Új Szó, 1997. augusztus (50. évfolyam, 176-200. szám)

1997-08-28 / 199. szám, csütörtök

POLITIKA ÚJ SZÓ 1997. AUGUSZTUS 26. Cionista centenárium Bázel. Egy új közösségi szellem jegyében kialakí­tandó egységre szólította fel a világ zsidó közösségét Avraham Burg, a Zsidó Vi­lágkongresszus elnöke a centenáriumi cionista ün­nepségen Bázelben elhang­zott beszédében, amelyet a zsidó állam megalakítását szorgalmazó 1897-es báze­li cionista kongresszus százéves évfordulója alkal­mából tartott, 1700 kül­dött előtt. A tanácskozást ugyanabban az épületben tartották meg, ahol száz éve összegyűltek az első ci­onista kongresszus résztve­vői. A cionista mozgalom megalapítója a magyar származású Herzl Tivadar volt. (MTI) Albán rablók Koszovóban Belgrád. Az utóbbi hóna­pokban rettegésben élnek az albán-jugoszláv határ jugoszláv oldalán lévő ko­szovói falvak lakói: szinte minden éjszaka érkezik egy-egy fegyveres banda Albániából, s a banditák nem haboznak meghúzni a ravaszt sem, ha a kiszemelt áldozat nem hajlandó kifi­zetni a rablók által követelt pénzt. Az állig felfegyver­zett rablók nem válogató­sak: a pénz mellett elviszik a háziállatokat és a techni­kai berendezéseket is, sőt a gyermekrablásoktól sem ri­adnak vissza. (MTI) Az Európa Tanács parlamen­ti közgyűlésének raportőrei a csehországi romák helyze­tével ismerkednek. Erik Jür­gens tegnap a jórészt romák lakta mosti Chánov lakótele­pen járt. (ČTK-felvétel) Találkozó a bécsi érsekkel Moszkva. Az orosz orto­dox egyház és a Vatikán kapcsolatairól tárgyalt teg­nap Moszkvában II. Alek­szij, Moszkva és egész O­roszország pátriárkája Christoph Schönborn bécsi katolikus érsekkel. A zárt ajtók mögött lezajlott meg­beszélések kapcsán nem közölték, hogy szó volt-e a csúcsszintű katolikus-orto­dox párbeszéd lehetőségé­ről. (MTI) Óriási viharok, felhőszakadás Bonn. Hidegfront el Né­metországot, ami felhősza­kadással és jelentős káro­kat okozó viharral járt éjjel és tegnap reggel az ország több körzetében. Szélsősé­ges időjárás volt Lübeck­ben és több más északi vá­rosban, Türingia, Hessen és Szász-Anhalt tartomá­nyokban, Offenbach körze­tében és Münchenben is. Hamburgban alig 14 óra alatt több mint 53 liter csa­padék hullott négyzetmé­terenként. (MTI) Gabriel Andreescu egy „titkos" jelentés szerzőiről Hiba a hallgatás Izrael tegnap négy hét után feloldotta Betlehem szigorú zárlatát Lépett a Vatikán Betlehem. Az izraeli ható­ságok tegnap parancsot adtak Betlehem város ka­tonai zárlatának megszün­tetésére. A döntést nem­csak a palesztinok sürget­ték, hanem as Vatikán is. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Délután 4 óra után néhány perc­cel a izraeli katonák eltávolítot­ták Betlehem északi bejáratánál a piros-fehér útlezáró korláto­kat. A négy hete tartó zárlaton teg­nap reggel már enyhítettek a hatóságok: beengedtek a város­ba tucatnyi turistaautóbuszt, engedélyezték továbbá Betle­hemben rekedt diákoknak, hogy visszatérjenek a Gáza-öve­zetbe A váratlan döntésben nyilván az is közrejátszott, hogy az Izrael­ben működő apostoli nundius tegnap tiltakozott, amiért, hogy a bibliai városba immár négy he­te nem juthatnak be a keresz­tény zarándokok. Andrea de Montezemelo érsek az izraeli külügyminisztérium­ban tett panaszt Betlehem elszi­getelése miatt. A zarándokok így nem kereshetik fel a Jézus szülőhelyén lévő szent helyeket Jeruzsálem kérdését 1994-ben zárójelbe tették. - hangoztatta a vatikáni követ. Az izraeli hatóságok a jeruzsále­mi piacon elkövetett robbantá­sos merényletet követően ren­delték el a megszállt területek lezárását. Izrael és a Vatikán 1994-ben lé­tesített teljes körű diplomáciai kapcsolatokat. Jeruzsálem kér­dését akkor zárójelbe tették, a Vatikán