Új Szó, 1997. július (50. évfolyam, 150-175. szám)
1997-07-16 / 162. szám, szerda
ÚJ SZÓ 1997. JÚLIUS 12. G AZDASÁG ÉS FOGY ASZTÓK - HIRDETÉS 15 16 Bauer Győző professzor szerint a washingtoni politikusok részletesen ismerik a szlovákiai helyzetet Amerikában már nem hisznek a szlovákiai ígérgetéseknek Nemrég tért haza Amerikából Bauer Győző professzor, a Csemadok Országos Választmánya Elnökségének tagja;-nemzetközi szimpóziumon vett részt a Michigan Egyetemen, majd amerikai közéleti személyiségekkel is találkozott. Az alábbiakban erről az útjáról kérdeztük. SZILVÁSSY JÓZSEF Egy szűkszavú közleményen kívül hazai magyar közvéleményünk semmit sem tud amerikai útjáról. Merre járt, és milyen céllal? Ypsilantiban a Michigan Egyetem nemzetközi szimpóziumán adtam elő, azután több amerikai nagyvárosban, egyebek között Clevelandben, Detroitban és New Yorkban ottani magyarokkal találkoztam, ezt követően pedig az amerikai emberjogi alapítvány szervezésében vezető amerikai politikai tisztségviselők fogadtak. Mi volt a témája a nemzetközi tanácskozásnak? Eléggé érdekes módon a kárpátmedencei magyar kisebbség és a kínai tibeti nemzeti közösség helyzete. Ilyen tanácskozásokon elsősorban a közvéleményformálók, főleg újságírók, politológusok és más szakemberek vesznek részt. Nincsenek tolmágyar oktatás és kultúra került súlyos, közvetlen veszélybe. Rajtam kívül erdélyi és vajdasági előadó szerepelt, a tibetiek helyzetét pedig az emigráns kormány szóvivője elemezte. Nem tűnt túl bizarrnak, netán erőszakoknak ez a tématársítás? Találtak-e párhuzamokat? Amerikából nézve a kárpát-medencei magyarok és a tibetiek egyaránt viszonylag messze vannak, a számtalan különbözőség ellenére küzdelmeink egyik alapvető célja emberi szabadságjogaink, identitásunk, kultúránk védelme. Ezek a párhuzamok kidomborodtak a tanácskozáson is. Nyilvánvalóvá vált az is, hogy sem a kisebbségi magyarok, sem pedig a tibetiek nem valamiféle szeparatisták, hanem olyan nemzeti közösségek, amelyek demokratikus jogaikért küzdenek, demokratikus eszközökkel. Az amerikai út legizgalmasabb részét nyilván a washingtoni vezető tisztségviselőkkel folytatott eszmecseréi jelentették. Kikkel találkozott, és milyen benyomásokat szerzett ezeken a megbeszéléseken? Nem akarok névsorolvasást tartani, ezért hadd említsem meg a nálunk is jól ismert Daniel Fried nevét; ő a kelet-közép-európai problémakör egyik legismertebb szaktekintélye. Eszmecseamerikai nagykövetség érdeme, hogy részletesen ismerik, és tisztán látják a szlovákiai helyzetet. Tudták például, hogy mit tartalmazott a Nemčok-levél, tudtak a kétnyelvű bizonyítvárégóta várt lépései nélkül, sajnos, Szlovákiának a második, harmadik körben sem lesz esélye a NATO- vagy EU-csatlakozásra. Ez a szomorú valóság talán felébreszti azokat, akik olss Mindkettőt csak mi, ennek az országnak a polgárai, a régió lakosai tudjuk megteremteni. Ők csak segíthetnek ebben, és . . segíteni is fognak. >\ Somogyi Tibor felvételei \\ ... tény, hogy az amerikaiak megítélése szerint Szlovákiában leginkább a magyar oktatás és kultúra került súlyos, közvetlen . . veszélybe. \\ csok, minden angolul folyik. Meghívásomban nyilván angolnyelv-tudásom is szerepet játszott, de főleg az a tény, hogy az amerikaiak megítélése szerint Szlovákiában leginkább a marét folytattam az amerikai törvényhozás Helsinki Bizottságának kelet-európai előadójával és más személyiségekkel is. Benyomásaim egyértelműen pozitívak. Különösen a pozsonyi nyok körüli hecckampányról, minden