Új Szó, 1997. július (50. évfolyam, 150-175. szám)

1997-07-18 / 164. szám, péntek

ÚJ SZÓ 1997. JÚLIUS 16. KULTÚRA Muravidéki és csallóközi gyerekek vándortábora Honismereti Kelepelő Egy pillanat, egy emlék a közösen eltöltött nyolc napról. (A szerző felvétele) MOZI POZSONY HVIEZDA: Con air (am.) 15.30, 18, 20.30 HVIEZDA - KERTMOZI: Mikrokozmosz (fr.) 21.15 OBZOR: A szerelem rabjai (am.) 15.30,18, 20.30 MLADOSŤ: Vér és bor (am.) 15,17.30, 20 TATRA: Jaguár (fr.) 15.30, 18, 20.30 YMCA: Fargo (am.) 15.30, 18, 20.30 CHARLIE CENTRUM: Orbis pictus (szlov.) 18, 20.30 A hattyúk tava (am.) 16.30 Basquiat (am.) 18 Csak az őrültek sietnek (am.) 17, 20.30 Júlia és a szellemek (ol.) 20 Kerti ünnepség (szlov.) 20.15 ISTROPOLIS: Con air (am.) 18, 20.30 Államérdek (am.) 18, 20.30 Hair (am.) 18, 20.30 KASSA DRUŽBA: Con air (am.) 17.45, 20 TATRA: A szerelem rabjai (am.) 17.45, 20 CAPITOL: Con air (am.) 18, 20.15 ÚSMEV: Üvöltés (am.) 18, 20 IMPULZ: Villám (am.) 19.15 DEL-SZLOVAKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Turbulencia (am.) 20 AMFITEÁTRUM: Turbulencia (am.) 21.30 KOMÁROM - PANORÁMA: Kettős csapás (am.) 21.30 PAT - PANORÁMA: A hattyúk tava (am.) 21.30 ZSELÍZ - SPUTNIK: Sekély sírhant (ang.) 20 RIMASZOMBAT - ORBIS: Tűzmadár (cseh-ném.) LÉVA - JUNIOR: A salemi boszorkányok (am.) 18 AMFITEÁTRUM: A salemi boszorkányok (am.) 21.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Államérdek (am.) 19 Kétnapos kínálatunkból válogathatnak Hétvége a rádióban Akár jelképesnek is tekinthető a Kelepelő Tábor neve, amelyet idén harmadik alkalommal rendeztek meg a muravidéki és a csallóközi magyar gyerekek számára. DUSZA ISTVÁN Jelképesnek, hiszen a költöző gólyákhoz hasonlóan, a Muravidéki Magyar Nemzetiségi Intézet és a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya szervezésében évente felváltva táboroznak a gyerekek Szlovákiában és Szlovéniában. Elsősorban az egymás szülőföldjének, regionális történelmének, néprajzának és földrajzának a megismerése töltötte ki az eddigi együttlétek programját. - Tizenegy-tizenegy gyerek érkezett Nagymegyerre mindkét helyről. A muravidéki kollégák maguk válogatták ki a gyerekeket azok közül, akiknek szülei vagy ők maguk bekapcsolódtak az ottani kulturális tevékenységbe - tájékoztatott Huszár László, .a Csemadok Dunaszerdahelyi TV titkára. - Hasonlóképpen a jól működő Csemadok-szervezeteink és magyar iskoláink diákjai alkotják a mi csapatunkat. Nyolc napon át a pihenés, a szórakozás mellett elsősorban a Csallóközzel ismerkedtek meg. Ugyanakkor volt egy muravidéki nap is, amelyen ottani előadók tartották a foglalkozásokat. Másodszor rendeztünk családi napot, amelyen a gyerekek szülei is résztvettek. Hozzánk idén egy szlovéniai magyar család érkezett. Ezen a napon a családok megismerik egymás sorsát, hétköznapi életét, gondjaikat, örömeiket. Ezzel is igyekszünk közelebb hozni őket egymáshoz, hogy ne csak a formális kapcsolatok létezzenek. Ambrus Rita Nagymegyerről érkezett a Kelepelőbe: - Minden pontosan a program szerint zajlik. Nagyon érdekesek a kirándulásokkal összekapcsolt előadások, hiszen közvetlenül a terepen ismerhetjük meg mindazt, amit tudni érdemes a Csallóközről. Érdekes volt az az ankét, amelyen elmondtuk hol szeretnénk lakni. A többség a szülőföldjét jelölte meg, de volt, aki kalandvágyból Hawait emlegette. Orbán Dusán a muravidéki Hodosról érkezett: - Másodszor vagyok ebben a táborban, sok barátom van már, s nekem elsősorban a közös beszélgetések tetszettek. Bodó Marika bősi diáklány harmadszor vett részt a Kelepelón: - Mindig más előadások vannak. Leginkább a magyarságunk kérdéseiről tartott előadás foglalkoztat. Miért