Új Szó, 1997. július (50. évfolyam, 150-175. szám)

1997-07-10 / 157. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 1997. JÚLIUS 10. POLITIKA 5 Kiss József történész a szlovák politikus tervének magyar fogadtatásáról, ellentmondásos életútjáról Az elfelejtett Milan Hodža Nemrég mutatták be Pozsonyban Milan Hodža Federácia v Strednej Európe című könyvét, amely a Kalligram Kiadó gondozásában látott napvilágot. A könyv először 1942-ben jelent meg angolul Londonban. SZILVÁSSY JÓZSEF A bemutatón Petr Pithart és Peter Zajac cseh, illetve szlovák szemszögből méltatta a kiadványt, Kiss József, a Szlovák Tudományos Akadémia Politológiai Intézetének munkatársa pedig magyar szemmel tekintett az alkotásra. - A szakmai közönség a legnagyobb tapssal az ön előadását jutalmazta. Neves politológusok és politikusok a rendezvényt követő fogadáson elsősorban a méltatás problémaérzékenységét emelték ki. Meglepődött ezen a kiemelkedően kedvező fogadtatáson? Megvallom őszintén, azzal szászövetségnek a második világháború idején született hodžai elképzelése nem válik-e ma erőltetett, történelmietlen szándékok forrásává. Örülök annak, hogy a bemutatón ahogy azt Szigeti László, a kiadó igazgatója hangsúlyozta „szimmetrikusabbá vált a Hodža-kép". Hodža, aki köztudottan az első Csehszlovák Köztársaság utolsó miniszterelnöke és az agrárpárt szlovákiai vezető alakja volt, a cseh és a szlovák köztudatban is úgy él, hogy felfogását a csehszlovák államegységről, valamint a cseh-szlovák államjogi viszonyról már meghaladták a mai események. Ez főleg bizonyos szlovák körökben minden árnyaltságot nélkülöző, túlontúl sommás elmarasztalás. Egyébként Milan Hodža személyisége a szlovákiai magyarság körében is az első Csehszlovák Köztársaság időszakához kapcsolódik. Hodža könyvéről a szlovák közvéleEgyébként Milan Hodža személyisége a szlovákiai magyarság körében is az első Csehszlovák Köztársaság időszakához kapcsolódik. « moltam, hogy inkább egyfajta szkepszissel fogadja majd sajátos megközelítésemet a hallgatóság. Az viszont nem az elfogultak köréből került. Vártam, hogy fölmerül bennük a kétely, vajon a közép-európai államlenül Jászi Oszkár földi maradványainak hazakerülése előtt Borsody István cikk- és tanulmánygyűjteménye. Borsody István személyiségéről Turczel tanár úr aíapműMi volt Borsody véleménye Hodžáról és könyvéről? Borsody leszögezte, hogy Hodža nevének Magyarországon nincs rokonszenves hangzása, de nem ellenszenves annyira, mint egyes utódállamokbeli politikuSS ••• azt a koncepcióját emelte ki, amely a közép-európai nemzetek és államok háború utáni egyenjogúságára és demokratikus kapcsolatrendsze- . . rére épült. \\ mény csak a rendszerváltás után - a Kultúrny život hasábjain kapott először jelzést. A magyar értelmiség is csak ugyanekkor szerzett tudomást a könyvről és magyar vonatkozásairól. Ekkor jelent meg Budapesten - közvetnek számító könyvében olvashatunk. Ő a két világháború közötti szlovákiai magyar publicisztika kiemelkedő egyénisége volt, s főként az egyesült ellenzéki pártok lapjaiban publikált, írásaiban élesen bírálta a masaryki köztársaság nemzetiségi politikáját, ugyanakkor roppant fogékony volt az ország demokratikus vívmányai és értékei iránt. A bécsi döntés után Magyarországon a demokratikus átalakulás elkötelezettjei közé tartozott, s 1947-ben diplomáciai állásáról lemondva - végleg az Egyesült Államokban telepedett le. Ott került szoros kapcsolatba Jászi Oszkárral. Borsody 