ugyanis nemzetközileg garantált különleges státust sze­retne biztosítani Jeruzsálem­nek, amely három világvallás szent városa, míg Izrael saját fő­városának tekinti a várost. Azért a szokásos rossz hír tegnap is megjött a térségből: iz­raeli hatóságok katonai rende­lettel kedden este két hónapra bezárták egy jótékonysági szer­vezet irodáját Hebron közelé­ben. Az izraeliek megítélése szerint az Iszlám Jótékonysági Szerve­zet az Árvákért együttműködik a Hamásszal, s hozzá hasonlóan helyesli az öngyilkos merényle­teket, és a szóban forgó iroda a terrorszervezet egyik toborzó helyisége. MTI-TUDÓSÍTÁS Bukarest. A Pro Minoritate díjjal kitüntetett, neves román emberi jogi harcos, a román Helsinki Bi­zottság társelnöke, Gabriel Andreescu a 22 című bukaresti hetilap legutóbbi számának ve­zércikkében ítélte el a National című uszító hangú napilap nem­rég közölt „leleplezését", ame­lyet egy meg nem nevezett ro­mán hírszerző szolgálatra hivat­kozva tett közzé. Mint már ír­tunk róla, a jelentés azzal vádol­ta Magyarországot és az erdélyi magyarságot, annak érdekvédel­mi szervezetét, hogy módszere­sen aláássák Erdély gazdasági érdekeit, minden intézkedésük­kel Erdély gazdasági-társadalmi dominanciájára, majd Romániá­tól való elszakítására töreksze­nek. Gabriel Andreescu szerint a „leleplezésre" azonnal válaszol­nia kellett volna a Román Hír­szerző Szolgálatnak (RHSZ), hogy rámutasson: valós doku­mentumról van-e szó, és hogy kik a szerzői. Ehelyett az RHSZ hallgat, az államelnök úgyszin­tén, pedig a vádak súlyosak: a magyar veszély a román állam biztonságát fenyegeti. A román emberi jogi harcos egyúttal a ro­mán közszolgálati televíziót is megbírálja, amely ahelyett, hogy a „leleplezés" mélyére, gyökerére nézett volna, beszélgetésre hívta meg a kisebbségvédelmi minisz­tert, Tokay Györgyöt és hagyta, hogy vendége, az ellenzéki Valériu Tabara (a szélsőségesen nacionalista Román Nemzeti Egységpárt alelnöke) a nyilvá­nosság előtt támadást zúdítson az RMDSZ-re, illetve az európai kisebbségjogi normákat megho­nosítani kívánó kormánykoalíci­óra. Andreescu figyelmeztet: a National által közöltekben sze­replő magyarellenes vádak meg­találhatók az RHSZ 1994-es, illet­ve 1995-ös évi jelentéseiben is. Észak-Korea kérelme Csehországi vita Václav Havel államfő feleségének jogairól és a First Ladyvel szembeni elvárásokról A minimumot leéri MTI-HÍR Prága. Csehországban vita kere­kedett az elnök hitvesének joga­iról. A vitát Václav Havel elnök új felesége, Dagmar Havlová robbantotta ki: a 44 éves volt színésznő egy interjúban pa­naszkodott, hogy a First Lady jo­gai nincsenek kellően kodifikál­va, és őt több jog illetné meg. Az APA szerint Dagmar Havlová azt mondta a Mladá fronta Dnesnek, hogy „ahol kötelezett­ségek vannak, ott jogoknak is kellene lenniük". Az államfő munkatársainak nincs előírva, hogy a segítségére legyenek, ho­lott neki elsőasszonyi szerepkör­ében több kötelezettsége van ­kifogásolta. Szolgálati autót és személyi védelmet sem elnök­hitvesi minőségében kapott, ha­nem Jan Rumi belügyminiszter jóvoltából. Miloš Zeman képviselőházi el­nök, aki az ellenzéki szociálde­mokraták közé tartozik, megje­gyezte, hogy nem tud olyan álla­mot, ahol az elnök feleségének jogkörét törvényben szabályoz­nák. A koalíciós Néppárt feje, Josef Lux úgy vélte, hogy az Első Asszony pozícióját saját presz­tízse szabja meg. A szintén koa­líciós Polgári Demokratikus Szö­vetség alelnöke, Michal Prokop úgy látta, hogy mostanában en­nél fontosabb probléma is akad. A hírlapírók és jogászok sem mutattak több megértést Hav­lová vágyai iránt. Václav Pav­líček alkotmányjogász szerint egy demokratikus országban az államfő nejének háttérbe kell húzódnia. „Václav