Új Szó, 1997. július (50. évfolyam, 150-175. szám)
1997-07-09 / 156. szám, szerda
ÚJ SZÓ 1997. JÚLIUS 9. PAN OR Á MA GJ Álló vastaps és bravózás fogadta a Madách Színház fiatal művésznőjét Kökényessy Ági apácatánca Sokáig tombolt a publikum a Komáromi Jókai Színházban, Dan Goggin Apácák című musicaljének 55. előadása után. Ezen az estén Holocsy Krisztina helyett aki betegség miatt nem léphetett fel - Kökényessy Ági, a budapesti Madách Színház művésznője volt Mária Lea nővér. BÁRÁNY JÁNOS A vastaps egyaránt szólt a szenzációs beugrásnak meg az utóbbi évek egyik legsikeresebb komáromi előadásának. Kökényessy Ágival öltözőjében beszélgettünk. Hányszor játszotta Mária Leát? Százhetvenötször. Ez a komáromi beugrás a százhetvenhatodik találkozásom a kedves apácával. Nagyon szeretem ezt a musicalt. Othon is, itt is remek a csapat. Úgy tapasztalom, hogy a nők mindenütt jól tudnak együtt dolgozni. Mikor jött a hobokeni apácabalerina? A Bernarda Alba háza, a Macskák és a József és a színes, szélesvásznú álomkabát után. A zene eleve hatással van az emberekre. Dalban néha könnyebb kifejezni az érzéseket, mint szavakkal. Kökényessy Ági hat óra alatt tanulta meg László Péter koreográfiáját Komáromban (Fotó: Dömötör Ede) Színésznőnek készült mindig? Édesanyám, Dávid Ágnes színésznő, a József Attila Színház tagja volt, korán belém oltotta a színház szeretetét, eszembe sem jutott, hogy másfelé nyissak kapukat. Titkoltam mindeki előtt, zavarba jöttem, ha rákérdeztek, de a szívem mélyén pontosan tudtam a választ. Másodikos főiskolásként álltam először színpadon. Tóth Enikő terhes lett, s nekem adták a szerepét a Páratlan párosban harminc előadásra. Azóta ebben a darabban a másik női főszerepet játszom. A főiskolán Szirtes Tamás és Kállai Ferenc voltak a mestereim. Prózai osztályt végeztem. A székesfehérvári Csókos asszonyban már kedvemre énekelhettem. Pünkösdi Kató azóta az egyik legkedvesebb szerepem. Iglódi István rendezte, remek volt a társulat, nagyon jól játszottak a komáromi kollégák is. Színpadon kívül is olyan energikus, mint ma délelőtt Mikó István rendező előtt, az Apácák beálló próbáján volt? Életelemem a mozgás! Most éppen építkezem. Vettem egy faházat Esztergomban, ezt próbálom helyrehozni, hogy nyáron lakható legyen. A barátnőm férje segít, de saját kezűleg végzek mindent. Budán egy vár alatti utcában lakunk a párommal, Léner Andrással, aki most végzett rendező szakon a főiskolán. Pár perce ért véget a fergeteges előadás. A közönség állva tapsolt és bravózott. Nagyon boldog vagyok. Nem igazán tudom kifejezni ezt az érzést. A közönség, a csapat, a körülöttünk dolgozók szeretete igencsak megható volt. Ritkán tapasztalok ekkora lelkesedést, ilyen nagy erőt, mint amilyet itt éltem át. Az előadás előtt egy kicsit izgultam, hogy megfeleljek az itteni kolléganőknek, de ez menten elmúlt, annyira biztattak, segítettek, úgy figyeltek rám. És bíztak bennem. Sohasem fogom elfelejteni a Komáromi Jókai Színházat! A Böngésző nyertese A Vasárnap 27. számában feltett kérdésre a héten 1018 helyes megfejtés érkezett. A beküldők közül tegnap Kovács Ilona, a Hang-Kép szerkesztője közjegyző jelenlétébén sorsolta ki a szerencsés nyertes nevét. E héten az 1500 koronát özv. Hakszer Lajosné jókai olvasónk nyerte. Gratulálunk! A helyes megfejtés:a horvátországi Pulában. (v) A Vasárnap tartalmából A „gazdasági csoda" árnyékában - Kövesdi Károly írása; Nálunk nem gond a kétnyelvű bizonyítvány - Fekete Marian beszélgetése Paulik Antallal a magyarországi nemzetiségi iskolarendszerről; Az ifjúság