoz készülődve, és ez az álláspont a jelek szerint máig sem változott. Május elseje a baloldal ünnepe, november 17-e a magát a rendszerváltás egyetlen igaz örökösének tekintő ellenzéké, a szlovák nemzeti felkelés ünnepségeit a kereszténydemokraták figyelik tisztes távolságból, a magyarok lelkét meg a szigorúan egyházi ünnepeken túl aligha érinti meg bármelyik évforduló is. Hogy szilveszter éjszakáján ki emeli pohaSándor Eleonóra rát az újévre és ki Szlovákia megalakulására, szerencsére megállapíthatatlan. Az alkotmány ünnepével az elmúlt öt év alatt elvben már mindenki megbékélhetett volna. Az ország alaptörvénye, minden hibájával együtt, a polgárok mindennapjainak részévé vált, benne látjuk a végső menedéket a hatalom túlkapásaival szemben. Létezése és az alkalmazását felügyelő alkotmánybíróság működése élteti a reményt, hogy nem vagyunk egészen kiszolgáltatottak, hogy a kormány és a parlament is kordában tartható. Egyáltalán nem jó, hogy minduntalan védelmet kényszerülünk keresni. Még rosszabb, hogy az alkotmány már nem is képes menedéket nyújtani. Legalábbis a népszavazás meghiúsítása óta a hatalom számára már csak egy halott szöveg. Azok, akik értéktelen, félredobható papirossá fokozzák le az alkotmányt, holnap méltóságteljes, mi több, közös ünneplést szeretnének rendezni a parlamentben. Ehhez képest még a magyarországi pártok szokásos ünnepi acsarkodása is elviselhetőbb. Mert legalább őszinte. JEGYZET PiltiSi Otthon a legjobb! KERTÉSZ GÁBOR Fekszem a hátamon valahol Mezőkövesd és Sierra Leone között, egy szépenfejlett kavicsbányató nudista partján, ahol főleg a saját állításom szerint jól megérdemelt egyhetes szabadságomat töltöm családom és frissen szerzett pucér társaim körében. Ide menekültem, bő kétszáz kilométerre a gondoktól, mert éreztem, hogy az idegeim már kezdenek kirojtosodni, ami ugye előbb-utóbb a megőrüléshez vezet. Itt nincs telefon, se sajtó, nincsenek médiák, nincs ügy, botrány, nincs Piszkosszolgálat, se vadprivatizáció. Itt csend van, pihentető, simogató lágy víz van, és lesz tűz este a bográcsgulyásfőzéshez. Es tűz lesz, sőt tűzijáték, ha valaki a körömben politizálni kezd, vagy a kalapszarződést emlegeti, vagy elővesz, mint az anyaország kebelére boruló szegény határontúli kissebbséget. Én kérem itt a gumimatracra borulok, vagy ki, ha - mint mondám fent. Aki mégis politizálni óhajt, az cseverészhet az öszszesen hároméves két lányommal vagy a feleségemmel, aki ha rám hallgat: rámhallgat. En a legjobb esetben is csak a marslakók húsvéti szokásairól, a naplemente tyúkszemre gyakorolt hatásáról vagy a kelkáposztafőzelék sztereofonikus zenei megjelenítéséről vagyok hajlandó értekezni. Már hatodik napja fekszem a hátamon, a hasamon meg a lehetséges összes oldalamon - nagyon sokoldalú tudok lenni -, és mindenütt csak a csend, meg a víz, meg a bográcsgulyás. Egyre inkább érzem, hogy a tóból is megárt, ha sok... Kezdenek az idegeim kirojtolódni. Végre itthon 1 Jaj de jó - van telefon és sajtó, tombolnak a médiák, van Gaulieder-ügy és privatizációs botrány, NATO-látogatói nyilatkozatok és nagynemzeti felsőbbrendűség. Igazi hazai, pihentető légkör... Halihó: lehet megőrülni...! Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezető: Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924214, Érsekújvár: 0817/976179 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262, 5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. Šamorin. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www. voxnova.sk/ - Értsd meg drágám, a parkolóban ellophatják! (Barát József karikatúrája) A kormány a mennyei béke országának szeretné láttatni Szlovákiát Van mit ünnepelni Ezekben a napokban a kormánykoalíciós propaganda a mennyei béke országának szeretné láttatni Szlovákiát. Azt szeretné elhitetni, hogy az alkotmány elfogadásának ötödik évfordulóján felhőtlen az öröm az országban. CSÁKY PÁL Mindent igyekeznek megtenni ezért a célért: obstruálták a parlament ülését, hogy ne kelljen a vasárnapi ünnepség előtt leszavazniuk a Gaulieder képviselő mandátumának megújítását célzó ellenzéki javaslatot, az esetleges kritikai kijelentéseket elkerülendő inkább törölték a műsorból