Új Szó, 1997. július (50. évfolyam, 150-175. szám)

1997-07-26 / 171. szám, szombat

6 KULTÚRA ÚJSZÔ 1997. JÚLIUS 26. Rónai Péter: Videoantológia. A zsolnai Vág Menti Művészeti Galéria kortárs művészeti tárlata Következetes és céltudatos lconceptek láncszemei Megváltozott telefonszámok A Komáromi Jókai Színház telefonszámai megváltoztak. A porta száma ezentúl a 701 923, illetve 701 894. A színház szervezési osztálya a 701 889-es, a titkárság pedig a 701 897es számon hívható, (ú) Királyhelmeci Akadémia Királyhelmec. Felvételt hirdet a Királyhelmeci Akadémia a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Kihelyezett Főiskolai Tagozatára az 1997/98-as tanévre. A 4 éves nappali tagozatos képzés szakirányai: számvitel; pénzügy; marketing; kis- és középvállalati management. Felvételi követelmények: középvagy felsőfokú végzettség; a felvételi vizsgán való megfelelés. Az angQl vagy német nyelvtudás előnyt jelent. Az 1997. szeptember 2-án és 3-án zajló felvételi tantárgyai: matematika és történelem. Érdeklődni és jelentkezni lehet írásban a köv. címen ill. tel./faxszámon: Királyhelmeci Akadémia, Hlavná 49, 07701 Kráľovský Chlmec, (00421)-949-212 52. (ú) MOZI POZSONY HVIEZDA: Con air (am.) 15.30, 18, 20.30 HVIEZDA - KERTMOZI: Két túsz között (am.) 21.15 MLADOSŤ: Marvin szobája (am.) 15, 17.30, 20 TATRA: Jaguár (fr.) 15.30, 18, 20.30 YMCA: Fargo (am.) 15.30, 18, 20.30 CHARLIE CENTRUM: Orbis pictus (szlov.) 18, 20.30 Mikrokozmosz (fr.) 17, 20.30 Rogopag (ol.) 20 Ülök az ágon... (szlov.) 20.15 ISTROPOLIS: Con air (am.) 18, 20.30 Emberrablás (am.) 18, 20.30 KASSA DRUŽBA: Hanta boy (am.) 17.45,20 TATRA: Con air (am.) 16 19 CAPITOL: Con air (am.) 18, 20.15 ÚSMEV: Marvin szobája (am.) 18, 20 IMPULZ: Villám (am.) 19.15 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Vér és bor (am.) 20 AMFITEÁTRUM: Vér és bor (am.) 21.30 KOMÁROM - PANORÁMA: Államérdek (am.) 21.30 PAT - PANORÁMA: Jerry Maguire (am.) 21.30 GALÁNTA - MOZI: Angyalok városa (am.) 21.30 NAGYMEGYER - SLOVAN: Zűr az űrben (am.) 20 ZSELÍZ SPUTNIK: Rómeó és Júlia (am.) 20 RIMASZOMBAT-ORBIS: A Birodalom visszavág (am.) LÉVA-JUNIOR: A szerelem rabjai (am.) 18 AMFITEÁTRUM: Michael Collins (am.) 21.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Angyal (am.) 19 Világhírű amerikai szopránénekesnők Jó szórakozást ígérnek ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Kassa. Párját ritkító énekhangversenynek ígérkezik a világhírű Kallen Esperian, Cynthia Lawrence és Kathleen Casello amerikai szopránénekesnők szombati kassai fellépése. A közel kétórás műsorban elhangzik Puccini, Bizet, Verdi, Smetana, Strauss és Lehár Ferenc néhány szerzeménye, valamint számos örökzöld musicalsláger. Amint azt a közvetlen hangulatú tegnapi sajtótájékoztatón a művésznők, valamint az európai fellépéssorozatukat szervező Rudas Tibor elmondták, szinte biztosra veszik, hogy a kassai közönség is jól fog szórakozni, élvezni fogja műsorukat. Az Amerikában élő Rudas Tibor lapunknak kifejtette, a közép-kelet-európai vendégszereplésük egyik célja az, hogy a fiatalok a rockzene mellett a komolyzene révén is képet kapjanak a nyugati világról. A sajtótájékoztatón megtudtuk azt is, hogy a Keletszlovákiai Vasmű Rt. utólagosan visszalépett a koncert megígért szponzorálásától. Rudolf Schuster főpolgármester nem részletezte az okokat, ám megjegyezte, hogy az éreklődés nagy, tehát a tervezett vasgyári anyagi támogatás nélkül is sikeres lesz az énekhangverseny. Rudas Tibor szerint Pavarotti jövő