Új Szó, 1997. június (50. évfolyam, 125-149. szám)

1997-06-02 / 125. szám, hétfő

POLÍTIKA ÚJ SZÓ 1997. JÚNIUS 2. Tüntetés Netanjahu ellen Jeruzsálem. Ezres tömeg tüntetett szombat este Jeruzsálemben a Békét Most! pacifista mozgalom felhívására Jeruzsálemben, hogy így tiltakozzon Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő politikája ellen. A miniszterelnököt becenevén említve azt kiabálták, hogy „Bibi, lerombolod a békét", miközben a jeruzsálemi utcákon vonultak, majd amikor a menet Netanjahu otthonához ért. A Békét Most! a legnagyobb parlamenten kívüli ellenzéki mozgalom, hevesen ellenzi a palesztin területek izraeli kolonizálását, és független palesztin állam létrehozása mellett áll ki. (MTI) Nateg-Nuri a medzslisz élén Teherán. Az iráni parlament vasárnap elsöprő többséggel újraválasztotta elnökévé Ali Akbar NategNurit, aki a kilenc napja lezajlott elnökválasztásokon letaglózó vereséget szenvedett - adta hírül az AFP. A medzslisz konzervatív többségének feje ezúttal az egyetlen jelölt volt, s így 211-et meg is szerzett a 243 szavazó honatya voksaiból. Abdullah Nuri volt védelmi miniszter ugyanis ez évben nem pályázott a parlamenti elnökségre a radikálisok és mérsékeltek koalíciójának színeiben. (MTI) Jaques Chirac, francia elnök a szombati párizsi rugbymeccsen. (ČTK/AP) Segít a Vöröskereszt Szöul. Az élelmiszerhiány következtében megbénult az észak-koreai gazdaság, a kórházakban az alapvető gyógyszerek is hiányoznak - állapították meg a Nemzetközi Vöröskereszt szakértői, akik a hét végén fejezték be kéthetes tényfeltáró kőrútjukat. Elmondták, hogy a meglátogatott gyárak a munkaidő kétharmad részében állnak, az óvodák félig üresek, mert a gyerekek túlságosan legyengültek ahhoz, hogy óvodába járjanak. (MTI) Bányarobbanás Kínában Peking. Több mint ötven bányász vesztette életét egy kínai szénbányában, Liaoning tartományban jelentette vasárnap a Liaoning Daily című lap. A robbanás helyi idő szerint még szerdán este történt Fushunban. A robbanás pillanatában 68-an tartózkodtak a bányában. 24 órával a katasztrófát követően mintegy 50 holttestet hoztak felszínre, s félő, hogy további halálos áldozatok is vannak. (MTI) A pápa szentbeszédet tartott Boroszlóban, ahol a morális rend megőrzésére szólított fel A papa haza érkezett Varsó. Az emberek közötti szolidaritásra, a javak igazságos elosztására, az éhezés és nyomor megszüntetésére szólított fel vasárnapi szentbeszédében II. János Pál pápa, aki szombaton érkezett 11 napos lengyelországi látogatásra. A katolikus egyházfő Wrocláwban (Boroszló), a 46. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjén a morális rend megóvására intett. Szentbeszédében II. János Pál pápa megemlékezett arról, hogy az eucharisztikus kongresszus nem véletlenül választotta színhelyéül az óriási változásokat átélő közép-kelet-európai térség egyik országát. A szemerkélő esőben zajló misén a különböző keresztény egyházak egybegyűlt képviselői mellett mintegy 200 ezer hívő vett részt. A pápa beszéde alatt jelen volt Alekszander Kwasniewski lengyel államfő is. A katolikus egyház feje az útja legeljén találkozott a lenygyel elnökkel. A találkozó megfigyelők szerint „szigorúbb hangulatúbb" volt, mint az előző. (MTI) Tizenegynapos látogatásra Lengyelországba érkezett II. János Pál, a katolikus egyház feje. (ČTK/AP) 30 ezer