Új Szó, 1997. június (50. évfolyam, 125-149. szám)

1997-06-09 / 131. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 1997. JÚNIUS 10. RÉGIÓ 9 Komáromi siker Felvételi nélkül Budapesten a VI. országos ifjúsá­gi tudományos és innovációs verseny legjobb pályamunkáit bemutató kiállításon adták át az idei díjakat. Szlovákiai siker is született itt. Második díjat nyer­tek: Diósy Tamás, Bozsaky Ta­más, Jalsovszky Tamás és Kürti Kálmán, a komáromi ipari kö­zépiskola végzős diákjai (konzu­lens tanáraik: Brunner György és Keszegh Zoltán). A tanulók pá­lyamunkájának címe: Intelligens ajtó; Adapter editor software for Windovs; Elektromos adatátvi­tel. A díj azért is jelentős, hogy a négy iparistának felvételi vizsga nélkül helyet biztosít a budapes­ti Műszaki Egyetemen, (-hgy-) Kassán, a Művészetek Házában pénteken ünnepi koncerttel emlékeztek meg a Fő utcai művészeti isko­la megalapításának 35. évfordulójáról. Az iskolába felvételizők számára a tehetségvizsgákat ezt megelő­zően, kedden tartották. Képünk a gitár szakon folyó felvételi vizsgán készült. (Foto: TA SR) Elkészült a nyitrai magyar pedagógusképzés alapelveinek második tervezete Az utolsó magyar államvizsga? Alig egy hónapja a hazai magyar berkekben nagy vihart kavartak azok az alapelvek, amelyekben Peter Liba, a Nyitrai Kons­tantin Filozófus Egyetem rektora az intézménynek a magyar pedagógusképzés­ben betöltött szerepét pró­bálta meghatározni. VRABEC MÁRIA Hogy senkinek ne legyenek ké­telyei, miről is van szó, a rektor úr rögtön az iromány elején le­szögezte: az egyetem a státusá­ból kifolyólag nem nemzetiségi, hanem állami egyetem, a rend­szerében tehát nincs semmilyen nemzetiségi tagozat. Említést tett ugyan arról, hogy az intéz­mény „részt vállal a nemzetiségi pedagógusképzésben", de amint a továbbiakból kitűnt, igencsak kicsi „résztvállalásra" gondoltak a tervezet alkotói. Az eredeti tervek szerint Nyitrán csak szlovákul lehetett volna fel­vételizni, a leendő magyar tago­zatos diák is csak a dékán külön engedélyével és csak különleges esetekben szólalhatott volna meg a felvételi vizsgán magya­rul. A szaktantárgyak anyanyel­ven történő oktatását az első tervezet teljesen a karokra és a tanszékre bízta, azzal a kikötés­sel, hogy a nem államnyelven hallgatott tantárgyakból szakter-minológiai szemináriu­mokat is szervezzenek az egyes tanszékek. Ezek látogatása állí­tólag teljesen önkéntes lett vol­na, a szlovák szakkifejezéseket majd csak a vizsgákon, az állam­vizsgán és a diplomamunka megvédésekor kérték volna szá­mon, ezeken - mi sem termé­szetesebb - szintén csak szlová­kul lehetett volna felelni. Ezek után következett egy apró engedmény: a pedagógiát, a pszichológát és a módszertant lehetett volna akár magyarul is előadni, „csak" az államvizsgát kellett volna belőlük államnyel­ven letenni. Sőt a diplomamun­kát is megírhatta volna a diák „nemzetiségi nyelven", ha mel­lékel hozzá öt-hat oldalnyi rész­letes, szlovák nyelvű tartalmat és összegzést. A konzultáns szakvéleménye persze csak szlo­vákul lett volna elfogadható - még ha mondjuk Ady költésze­tének elemzéséről mond is szak­véleményt-, a jegyzőkönyvek és egyéb hivatalos okmányok nem­különben. A diák pedig az egész procedúra végén - ha sikerül minden szlovák nyelvű vizsgát letennie - a javaslat szerint ka­pott volna egy diplomát, amely­ben öklömnyi betűkkel feltünte­tik, hogy tanulmányait magyar nyelven végezte. Ez volt az eredeti javaslat, de mivel túl sokan és túl hangosan tiltakoztak ellene, az akadémi­kus urak a múlt héten némi fino­mításokat eszközöltek rajta. A nemzetiségekhez tartozó és a más nemzetiségű (külföldi) diá­kok anyanyelvi (nem államnyel­vi) oktatásának alapelvei című műből ezúttal kihagyták azt a részt, amely leszögezte, hogy az intézmény nem nemzetiségi egyetem és csak a nemzetiségi oktatásban való részvételt hang­súlyozzák. Változott