a Lépések című vitaműsor holnapi adását, s biztos ami biztos, a parlament holnapi ülésén inkább nem engedik szóhoz jutni az ellenzéki képviselői klubok elnökeit, nehogy „konfrontációs hangnemben lépjenek fel". Az ünneplés tárgya az alkotmány. Az alaptörvény kapcsán véleményem szerint három törvényről kell(ene) beszélni. Az első az alapdokumentum tartalma, amely bizony hagy kívánnivalókat maga után. Ma már mindenki számára világos, mennyire hiányos ez a törvény, ugyanakkor azt is tudjuk mindannyian, hogy igazi pőreségében Kováč köztársasági elnök űr mandátumának lejárta után fog majd megmutatkozni. Képviselőként, szakmai szempontból, akár büszkeséggel, állampolgárként azonban mindenképpen nagy-nagy szomorúsággal kell megállapítanunk, hogy a parlamentben öt évvel ezelőtt elmondott kritikánk ma is szó szerint megállja a helyét. Mára a legjelentősebb jogászok javasolják az alaptörvényben azokat a változOLVASÓI LEVELEK Alulértékelt munkaerő A kormány és a parlament által hozott legutóbbi restriktív intézkedések világosan mutatják, hogy az egyesek által annyira misztifikált gazdasági csoda kifulladni látszik, még mielőtt mi, polgárok érezhettük volna annak áldásos hatását. Aki fuldoklik, annak mentőöv kell. Kormányunk is e gazdasági csoda megmentése érdekében bedobott egy-két mentőövet, tatásokat, amelyek megtalálhatóak a mi öt évvel évvel ezelőtti javaslatainkban, s amelyeket a hatalom arroganciája akkor elutasított. Az alkotmány ettől függetlenül természetesen érvényes dokumentum, s csak a szlovákiai helyezet fejetlenségét bizonyítja, hogy megtartásához éppen azok ragaszkodnak leginkább, akik öt évvel ezelőtt a legkeményebben kritizálták tartalmát és nem is szavazták meg végleges változatát. S máris elérkeztünk a második problémához, ahhoz, hogy ebben az egyre mélyebb primitivizmusba süllyedő országban még ezt a tökéletlen alaptörvényt sem tartják tiszteletben. A dolog pikantériája megint abban van, hogy éppen azok sértik meg tudatosan és sorozatban, akik büszkén megszavazták, s ennek örömére tüzet is ugrottak annak idején. A jogállam azonban a jelek szerint tutajokkal nem hozható el, a jogállamnak a fejekben és a szívekben kellene megszületnie. Azok sértik meg tudatosan és sorozatban, akik megszavazták. De abban az országban, ahol a törvénysértésekre a legmagasabb kormányzati helyekről adnak példát, egy ilyen folyamat csak nagyon nehezen valósítható meg. A harmadik probléma az alkotmányozási folyamat közben alkalmazott politikai hozzáállás, amely, sajnos, máig meghatározza az akkor és jelenleg is hatalmon lévők politizálási módszereit. Ez az alkotmány ugyanis nagyon megkérdőjelezhető körülmények között jött létre, hazug taktikázások közepette. Lényegében alkotmánysértő módon, tekintettel arra, hogy elfomégpedig gazdasági csomag formájában, hogy a fuldokló számára a túlélés reménye megmaradjon. Hogy ez segít-e rajta? Ideig-óráig talán igen, de hosszú távon, a fuldoklás tényleges okainak kezelése nélkül aligha. E csodának nevezett valami megmentése érdekében a kormány kiadja a jelszót: Viszsza kell fogni a fogyasztást! Hogyan? Be kell fagyasztani a béreket, melyek európai viszonylatban úgyis a legalacsonyabbak közé tartoznak. Talán csak Albániában kisebbek. Hogy ez mennyire így van, bizonyítja az Új Szó közelmúltban megjelent gadásakor még jogilag érvényben volt a csehszlovák szövetségi alkotmány, amelyet sértett az új szlovák alkotmány több része. Kérdéses tehát az alkotmány elfogadásának legitim volta, s elfogadói nem is törekedtek arra, hogy nagyobb konszenzus elérése alapján a lehető legszélesebb társadalmi támogatottságot biztosítsák a dokumentumnak. A hazudozások, csűrés-csavarások a mai napig végigkísérik az alaptörvényt, csakúgy, mint sorozatos és tudatos megsértései is, amelyekről az alkotmánybíróság döntései szolgálnak bizonyítékkal. Az a politikai-jogi játék is, amellyel 1992-ben megbénították a volt szövetségi állam törvényhozását és a szó szoros értelmében kizsarolták megszüntetését, szintén máig rányomja bélyegét a szlovák kormánypolitikára. Obstrukcióval, a létező állam megbénításával ugyanis egy működő organizmust valóban meg lehet bénítani, ám az újat felépíteni