gyerek halt meg Nincs elég gyógyszer Bagdad. Irak vasárnap azt állította, hogy az elmúlt fél évben legalább 30 ezer gj armek halálát okozta azoknak az élelmiszer- és gyógyszerszállítmányoknak a késése, amelyeket az ENSZ-szel kötött „olajat élelmiszerért" megállapodás keretében kellett volna megkapnia az országnak. Mohamed Mahdi Szaleh iraki kereskedelmi miniszter újságírók előtt az Egyesült Államokat tette felelőssé az elmaradásokért. Az első fél évre lekötött élelmiszer-szállítmányoknak a miniszter szerint mindössze 28 százaléka érkezett meg. Az olajszállításokat Bagdad már tavaly december 10-én megkezdte. Az első élelmiszer-, majd gyógyszerszállítmányt ezzel szemben csak március 20-án, illetve május 9-én kapta meg. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az AFP szerint csütörtökön kezdett hozzá a gyógyszerek lakosságnak történő kiosztásához, miközben egy ENSZ-tanulmány szerint minden negyedik gyermek gyengéntápláltságtól szenved. (MTI) Az amerikai külügyminiszter ismét figyelmeztette Zágrábot Albright találkozott Miloseviccsel is Sierra Leonében a helyzet változatlan Fosztogatás és erőszak Zágráb, Belgrád. Az amerikai külügyminiszter ismét figyelmeztette Zágrábot arra, hogy az Egyesült Államok megkülönböztetett fontosságúnak tartja a menekültek biztonságos horvátországi visszatelepülésének garantálását. MTI-HIR Madeleine Albright amerikai külügyminiszter ezt szombaton Zágrábban jelentette ki, miután találkozott Franjo Tudjman horvát elnökkel. Leszögezte, hogy Washington azt várja Zágrábtól, tartsa magát a nemzetközi közösség normáihoz, ne pedig a térség múltjára jellemző erőszak és autokratikus módszerek jellemezzék tevékenységét. Kifejtette, hogy a horvát kormánynak garantálnia kell minden visszatelepülni szándékozó biztonságát. Horvát tájékoztatás szerint Tudjman elnök cáfolta, hogy a Horvátországból elme nekült mintegy 250 000 szerb közül még egy sem térhetett volna vissza. Azt állította, hogy eddig már 14 000 szerb térhetett vissza Horvátország nyugati területeire, s a horvát hatóságok védelmezik minden nemzetiség, így a szerbek etnikai és emberi jogait is. Madeleine Albright több határozottságot vár Zágrábtól. A Slobodan Milosevic szerb elnök és Madeleine Albright amerikai külügyminiszter másfél órás tárgyalásáról Nicholas Burns külügyi illetékes számolt be. Közölte, hogy Belgrád viselkedése miatt az Egyesült Államok továbbra is fenntartja a Jugoszlávia elleni szankciók külső falát. „Sajnos ez további nehézségeket jelent a szerb nemzet számára is, ám a büntetőintézkedések feloldására csak azután kerülhet sor, hogy Belgrád eleget tett a daytoni békeegyezményben vállalt kötelezettségeinek" - tette hozzá az amerikai illetékes. Madeleine Albright amerikai külügyminiszter szombati belgrádi tárgyalásai során találkozott a szerb ellenzék, valamint az egyetemista diákok képviselőivel is. Belgrádi jelentések szerint az amerikai politikus bejelentette: az Egyesült Államok az idén további ötmillió dollárral segíti a szerbiai független médiumokat, s azt is közölte, hogy Washington nem veszi le tekintetét a délszláv térségről, s Belgrád politikája ellenére továbbra is nyomást gyakorol a térség államaira a béke és stabilitás megőrzése érdekében. MTI-HIR Freetown. Amerikai tengerészgyalogosok vasárnap négy helikopterrel visszatértek annak a freetowni