érezzük ma„A szórakozás mellett a Csallóközzel ismerkedtek meg." gyarnak magunkat? Milyen dolgok alapján dönti el az ember, hogy ő magyar? Miért kell vigyáznunk anyanyelvünkre? Milyen fiatalként magyarnak lenni? Földes Linda Dunaszerdahelyről így látta a Kelepelő Tábort: - Jobb tábor mint a többi, mert beleszólhatunk a műsor alakításába. A kötött programokon kívül magunk döntjük el, hogy milyen témával, illetve milyen játékkal töltjük el az időt. Aki ötödiktől minden évben eljön ide, az négy év alatt kétszer járhat a Muravidéken és kétszer a Csallóközben. Ág Tibor a népzenével, Marcell Béla a népi hiedelemvilággal, Tánczos Tibor pedig Nagymegyer helytörténetével ismertette meg a gyerekeket. A tábor lakóival folytatott beszélgetésekből kiderült, hogy a többségük legtöbbször az iskolában sem találkozik ezekkel a témákkal, viszont érdekli és foglalkoztatja őket. De miként látja ezt a pedagógus, a muravidéki gyerekek kísérője, Kovács Attila? - Mivel nálunk a nemzetiségileg vegyesen lakott területeken 1960-ban bevezették a kétnyelvű általános iskolákat, gyakorlatilag magyar iskola már nincs. Ezekben a szlovén és a magyar gyerekek együtt tanulnak. Az alsó tagozaton ez még elkülönül, hiszen ki-ki a maga anyanyelvén tanulja a betűvetést. Ötödiktől az egyes tantárgyak óráin fele-fele időt szlovénul illetve magyarul tanulnak. Emlékszem, hogy én még többnyire magyarul tanultam, mivel tizennyolc osztálytársamból tizenhat magyar volt. Ennek a módszernek a következtében a magyar gyerekek nem járnak tömegesen szlovén iskolákba. Ugyanakkor kérdéses, hogy a magyar iskolába járó csallóközi gyerekekkel összevetve a muravidékiek elég jól tudnak-e magyarul. De az sem biztos, hogy a szlovén nyelvet is megfelelően beszélik. Legtöbbször keverik a kettőt, és igazából egyik nyelvet sem birtokolják eléggé. Jómagam csupán a gimnáziumban tanultam meg jól a szlovén nyelvet, ugyanakkor a pécsi egyetemre kerülve a magyarral is gondjaim voltak. Kíváncsiságból rápillantottam a mi gyerekeink táborból hazaküldött képeslapjaira, s egy kivételével mind szlovénul volt írva. Tudom azt is, hogy otthonaikban is többnyire már könnyebben átváltanak a szlovénre. Előnyös, hogy a szlovén gyerekek ezekben az iskolákban alapfokon megtanulják a magyart, de az is biztos, hogy az ilyen, Szlovákiában alternatívnek mondott intézményekben a magyar gyerekek sem az egyik, sem a másik nyelvet nem birtokolják megfelelő szinten. Ebben a táborban is mérhető volt a különbség a két helyről érkezett gyerekek magyar szókincse között. Számunkra ezért is fontosak ezek a vándortáborok, hiszen a magyar kultúrának egy igencsak erős, belső önfenntartásból sarjadó szeletével érintkezünk. Van mit tanulnunk egymástól. A Szlovák Rádió magyar nyelvű adása szombaton 9.00 órakor a Hétről hétre című magazinműsorral kezd, melynek szerkesztője Szabó Mária. Az első órájban Szlovákia integrációs kudarcairól lesz szó. A helyzetet elemzi az Európai Unió pozsonyi nagykövete és Duray Miklós. A második óra központi témája az arany, amely egyeseknek ékszert, másoknak vagyont, megint másoknak munkaeszközt jelent. A déli hírek után Pop-mix, majd 13.00 órától megismételjük Karinthy Frigyes Bűvös szék című komédiáját. 14.00 órakor hírek, majd Helyesen szlovákul. 14.10-től részleteket közvetítünk a Funny Girl című musicalből. 14.30-tól elhangzott riportjainkban tallózunk. 15.00 órakor Zenei körséta, benne beszélgetés hangzik el a Radio Bratislava Kiadó vezetőjével, Marta Földesovával. 15.30-tól a héten a Vidék magazinját sugározzuk. 