a hangnem a felvételi vizsgákkal kapcsolat­ban is - az új tervezet szerint le­het ugyan anyanyelven felvéte­lizni, de valamennyi diák, aki a középiskolai tanulmányait nem államnyelven végezte, szlovák­ból is köteles vizsgát tenni „a vá­lasztott tantárgy témakörén és tartalmán belül". Ezt a döntésü­ket a nyelvtörvénnyel indokol­ják az alapelvek alkotói, amely szerint minden Szlovákiában oktató pedagógus köteles az ál­lamnyelvet szóban és írásban is ismerni és alkalmazni. Mivel a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem pedagógusokat képez, a professzor urak úgy látták, hogy a diákok államnyelvi tu­dásszintjének elbírálására az egyetlen lehetőség épp a felvé­teli vizsgán adódik, és így majd eleget tesznek a tervezetben sű­rűn emlegetett nyelvtörvény be­tűjének is. Abban az esetben, ha adottak a szakmai és anyagi feltételek, az alapelvek megengedik, hogy az előadások, szemináriumok és a szemeszteri vizsgák is a nemze­tiségek nyelvén történjenek, de az önkéntes szakterminológiai szemináriumokat újfent mele­gen a diákok figyelmébe ajánl­ják. Pedagógiát, pszichológiát és módszertant is szabad más nyelven hallgatni, csak éppen államvizsgázni kell belőlük szlo­Az államvizsga csak szlovákul lehet­séges. vákul, mivel - ahogy a tervezet hangsúlyozza - ez már jogi ak­tus. A nyelvi tanszékek kivételé­vel az államvizsga és a diploma­munka megvédése is változatla­nul csak szlovák nyelven lehet­séges. Diplomamunkát a tanszékveze­tő külön engedélyével lehet más nyelven is írni. Nem kell aggód­nia tehát Magyar Bálintnak, ma­gyar irodalomból nem szlovákul fognak diplomamunkát írni a végzősök, épp csak megpróbál­ják úgy öt-hat oldalon szlovákul megmagyarázni, mit is értett Jó­zsef Attila az alatt, hogy rendez­ni kéne végre közös dolgainkat. A konzultáns kötelezően szlová­kul írja meg a szakvéleményét a diplomamunkáról, de ha éppen­séggel akaródzik neki, megír­hatja magyarul is, de csak a ma­ga meg a diák örömére, mert a tervezet ezt megengedi. Minden jegyzőkönyv és hivatalos okirat államnyelven íródik, sőt a ma­gyar diákok promóciója is szlo­vák nyelven folyik majd, de hogy lássuk, mekkora itt a benevolencia, a magyar nemze­tiségű oktatásra készülő diákok továbbra is nemzetiségi iskolák­ba járhatnak gyakorlatra, sőt mi több, változatlanul egy sze­mesztert tölthetnek az anyaor­szág hasonló oktatási intézmé­nyeiben. És persze maradt a hab a tortán: a magyar tagozaton, magyar nyelven végzett tanul­mányokról tanúskodó diploma. A végén - talán önmagukat is igazolandó - még fontosnak tar­tották a tervezet kidolgozói idézni az UNESCO-nak „az okta­tásban történő diszkrimináció­ról" szóló konvencióját, vala­mint hivatkozni az Európai Kö­zösségek és az EBESZ ide vonat­kozó dokumentumaira. Ezekből kimazsolázták azokat a része­ket, melyekben arról esik szó, hogy a nemzetiségek jogai nem sérthetik az állam szuverenitá­sát és nem érvényesíthetők olyan módon, hogy az etnikai közösséghez tartozó egyének ne sajátítsák el az állam kulturáját és nyelvét. Bizonyára a véletlen műve, hogy az egészről a hírhedt Nemčok­körlevél jut eszembe. Azt is fino­mította, megmagyarázta utólag a szerzője, de a lényeg azért ma­radt. Akárhogy is nézem, nem látok sok különbséget abban, hogy a magyar középiskolát végzett diák minden tantárgy­ból szlovák nyelven felvételizik­e, vagy szlovák nyelvből felvéte­lizik a választott tantárgy téma­körén belül. Az akadémiai ta­nács e héten dönt a tervezet jó­váhagyásáról. Aztán pedig, több mint valószínű, elmondhatjuk, hogy Nyitrán az idén utoljára ál­lamvizsgáztak magyarul a vég­zős diákok. Öngyilkos német zenész A Sqeezer német dancefloor együttesnek a Pozsonyi Líra kere­tében péntekre tervezett koncertje azért maradt el, mert egyik tagja, Mare Theven öngyilkos lett. Az esetről az együttes me­nedzsere faxon értesítette a pozsonyi szervezőket. Thevennek egy héttel korábban