forrása és a hosszú élet titka - Orosz Éva írása; Békeidőben - legyőzve, Európa legnagyobb hadserege, ezernyi atomfegyerével, a káoszba süllyed - a Stern Magazin írása alapján; Ne várj a következőre! - S. Forgon Szilvia riportja; Visszavárják a bútorok - Szabó G. László írása Mándy Ivánról; Nyitva állt az aranykapu - J. Mészáros Károly interjúja Milena Rázgovával, a szlovákiai női kosárlabda-válogatott tagjával; Öt nap Prágában a mindenfelé megcsodált egykori brazil focivilágbajnokok társaságában - Balajti Árpád írása. NYÁRI JÁTÉK! (v) MOZI POZSONY HVIEZDA: Turbulencia (am.) 15.30, 18, 20.30 HVIEZDA KERTMOZI: Hanta boy (am.) 21 OBZOR: Csak az őrültek sietnek (am.) 15.30, 18, 20.30 MLADOSŤ: Üvöltés (am.) 15, 17.30, 20 TATRA: Nyolc fej egy táskában (am.) 15.30, 18, 20.30 YMCA: Üvöltés (am.) 15.30,18, 20.30 CHARLIE CENTRUM: Orbis pictus (szlov.) 18, 20.30 A hattyúk tava (am.) 16.30 Basquiat (am.) 18 Relic (am.) 20.30 Ártatlanok (ol.) 20 DEL-SZLOVAKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Rómeó és Júlia (am.) 20 KOMÁROM - PANORÁMA: 101 kiskutya (am.) 21.30 PAT - PANORÁMA: A Függetlenség Napja (am.) 21.30 GALÁNTA - KERTMOZI: Édes álom hosszú csók (am.) 21.45 RIMASZOMBAT ORBIS: Lopott szépség (ol.-am.) LÉVA - JUNIOR: Szép kis nap (am.) 18 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: Evita (am.) 20.30 A szlovákiai magyar pedagógusokhoz Nemzetközi alkotótábor A Katedra Társaság nyílt levele Hajdúsági Művésztelep Határon túli fiatal színészjelöltek Egerben Nyári mesterkurzus Kedves Kollégák! Nincs még egy foglalkozás, amely annyira a mindenkori figyelem középpontjában állna, mint a pedagógusoké. Ez természetes, hiszen a pedagógusok alakítják a holnap emberének személyiségét, lelkivilágát, jellemét, s ugyanakkor, mivel nemzeti kisebbséghez tartozunk, közösségünk kultúrájának megmaradása és fejlesztése is feladatuk. Évizedeken át becsületesen helytálltak, s amikor az államhatalom részéről támadás érte kultúránkat és iskoláinkat, romboló szándékával nyíltan szembefordultak. így sikerült átvészelnünk az immár évtizedek óta megismétlődő, s egyre hevesebben ránk zúduló viharokat. A szlovákiai magyar értelmiségnek ma is a legnépesebb rétegét alkotják a pedagógusok, s a rájuk nehezedő terhek cseppet sem könnyebbek, mint régebben voltak, miközben kiszolgáltatottabbakká váltak. Ma már nem elég a puszta bátorság, az elszántság vagy a dac, emellett megmaradásunk feltétele az egyre igényesebb szakmai felkészültség, a politikai tisztánlátás, valamint az egymás iránti tapintat és szolidaritás. A lehetőségek közigazgatási területenként, településenként, sőt intézményenként és azon belül is változnak, ezért a helytállás milyensége és eredménye sem esik egyforma súllyal a latba. Most, amikor újabb fondorlatos és alantas, értheteden és értelmetlen politikai manővereknek vagyunk kitéve, ha formálisan nem is, a lelkekben azonban, tudjuk, megvolt és megvan az egység. Aki úgy véli, hogy a tanév végi bizonyítványosztás idején csak a félelem munkált egy-egy Ma már nem elég a puszta bátorságiskola tantestületének tagjaiban, téved. Ennél sokkal erősebb bennünk a féltés, a szándék, hogy fél évszázados küzdelmes munkánk eredményeit megtartsák és továbbfejlesszék. Sikerült. Hiszen nem kicsiség, hogy a jövő tanév szeptemberétől továbbra is minden tantárgyat anyanyelvünkön tanulhatják a tanulóink, hogy mintegy egyharmaduk olyan bizonyítványt kapott, amelyen anyanyelvén is olvashatja személyi adatait, valamint magatartásának, tudásának, azaz képességeinek minősítését. A kétnyelvű bizonyítvány jelenleg az egyetlen okirat ebben az országban, amelyet anyanyelvünkön is kiadtak, éspedig úgy, hogy az iskola hivatalos pecsétjével és hivatalos személyek aláírásával hitelesítették. Ahol ezt nem tették vagy nem tehették meg kollégáink, ne ítéltessenek meg hirtelen haraggal, mert a pedagógusi helytáll ásnak nem ez az egyetlen kritériuma. Ugyanakkor meggyőződésünk, hogy a kétnyelvű bizonyítványok kiadása volt az első határozott lépés a kisebbségi nyelvhasználat teljes mértékű érvényesítéséért Szlovákiában. Köszönet, kedves kollégák! Reméljük, hogy a jövőben a politikai hatalom nem vonja el a pedagógusok szellemi erejét a szakmai tevékenységüktől, és nem kényszerít bennünket foglalkozásunktól idegen politikai csatározásokra. A pedagógusok nem hősök vagy mártírok akarnak lenni, hanem a hivatásuknak élő becsületes nevelők. Kívánjuk, hogy az előttünk álló vakáció teljes testi és lelki felüdülést hozzon, békességben teljen el, hogy az elkövetkező tanév, akárcsak az eddigiek, meghozzák kellő gyümölcsüket tanulóink, szüleik és mindannyiunk boldogulására. 1997. július 4. A Katedra Társaság Hajdúböszörmény. Lukács Gábor debreceni festőművész kiállításával hétfőn megnyílt a Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep 34. nyári időszaka. A háromhetes alkotótábor munkájában húsz művész vesz részt: a hazaiak mellett erdélyi, kárpátaljai, vajdasági és szlovákiai alkotók. A nemzetközi hírű művésztelep hagyományainak megfelelően az ott készült festményekből, grafikákból egyet Hajdúböszörmény városának ajándékoznak, egyet pedig a Művésztelep Alapítványnak ajánlanak fel az alkotók. (MTI) Petőfi Csarnok, július 15. James Brown Budapesten James Brown, a soul és funky királya július 15-én a Petőfi Csarnokban ad minden bizonnyal élményszámba menő koncertet. Bár a több mint 40 esztendeje pályán lévő énekes nem nevezhető éppen mai gyereknek, a híradások szerint jól bírja erővel. Koncertjére 25 zenész és táncos kíséri el. (MTI) Új SZÓ-HÍR Eger. Fiatalok, lelkesek, színművészeti főiskolások, akadémisták, stúdiósok. Huszonkét lány és fiú, akik eljöttek Beregszászról, Kijevből, Marosvásárhelyről, Pozsonyból, Újvidékről Eger városába a mesterkurzusra, akik elfogadták a Magyar Játékszíni Társaság meghívását. A nyári mesterkurzus ötletét Beke Sándor, az egri Gárdonyi Géza Színház igazgató-főrendezője vetette fel a Magyar Játékszíni Társaság őszi megbeszélésén. Aztán sikerült az ötlet megvalósításához lelkes támogatókat is szereznie, így tehát június utolsó napjaiban megérkeztek a résztvevők, hogy megkezdjék az egyhónapos közös munkát, amelynek gerincét az a mozgásszínházi előadás képezi, amelyet a budapesti Közép-Európa Táncszínház és a Lajtha Néptáncegyüttes tagjaival közösen hoznak létre Carl Orff Carmina Buranájára. A nem mindennapi élményt ígérő július 24-i bemutatóra - ami a további előadásokkal együtt része az ART AGRIA NYÁRI JÁTÉKOK rendezvénysorozatnak - a próbák Vidnyánszki Attila, a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház főrendezője vezetésével folynak. A mesterkurzus résztvevőinek mozgáskultúráját napi tréningek során kiváló szakemberek, Szögi Csaba és Énekes István koreográfusok fejlesztik, csiszolják. A próbák mellett érdekes szakmai találkozásokra is sor kerül majd. Eperjes Károly színművésszel A szöveg a sorok között van címen beszélgetnek a hallgatók, Gosztonyi János színész-rendező és Thirring Viola, a pozsonyi Színművészeti Főiskola tanára a színpadi beszédről tart előadásokat, Tolcsvay László zeneszerző a nyugati és