Új Szó, 1997. augusztus (50. évfolyam, 176-200. szám)

1997-08-25 / 196. szám, hétfő

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1997. AUGUSZTUS 25. KOMMENTÁR Itt - Pozsonyban SZILVÁSSY JÓZSEF Már csak akkor lepődöm meg, ha valaki még meglepődik Vla­dimír Mečiar elmaradhatatlan péntek esti rádiós harsogásain. Volt ugyanis már elég időnk megszokni, hogy a kormányfő hatásvadászatának egyik legfontosabb populista eleme az, hogy mindig olyan hangnemet üt meg, amilyet az adott hall­gatóság nagyon vár tőle. Ezért mutatkozott kiegyezésre min­dig hajlandó, bölcs tanácsokat megszívlelő, igazságtalanul megbántott politikusként Párizsban, Madridban, még a ma­gyarokkal is jószomszédságra kész államférfiként Győrött, s ugyanezért igyekszik rettenthetetlen matadorként erősíteni pozícióit párthíveinek és potenciális támogatóinak népszerű­ségi listáin. A szlovák-magyar alapszerződés végrehajtását ellenőrző ve­gyes bizottságok összetételével kapcsolatban viszont valóban ugyanazt mondta Győrött és a rádióban is. Kizárta a Magyar Koalíció képviselőinek a részvételét a kisebbségi jogok érvé­nyesülését figyelemmel kísérő vegyes bizottságban. Aki nem akar a kormánnyal együttműködni, az nem lehet a kormány által kinevezett bizottság tagja sem - ismételte meg itt is, ott is. Elhallgatta viszont azt a tényt, hogy ilyen bizottságokba ci­vilizált országokban az adott közösség legitim képviselőit de­legálják. Már Iliescu idejében is például az RMDSZ jelölte ki Románia Európa tanácsi küldöttségének magyar tagját. Horn Gyula kormánya is a magyarországi szlovákokra bízza, kit je­lölnek a vegyes bizottságba. Hiba lenne viszont, ha ezen a ponton akadna el az alapszerződés végrehajtása. Ezért kelle­ne értelmes kompromisszum révén a szlovák kormány és kép­viselőink számára egyaránt elfogadható szlovákiai magyar szakembert találni. Duray Miklós éppen a minap jelentette ki a Magyar Televízióban, hogy lenne ilyen személyiség. Most már csak az a kérdés, hogy a kormányfő megoldást vagy kibú­vót keres a kisebbségi szakértők személyének megválasztása kapcsán. Nem lehetünk bizakodóak, ha legújabb rádiós csúsz­tatására gondolok. Képviselőink ugyanis nem eligazításért, hanem nemzeti ünnepünk alkalmából jártak a múlt héten Bu­dapesten, ahol találkoztak Kovács Lászlóval is. Amúgy rend­szerint Pozsonyban tartózkodnak, s Mečiar bármikor talál­kozhat velük. Holnap például a parlamentben, ahol bőven jutna idő a közös teendők megbeszélésre is, ha a kormányko­alíció végre rászánná magát a demokratikus jogállam fokoza­tos visszaállítására. Műanyag uborka TÓTH MIHÁLY íratlan szabály a közéletben, hogy születésnapi köszöntő, síremlék-koszorúzási szónok­lat, tűzoltószertár-avatási díszbeszéd elhangzását nem követi politikai vita. Még ak­kor sem, ha nem egészen helytállóak az alkalmi szó­nok megállapításai. Gyurovszky László megsér­tette ezt az íratlan szabályt. Az történt, hogy Jozef Migaš, a Demokratikus Baloldal Pártjának elnöke az 1968-as megszállás 29. évfordulóján, jószerével közvetlenül Ale­xander Dubček nyughelyé­nek megkoszorúzása után ki találta ejteni, mégpedig a pártja által követendő gya­korlatként ezt a két szót: em­berarcú szocializmus. Mire Gyurovszky legott kötelessé­gének érezte, hogy a Magyar Polgári Párt nevében elhatá­rolódjék a nyilatkozattól, ál­lítván: az