májusra tervezett kassai fellépése 99 százalékban biztosra vehető, (gazdag) Rónai Péter alig ismert a hazai magyar közvélemény előtt. Hiába keressük nevét a hazai, magyar nyelvű kultúrtörténeti vázlatokban, s ami még lehangolóbb, nem jutott számára méltó hely az ún. (cseh) szlovákiai magyar képzőművészetet tárgyaló hazai és külhoni tanulmányokban sem. HUSHEGYI GÁBOR A budapesti születésű, a 70-es évektől Szlovákiában élő képzőművész már pályája kezdetén a neoavantgárd irányzatok mellé szegődött. Kép-tárgyai, konceptjei, installációi, akciói a hazai művészet ilyen irányultságú műfajai szempontjából meghatározónak minősíthetőek. Ugyanígy van ez a videoművészettel is, amellyel már a 80-as évek közepe óta tudatosan, majd a 90-es évektől, a technikai háttér meglelését követően, programszerűen foglalkozik. Rónai a nyitrai Pedagógiai Kar rajz tanszékének és a brünni Képzőművészeti Kar konceptuális irányzatok műtermének docense. A rendszerváltást követően csaknem minden jelentős nyugat-európai csoportos kiállításon (pl. Sirup, München, 1992; Der Riss ím Raum, Berlin, 1994-95) képviselte a kortárs (cseh) szlovákiai művészetet. Nem utolsósorban rendszeres résztvevője az érsekújvári erté fesztiváloknak. Videoantológia című legújabb önálló tárlata a zsolnai Vág Menti Művészeti Galériában (Považská galéria umenia) nemcsak a jelzett műfajba enged betekinteni, hanem videoplasztikái, videoinstallációi révén az installáció műfajának esszenciáját is feltárja előttünk. Nagy érdeme van ebben a tárlatrendező és egyben galériaigazgató Katarína Rusnákovának is, aki a hazai viszonyokhoz mérten kiváló feltételeket teremtett az eddigi életmű videofejezetének bemutatására. A korábbi Rónai-tárlatokról és csoportos kiállításokról ismert művek, amelyek most az „antológiában" ismét közszemlére kerülnek, már első ránézésre jelzik, hogy céltudatos művészi program eredményeként részben átalakultak. Az installáció ugyanis egyedi, megismételhetetlen alkotás, szigorúan kötődik a kiállítótérhez, annak szellemiségéhez, a mű ezért minden alkalommal jelentésbeli módosuláson megy át, s az idő folyamatában a művész újabb problémalátása, válaszadása tükrében változik. E tekintetben külön figyelmet érdemel az 1993-as ,

Alter Ego" reinstallálása, amelyben a Duchamp-Rónai átalakuló arcképpár, a résen megtekinthető fragmentumok révén éppen az imént említett szempontok érvényesülnek. A kiállítás a kiállításban elv alkalmazása lényegesen eltérő művészeti kontextust teremt. Az ,

Alter Ego" egyébként az egész Videoantológia vezérmotívuma, erre épülnek, ill. ebből a négy éwel ezelőtti műből merítenek, valamint a videoművészet és a számítógépes kezelés egyre mélyebb ismeretéről, annak művészetben, az installációk világában alkalmazható eszköztárának elsajátításáról és invenciózus felhasználásáról tanúskodnak a „Cannibale ante portás" (1996-97), „Camera obscura" (1992-95) és az „Elasztikus realitás" (1997) című művek. Nemvéledenaz„Antivideo" (1985) és „Playback (antivideo)" (1997) kettős installáció bemutatása sem, hiszen Rónai a szlovákiai videoművészet kezdeményezője. Igaz a 80-as évek közepén készült alkotása még nem élhetett a videotechnika eszköztárával, de már akkor felvetette a kép-képiség, a festmény - fotó mozgókép problémáját. Többen ellenérvként hozzák fel, hogy az azonos címek alatt a már korábban elkészített művek további variációja rejtőzködik, ám ha tüzetesebben szemügyre vesszük Rónai munkáit mindjárt kiderül, hogy a változások lényeges művészeti