és működtetni nem lehet. A szlovák politika 1993 után képtelen volt váltani és a negativizmust pozitív eszmékkel felváltani. Az ország vezetőinek máig nincs víziójuk az ország jövőjéről, s még a társadalom sem bizonyította be, hogy képes érett módon kezelni a rászakadó krízishelyzeteket. Csupa idegesség, vádaskodás és rögtönzés az élet Szlovákiában, s egy valami biztos csak itt, a bizonytalanság. Többen rámutattak már: egy törvény akkor érdemli meg az igazi tiszteletet, ha mögötte az erkölcs és az igazságosság áll. Egy társadalom is akkor biztosít élhető közeget állampolgárai számára, ha az ököl uralma helyett a jog uralma valósul meg. Akkor majd igazán lesz mit ünnepelni Szlovákiában A szerző az MKDM alelnöke. száma, amelynek rendszeres melléklete a munka piacán kialakult helyzettel foglalkozik. A szabad munkahelyek és munkalehetőségekjárások szerinti közléséből megtudjuk, hogy egy varrónő akár 2700 koronát is megkereshet, ha jól végzi munkáját. Hajói tudom, ez az összeg a jelenlegi minimálbérrel azonos. A levonások, adók után varrónőnk szabadon dönthet arról, hogy e „szép" összeget lakása fenntartási költségeinek fedezésére, vagy élelmiszerek vásárlására fordítja-e, mert hát azért enni is kell néha. Az ilyen fizetésből mindketTALLÓZÓ LESOIR Egon Krenzet ugyan Berlinben elítélték, összességében azonban azt kell mondani, hogy Európa egyik legelnyomóbb rendszerének bűnei és bűnösei felett igazából sohasem ítélkeztek, s ma már nincs is meg ennek lehetősége - állapította meg kedden kommentáló cikkében a belga. Túl késő: egyes szereplők és „pótolhatatlan" tanúk immár mindörökre hallgatnak. „Jóllehet, senki nem vonja kétségbe, hogy a sztálinizmus ugyanolyan - ha ugyan nem még inkább gyilkos rendszer volt, mint a hitlerizmus, ma már nyilvánvaló, hogy mégsem rendeznek róla nürnbergi pert". ZYCIE Ujabb állítólagos bizonyítékokat közölt Aleksander Kwasniewski lengyel államfő feltételezett kétes kapcsolatairól a lengyel napilap. Lucyna Pietrzyk, az óleksy-ügyet vizsgáló parlamenti különbizottság volt vezetője leszögezte: nem érti, hogy miről is folyik a vita, hiszen a Zycie csupa olyan ügyet tálalt fel, amely 1994 ősze előtt történt, márpedig a lengyel tikosszolgálatok is csupán 1994 szeptemberében bizonyosodtak meg arról, hogy Alganov a KGB ügynöke. Ezt követően több politikust, köztük Józef Óleksyt is figyelmeztettek arra, hogy szakítsa meg kapcsolatát az orosz diplomatával. Kwasniewski ilyen figyelmeztetést nem kapott, mivel a belügyi szervek semmi nyomát nem látták annak, hogy bármiféle köze lenne Alganovhoz. TRIBUNE DE GENEVE Svájci orvosok egy 1928-ban elfogadott törvény alapján évtizedeken át akaratuk ellenére sterilizálták az elmebetegeket-derítette ki egy svájci történész. A lap szerint a kényszersterilizálás gyakorlata sok embert érintett. Bevezetését August Forel svájci pszichiáter kezdeményezte Vaudban, miután sikerült meggyőznie a helyi illetékeseket egy „faji higiéniai" kampány szükségességéről. A törvény 1928-ban megszületett, és húsz évvel ezelőttig erre hivatkozva folytatódott az elmebetegek meddővé tétele. A törvény érdeklődést keltett a náci Németországban is: Adolf Hitler elkérette a törvény egy példányát a berni kormánytól a német faji törvénykezés előkészítése során. JHE WASHINGTON POST Alig két hónap telt el azóta, hogy Hun Sen kambodzsai társminiszterelnök államcsínnyel magához ragadta a hatalmat, de a kényúr egykori nagy hangú bírálói máris felejteni látszanak - írta szerkesztőségi cikkében az amerikai lap. Kiemelte: az Egyesült Államokat nem pusztán múló érdekeltség köti az ázsiai országhoz, hanem az a több milliárd dollár tőke is, amelyet szövetségeseivel együtt ott befektetett. tót nem tudja megoldani. Úgy látszik, a tisztességesen elvégzett munkáért tisztességes bért jelszó beleveszett a novemberi terek ködös világába. Úgy látszik, hogy csak emlékek maradnak belőle, nosztalgiává nemesült. A mai kor feltörekvő emberének a jelszava: minél előbb meggazdagodni, bármilyen áron és lehetőleg munka nélkül. Ez a valóságban is így van, minden nap meggyőződhetünk róla. Tisztességgel, sajnos, ma oda lehet menni, ahová a király is gyalog jár! Németh Géza Alistál