Új Szó, 1997. június (50. évfolyam, 125-149. szám)

1997-06-18 / 139. szám, szerda

ÚJ SZÓ 1997. JÚNIUS 1666. PANORÁMA Q Beszélgetés Ján Čarnogurskýval a kereszténydemokraták és a DBP közötti tárgyalásokról A magyarokról nem volt szó A DBP politikája nehezen olvasható. Két nappal azután, hogy az elnökválasztásról szóló közös alkotmánytörvény-tervezet parlamenti beteijesztésének meghiúsítását a baloldaliak önálló politizálásukkal magyarázták, Jozef Migaš pártelnök tárgyalásra hívta a DU és a KDM vezetőit. Erről beszélgettünk Ján Čarnogurskýval, a KDM elnökével. HORVÁTH GABRIELLA Meglepte Migaš tárgyalási ajánlata? Lényegében nem lepett meg. A politikában bevett gyakorlat, hogy a politikai erők konzultálnak, tárgyalnak egymással. Ellenkező esetben nehezen jutnánk előre. Önök az ellenzéki együttműködés mechanizmusáról és alapelveiről tárgyaltak. Milyen elképzelésekkel állt elő a DBP? Migaš úr előterjesztette a DBP dokumentumát, amely a demokSzámunkra az előterjesztett anyag elfogadható, mivel nincs ellentétben a KDM irányvonalával. Hogyan képzeli el a DBP a pártok közti kommunikációt? Erről egyelőre nem beszéltünk. A DBP által előterjesztett irányelvek nagyon általánosak, az országos problémák megoldására vonatkoznak. Azért kérdeztem ezt, mert a DBP vezetői nemtetszésüket fejezték ki, amiért a kis pártoknak éppen olyan súlyuk van az ellenzéki kerekasztalnál, mint a „nagyoknak", a DU-nak, a KDM-nek és a DBP-nek. Nem kívánnak változtatni ezen a helyzeten? Erről nem beszéltünk. Az viszont tény, hogy Migaš úr éppen azzal indokolta a meghívását, hogy nagyobb pártok vagyunk, több parlamenti képviselőnk van, ezért a DBP-vel nagyobb felelősséget viselünk az ellenzéki politikáért. Kizártnak tartja, hogy ez a kérdés is terítékre kerüljön? egyetlen dolog, ami a kis pártokat a nagyobb pártok szövetségébe vonzza. Ez természetesen nemcsak a pártokra, hanem az államok csoportosulásaira is igaz. Az Európai Unió tagjaként Luxemburgnak a lakosság aráDSZM-mel való koalíció kizárását jelenti. Én nem teszek közte különbséget. A DBP-vel tárgyalunk és együttműködünk, ha az ellenzék egésze szempontjából ezt hasznosnak ítéljük. így fogunk eljárni a jövőben is. » Nem emlékszem arra, hogy a DBP-nek 1994-ben kifogásai lettek volna a magyar pártok- . . kai szemben. \\ Somogyi Tibor felvételei \\ A DBP-vel tárgyalunk és együttműködünk, ha az ellenzék egésze szempontjából ezt hasznosnak ítéljük. ^ ratikus politikai erők választások utáni koalíciójának előfeltételeit tartalmazza. Ez tíz pontban foglalja össze azokat az intézkedéseket, melyeket a demokrácia helyreállításáért meg kellene tenni. A dokumentum a kormányra váró feladatokra is kitér. Bárki veti is fel ezt a kérdést, mi nem tárgyalunk róla, mert a törvény betűje szerint minden képviselő egyenrangú szavazattal rendelkezik. Ezenkívül párttömörülésekben a kisebb pártok súlya a valódi nagyságuknál mindig nagyobb. Ugyanis ez az nyát tekintve több képviselője van az Európa Parlamentben, és nagyobb képviselete az Európai Bizottságban, mint pl. Németországnak. Mi ezt teljes mértékben elfogadjuk, mert ez garantálja az ilyen szövetségek szilárdságát. A DBP-vel való tárgyalások befolyással lesznek a DU-KDMDP-SZSZDP-ZP választási koalíció megkötésére? Igen, befolyással lesznek rá, mert ennek a szerződésnek az aláírása után már nem leszünk hajlandóak önállóan részt venni a tárgyalásokon. Ezután Kék Koalícióként lépünk majd fel. A DBP elnöke a népszavazás meghiúsítása után kizártnak