már volt egy sikertelen öngyilkossági kí­sérlete. (TA SR) Autogram m börze Több mint húsz ismert hazai személyiség - köztük Stano Dančiak, Brigitta Schmögnerová és Ladislav Ballek - vett részt azon a börzén, amelyen a gyűjtők az aláírások megszerzése mellett egymás között is csereberélhették a korábban szerzett autogrammokat. A kínálatban szerepelt a Pozsonyi Líra (1966 és 1972 között rendezett) első hat évfolyamában résztvevők aláírásainak a gyűjteménye is, amelynek fénymásolt példányát a tulajdonos 15 ezer koronáért kínálta - természetesen siker­telenül. (TA SR) KASSA Hiába fújták Pénteken és szombaton el­maradt a Kassára tervezett VSŽ Balon Cup hőlégballon­bemutató, mivel az eső miatt csak egyetlen ballont tudtak felfújni. Vasárnapra azután a város lakosai teljes szépségük­ben megcsodálhatták mind a hat léggömböt, amelyek sze­mélyzete később útra kelt, hogy elrepüljön a szepesi vár felett. (TA SR) Minden jó, ha a vége jó... (TA SR-felvétel) Magasból nézve szebb a világ A pozsonyi magasak klubjának több mint száz tagja van, akik a múlt pénteken ellátogattak Kelet-Szlovákia metropoliszába, hogy segítsenek egy hasonló egyesület létrehozásában. A tag­ság feltétele: a nők esetében minimum 180, a férfiaknál pedig 190 centiméteres testmagasság. A pozsonyi elnök, Peter Nádasi 206 centiméter magas. A klub jelszava: Magasból néz­ve szebb a világ... Egyébként a péntek esti találkozón harminc kassai „égimeszelő" jelent meg, s egészen gyakorlatias dol­gokról beszéltek: gondjaik vannak az öltözködéssel, a láb­belivásárlással, a szállodákban rövidek az ágyak stb. (TA SR) Csipkeverő tanfolyam A Besztercebányától 12 kilométerre fekvő községben július 7-e és 1 l-e között - már hagyományosan - csipkeverő tanfolya­mot tartanak. Az egykori bányászfaluban ezt a tradíciót Júlia Helcová népművész ápolja, akinek műveit külföldi kiállításo­kon is többször jutalmazták aranyéremmel. Az érdeklődők a helybeli harangláb épületében egy csipkekiállítást is megte­kinthetnek. (TA SR) Hegyi filmek fesztiválja Közel 2500 társaságot szólítottak meg az októberre tervezett fesztivál szervezői, akik számítanak a szélsőséges hegyi sportokat bemutató filmek jelentkezésére is. Az idei díszven­dég az egyik leghíresebb himalájai hegymászó, a brit Doug Scott lesz. (TA SR) Nemzetközi galuskaverseny A juhtúrósgaluska-főző, illetve -evő, immár hagyományos ver­seny az idén több mint kétezer látogatót vonzott a faluba. Negyvenhét négytagú csapat versenyzett abban, hogy három liter krumplis tésztából ki tud ízletesebb galuskát főzni. Zsűri­zés után a csapatok mindent el is fogyasztottak. (TA SR) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: ZÁPOROK, VIHAROK, 22-26 FOK A Nap kel 04.54 - nyugszik 20.49 órakor. A Hold kel 08.59 - nyugszik 23.39 órakor. Ózonréteg: Az ország felett tegnap 340 Dobson-egységet mértek Az ózonréteg vastagsága 6 százalékkal maradt el a sokéves átlagtól ELŐREJELZÉS Felhős idő vár­ható, több he­lyen záporok­kal, de viharok is előfordulhat­nak. A legmagasabb nappali hőmér­séklet 22 és 26 fok között ala­kul. Déli, az ország nyugati részén napközben északnyugatira for­duló, élénk szél. Kedden és szerdán többnyire derült lesz az ég, záporok vagy zivatarok csak elvétve fordulnak elő. Az éjszakai hőmérséklet 9 és 13, a legmagasabb nappali 24 és 28 fok között várható. ORVOSMETEOROLÓGIA Az időjárás or­szágszerte a mozgásszervi betegek, közü­lük is főként a reumások szá­mára okoz panaszokat. Ezen kí­vüljelentkezhet a beteg nyakcsi­golyából kisugárzó fejfájás és a régi hegek sajgása is. A lelkileg labilisak hajlamosabbak a de­presszióra. A körülményekhez képest jól ér­zik magukat a szívbetegek, de ettől függetlenül ők se terheljék túl a szervezetüket. Az időjárás jellegéből következően a felso­rolt hatások nem lesznek túlsá­gosan erősek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom