Új Szó, 1997. július (50. évfolyam, 150-175. szám)

1997-07-02 / 151. szám, szerda

ÜJ SZÓ 1997. JÚLIUS 1810. POLITIKA 5 A felvásárlók előszeretettel beharangozzák a nagy termést, ami egyértelműen az árak leszorítására irányul Üröm az örömben A régi aratások hangulatát már nehéz lenne viszszaidézni, de a gazdálkodókat még ma is valamiféle jóleső érzés keríti hatalmába a betakarítás kezdete előtt. V. KRASZNICA MELITTA Sajnos, egyre inkább a gondok kerülnek előtérbe és nem örömet, hanem gondot jelent a jó termés. Erről beszélgettünk Varga Istvánnal, a Vásárúti Mezőgazdasági Szövetkezet elnökével, aki a Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének Dunaszerdahelyi járási elnöke is egyben. Elnök úr, milyenek az idei aratás előtti kilátások, milyen termésre számítanak? Minden aratás előtt bizakodóak a mezőgazdászok. Az az igazság, hogy a jelenlegi helyzet, összehasonlítva az elmúlt éwel, bizonyos optimizmusra is ad okot. A búza és az árpa agronómiai szempontból jobb állapotban van, mint tavaly volt, amikor is a búzákat hópenész sújtotta - elsősorban a sík vidékeken. Ez jó pár mázsával csökkentette a terméshozamot. Termésbecslésbe a biztató kilátások ellenére sem szívesen bocsátkoznék, mert csak az a biztos, ami a magtárban van. A felsőbb szintű vezetők és a felvásárlók általában előszeretettel beharangozzák a nagy termést, ami egyértelműen az árak leszoEzzel meghatározza az árakat is. Úgy tűnik, az idén sem lesz másként, hiszen már tavaly meghirdette az 1997-re vonatkozó, tonnánkénti 3500 koronás árat, és egyelőre ehhez tartja magát. Mielőtt az idén várható helyzetet elemeznénk, vissza kell kanyarodni az elmúlt évhez. Tavaly a Dunaszerdahelyi járás termelői 45 210 tonna élelmiszer-ipari gabona leadására kötöttek szerződést az ÁPA-val. A terméshozamok azonban olyan alacsonyak voltak, hogy sok gazdálkodónak bizony gondot okozott a szerződésben foglalt mennyiség teljesítése. Az APA viszont kötötte az ebet a karóhoz: követelte az élelmiszer-ipari búzát. Miután az üzemek jelezték, hogy sem a mennyiségi, sem a minőségi kritériumokat nem tudják teljesíteni, mindöszsze annyi engedményt kaptak, hogy takarmánygabonával és kukoricával pótolhatták a hiányzó mennyiséget. Környékünkön azonban olyan sűrű az állatállomány, hogy ezt a feltételt is nehezen tudták teljesíteni a gazdálkodók. Sok esetben az állattenyésztés sínylette meg azt, hogy minden áron teljesíteni kellett a szerződésben foglalt mennyiséget. Az üzemeknek ugyanis nem maradt elég erőtakarmányuk. Az ÁPA-tól elvártuk volna, hogy rugalmasabban reagáljon az adott helyzetre. Nem beszélve arról, hogy a hiány ellenére is csupán 200 koronával emelte a felvásárlási árakat. Idén már óvatosabbak lettek a Ha nem találunk itthon vásárlót búzánkra, kérni fogjuk a kivitel felszabadítását, és majd ott értékesítjük gabonánkat, ahol y y tudjuk. NN rítását célozza. Sajnos, az idén is ennek lehetünk tanúi. A termelők már néhány éve hiába figyelmeztetnek, hogy az Állami Piacszabályozási Alap (ÁPA) a többi felvásárlót megelőzve, túl korán lép a piacra. régió gazdálkodói járási szinten összesen 18 440 tonna élelmiszer-ipari gabonára kötöttek szerződést az Alappal. Az ÁPA tehát eljátszotta a termelők bizalmát, vannak azonban olyanok, akiknek szinte létkérdés az Alap által nyújtott tonnánkénti kétezer korona előleg, és ezt az ÁPA ki is használja. A Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetsége Országos Tanácsának múlt heti tátralomnici ülésén az élelmiszer-ipari búlálunk itthon vásárlót a búzánkra - tehát ha sem a malmok, sem a Mezőgazdasági Terményfelvásárló Vállalat, sem pedig az ÁPA nem tud, illetve nem lesz hajlandó megfelelő árat adni terményünkért -, kérni fogjuk a kivitel A termelők nyakába szakadnak a raktározással kapcsolatos gondok, ami további költsége- . * ket jelent. >N za esetében 4300 koronában állapították meg azt az árat, amely kiindulópontként szolgálhat a minisztériummal és az ÁPA-val való tárgyalás során. Úgy érzi, megalapozott ez a követelés? A belépő költségeket és a reális helyzetet figyelembe véve határoztuk meg ezt az árat. Viszont már az előzetes tárgyalások és Peter Baco földművelési miniszter kijelentései alapján látni lehet, hogy nagyon nehéz lesz ezt elérni. Ánnál is inkább, mivel egyes - meg nem erősített - források szerint az ÁPA-nak nincs pénze a szerződésben kikötött mennyiség és ár kifizetésére sem. Ez újabb kételyeket támaszt a termelőkben. Mi a helyzet a többi felvásárlóval? Tavaly megkezdte működését a gabonabörze is, ez mennyire befolyásolja a piaci viszonyokat? Sajnos, a többi felvásárlónak sincsenek megfelelő pénzkészletei arra, hogy rögtön ki tudják fizetni a leadott gabonát, illetve csak kis mennyiséget tudnak egyszerre megvásárolni. A bankok nem nyújtottak számukra elegendő hitelt. Ez azt jelenti, hogy a termelők nyakába szakadnak a raktározási gondok, ami további költségeket jelent. Készpénzhez pedig aratás után sem jutunk. Nem működik érdemben a börze sem, tehát arra sem számíthatunk. És nem szabad megfeledkezni arról, hogy az itteni árak még mindig jóval a világpiaci árak alatt vannak. Ha nem tafelszabadítását, és majd ott értékesítjük gabonánkat, ahol tudjuk. De az eladás előtt még be is kell takarítani a termést. A gépesítés szempontjából hogyan készültek fel az aratásra? Tény, hogy az aratás gépesítését tekintve a mezőgazdasági üzemek nem önellátóak, a kombájnok karbantartása és üzemeltetése egyre költségesebb. Mindez érthető is, figyelembe véve, hogy átlagéletkoruk 8-10 év. Ugyanakkor sok szolgáltatóvállalat működik nálunk és Csehországban is, amelyek korszerű aratógépekkel rendelkeznek. Ezek teljesítménye, a cséplés minősége nagyon jó. A szövetkezetek nagy része tehát szolgáltatásként, illetve részben szolgáltatásként végezteti el az aratást. Ezzel nincs gond, a kínálat bőséges. Még egyszer hangsúlyoznám: ami igazán problémát okoz, az nem az üzemeken belül, a munkálatok megszervezésében keresendő. Ennél sokkal nagyobb gondot okoz, hogy kinek és mennyiért tudjuk majd eladni a gabonát. Rajtunk, termelőkön kívül ugyanis mindenki piaci módon viselkedhet. A belépők költségét a vegyipari, gépipari, üzemanyag-ipari vállalatok határozzák meg, csupán a mi termékeink árát kívánja szabályozni az állam. Ennek előbb-utóbb az lesz a vége, hogy elállunk azon növényfélék termesztésétől, amelyek nem kifizetődőek számunkra. A piac törvényei erre fognak kényszeríteni bennünket. Újra elutasították a kötvények kifizetését A bérszabályozásról Katonai gyakorlóterek kisajátított területeken Az államnak fizetnek a szarvasért ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A parlament első olvasatban megvitatta a DBP-nek a közvetlen elnökválasztásról szóló alkotmánytörvény-tervezetét, és az ellenzék tiltakozása ellenére 30"nappal meghosszabbította második olvasatban való elbírálását. A házszabály 74. paragrafusa alapján ugyanis üyen javaslattal csak a házelnök élhet. Ivan Gašparovič azonban