tartotta az együttműködést Gašparovičcsal és Mečiarral. Pár napja viszont azt nyilatkozta, hogy „a politikában nem lehet semmit kizárni". Megbízhatónak tartja az ilyen partnert? Úgy gondolom, ez spekulatív kérdés, mert a Gašparovič és Mečiar urakkal való együttműködés kizárása gyakorlatilag a Az Együttélés elnöke nemrég azt nyilatkozta lapunknak, hogy a magyar pártok a DBP miatt nem léphettek be a Moravčík-kormányba. Egyetért ezzel az állítással? Nem emlékszem arra, hogy a DBP-nek 1994-ben kifogásai lettek volna a magyar pártokkal szemben. Múlt heti tárgyalásunkon a magyar pártokról és a szlovák-magyar kapcsolatokról egyáltalán nem beszéltünk. Megalapozottnak tartja azt a véleményt, hogy a DBP csatlakozása az ellenzéki blokkhoz a magyar pártok kiszorítását jelentené? A Kék Koalíció választások utáni koalícióra fog törekedni mind a magyar pártokkal, mind a DBPvel, ha a közös kormányprogramban meg tudunk egyezni. Reálisnak tartja a magyar pártok csatlakozását a választások utáni koalícióhoz? Reálisnak tartom, mert az elkövetkező kormány elsőrendű feladata a jogállam felújítása lesz. Ezzel pedig valamennyi ellenzéki párt egyetért. Csáky Pál tegnap kényelmetlen kérdéseket intézett a kormánykoalíció képviselőihez Pozsony még nem hajtotta végre a demokratikus reformokat ÚJ SZÓ-JELENTÉS Lapunk 1. oldalán arról tudósítunk, hogy az EP és Szlovákia közös parlamenti bizottságának tegnapi tanácskozásán mit mondott Augustín Marián Húska az EU feltételeinek teljesítéséről. Az európai képviselők másként látják a helyzetet. Például Roy James Perry, a közös bizottság társelnöke kertelés nélkül kijelentette: szerinte Szlovákia nem hajtotta végre azokat a demokratikus reformokat, melyeket megköveteltek tőle. yv meghiúsult népszavazás minden eddiginél nagyobb aggodalomra adott okot az EUban. Figyelmeztetett: a koppenhágai ülésen felvállalt feltételeket teljesíteni kell. Ide tartozik az alkotmányos rend stabilitása, Roy James Perry kertelés nélkül kijelentette... a demokrácia, a jogállam, a működő piacgazdaság kereteinek biztosítása. A kétnyelvű bizonyítványok megszüntetése Roy James Perry szerint elmélyítette a Szlovákiával szembeni bizalmatlanságot. Az EP kifejezetten kérte a parlamenti bizottságok átalakítását, ám a szlovák törvényhozásnak ma is csupán egyetlen bizottsága van, melynek alelnöke ellenzéki. Az EU és Magyarország közös parlamenti bizottságában melyben Perry ugyancsak társelnöki funkciót tölt be - ilyen kifogások nem merültek fel. A kisebbségi nyelvtörvény megalkotásának elhúzódása szerinte azzal magyarázható, hogy nem állt fel a szlovák- magyar alapszerződés végrehajtását felügyelő vegyes bizottság. „Bizonyítékokra lesz szükségünk, hogy ez az alapszerződés működik, és jól működik" - jelentette ki. Csáky Pál (MKDM) a Magyar Koalíció nevében felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány és a szlovákiai magyar közösség között nincs hatékony párbeszéd. Öt területen érzékelhető mulasztás a kormány részéről: a nyelvhasználat, az oktatás, a kultúra, a központi és helyi döntéshozatalban való részvétel biztosítása és a hiányzó jogszabályok terén. Érthetetlennek nevezte, hogy a kormány az EU-tól kér szakértői segítséget a kisebbségi nyelvtörvény kidolgozásához, miközben az MK jogszabálytervezete egy éve a parlament előtt fekszik. Elmondta, a leváltott magyar iskolaigazgatók helyébe olyanokat is kineveztek, akik nem tudnak magyarul, hogy a kultúrát politikai központokból irányítják, és megszüntették a magyar színházakjogi önállóságát. Csáky arról is beszámolt, hogy a nemzetiségi kultúra támogatására folyósított pénzeket a kormányhoz közel álló szervezetek tevékenyséSzétforgácsolták az itteni magyar közösséget. gére fordítják. Az új területi felosztással pedig szétforgácsolták a magyar közösséget. A kisebbségi nyelvtörvény mellett szükségesnek ítélte a kisebbségek védelméről szóló törvény megalkotását is, „hogy a jogok és kötelességek mindenki számára világosak legyenek". A politikai helyzet megvilágítása érdekében Csáky nyilvánosan felszólította a kormánykoalíció képviselőit, válaszolják meg a következő kérdéseit: 1. Hajlandóak-e a tévé- és rádiótanács átalakítására? 2. Egyetértenek-e azzal, hogy a SZISZ-t ellenőrző bizottság öt kormánypárti és négy ellenzéki képviselőből álljon? 3. Hajlandóak-e tárgyalni František Gaulieder mandátumának felújításáról? 4. Hajlandóak-e a júniusi ülésen tárgyalni a meghiúsult népszavazás szeptemberi megismétléséről? 5. Tárgyalnának-e az MK kisebbséginyelvtörvény-tervezetéről? Eva Garajová (DSZM) elutasította azt az állítást, hogy az új területi felosztás feldarabolta volna a szlovákiai magyarságot. A kormány kisebbségi tanácsa szerinte nem vetette el a kisebbségi nyelvtörvény létrehozását, csupán az MK törvénytervezetét utasította el. Szerinte Csáky Pál félretájékoztatja a nemzetközi közvéleményt, ezért van ma Szlovákia ilyen nehéz helyzetben. Augustín Marián Húska Csáky felszólalásából csupán egy dologra reagált: cáfolta, hogy a kultúrát centralizálják. Perry kritikus megjegyzéseit azzal ütötte el, hogy az Európai Unió Magyarországgal szemben engedékenyebb magatartást tanúsít. Kollégájának az EU és Magyarország társulási bizottsága társelnökeként szerinte tisztában kell lennie azzal, hogy udapest nem teljesíti a kisebbségvédelmi keretegyezményben vállalt kötelezettségeit, még sincsenek ebből problémái, míg Szlovákiát, amely sokkal nagylelkűbb kisebbségeivel szemben, elmarasztalják. „Nem szabadulhatunk attól az érzéstől, hogy nem alkalmaznak egyfajta mércét" jegyezte meg. (horváth) RÖVIDEN Az ellenzék az államfővel tárgyalt Pozsony. Michal Kováč államfő tegnap a közvetlen elnökválasztásért folyó petíciós akcióban részt vevő ellenzéki pártok képviselőivel tárgyalt. (TA SR) Tiltakoznak az egészségbiztosítók Pozsony. Az Egészségbiztosítók Társulása tiltakozik az ellen, hogy egyes egészségügyi intézmények az utóbbi hetekben megtagadják bizonyos egészségbiztosítók biztosítottjainak ellátását. Ezt az eljárást alkotmánysértőnek tartják. -UA MPP az EP képviselőivel tárgyalt Pozsony. A. Nagy László, az MPP elnöke és Petőcz Kálmán alelnök tegnap tárgyalt az Európa Parlament Pozsonyban tárgyaló küldöttségének liberális tagjaival, majd pedig JeanClaude Pastyval, az EP Európáért frakciójának elnökével. Megállapították, hogy mindkét tömörülés egyesült, de nem uniformizált Európát szeretne, így különös figyelmet szentel a régióknak, a mezőgazdaságnak és a nemzeti tudat erősítésével párhuzamosan szorgalmazzák a nemzetek megbékélését. -ÚJúliusra lezárul a Gaulieder-ügy Kassa. Az alkotmánybíróság jelenleg is vizsgálja František Gaulieder beadványát. Richard Rapant, az üggyel foglalkozó háromtagú tanács elnöke szerint a döntés július végére várható. (TASR) Andel ígérete szeptemberre... Pozsony. Marián Andel, az SZNP alelnöke szerint szeptemberre kiderül, hogy van-e értelme ellenzéki és kormánykoalícióról beszélni. Kilátásba helyezte, hogy akkorra egy olyan új