16.00 órától hírek, majd Köszöntő. Vasárnap a kilenc órai hírek és műsorismertetés után a Világosság jelentkezik. Szlávik Antal magyarbéli plébános a belső csend, a lelki töltekezés fontosságáról elmélkedik, ezt követően beszélgetés hangzik el Nemeshegyi Péter jezsuita szerzetessel Japánban végzett missziós munkájáról, és hangképekben számolunk be a zselízi Julianus Cserkészcsapat makói kirándulásáról. Az egyházi félóra után reneszánsz zenét közvetítünk, majd mesét mondunk a gyerekeknek. 10.25-kor kezdődik a Kamaszrádió. Röviden a tartalomból: Látogatóban a Magyarok Világszövetsége által szerzett anyanyelvi és magyarságismereti táborban Balatonakaiin. Nyelvművelő rovatunkban (10.55) Mayer Judit olvassa fel írását. 11.00-kor Pedagógusnapló. Beszámolunk a pedagógusszövetség nagymegyeri és rimaszombati nyári egyeteméről, Sidó Zoltán elnököt pedig a bizonyítványosztással kapcsolatban összehívott rendkívüli elnökségi ülésről kérdezzük. Fél tizenkettőtől délig nótacsokor, majd hírek. A 12.10kor kezdődő Randevú házigazdája Csenger Ferenc. A tartalomból: Kossuth Gábor ősztől Buda pesten tanulja a színészmesterséget, beszélgetünk egy WC-s bácsival, és vendégünk a Space együttes. 14.00 órakor hírek, majd kapcsoljuk Londont, a BBC Rádió magyar nyelvű adását. 15.00 órakor Irodalmi mozaik. 16.00 órakor hírek, majd Köszöntő (ML) REGÉNY • a gondolat ® ^

^ nem nyugtatm I ja, nem érez I ^ szilárd talajt a lába alatt. Mintha részeg lenne, inogva lépeget. A kopott, piros Skodát látja maga előtt. Még most sem tud attól a gondolatától szabadulni, hogy a nagy bajszú pasas hallgatási díjként a betétre tett összegből részesedést kíván, s ebbe a játékba belement a pénzéhes Zsuzsa is, és a szomszédok között elterjesztették a hírt, hogy figyelmeztessék, mindenről tudnak! De miért töröm ezen a fejem, amikor még nem jelentkeztek?! - szidja magát. Még néhány nap, s nem fogtok többé látni! A gondolat csillapítja, s nyugtatóként hat rá az a tudat, hogy a betétkönyvét biztonságba helyezte. Szülőfalujából visszatérőben, az erdőn át vezető úton leparkolt, s az autójában olyan dughelyet ügyeskedett ki, hogy senki sem találhatja meg. Ott a maradék pénze is, a száz ezres bankó, amelyet az anyjának szánt... Ha a jövő héten elkaphatom azt a nőt, félmillióval nagyobb lesz a vagyonom! És végigkocsikázhatom egész Európát. Ria jól beszél németül, ha velem jönne, valahol egy kis presszót is nyithatnánk! Ma csak május negyedike van, szombat... Számlálja a napokat. Szerdán lesz nyolcadika!... Az a nő, akitel kell kapnia, már csaknem egy hónapja izgatja. Azon az emlékezetes áprilisi napon abban a presszóban ült, ahol Ria a bárpult mögül szolgálja ki a vendégeket. Itt nem beszélhet a sötét hajú nővel. Huszonnyolc éves, egy évvel fiatalabb nála. Van egy kislánya is, akit nem tart magánál, a falun élő nagymami Riporterkaland PETRÓCI BÁLINT 29. rész neveli. Azon a napon is úgy tért be a presszóba, mint egy idegen, mert a „munkaszabályzat" azt írja elő, hogy nem ismerik egymást. Akkor már hetek óta, amióta bemutatkozhattak egymásnak, két-három naponként is a presszó vendége volt, hogy néhány percig, míg megissza a kávéját, láthassa Riát. Azon a napon is ez játszódott le. A pincéreskedó fiatal lánytól kávét kért. Ria röpke mosollyal tekintett az asztala felé, mintha csak azt mondta volna: Megint csak látni akarsz engem? Sober tekintetéből nemegyszer kiol vashatta, hogy kívánja ót, de erre nem tehet célzást, mert a „séf' akkor feküdhet rá, amikor kedve szottyan rá. Már négyszer találkoztak Ria kis lakásában, amely ugyanabban az épületben van, mint a presszó, az ötödik emeleten. S mind a négy alkalommal arra a véleményre jutott, hogy Ria a közös „főnökük" nője. Erre gondolt Sober, amikor Ria a bárpult mögül mosolyt röppentett