nem tartózkodott a tanácsteremben, s helyette Brňák képviselő (DSZM) indítványozta a második olvasat október 26-ig való meghosszabbítását. A nyolcpárti alkotmánytörvény-tervezet múlt heti vitájához hasonlóan Brňák most is szakvélemények kidolgozását tartotta szükségesnek. A DBP javaslata alapján az elnökválasztás első fordulója akkor lenne érvényes, ha a választásra jogosultak 50 százaléka az urnákhoz járulna, s a jelöltek egyike megkapná a szavazatok háromötödét. A második fordulóban csak a két legtöbb voksot kapott jelölt indulna. A parlament elutasította Robert Fico (DBP) javaslatát, amely lehetővé tette volna a vagyonalapi kötvény értékének kifizetését a 60 évesnél idősebbek számára. Tomáš Cingel (DSZM) szerint ez a lépés négymilliárd koronát vonna ki az államkasszából, ami inflációhoz vezetne. A kormánypártiak javaslatára a parlament tegnap módosította a 30. ülés programját, és hozzáfogott a bérekről, a készenléti díjról és az átlagkeresetről szóló törvény módosítására vonatkozó kormányindítvány megvitatásához. Keltošová szociális miniszter fontosnak tartotta hangsúlyozni: a kormány nem leállítani, csak irányítani szeretné a bérnövekedést. Erre a lépésre szerinte az adott okot, hogy az iparágazatok többségében aránytalanul növekedtek a bérek, miközben a munkatermelékenység csökkent. Az indítvány egyebek között 25 százalékos keresetmegvonást helyez kilátásba azon cégek vezetői számára, amelyek veszteségesek, vagy nem tesznek eleget adó-, illetve társadalombiztosítási kötelezettségeiknek. (H. G.) ÚJ SZÓTUDÓSÍTÁS Pozsony. Az ellenzék részéről számos kifogás hangzott el tegnap a katonai körzetekről szóló jogszabálytervezettel szemben, amely a szóban forgó körzetekben az ingatlanok és vizek tulajdonjogát az államra javasolja átruházni. A törvénytervezet tíz északszlovákiai községhez tartozó terület kisajátítását tűzte ki célul. Ezzel az említett községek nem értettek egyet. Boros Zoltán (Együttélés), Fantišek Javorský (KDM) és Peter Lauko (KDM) kérték, hogy a községeket legalább azokon a helyeken ne semmizzék ki a szóban forgó területen való gazdálkodásból, ahol nem folyik éleslövészet. Ellenkező esetben jelentős anyagi bevételektől esnének el, melyekre a fakitermelés, a turisztika, a vadászat és az erdei termények gyűjtése által tesznek szert. Az érintettek nem fogadták el azt az ajánlatot sem, hogy 2012 decemberéig 1,4 millió korona kártérítést kapnának. Úgy vélik ugyanis, hogy az említett területen folytatott gazdálkodásból származó hasznuk ezt jócskán meghaladná. Jól példázza ezt az is, hogy a Késmárk környéki vadászatokon minden kilőtt szarvasért 240 ezer koronát fizetnek a nyugati vadászok. Boros Zoltán és Peter Lauko felvetette: a kormány azért kívánja kisajátítani a vitás területeket, hogy emberei később privatizálhassák azokat. Jóváhagyták Pavol Kanis (DBP) javaslatát, mely szerint az állam tulajdonába került területek elidegeníthetetlenek, és tartósan állami tulajdonban maradnak. A tegnap elfogadott jogszabály értelmében a katonai körzetekhez tartozó erdőket és mezőgazdasági területet a védelmi tárca által létesített költségvetési szervezetek vagy állami vállalatok igazgathatják. A katonai körzet területére az eddigiektől eltérően csak írásos engedéllyel lehet belépni, (horváth) A szerző felvételei Összesítés a bizonyítványokról Az SZMPSZ irodája tegnap megküldte szerkesztőségünknek azt az összesítést, amely járások szerint taglalja, hány magyar alapiskola van, ezekből