szállodának az udvarára, ahol mentésre váró külföldiek százai gyülekeztek nigériai csapatok oltalma alatt. Diplomaták szombaton jelezték, hogy a Kearsarge hordozóhajóról fölszálló helikopterek már mintegy 900 nyugati polgárt kimentettek Sierra Leonéból, köztük az öszszes amerikait. Különböző afrikai országok több száz elkeseredett, szintén távozni vágyó polgára sóvárogva szemlélte a tengerészgyalogosok érkezését. Az alacsonyabb rangú katonatisztek által egy hete véghezvitt puccs fosztogatásnak és erőszaknak engedett utat. A Reuter szerint guineai csapatok léptek Sierra Leone földjére, hogy csatlakozzanak a nigériai vezetésű regionális erőhöz, amely szemlátomást a freetowni puccs elfojtására és Ahmad Tejan Kabbah szabadon választott elnök hatalmának helyreállítására készülődött. A puccs irányítása jórészt a Sierra Leone-i felkelők vezéreinek kezébe ment át. A Jane's a NATO-orosz egyezményről Vitákat jósolva MTI-HÍR London. A NATO-orosz egyezmény az évtized legfeszültebb kelet-nyugati viszályára lenne hivatott megoldást kínálni, ám a Párizsban szentesített alapító okirat számos fonalat hagy elvarratlanul, s ez óhatatlanul értelmezési vitákhoz vezet majd ezt jósolja a világ egyik vezető stratégiai elemző háza. A londoni Jane,s kutatócsoport külpolitikai szakkiadványa, a Foreign Report legutóbbi számában kétségeket hangoztat a két fél majdani konzultációs testületével kapcsolatban. Észak-atlanti Közgyűlés plenáris ülése a bővítésről Három, öt, vagy négy? MTI-HIR Luxembourg. Nyitott, dinamikus bővítési folyamat mellett tették le a voksukat az Észak-atlanti Közgyűlés plenáris ülésének szónokai. George Joulwan, a NATO egyesített európai erejének főparancsnoka úgy vélekedett, hogy a bővítésről szóló döntés tisztán politikai lesz. Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök és védelmi minisztere arról beszéltek, hogy a szövetségnek mind katonailaig, mint politikailag jól felkészült új tagokra van szüksége. Legalább négy közép-európai állam felvételét javasolja a NATO-ba William Roth szenátor, az Észak-atlanti Közgyűlés elnöke. A NATO-tagországok törvényhozásának és a közgyűléshez társult államok parlamentjeinek képviselőit tömörítő szervezet vezetője a vasárnap lebonyolított plenáris ülésen azt fejtegette, hogy Csehországot, Lengyelországot, Magyarországot és Szlovéniát mindenképpen meg kellene hívni a szövetségbe a madridi csúcstalálkozón. Roth javaslata mintegy középutat jelent a NATOtagországok vitájában, amely a három és az öt meghívás körül folyik. Roth szerint Madridban, a NATÓ csúcstalálkozóján négy kihívást kell megoldani: bizonyítani, hogy a NATO-bővítés az első hullám után is folytatódó folyamat lesz, biztosítani, hogy a szélesítéssel minden európai ország stabilitása javul, súlyának megfelelően kezelni a NATO-orosz alapokmányt, illetve meghatározni a bővítés költségeit. A szóba jöhető államok közül a fent említett négy mutatta fel a legnagyobb haladást a legfontosabb kritériumokat az emberi jogokat, a demokratikus önkormányzást, a piacalapú gazdaság építését és a törvény szerepének növelését - illetően. Ez a szerencsétlenül járt palesztin férfit nem az izraeli katonák, hanem sajátjai lőtték le. A bűne: földet adott el izraeli telepeseknek. Egy hét alatt ő volt a harmadik áldozata a palesztinok sajátos földeladás elleni taktikájának. (ČTK/AP)