1943-ban recenziót írt Hodža könyvéről. Ez önmagában is meglepőnek és érdekességnek számított az akkori Magyarországon. Az ismertetés egyébként a demokratikus szellemi erőket összefogó antifasiszta folyóiratban, az Illyés Gyula által szerkesztett Magyar Csillagban jelent meg. soké. Főként azóta volt ez így, amióta Hodža útja a csehszlovák emigrációban elvált Benesétől. Az említett recenzióban Borsody elsősorban Hodžának azt a koncepcióját emelte ki, amely a közép-európai nemzetek és államok háború utáni egyenjogúságára és demokratikus kapcsolatrendszerére épült. Hodža akkori elképzelései nyilván már csak a megváltozott európai hatalmi és politikai viszonyok miatt sem képesek érdemleges kapaszkodókra. Mi erről a véleménye? Megítélésem szerint tényleges ösztönzésekkel valóban nem maga a tervezet, hanem Hodža szövetkezési és kisebbségpolitikai szemléletének, valamint politikusi magatartásának ellentmondásos útja szolgál. Ezt igyekeztem érzékeltetni előadásomban, s minderről - mivel ez már meghaladja beszélgetésünk kereteit - a következő napokban szeretnék írni az Új Szó hasábjain. Somogyi Tibor felvételei Parlament: törvények elfogadása futószalagon Valójában mi szerepel a kormányprogramban? Szabályozott bérek Mečiar: nem tragédia ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Az ellenzéki képviselők távozása után futószalagon tárgyalta meg és hagyta jóvá a törvényhozás a kormány előterjesztéseit. Harmadik olvasatban megszavazta a szénhidrogén alapanyagú fűtő- és üzemanyagok fogyasztói adójának az emeléséről szóló törvénytervezetet. A jogszabály augusztus elsején lép hatályba. A pénzügyminisztérium illetékeseinek becslése szerint a motorbenzin literenként 60-80 fillérrel lesz drágább. Jóváhagyták a honatyák az általános egészségbiztosítóról szóló törénymódosítást, illetve a bérekre és jutalmakra vonatkozó előterjesztést. Az utóbbit csak három hete dolgozta ki a kormány. A törvény bevezeti a bérszabályozást az állami vállalatoknál és a magáncégeknél egyaránt. A tegnap elfogadottak értelmében pótelvonásokkal sújtják azok a cégeket, amelyeknél túl gyorsan nőnek majd a bérek. A vitában Ján Ľupták, a parlament munkásszövetségi alelnöke kifejtette, hogy ilyen jogszabályt már 1989 után el kellett volna fogadni. A DBP képviselői rámutattak, hogy „a törvénytervezet úgy rossz, ahogy a kormány kidolgozta", és a hangoztatott célokkal ellentétben nem a vállalatok vezetőit sújtja majd, hanem elsősorban az alkalmazottakat. Viszont Oľga Keltošová, a tervezet előterjesztője jónak és fontosnak nevezte a törvényt, a kormánypárti képviselők pedig habozás nélkül egyetértettek véleményével. A parlament tegnap még megszavazta a bírák kinevezésére vonatkozó előterjesztést, illetve Imrich Andrejčák (DSZM) javaslatára nem tárgyaltak a titkosszolgálatot, valamint a katonai hírszerzést ellenőrző parlamenti bizottság elnökének és tagjainak a megválasztásáról. A törvényhozás tagjai szeptemberig szabadságon lesznek, (ga) A szivárványkoalíció a szavazatok 31,3%-át kapná Vezet a DSZM... ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A legutóbbi felmérések szerint, ha ezen a héten tartanák a parlamenti választásokat, akkor a DSZM a szavazatok 26,1 százalékát szerezné meg. A kereszténydemokratákra és a baloldalra egyaránt a választók 13,4 százaléka voksolna. A DU 8,9, az SZNP 7,5, a DP 5,3, a szociáldemokrata párt pedig 3,5 százalékot szerezne. Az MKDM-re a választópolgároknak a 4,6, az Együttélésre az 1,9, az MPP-re pedig az 1 százaléka voksolna. A DSZM-SZNP-Munkászsövetség koalíció a szavazatok 35,3 százalékát szerezné meg. A szivárványkoalíció támogatottsága 31,3 százalékos volna. A Magyar Koalíció a szavazatok 8,2 százalékát kapná, (ú) ÚJ SZÓÖSSZEÁLLÍTÁS Pozsony. Vladimír Mečiar kormányfő egyáltalán nem csalódott, és nem tartja tragédiának, hogy Szlovákia egyelőre nem csatlakozhat a NATO-hoz. „Már 1996-ban tudtuk, hogy nem kapunk meghívót" - nyilatkozta tegnap a Twist Rádióban. Mečiar két dologgal magyarázta a kimaradást: ,Annak ellenére, hogy az ország demokratikusan fejlődik, a külföld ezt másként ítéli meg, mert erről negatív jelzéseket kapott Szlovákiából. Másrészt pedig nem csak azt értékelik, hogy valójában mi történik egy országban, hanem az ország hírneve is számít." Arra a kérdésre, hogy nem fontolgatjae lemondását, mivel a kormányprogram tartalmazza a NATOtagság elérését, Mečiar annyit válaszolt, hogy a programot alaposan el kellene olvasni, mert ez nem szerepel benne. Michal Kováč államfő sajnálatát fejezte ki Szlovákia kimaradása miatt, szerinte az egész ország vereséget szenvedett, de a Nyugat egyben elutasította a jelenlegi kormánypolitikáját. Ennek ellenére az államfő meggyőződése, hogy „a bővítés további körei egyikében Szlovákia is csatlakozhat az észak-atlanti szervezethez". A köztársasági elnök egyúttal gratulált Csehország, Lengyelország és Magyarország politikai vezetőinek, valamint polgárainak a madridi döntéssel kapcsolatban. A szivárványkoalíciót alkotó öt pán elnöke tegnap éles támadást intézett Vladimír Mečiar ellen, mivel a koalíció szerint legfőképp ő idézte elő, hogy a NATO hátat fordított Pozsonynak. „Szlovákia a legmegbízhatatlanabb posztkommunista ország a NATO-tagállamok számára, hiszen még meg sem említik a nevét, amikor a következő bővítés várományosairól beszélnek" - olvasható az öt pártelnök közös állásfoglalásában. A szivárványkoalíció vezetői hosszú lajstromban sorolják sorolják fel a kormánykoalíció bűneit. „A szlovákiai demokrácia sorsa a következő parlamenti választásokon dől el, ezt jelenti számunkra a madridi döntés" szögezi le a nyilatkozat. „Madridban is bizonyítást nyert, hogy a NATO az USA megfellebezhetetlen döntéseinek lesz alárendelve" - tartalmazza a Szlovák Nemzeti Párt nyilatkozata. A párt szerint ezért nem kell Szlovákia vereségének tekinteni a kimaradást. Az SZNP továbbra is az ország semlegességét tartja „a legjobb megoldásnak", de nem zárja ki a más államokkal való katonai együttműködést. A párt szerint „Magyarország, Csehország és Lengyelország integrálódása Szlovákia kimaradásával elvesztette stratégiai jelentőségét". „Szlovákia képviselőivel nagyon baráti hangnemben közöltem, hogy az integráció eléréséhez be kell fejezniük a diktatúrának jogállammá való átalakítását, le kell zárniuk a piacgazdaság kiépítését, és rendezniük kell Csehországgal a kettéválás óta még mindig nyitva maradt kérdéseket" - nyilatkozta Madridban Kinkéi német külügyminiszter. RÖVIDEN Zavvosz a Mária Valéria hídról Pozsony. Ján Jasovský közlekedési miniszter egyebek mellett a párkány-esztergomi Mária Valéria híd újjáépítéséről is tárgyalt Georgiosz Zawosszal, az Európa Bizottság szlovákiai nagykövetével. Zawosz hangsúlyozta a híd felépítésének szükségességét, és azt is, hogy az EU hajlandó a költségek egy részét magára vállalni. (TASR) Gazdasági csúcstalálkozó Salzburgban Pozsony. Michal Kováč államfő ma Salzburgba utazik, hogy részt