Havel első fe­lesége, Olga Havlová ezt érezte is, és eszerint viselkedett" - álla­pította meg. Dagmar Havlová „döbbenten" fogadta a kommentárokat, „szá­nalmas koholmányoknak" ne­vezve a szemrehányásokat, a­melyek szerint külön törvényt szeretne az elnökfeleség jogállá­sáról. Beérné az elnöki kancellá­riáról szóló törvény kiegészíté­sével, amely „méltányos mini­mális szolgáltatást" szavatolna a cseh államfők hitveseinek. Az elnök csinos feleségének rá kell döbbennie: Csehország nem Amerika, de még Nyugat-Európa sem. (Story-fotó) Átlátszó hazugság Szöul. Észak-Korea tegnap kér­te az Egyesült Államoktól a Wa­shingtonba szökött két észak­koreai diplomata kiadatását, hogy bíróság elé állíthassásk őket. Az észak-koreai külügymi­nisztérium szóvivője szerint Jang Szeng Zsil kairói nagykö­vetet és testvérét, Jang Szeng Hót, aki a párizsi nagykövetsé­gen dolgozott, júliusban meg­fosztották beosztásától és utasí­tották őket, hogy bírósági eljá­rás lefolytatása céljából térjenek haza Phenjanba. A két „elfajzott" fivér több bűn­nel is gyanúsítható, egyebek kö­zött sikkasztással és államtitkok kiadásával - írta a hivatalos északi hírügynökség. Az első hi­vatalos észak-koreai megnyilat­kozás szerint a két diplomata feltehetőleg a büntetés elől me­nekült el. „Minden olyan sze­mély vagy hatalom, amely vé­delmébe veszi a bűnözőket, cin­kosuknak tekintendő- áll a kül­ügyi közleményben. (MTI) Magyar SFOR Mostari nagy feladat Zágráb. 'Szeptember végén megkezdődhet a Neretvába rombolt Régi híd (Stari most) maradványainak kiemelése, a­mennyiben a Boszniába vezé­nyelt nemzetközi erő parancs­noksága elfogadja annak a ma­gyar SFOR-alakulatnak a jelen­tését, amely felderítette az 1566-ban a törökök által épített híd víz alatti maradványait. Létai Attila ezredes, a horvátor­szági Okucaniban kiépített ma­gyar SFOR-támaszpont parancs­noka elmondta, hogy tegnap küldték el a magyar katonai szakértők jelentését az SFOR szarajevói parancsnokságához. A magyarok fényképfelvételek­kel térképezték fel a horvátok által 4 éwel ezelőtt széüőtt híd víz alatti maradványait, s tervet dolgoztak ki a nyolcméteres mélységben nyugvó hídelemek kiemelésére is. Amennyiben az SFOR parancsnoksága elfogadja a magyar tervet, a magyarok szeptember elején egy különle­ges szerkezet segítségével meg­kezdhetik a híd kőelemeinek ki­emelését, s még a tél beállta előtt partra kerülhet minden kő­maradvány. Zágrábi sajtójelentések szerint az ankarai kormány 1 millió dol­lárt küld a mostari Régi híd hely­reállítására. (MTI) Késik a kinevezés Martha's Vineyard. Az ameri­kai űrhajózási hivatal, a NASA nem döntötte még el, ki lesz az az amerikai űrhajós, aki Michael Foale helyére lép a Mir űrállo­máson, de a biztonsági megfon­tolások döntő tényezőt jelente­nek - közölte a Fehér Ház. „Részvételünk a Mir-program­ban megszámlálhatatlanul sok előnnyel jár a mindkét ország, az Egyesült Államok és Oroszor­szág számára" - nyilatkozta Barry Toiv szóvivő a Massa­chusetts állambeli Martha's Vineyard szigetén, ahol Clinton elnök nyári szabadságát tölti. Ugyanakkor közölte: Foale u­tódja kinevezésének legfonto­sabb tényezője jelenleg a bizton­ság. Toiv rámutatott: a döntés joga kizárólagosan a NASA-ra tarto­zik, amely szeptember végén hozza meg döntését. Elmondta, hogy Clinton elnököt rendszere­sen tájékoztatják a Mir helyzeté­ről és az elnök „továbbra is ag­gódik". Az elmúlt hetekben több meghi­básodás történt a Miren, s az E­gyesült Államokban többen megkérdőjelezték, hogy van-e értelme amerikai űrhajóst oda küldeni. (MTI) Mir: a NASA bizalmatlan sKiffi : Ezt a felvételt a Mir űrállomásról kedden készítette az Atlantis amerikai űrrepülőgép. (ČTK/AP)

Next

/
Oldalképek
Tartalom