problémákat érintenek, következetes és céltudatos művészeti konceptek láncszemei, amelyek nem csak korábbi installációk tapasztalatait, hanem akár performanszok, tehát más médiumok elemeit is tartalmazhatják (Slovak Virtual Reality, 1996-97). Két további alkotás a „DeoDeco" (1993) és a „Cogito ergo Kunst" (1994) „változatlan" formában szerepel, ám teljesen új kontextusban, amelyben kiemelkedik a gondolatiság, a művészet- és kultúrtörténet, a saját művészet idézésének alkotói módszerként való felhasználása. Ezt még kiegészíti a vizuális művészet elméleti-művészeti problémáinak felvetése és a vizuális környezetünkben domináns pozíciót kivívott reklám és giccs negatív következményeinek pellengérre állítása. Az új művek közé sorolható az „autoReverse" (1997), amely több aspektusból is felvillantja a Rónaira jellemző, ám csakis komolyan vehető .játékot" a művészettörténettel, hiszen a Duan Hanson-idézet könnyen megfejthető, ám ehhez társul Rónai szarkazmusa, de egyben ironikus hangneme is, mégpedig Igor Peter Meluzín, valamint Boris Ondreička egyegy újabb műve kapcsán. Nagy jelentőségű a FRAGMENT című videoinstalláció, mivel az ízelítőt kínál az idei Velencei Biennáléra szánt Rusnáková—Rónai tervezetből. Az eredetileg performansz, hang- és videoinstalláció ötvözetét alkotó projekt nem nyerte el a kulturális tárca vezetőjének tetszését, így nem Rónai Péter képviselhette idén Szlovákiát az öreg kontinens egyik legszámottevőbb képzőművészeti rendezvényén. Pedig a Zsolnán kivitelezett fragmentum bizonyítja, hogy Rónai a mű videóra épülő részében is nemzetközi szintű, versenyképes alkotást hozott létre. Rónai Péter ma már az egyik legfontosabb művészszemélyiség Szlovákiában. Az, hogy ez az országot „láttató" külföldi rendezvényeket illetően nem érvényesül, az elsősorban a mai döntéshozókat minősíti. Rónai Videoantológia című önálló kiállítása nemzetközi mércével mérhető. Mindenképpen érdemes ellátogatni a zsolnai Vág Menti Művészeti Galériába, ahol Rónai művei július végéig tekinthetők meg. REGÉNY E

rre kíváncsi vagyok.- A seggemet, kedves Éber Szem! Egyszer, ha a közelembe merészkedik, kinyalatom magával az ülepemet! A durva kijelentés után nem hallani a kattanást. A hívó fél a „kedves Éber Szem" reagálására kíváncsi. - Ha már a közelében leszek, félelmében a gatyájába fosik, és megetetem magával! - kiáltja dühödten Stir, és lecsapja a kagylót, hogy ne hallhassa a vonal végéről a gúnyos kacajt. - Ezt a szemtelent! - morgással teszi le a kagylót Peti Tibor. Sejted, hogy ki hívhatott? - Áz, akiben több az ész, mint az erő! - fújja ki magát Stir Viktor. - Igen választékosan beszélt, szinte urasan, ha csattanóként olyan ronda kifejezést is használt. - Igen biztos lehet a dolgában, biztos abban, hogy tiszta munkát végzett - gondolkodik el a „kedves Éber Szem". - De banánhéj is létezik a világon. - Néha igen, néha nem. - Megfigyelted, hogy fél mondatok és mondatok között milyen mélyeket lélegzett? - kíváncsiskodik Peti. Stir csak egyszerű bólintással válaszol. - Ez Riporterkaland PETRŐCI BÁLINT 36. rész az alak még bosszantani fog téged! - Holnap veszek egy telefonhoz kapcsolható magnót. A választékos beszéd, a hang, a mély lélegzet is nyomra vezethet bennünket... Peti Felkapja a tollát, hogy feljegyzéseket készítsen. - De most már mesélj, mert fut az idő! Ha nem tudnád, valaki vár rám! A deres halántékú Stir Viktor a bosszankodás után végre elmosolyodik. - Újra szerelmes diák lettél, Tiborkám? Ha már ilyen türelmetlen vagy, arra vall, hogy a huszonegy éves vadon nőtt szép virág mellett meg is fiatalodtál mondja Stir, és maga elé húzza az első teleírt papírlapot. - És most lapozzunk vissza a naptárban. Nyolcvanöt augusztusában történt. A Haladás nagy élelmiszerüzlet napi bevételét két aszszony viszi a postára. Mielőtt a villamosmegállóhoz érnének, ismered a helyet, ott park is van, a járda mellett búgó motorral álló autóból kiugrik egy elég magas, még fiatalnak mondható, napcserzett, napszemüveget és slides sapkát viselő férfi, aki a viszszapillantó tükörben láthatta a közeledő, látásból már ismert két nőt. A táskát tartó asszony mögé lépett. Egy szót sem! - parancsolta sziszegve. A társam a bokor mögött! Ha egy szót is szólnak, lelövi magukat! A táskát kiragadta a nő kezéből, és bevágta magát az autóba. Pillanatok alatt eltűnt a néhány méternyire levő kanyarban. Á zsákmány 715 ezer korona. Az egyik asszony megjegyezte az autó rendszámát. Fél óra múlva meg is találták a lopott kocsit, csupán egy kilométernyire a tett színhelyétől. A bokor mögött természetesen nem állt senki sem... A

következő eset nyolcvanhét szeptemberében zajlott le, szintén egy szólózó hajtotta végre - folytatja Stir Viktor. Ugyanaz a személy is lehet, mert a leírás hasonló, elég magas, elég fiatal, karcsú férfi, napszemüveges, sildes sapka. Az arcán még észlelhető a nyári napozás nyoma, de most keskenyre nyírt bajsza is volt. Az egyik belvárosi textilüzlet napi bevételét tulajdonította el. Á zsákmány 390 ezer korona. Ez is szép summa, abban az üzletben drága szőnyegeket is árulnak. A tettes, aid előzőleg őt is körülszimatolta, a posta előtti kis utca sarkán várakozott rá. A sarok mögött az újabb lopott kocsi kitárt ajtóval, búgó motorral. A szatyrot cipelő asszonyhoz csapódott, aki - vallomása szerint valami éleset, keményet nyomott az oldalához. Ha drága az életed, harapj a nyelvedbe! - figyelmeztette sziszegve. A pisztolyom hangtompítós. Ha elvakkantod magad, itt terülsz el a járdán! Gyere az autómhoz! Nem bánod meg, férfiként is kemény vagyok! Ha csak az kell neki, védekezni ráér, majd a lába közé rúg! Ezt mondta a rendőrségen. De csalódott, a „pisztolyost" nem a szoknya érdekelte. Áz autó nyitott ajtajánál ráparancsolt: Á táskát dobd be az ülésre! Habozott. A férfi megragadta a karját. A táskáddal együtt belöklek! S ekkor, mint később sejteni lehetett, más ötlete támadt. A sarkon álló társamnál is pisztoly van! Ha nem fogadsz szót, a présünkbe kerülsz! Az asszony a táskát bedobta az autóba. Öt percig itt maradsz, a társam ellenőrizni fog! - parancsolt az asszonyra. Beült az autóba, s a sarkon álló férfi közelében jobbra kanyarodott. A Duna-parti útvonalon hagyta e lopott kocsit. Még ujjnyom sem maradt utána. A rendőrségen az asszony azt állította, hogy bőrszínű kesztyű volt a kezén. A kis utcában csak akkor mozdult meg, amikor a sarkon álló férfi megelégelte az áldogálást, s fejcsóválva elindult. Be sem várja az öt percnyi várakozást? A bitang becsapta őt? Az úttesten áthaladó férfi után kiáltott: Halló, maga! Hozzáfutott. Maga mindent látott! vágta a bámészkodó ember szemébe. Csak azt láttam, hogy a kedvesével az autóhoz ment, de maga nem akart beülni... Le akart lőni!!... Mivel, asszonyom? Nem volt semmi a kezében... A táska tele volt pénzzel, csaknem négyszázezer korona! Miért dobta be az autóba? Azzal fenyegetett, hogy maga a társa, a zsebében pisztoly van, és két prés közé fognak engem! (Folytatjuk) (Fotó: Archív) Rónai Péter: Deo-Deco, 1993 (PGU tulajdona)