vegyen a közép-és kelet-európai országok gazdasági csúcstalálkozóján. Kétnapos ausztriai tartózkodása során a szlovák köztársasági elnök megbeszéleseket folytat majd Románia, Lettország, Moldávia, Ukrajna és Bulgária politikai vezetőivel. (TA SR) Tiltakozik a közlekedési vállalat Pozsony. A közlekedési vállalat tegnap visszautasította a nemrég sztrájkot szervező gépjárművezetők szakszervezetének vádját, hogy a sztrájkban részt vevő alkalmazottakat a munka felvétele óta folyamatosan diszkriminálják és megfélemlítik munkahelyükön. (TA SR) DBP-féle választási törvény Pozsony. A Demokratikus Baloldal Pártja elkészítette a választási törvény módosítását. A javaslat nyolc választókerület létrehozását feltételezi, de nem változtatja meg az eddigi választási küszöböt sem a pártok, sem a koalíciók esetében. A tervezetet a DBP szeptemberben szeremé a parlament elé terjeszteni. (TA SR) Krajči az EBESZ-t is foglalkoztatja Pozsony. A kedden befejeződött varsói EBESZ-ülésen a küldöttek Szlovákiával külön foglalkoztak - ismerte be Ján Cuper, a DSZM képviselője. A májusi népszavazás meghiúsítása miatt elítélték Gustáv Krajči belügyminisztert, és azzal is foglalkoztak, hogy a jövő évi választásokra az EBESZ is küldjön Szlovákiába nemzetközi megfigyelőket. „Az ellenzék utolsó próbálkozásának lehettünk tanúi, amikor megpróbálták »nemzetköziesíteni« ezeket a belügyi problémákat" - mondta Cuper. (TA SR) „Semmi keresnivalójuk a parlamentben" Pozsony.„Ha valaki nem képes uralkodni indulatain, semmi keresnivalója a parlamentben" - reagált Tibor Cabaj, a DSZM klubelnöke a parlamenti ellenzék tegnapi kivonulására. (SITA) Az alkotmánybíróságot emlegeti Pozsony. „A szlovák hadseregről szóló törvény módosítása az alkotmánybíróság elé kerül majd" - mondta tegnap Jozef Tuchyňa, a hadsereg vezérkari főnöke. Tuchyňa szerint „más országokban bevett szokás, hogy a vezérkari főnök tisztjét nem polgári személy, hanem hivatásos katona látja el". (SITA) Megszűnik a Közös Választás frakció Pozsony. Megszűnik a baloldali pártokat tömörítő, Közös Választás nevű parlamenti klub. Erről a frakciót alkotó négy párt elnöke tegnap egyezett meg. Mint ismeretes, a parlamenti klub azért szűnik meg, mert egyik tagja, a szociáldemokrata párt belépett a szivárványkoalícióba. (TA SR) Eva Slavkovská és a rektorok Pozsony. Eva Slavkovská oktatási miniszter Ondrej Nemčok oktatási államtitkár jelenlétében tegnap egyetemi és főiskolai rektoraival folytatott eszmecserét. A találkozón elsősorban a felsőoktatási intézmények működésének a finanszírozásáról volt szó. (TA SR) Románia: módosított oktatási törvény Bukarest. A román kormány tegnapi ülésén elfogadta az oktatási törvényt módosító sürgősségi rendeletet, amely tartalmazza a kisebbségi anyanyelvű oktatást sújtó korlátozások megszüntetését. E törvény módosítása az RMDSZ egyik legfontosabb követélése volt, és szerepelt az új, az RMDSZ-t is magában foglaló román kormány programjában. (MTI) Kétharmados szocialista győzelem Tirana. Az Albán Szocialista Párt és szövetségesei megszerezték a kétharmados többséget a parlamentben. Az országos választási bizottság tegnapi bejelentése szerint a június 29-én és július 6-án megtartott választásokon a szocialista csoport 107 helyet szerzett meg a 155-ből. (MTI) Rendőr őrzi az észak-indiai Pandzsáb államban kedden felrobbantott gyorsvonat roncsait. Az ötszáz utas közül a pokolgáp 36-ot megölt, 70-et megsebesített. 15 sérült állapota súlyos. (CTK/AP)