emberarcú szocia­lizmus megvalósítása ma egyet jelentene az államosí­tással, az egypártrendszerrel, a tervgazdálkodás és a cen­zúra bevezetésével. Hét év alatt az ember elszokott az ideológiai tisztaság védelme­zésének ettől a módjától, amely - akármelyik oldalról nézem is - a Foxi-Maxi Egye­tem éberebb tanárainak ügy­buzgalmára emlékeztet. A nyilatkozó ráadásul a Prá­gai Tavasz eltiprása évfordu­lójának apropóján volt kér­lelhetetlen. Rendben van, rekkenő a hőség, és az ubor­kaszezon kellős közepén va­gyunk. Ezzel azonban nem volna szabad olyannyira visz­szaélni, hogy egy parlamenti párt titkára uborka helyett műanyag uborkát rak a dunsztosüvegbe. Gyurovszky ne mutassa magát tájékozatlanabbnak, mint amilyen. Legalább any­nyira tisztában van vele, mint bármelyik a leninista surmók közül, hogy az em­berarcú szocializmus fogal­mán legalább annyifélét ér­tenek, mintha ezt a kifeje­zést értelmezem: liberaliz­mus. Bizony mondom, hogy ha nekem Migaš és Gyurovszky között kellene választanom, akkor én té­továzás nélkül az emberar­cúan szocialista Gonzalezt, a spanyolok volt miniszterel­nökét választom. ň Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezető: Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit- kultúra - (52383J3), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrög­zítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/976179 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262, 5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPR1NT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. ­Šamorin. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratis­lava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ - Manapság nálunk az utcán már véresebb krimiket lehet látni, mint a tévében... (Szalay Zoltán karikatúrája) Bérgyilkossági hullám Szentpéterváron - afganisztáni veteránok „tapasztalatai" Veszélyben a férjek is Hogy ki és miért gyilkolta meg a gazdaság privatizá­ciójával is foglalkozó szentpétervári alpolgár­mestert, e sorok írásáig még nem ismert. Annyit azonban tudni lehet, hogy Oroszországban riasztó mértékben terjed a bér­gyilkosság. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Egyrészt - másutt is ismert je­lenség - a piacgazdaság bekö­szöntével folyik az egyes terüle­tek elfoglalása, elosztása és új­raelosztása. Másrészt - ez sajá­tos oroszországi jelenség - az egykori államvédelmisek és az emberirtásban gyakorlott afga­nisztáni veteránok egy része el­foglaltságot keres, és ezen a te­rületen érvényesíti „tapasztala­tait". Hozzájárul mindehhez bizo­nyos lélektani vonás: az egykor korlátlan hatalmú titkosrendőr­ség tagjai azt látják, hogy a lét­... abban az évben húsz személyt ítéltek el bérgyilkosságért... minimum körüli fizetésért olya­nok életét kell hivatalból véde­niük, akik rövid néhány év alatt, gyanús körülmények között óri­ási vagyont szereztek. A szentpétervári ügyészség el­készítette 1996 ide vonatkozó statisztikáját. Eszerint abban az OLVASÓ! LEVELEK Zséreielc Pilismaróton Augusztus elején zsérei iskolá­sok egy csoportja a pilismaróti üdülőtáborban nyaralhatott. Az egyhetes üdülés a dorogi és a zsérei önkormányzat együttmű­ködésének újabb gyümölcse. Kovács Lajosnak, a dorogi alap­iskola igazgatójának az érdeme, hogy a gyermekek nagyon jól érezték magukat. Az egy hét