hányban adtak ki kétnyelvű, hányban államnyelvű bizonyítványt, esetleg semmilyet, s végül feltünteti, hogy a járások szerint az iskolák hány százalékában adtak kétnyelvű bizonyítványt. Járás Magyar alapisk. Ebből Kétnyelvű száma kétnyelvű államnyelvű semmilyen (százalék) Komárom 34 31 3 91 Érsekújvár 21 19 2 90 Dunaszerdahely 51 44 7 86 Pozsony 2 2 100 Szene 6 3 3 50 Galánta 27 4 22 1 14 Léva 20 3 17 15 Nagykürtös 8 2 6 25 Losonc 15 15 Rimaszombat 43 1 42 2 Rozsnyó 13 13 Kassa 1 1 Kassai járás 15 15 Nyitra 8 8 Tőketerebes 28 28 292 109 182 1 RÖVIDEN Leváltották Jozef Holdošt Pozsony. A kormány tegnapi ülésén leváltotta Jozef Holdoš ezredest, az országos rendőrparancsnokság elnökét. Helyébe Peter Nemec ezredest nevezte ki, aki eddig a Besztercebányai Kerületi Rendőrparancsnokság igazgatója volt. A leváltást Ľudmila Buláková kormányszóvivő Holdoš eddigi nem kielégítő munkájával indokolta, (krasznica) Államkincstári rendszer Pozsony. A szlovák kabinet tegnap jóváhagyta az államkincstári rendszer tervezetének végrehajtási határozatát, amely áttekinthetőbbé teszi majd az állami költségvetésből merített pénzek áramlását. Ennek alapján egy főkönyvi számlán vezetik majd a kiadásokat és a bevételeket, ami lehetővé teszi az ellenőrzés szigorítását, (-nica) Volf elmegy Mečiarhoz Pozsony. Jaroslav Volf, a Szlovák Szociáldemokrata Párt elnöke úgy döntött, elfogadja Vladimír Mečiar kormányfő tárgyalási meghívását. Válaszlevelében egyben témákat is javasolt: az ellenzék arányos részvételét a parlamenti és egyéb központi szervekben, a közvetlen elnökválasztásról szóló törvényt és a tervezett gazdasági megszorító intézkedések átértékelését. (TA SR) Bevonják a Ďurica-kônyvet Pozsony. Az oktatási minisztérium úgy döntött, hogy július elseji hatállyal kivonja az oktatásügyből Milan S. Ďurica Szlovákia és a szlovákok történelme című könyvét. Az Ondrej Nemčok államtitkár aláírásával ellátott kétsoros közleményt a tegnapi kormányülést követő sajtóértekezleten osztották ki az újságíróknak. -ÚMiért füstölt a Slovnaft? Pozsony. Tegnap reggel 8.51-kor 12 percre kihagyott a Slovnaft áramellátása. Emiatt az összes technológiai berendezés leállt. A lakosság által észlelt koromfekete füstöt például az okozta, hogy bizonyos berendezésekben a nyomást a gázok elégetésével csökkentették. Az áramszolgáltatás helyreállítása után a személyzet megkezdte a berendezések újraindítását. Ez néhány napig is eltarthat, és újabb erős füstkibocsátással járhat. A Slovnaftnak ezzel több millió koronás kára keletkezett, pontos kimutatás tegnap még nem volt. (TA SR) A szakszervezetek a bérszabályozásról Pozsony. A szakszervezeti szövetségek elnökeinek tanácsa a kormány által tervezett bérregulációt a Munka Törvénykönyve súlyos megsértésének tartja. Egyben arra is figyelmeztetett, hogy a kormány a javaslatát a szakszervezetekkel való egyeztetés nélkül tetjesztette be. (TA SR) Tovább bővülhet a nagykoalíció Pozsony. Vojtech Demeš, az Iparosok, Vállalkozók és Földművesek Uniójának alelnöke szerint a szivárványkoalíció mind az öt pártjának vezetője támogatja az ő belépésüket ebbe a formációba. Egyelőre csak az Unió támogatottságának kérdése okoz problémát (TA SR) Új arcok kellenek Pozsony. Juraj Kardelis, a Polgári Egyezség Pártja nevű új politikai tömörülés elnöke szerint a politikában új, fiatal arcokra van szükség. Peter Dudinský alelnök szerint a jelenlegi kormánykoalícióban és az ellenzékben egyaránt megfáradt politikusok vannak. (TA SR)