politikai szubjektum jön létre, amely nemcsak megbízható, hanem egységes is lesz. (TA SR) A DBP tárgyalási ajánlata Pozsony. Jozef Migaš, a Demokratikus Baloldal Pártjának elnöke tegnap tárgyalásokra hívta meg az összes parlamenti párt vezetőjét. A meghívó csütörtökre szól, és a DBP-nek a közvetlen elnökválasztásról szóló alkotmánytörvény-tervezetét vitamák meg. Ľubomír Andrássy, a párt szóvivője szerint az alkotmánytörvény csak úgy fogadható el, ha ebben megállapodik a kormánykoalíció és az ellenzék is, a DBP pedig ezt szeretné elérni. (TA SR) Több százan vettek részt a füleki nagygyűlésen Csalc az összefogás segíthet rajtunk! ÚJ SZÓ-JELENTÉS Fülek. A fenyegető viharfelhők ellenére több százan vettek részt tegnap délután azon a tiltakozó nagygyűlésen, amelyen a kétnyelvű bizonyítványok visszaállítását követelték a pedagógusok, a szülők és a diákok. A közel másfél órás összejövetelen a felszólalók részéről más felvetés és figyelmeztetés is elhangzott. „Járásunkban, régiónkban az eddigi gyakorlattal szemben és a valódi igények ellenére is csak egy magyar nyelvű osztályt engedélyeznek a gimnáziumban. A felvételin megfelelt magyar tanulókat visszaküldik az alapiskolába, vagy közvetve szlovák nyelvű osztályokba irányítják" - mondta egyebek között Böszörményi István tanár. Dolník Erzsébet arról beszélt, hogyan igyekszik kiszorítani a hatalom nyelvünket az iskolákból, Szigeti László pedig a Központi Koordinációs Tanács javaslatát mondta el. Szabó Kinga saját élményeit osztotta meg a résztvevőkkel arról, hogy évtizedek óta hogyan figyeljük, lesznek-e magyar iskolák. Berényi József, Kolár Péter és Boros Zoltán a kormány arroganciájáról beszélt, és az összefogás fontosságát méltatta. A szülők nevében Szvorák Zsuzsa kért szót, elmesélte, milyen gondban voít, amikor kisiskolás lánya a szlovák bizonyítványban írt sorokról és bejegyzésekről kérdezgette. „Zora Lazarová képviselő asszony síró unokáira gondoltam - mondta --, akik miatt milliókért szinkronizálnak cseh mesefilmeket szlovák nyelvre." (farkas) Duray: a '94-es Moravčík-kabinet is mulasztott A kormány a felelős ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. Ha Szlovákia nem teljesíti a NATO-csatlakozás feltételeit, aligha tud majd eleget tenni az EU csatlakozási követelményeinek - tartja Duray Miklós. Az Együttélés elnöke a tegnapi sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy a NATO és az EU csaknem azonos feltételekhez köti a csatlakozást, s Szlovákiának mind kisebb az esélye arra, hogy bekerüljön immár az EU-ba is. Duray ezért főként a jelenlegi kormánykoalíciót hibáztatja, de szerinte az 1994-ben fél évre hatalomra került Moravčík-kormány is mulasztott: nem csatlakozott az önkormányzatok európai chartájához, és nem szilárdította meg az önkormányzatok helyzetét. Ha Magyarország bekerül az EU-ba, Szlovákia pedig nem, akkor a hivatalos szlovák politika részéről nem zárhatók ki a Magyarországgal és a szlovákiai magyarokkal szembeni negatív fellépések - szögezte le. A szivárványkoalícióval kapcsolatban reményét fejezte ki, hogy a választási szövetségre törekvő szlovák ellenzéki pártoknak sikerül olyan pozitív programot kidolgozniuk, amellyel megnyerik a lakosságot, és lehetetlenné teszik Mečiar újbóli viszszatérését. Azonban ilyen program még nincs - jegyezte meg Duray, aki továbbra is ellenzi az idő előtti parlamenti választásokat, mondván: Mečiar a választási időszak végén kevesebb pozitív érvet tud majd felsorakoztatni. (G. A.)