el­teltével a 20 fős csoport tagjai kijelentették, hogy a jövőben is évben húsz személyt ítéltek el bérgyilkosságért, a többség a bizniszvilágban működött. (A fel nem derített esetekről nem szól a krónika.) Egy bizonyos K. például hamis tanúzások útján nagy összeghez jutott, s ebből részvénytársasá­got alapított. Amikor azonban igazgatóhelyettese rájött, hon­nan jön a pénz, és leleplezéssel fenyegette meg, K. megbízott egy bérgyilkost, aki az illetőt egy parkba csalta, és agyonlőtte. Bérgyilkossági vállalatot szerve­zett egy bizonyos S. A cég embe­re kézigránátot dobott egy vál­lalkozó lakásába (nem ismeret­len módszer), a család szeren­csére túlélte a merényletet. A másik megbízatást már „sikere­sebben" hajtották végre: megje­lentek egy adós lakásán, és min­denjelenlevőt lelőttek. A pénzbehajtás egyébként nem jár mindig gyilkossággal, van, amikor elég a fenyegetés, hogy a fizetési nehézségbe kerülő üz­letembertől kipréseljék a pénzt. Egy ilyen esetben - a jelentés konkrét neveket említ - a banda tíz százalékot kapott a szolgála­tát igénybe vevő hitelezőtől. A bérgyilkosság nem szolgál mindig üzleti célokat. Akadnak Szentpéterváron olyan felesé­gek (a hajdani arzénes asszo­nyok korszerű eszközöket fel­használó utódaiként), akik bér­gyilkosság útján szabadulnak meg férjüktől. Az említett jelentésben szerepel valaki, aki megölette férjét, cse­rébe a büntetett előéletű tettes­nek eltartást kínált fel, mi több, szívesen részt vennének pilismaróti üdülésen, mivel az ott nyaraló magyarországi isko­lásokkal közös kapcsolatok és barátságok alakultak ki. Gál László Zsére Szent Istvánról elismerően Augusztus 20-án betértem a kassai jezsuiták kápolnájába. A szentmise már javában tar­tott, és Jozef Dojčák atya tartott szentbeszédet István királyról. Könnyekre fakadtam, hogy eb­látszatházassággal letelepedési lehetőséget teremtett számára. Egy másik feleség válás után nem óhajtotta megosztani a va­gyont, s a végleges megoldásért ezer dollárt fizetett. Az említett tények ismeretében Oroszországban szigorították az ilyen bűncselekmények minősí­tését. Nem lehet csodálkozni azon - ítják tudósítók hogy a lakosság tekintélyes része tilta­kozik a halálbüntetés megszün­tetése ellen. Az Európa Tanács viszont, amikor felvette ... látszatházassággal letelepedési lehetősé­get teremtett számára. Oroszoszágot tagjai sorába, fel­hívta arra, hogy az emberi jogok konvenciójának értelmében ik­tassa ki ezt a büntetésfajtát tör­vénykönyvéből. Moszkvában megígérték, hogy egy év múlva benyújtják az új törvényt, és há­rom asztendón belül ratifikál­ják. Nehéz lesz azonban elfo­gadtatni a parlamenttel. Egyébként tavaly Szentpétervá­ron 12 halálos ítéletet hoztak gyilkosság miatt, s ebből kettőt hajtottak végre. Az Európa Ta­nács küldöttsége hasonló ügy­ben felkereste a szomszédos Belaruszt is, mert 1996-ban 18 halálos ítéletet hajtottak végre. A válasz így hangzott: csak több­szörös gyilkosokat végeznek ki, „egy ember megöléséért soha nem hajtják végre az esetleges halálos ítéletet". ben a gyűlölködő világban még akad olyan ember, aki egy má­sik nemzet vezéréről oly nagy­lelkűen és elismerően beszél. A hívek is meglepődve figyeltek. Elmondta, hogy ennek a csodá­latos, nemes lelkű embernek, aki keresztény hitre tért, első dolga volt, hogy hányatott, szenvedő nemzetét a Szűzanya védelmébe ajánlja. „Hozzád ki­áltottak hősök, Anyám, és min­den szükségükből kiszabadul­tak!" Ez a remény buzdítja most is ezt a nemzetet, hogy oltalma alá kerüljön. A megkeresztelés után népét szentségben és igaz­ágban sokáig kormányozta, a sí­TALLÓZÓ DER STANDARD Mintegy hétszázezer ember szándékozik elhagyni Magyar­országot, Szlovákiát, Csehor­szágot és Lengyelországot, hogy a Nyugaton éljen. Közülük azonban csupán hét százalék szándékozik végképp elhagyni hazáját, a többi csak néhány évet szeretne külföldön dolgoz­ni -jelentette a liberális osztrák napilap a Városi és Regionális Kutatások Intézetének (ISR) felmérésére hivatkozva. A fel­mérés szerint az első számú cél Németország - ahová három­százhúszezer ember, a távozni szándékozók negyvenöt száza­léka menne -, utána Ausztria következik, ahol 150 ezren (a kivándorlók huszonegy százalé­ka) keresnének munkát. Svájc­ba 7,1, Angliába 4,2, Olaszor­szágba 2,4 százalék tartana, vi­szont alig mutatkozik érdeklő­dés Skandinávia iránt. NEUE ZÜRCHER ZEITUNG Bár Magyarországon a külpoli­tika az a terület, amelyen a Horn-kormány a legegyértel­műbb sikereket tudja felmutat­ni, mégis — a jelek szerint - a külpolitika, s ezen belül főleg a szomszédos országokhoz fűző­dő kapcsolat vitatéma lehet az ősszel kezdődő választási harc­ban - írta a svájci napilap. A ma­gyar külpolitika megnevezett céljai közül kettő csak nehezen egyeztethető össze: a szomszé­dos országokkal ápolandó jó kapcsolatok és a határon túli magyarok támogatása. A néze­tek annak megítélésében térnek el, hogy mit kell tenni a térség magyarjainak támogatására, és hogy meddig lehet elmenni a szomszédos kormányokkal szemben e téren. A Ciorbea­kormány alatt Romániában so­katjavult a helyzet, míg Szlová­kiában a Mečiar-kormány a ma­gyarokkal szemben a „tűszúrál­sok politikáját folytatja". A Mečiar-kormányt illetően Bu­dapesten egyre inkább felmerül a kérdés, hogy a szlovák kor­mányfővel egyáltalán elérhető­e valamiféle eredmény a ma­gyar kisebbség ügyében. KÁRPÁTIIGAZSZÓ A kárpátaljai magyarság na­gyobb részét átfogó beregszászi járás teljes lakossága állandó veszélyben él a környezet sú­lyos szennyezettsége miatt. A magyar többségű közigazgatási terület ökológiailag a legelha­nyagoltabb járása Kárpátalja megyének. A szovjet időszak­ban szándékosan visszafogott fejlesztés eredményeként Be­regszásznak például csak alig 40 százaléka csatornázott. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy előbb megépítették a lakóne­gyedeket, beköltöztették a lakó­kat, s csak ezután láttak hozzá a közművesítéshez. Igor Cár dok­tor az ungvári lapnak azt is el­mondta, hogy a város és a hozzá tartozó járás lakossága még mindig ásott kutakból szárma­zó vizet fogyaszt. Ennek a nitráttartalma tízszerese a meg­engedett határértéknek. ron túl pedig az örök élet ko­ronája várt reá. Gizella bajor hercegnőt vette feleségül, fiát, Szent Imrét pedig annak a Gellért püspöknek a nevelésére bízta, aki fejlett kultúrát hozott erre a tájra. A püspök emelte a magasba a keresztet a budai hegyekben, figyelmeztetve a gyilkos pogányokat a békére. Azok azonban letaszították a sziklákról. Akkor lenne iga­zán béke a világban, ha min­den nemzet a másikról ilyen elismerően beszélne, mint az említett atya! Szedlákné Megyesi Margit Kassa

Next

/
Oldalképek
Tartalom