feléje. Engem is felfogadhatnál kielégítőnek! - mosolyodott el Sober is, s nagy vágy ébredt benne, hogy Ria mosolyra húzódó telt ajkára tapaszthassa a száját. A kávé az asztalra került, és cigarettára gyújtva iszogatta. Egyszerre kizökkent ábrándozásából. Az előtte, szintén az ablak közelében levő asztalnál az egyik férfi kifelé mutatva szólt sietve a társához: - Az a nő abban a kék táskában több mint félmilliót cipel magával! Sober gyorsan fizetett, s a bárpult felé búcsút intve kisietett a presszóból. Követte az utca vége felé közeledő nőt, aki téglalap alakú kék táskát lóbált a kezében. Csak az alkalmazottak fizetését vihette magával! A pénztárosnőt senki sem kísérte. A sarok mögött jobbra fordult, s betért a termelőszövetkezet épületébe. Autóra nincs szüksége, ha vállalata oly közel van a pénzt kiadó bankhoz. Aki csak láthatta, a bevásárlásából haza térő asszonyt láthatta benne. Április nyolcadika volt. Legközelebb május nyolcadikán tűnik fel újra a kék táska ebben az utcában! Ha néhány napja, április ötödikén a hármasban végrehajtott akciójuk sikeres volt, május nyolcadikán sikeresen szólózhat! És nem kell osztozkodnia! Azóta, hogy ez a szándék érlelődött benne, nem lépte át a presszó küszöbét... J

anuárban volt egy éve Sober épp akkor szabadult ki a börtönből -, hogy presszóvá alakították át az egyik üzlethelyiséget. A tulajdonos, aki Riát állította a bárpult mögé, keresztnevét rápingáltatta a cégtáblára: Mária eszpresszó. Sober csak ebben az évben tért be ide jónéhányszor egy csésze kávéra, s ilyenkor azt is kíváncsian leste, hogy a bárpult közelében levő hátsó ajtón mikor lép be az az ismeretlen férfi, aki a vállalkozónak felcsapó tulajdonos lehetne. Néhányszor csak a szakmában jártas ügyvezetőt látta, akivel akkor ismerkedett meg, amikor Ria először vezette fel az ötödik emeleti lakásába, ahol a tervbe vett akcióval összefüggő első tanácskozást tartották. Es április ötödikén, amikor az ötödik emeleti lakásban testvériesen szétosztották maguk között a zsákmányt, a Séf szerepét betöltő férfi a presszóba telefonált Riának: Feljöhetsz! Feljött és jó házigazdaként finom konyakot töltött mind a három férfi poharába. Fél-félmillió birtokában felmagasztosult érzéssel hörpintették ki italukat. Előzőleg úgy beszélték meg, hogy félórás időközökben távoznak. Elsőként az „akcióvezető" búcsúzott el, aztán Sober jól ismert társa, aki „beajánlotta" a Séfnek, veregette meg a vállát: Na, már láthatod, hogy érdemes volt nekem szót fogadnod! - mondotta búcsúzóul. Sobernak még egy fél óráig a lakásban kellett maradnia. Ekkor beszélgethetett négyszemközt Riával. Rámosolygott a kopottas öltözetű, sóher kinézésű Soberre, aki egyszerre gazdagnak érezhette magát. Ezt a tudatot a tekintete is villogtatta, amikor mind sűrűbben pislantott a telt keblű, még fiatalnak mondható nőre, tudván azt, most már minden az övé lehet! Kesernyésen gondolt arra, hogy csak Ria kivételével, mert neki nem fogadna szót. Ha ő telefonálna neki: Gyere fel hozzám!, egyszerűen kinevetné. A Séfnek nagyobb hatalma van felette, mint a presszó tulajdonosának? - Hogy érzed magad, Fehér? kíváncsiskodott Ria Sober kis aktatáskájára pillantva, amelyet ezres és ötszázas bankókkal gyömöszölt tele. - Miért nem szólítasz Karcsinak? - Mi csak Fehérként emlegetünk... -A sápadt arcom miatt? - Ki tudja. Lehet. De nem válaszoltál. Hogy érzed most magad? - Bár holnap is úgy érezném magam, mint ma. - Csak fogadj szót neki! Helyetted is gondolkodik! - És te hogy érzed magad, Ria? - Az „albérlőm" nem zsugori... Csak ennyit árult el magáról. Ha nem zsugori, akkor nem is kívánkozik más férfi után! - gondolta Sober. (Folytatjuk)