közép-kelet-európai rockopera és musical világáról és viszonyáról beszél, Kovács Levente, a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színi Akadémia rektora a régi magyar drámák látványvilágát mutatja be előadásaiban. Természetesen nem csupán szakmai foglalkozások vannak a mesterkurzus műsorában, lesz lovaglás és íjászat, ismerkedés a történelmi várossal és borkóstoló stb. Hiszen a szervezők azt szeretnék, ha a jövő színészei az egy hónapos együttlét, közös munka sorén élményekkel és tudással gazdagodva, egymást gazdagítva térnének haza Egerből. (Pásztó) REGÉNY f " ^ ak ne sértegesd, m nem csinál ő Ä ^^ már semmi ^-i KJ rosszat! - tiltakozott Soberné, és tovább kíváncsiskodott. A te Zsuzsid még a cérnagyárban dolgozik? Hát hol dolgozna? Ott is lakik? Ha annyira kíváncsi vagy rá, a gyár szállodájában lakik! Talán csak nem azt a híres fiadat akarod Zsuzsi után küldeni? Most már nem küldhetem, ha férjhez ment. De miért tanod titokban, Mari? Az a drágalátos fiad honnan tudja, hogy Zsuzsi férjhez ment? Tegnap egy hivatalban állt sorban, közelében egy nagy bajszú ember várakozott. Amikor a fiam az ügyintéző elé került, hallotta a hangját: Mennem kell, beküldőm a feleségemet! Tudod, hogy kit küldött be? A lányodat! Erre már kifakadtam. Na és, mi törRiporterkaland PETRŐCI BÁLINT 21. rész tént, összedőlt a világ?! Na, látod, Mari, hiába titkolózol, minden kitudódik! Ki a lányod férje? Ha a fiadat annyira érdekli, miért nem kérdezte meg Zsuzsitól? Nem akarta őt zavarni, és sietett is... Ha zavarná a lányomat, tudod, hogy mit kapna tőlem? A házatok előtt olyan pofont kenek le neki, hogy rajtatok fog nevetni az egész utca! Már te sem vagy különb a fiadnál, csak a rossz szó szakad ki belőled! Többé ne is köszönj nekem, mert nem fogadom! És dühösen hazajöttem. Nálam volt a nővéred a gyerekekkel. Pista is a konyhában volt. Prüszköltem a méregtől. Szidtalak, mint a bokrot. Talán csak nem kanászkodtál el?! S az a börtöntöltelék rám szabadítja az anyját, hogy kiszedjen valamit belőlem és továbbadhassa a pletykát! Csak szóba ne állj Sober Karcsival, mert még bajod származnék belőle! A bajtól talán ő fél! Tudod, hogy hol akadtunk össze vele? A cérnagyár közelében levő takarékpénztárban. A gazember ezt nem merte bevallani az anyjának? Képzeld el, négyszázezret tett a bankba! Ezt látta az újságíró barátom. Gyanút fogott: hogy lehet egy ilyen senki, kopott embernek félmilliója?! Nem a nevére tette be a betétet, hogy senki se tudja meg, ki a nagy vagyon tulajdonosa. A barátom akkor még nem tudta, hogy ki az a fiatalember. Hogy kileshesse, hová, kihez megy, a barátomnak el kellett onnan tűnnie. Mielőtt kijött volna az épület elé, azt mondta a szomszédjának, hogy beküldi a feleségét. Nem mondhatta azt, hogy a szeretőjét. Ezt most hagyjuk, mindent megmagyaráztam. Váratlanul léptem az életébe. Azért ment a takarékba, hogy pénzt vegyen ki. Abból vettem a cipőt. De ezután már nem fogunk költekezni. Ha megírja a könyvét, lesz több pénzünk is... - Könyvet is ír? - Regényt! Azzal kezdődik, hogyan ismerkedtünk meg a cérnagyárban. A takarékpénztári eset is összetartozik a mi történetünkkel. Most már az a börtöntöltelék is szerepet kap benne. Ha beigazolódik a gyanúja, hogy nem tisztességes úton szerezte azt a nagy összeget... - Ö és a tisztesség! Talán kirabolt valakit a szerencsétlen? - Ez érdekli a barátomat, ezért hagyta ott hirtelen a takarékpénztárt, hogy az autójával titokban kövesse. Elkocsikázott a házunk előtt is. Akkor még nem tudta, hogy mi is ebben az utcában lakunk. (Folytatjuk)