lényeges itteni történésről. S miként vélekednek rólunk, szlovákiai magyarokról? Elismerően. Többen is elmondták, hogy már nem lehet a Nyugatot és az Egyesült Államokat a magyar határrevíziós szándékokkal vagy a szlovákiai magyarok szeparatista törekvéseivel riogatni, mert ilyenek szerintük sem léteznek. Rendkívül elismerően nyilatkoztak arról is, hogy a szlovákiai magyarok őszinte szándékkal és egyre eredményesebben működnek együtt a szlovák demokratikus erőkkel. A szlovákiai magyarok amerikai megítélés szerint lojálisak az országhoz, hiszen törvénytisztelő és döntő többségükben tisztességes adófizető polgárok, akiknek létérdeke az euroatlanti integráció és a demokratikus jogrend megteremtése. Világosan látják, hogy nem a szlovákiai magyarság a hibás az egyre feszültebb kisebbségpolitikai helyzet miatt, hanem a jelenlegi pozsonyi kormány, amely igyekszik céltudatosan megnyirbálni szabadságjogainkat. Nyilván sokat foglalkoztak Szlovákia jövőjével, integrációs esélyeivel is. Igen. A találkozókon is egyértelművé vált, hogy már senki sem hisz az ígérgetéseknek, a kormány és a parlament konkrét, csó áron jutottak nagy vagyonhoz, különböző vállalatokhoz. Ha lemaradunk az integrációról, akkor ez számukra is beláthatatlan gazdasági veszteségekkel jár majd, habár az egésznek a levét nyilvánvalóan elsősorban az állampolgárok isszák meg. Sokat beszélgettünk arról is, miként lehetne ezeket a tényeket a szlovákiai közvélemény elé tárni, éspedig az eddiginél hatásosabban. Ók is úgy látják, hogy Szlovákia jövője szempontjából a sajtó függetlenségének megőrzése az egyik kulcskérdés. Szó volt arról, hogy az amerikai magyarok megsegítik a Csemadokot, támogatni fogják a közép-európai régiók gazdasági törekvéseit. Ilyen téren milyen eredményeket hozott ez a körút? Ennek az útnak nem az volt a célja, hogy gyűjtést szervezzünk, ilyen akcióktól egyébként sem lehet sok pénzt remélni. Az amerikaiak a komplex megoldások hívei, ezért hajlandók befektetni, gazdasági forrásaikat mozgósítani, kormánypénzekért lobbyzni Közép-Európa érdekében is. Ehhez viszont sok jó gazdasági tervezet és stabil belpolitikai helyzet szükségeltetik. Mindkettőt csak mi, ennek az országnak a polgárai, a régió lakosai tudjuk megteremteni. Ók csak segíthetnek ebben, és segíteni is fognak. Együttélés: a kormánykoalíciót okolja a kudarcokért Kormány: nem reagált az EU-bővítési ajánlásra Pozsony a NATO után az EU-ból is kimarad Mintegy 2 milliárdra becsülik az árvízkárt ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Az Együttélés Vladimír Mečiar kormányát és a kormánykoalíciót okolja azért, hogy Szlovákia már a EU-tagságra esélyes országok első csoportjából is kimaradt. Az Európai Bizottság jelentéséről kiszivárgott hírek nem lepték meg Duka Zólyomi Árpádot. Az Együttélés alelnöke a mozgalom tegnapi sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy a kormánykoalíció eddig lebecsülte, illetve figyelmen kívül hagyta a Nyugat demarsait. A lakosság félrevezetésének tartja azokat a magyarázatokat, hogy NyugatEurópa más, szigorúbb kritériumok alapján értékeli Szlovákiát, mint a többi jelentkező országot. Hasonló következtetésre jutott Batta István is. A mozgalom külügyi szakértője Ralph Johnsonnak, az Egyesült Államok pozsonyi nagykövetének hétfői Szlovákia-értékelését elemezte. Rámutatott arra, hogy a szlovák kormány magatartásával a következő nemzedékeket is veszélyezteti. Az amerikai nagykövet szerinte ugyanazt kifogásolta, amit az Együttélés is a kormánykoalíció szemére vetett. Duray Miklós elnök sajnálatosnak nevezte, hogy az alkotmánybíróság - az egyedüli szerv, amely talán még képes ellenszegülni a kormánykoalíció akaratának - engedett a nyomásnak, és augusztus végére halasztotta a nyelvtörvénnyel kapcsolatos beadvány megvitatását. Duray szerint a parlamenti szünetre való hivatkozás nem elegendő indok. Emlékeztetett arra, hogy a beadvány már több mint egy éve az alkotmánybíróságon van, tehát a testület már korábban is dönthetett volna. Az Együttélés elnöke kijelentette, hogy a kassai testület az illetékes parlamenti képviselők részvétele nélkül is megkezdhette volna a tárgyalást. (gyorj ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A központi árvízvédelmi bizottság becslése szerint 2,1 milliárd koronára rúgnak az árvíz okozta károk. A kormány tegnapi ülésén utasítást adott a Sergej Kozlík miniszterelnök-helyettes vezette négytagú bizottságnak, hogy terjessze elő a károk felszámolására vonatkozó elképzeléseit. Vladimír Mečiar miniszterelnök tegnapi nyilatkozatában utalt arra, hogy a károsultak 30 ezer koronát kapnak. A földművelési tárca szóvivőjének közlése szerint a közvetlen károk elérik a 100 millió koronát, és ugyancsak 100 milliót tesznek ki a mentési munkálatok költségei. A mezőgazdasági károk hozzávetőleg 300 millióra rúgnak. Anna Majkútová, a földművelési minisztérium szóvivője valószínűtlennek tartja, hogy az árvíz miatt veszélybe kerül az élelmiszer-ellátás, és az ország élelmiszer-beSajnálkozik a szlovák kormány Pozsony. A kormány tegnap nyilatkozatban fejezte ki sajnálatát azzal kapcsolatban, hogy a szakszervezetek felfüggesztették az érdekegyeztető tanács munkájában való részvételüket. Egyúttal úgy vélekedett, hogy „a szakszervezetek teljesíthetetlen követelésekkel léptek fel, s megakadályozták volna a gazdasági fejlődést". (TA SR) Vízummentesség Izraellel Pozsony. Szeptember 2-án lép érvénybe az a megállapodás, amelynek értelmében megszűnik a vízumkényszer Szlovákia és Izrael között. Az egyezmény a 90 naposnál rövidebb utakra vonatkozik. (TA SR) Mikor döntenek a Gaulieder-ügyben? Kassa. „Célom, hogy a hónap végéig határozat szülessen František Gaulieder beadványával kapcsolatban" - jelentette be tegnap Richard Rapant, a volt parlamenti képviselő ügyével foglalkozó alkotmánybíró. Egyelőre azonban nem ismert a tárgyalás időpontja. (TA SR) Kiállítják az aranytárgyakat? Losonc. Jozef Murgaš polgármester szerint a város első írásos említésének 750. évfordulója alkalmából szeptemberben ki szeretnék állítani a múlt században talált, jelenleg a budapesti Nemzeti Múzeumban őrzött aranytárgyakat. (TA SR) Csak négyféle cseh sört ihatunk Pozsony. A földművelési minisztérium úgy döntött, hogy mindössze négy cseh sörgyárnak, a pilzeni Prazdrojnak, a České Budéjovice-i Budvarnak, a prágai Staropramennek és a nošovicei Radegastnak ad behozatali engedélyt. Anna Majkútová szóvivő szerint „az illetékes bizottságnak joga van megválasztani, kinek ad ki engedélyt". (ČTK) Fenyegetik a DSZM-képviselőket Pozsony. „A hazai politikai élet az utóbbi időben radikalizálódott. A DSZM politikusai naponta kapnak fenyegető névtelen leveleket és telefonokat" - közölte Vladimír Hagara, a mozgalom szóvivője. A DSZM szerint a társadalom polarizálódását az ellenzék és az államfő idézte elő. (TA SR) Dušan Kováč Csecsenföldön? Nyitra. František Kukla, a Nyitrai Építőipari Vállalat igazgatója közölte, hogy nem jelentkeztek Dušan Kováč elrablói. Az igazgató feltételezi, hogy a cég alkalmazottját Csecsenföldön tartják fogva. (TA SR) Reagálások a Johnson-értékelésre és az EB-ajánlásra Jó szolgálatot tett hozatalra kényszerülne. A kabinet tegnapi ülésén - Ľudmila Buláková kormányszóvivő közlése szerint - nem foglalkozott az Európai Bizottság (EB) ajánlásával, mely szerint Szlovákia kimarad az ÉU-hoz csadakozó országok első csoportjából, mert nem teljesíti a felvételi feltételeket. A kormány állítólag nem foglalkozott Ralph Johnsonnak, az USA pozsonyi nagykövetének hétfői előadásával sem. Mint ismeretes, a diplomata egyértelműen a kormányt nevezte hibásnak azért, hogy Szlovákia egyelőre nem csatlakozhat a NATÖhoz sem. Ján Sitek védelmi miniszter azzal vetette el a kormány kudarcára vonatkozó újságírói kérdéseket, hogy a védelmi tárcával szemben senki sem emelt kifogásokat. Nem volt hajlandó véleményt mondani Jozef Šesták külügyi államtitkár kijelentéséről sem, hogy „nő Szlovákia biztonsága, ha kimarad a NATO-ból". (ga) ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Pozsony. A Demokrata Párt szerint Madeleine Albright amerikai külügyminiszternek, illetve Ralph Johnsonnak, az USA pozsonyi nagykövetének a szlovák NATO-tagság elutasításával kapcsolatos értékelése a párt helyzetelemzésének a megerősítését jelenti. František Šebej alelnök szerint Johnson szokatlanul egyértelműen nevezte meg azokat az akadályokat, amelyek miatt az ország elvesztette csatlakozási esélyeit. Ján Čamogurský, a KDM elnöke közölte: a nagykövet szolgálatot tett Szlovákiának, amikor a valóságnak megfelelően felsorolta a negatív döntés okait. Čamogurský szerint ezek után minden a választókon múlik. Az SZNP nem tekinti objektívnek Johnson beszámolóját. Anna Malíková alelnök úgy vélekedett, hogy az „újabb támadás az ország önállósága ellen". Hozzátette, hogy „hatalmi érdekeit az USA az ellenzék leplezetlen támogatásával szeretné megvalósítani". A SZNP örül a NATO-felvétel elmaradásának, mivel „a semlegesség felel meg leginkább a szlovák nép jellemének". „Ha a kormányon kívül a lakosság is figyelmen kívül hagyja azokat az okokat, amelyeket a nagykövet egyértelműen megnevezett, akkor megeshet, hogy Szlovákia kimarad a második körből is" - mondta Michal Kováč államfő. Ivan Gašparovič, a parlament elnöke közölte, hogy a titkosszolgálatokat felügyelő bizottságok felállítása nemcsak a koalíció, hanem az ellenzék ügye is. Szerinte a nagykövet a kisebbségi nyelvhasználati törvény kapcsán ugyanúgy érvelt, mint annak idején a bősi erőmű bírálói. Az Európai Bizottság ajánlásával kapcsolatban Bárdos Gyula, az MKDM képviselője kijelentette, hogy nem okozott meglepe tést. Hangsúlyozta, hogy a kormány miatt nem kerül be az ország az EU-ba. Petőcz Kálmán, az MPP alelnöke kiemelte, hogy az ország nem teljesítette a politikai feltételeket, ezért nem kap meghívót a közösségbe. Szerinte pozitív változás esetén Szlovákia nagyon gyorsan kedvező ajánlatot kapna. Koalíciók népszerűsége: Mečiarék vezetnek, de... Győzne az ellenzék TA SR-HlR Pozsony. A Focus ügynökség a hónap elején végzett felmérése során azt is vizsgálta, hogy mennyire népszerűek a lehetséges tömörülések a választók között. Arra a kérdésre, hogy melyik koalícióra szavaznának, ha most tartanák a parlamenti választásokat, a polgárok 38,8 százaléka azt válaszolta, hogy a jelenlegi kormánykoalícióra. A megkérdezettek 34,2 százaléka voksolna a Szlovák Demokratikus Koalícióra. Az MKDMEPM-MPP koalíciót a megkérdezettek 12 százaléka támogatná. A válaszadók 14,9 százaléka nem járulna az urnákhoz.