Új Szó, 1997. június (50. évfolyam, 125-149. szám)

1997-06-14 / 136. szám, szombat

6 KULTÚRA ÚJ SZÓ 1997. JÚNIUS 14. Vasárnap nyílik és november 9-ig tart Velencében a 47. Nemzetközi Képzőművészeti Biennálé Jövő - Múlt - Jelen Elhunyt Bulat Okudzsava Életének 74. évében csütörtökön este Párizs közelében elhunyt Bulat Okudzsava orosz énekes-költő, aki tevékenységével és egyéniségével a volt szovjet rendőrállam elleni nyugodt és eltökélt ellenállást jelképezte. Okudzsava magánlátogatáson tartózkodott a francia fővárosban, s váratlan megbetegedése miatt le is kellett mondania egy szűk körű koncertet. (MTI) SZÍNHÁZ SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Tosca (19) HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Ahogy tetszik (19) KIS SZÍNPAD: Tangó (19) KELET-SZLOVÁKIAI SZÍNHÁZ: Olivér! (19) KOMÁROMI JÓKAI SZÍNHÁZ: Segítsd a királyt (19) Apácák (19.30 - Bős) MOZI POZSONY HVIEZDA: Hanta boy (am.) 15.30, 18, 20.30 HVIEZDA KERTMOZI: Csillagok háborúja (am.) 21 OBZOR: A hattyúk tava (am.) 15.3Q, 18 Rómeó és Júlia (am.) 20.30 MLADOSŤ: Elfelejtett fény (cseh) 15, 17.30, 20 TATRA: Francia csók (am.) 15.30, 18, 20.30 YMCA: Hanta boy (am.) 15.30, 18, 20.30 KASSA DRUŽBA: Kettős csapás (am.) 15.30, 17.45, 20 TATRA: Kolja cseh) 17.45, 20 CAPITOL: Mikrokozmosz (fr.) 15.45, 18 Relic (am.) 20.15 ÚSMEV: Hanta boy (am.) 16,18 IMPULZ: Halálos ultimátum (am.) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Csillagok háborúja (am.) 17.30 Egy hölgy arcképe (am.) 20 KOMÁROM - TATRA: Jerry Maguire (am.) 19 KERTMOZI: Két túsz között (am.) 21.30 GALÁNTA-KERTMOZI: Alaszka (am.) 21.15 NAGYMEGYER - SLOVAN: Kőhíd (cseh) 20 LÉVA - JUNIOR: Alaszka (am.) 16.30, 18.30 AMFITEÁTRUM: Édes álom hosszú csók (am.) 21.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Sötét összeesküvés (am.) 16.30, 19 NAGYKAPOS ZEMPLÉN: A birodalom visszavág (am.) 19 Nyári játék a komáromi Bástya Színházban Mirandolina El-Hassan Róza: Nyújtott gubanc, 1995 Új SZÓ-HÍR Komárom. Június 8-án megkezdődtek Goldoni vígjátékának próbái a Komáromi Jókai Színházban. A darab rendezője, Benedek Miklós nem igényelt különösebb változtatásokat, mindössze századunk 20-30-as éveibe helyezte át a történetet. Mindez természetesen mit sem változtat a cselekményen, időben azonban közelebb hozza hozzánk. Mirandolina szerepében Dósa Zsuzsát láthatja a közönség. Benedek Miklós színész-rendező egykori szerepét, Ripafratta lovagot Benkő Géza alakítja. A bemutató időpontja 1997. július 11., péntek 20.30 óra, helyszíne a VI-os bástya, azaz a Bástya Színház, (bsi) Nincs uborkaszezon a képzőművészetben, s nem várható ez a nyári hónapokban sem, hiszen az öreg kontinens két legjelesebb, nagy múlttal rendelkező képzőművészeti seregszemléje nyitja meg kapuit a közeli napokban. HUSHEGYI GÁBOR Kasselben a Documenta tizedik felvonására kerül sor június 21. és szeptember 28. között, Velencében pedig június 15-től november 9-ig tart a 47. Nemzetközi Képzőművészeti Biennálé, azaz a Velencei Biennálé. Velence a múlt század végén vált Európa egyik legjelentősebb képzőművészeti rendezvényének otthonává, a biennálé több mint százéves fennállása alatt fényesebb és könnyen feledhető korszakok váltogatták egymást. 1910-ben befogadta Klimtet és Courbetet, de 1905ben visszautasította Picassót. A történelem és politika sorsfordulóitól sem tudott függetlenedni, így a 30-as, 40-es években hűségesen szolgálta az akkor hivatalos olaszországi kultúrpolitikát, s a nemzeti pavilonokban ugyancsak tetten érhető volt a kor szellemisége, ami alól a magyar sem volt kivétel. Ezekben az években szerepeltek Velencében a Basidilesek és Rudnay Gyula, ez utóbbi még a Duce külön dicséretében is részesült 1942-ben. A Velencei Biennálé új időszámítása 1972-vel kezdődött, amikor a nemzeti pavilonok kiállításai számára központi témát hirdettek meg, ám valódi áttörésre csak 1980-ban került sor, amikor Harry Szeemann első alkalommal megszervezte az APERTO (NYITÁS) társrendezvényt, teret biztosítva a nemzeti pavilonokból rendszeresen kiszoruló, ám a művészet menetére legnagyobb hatással lévő legfiatalabb művészgeneráció számára. Az elmúlt másfél évtizedben éppen ez a kiállítás jelentette a minőség garanciáját a képzőművészetnek ideiglenes otthont adó lagúnák városában. Két éve tartották meg a centenáriumi rendezvényt, s a biennálé akkori főbiztosának (Jean Clair) koncepciója heves szakmai vitákat váltott ki, mivel a visszatekintés oltárán éppen az APERTO-t áldozta fel. Az idei biennálé a hagyománynak megfelelően, ismét egy központi kiállítással kísérli meg, minden bizonnyal csupán több-kevesebb sikerrel, befolyásolni a nemzeti pavilonok kurátorait egy egységesebb szemlélet érvényesítésére. Az előző koncepcióiból kimaradt APERTO pedig ez esetben az egyik meghatározó elemmé válik. Germano Celant, a New York-i Guggenheim Museum kurátora, az idei főbiztos a Jövő - Múlt - Jelen témáját választotta a központi és a nemzeti pavilonok kiállításai számára. Koncepciója szerint az idei Velencei Biennálé szemrevételezi a művészet elmúlt három évtizedét, mégpedig olyan megközelítésből, hogy az érdekelt három művészgeneráció jelenlegi állapotáról számoljon be, beleértve az elmúlt másfél évtized apertós nemzedékét is. Kitűnő alkalom ez arra, hogy bizonyos tematikai pontokban talákozzanak az ezen alkalomra készült művek, hiszen ismét világossá válik, hogy a művészetértékelésnek a generációs besoroláson túl van egyéb, főként „a művek mögötti, a művészeti nyelvet megújító kutatásokra" (Celant) vonatkoztatható szempontja is. A Giardini Pubblici területén taláható pavilonok nemzeti biztosai több csemegének ígérkező tárlattal is csalogatnak bennünket Velencébe. A németek például a két évtizede szüntelenül élvonalba tartozó Gerhard Merzet, az izlandiak az interaktív és multimediális művészet egyik legnagyobb személyiségét, Steina Vasulkát, a csehek az installációk területén kiváló Ivan Kafkát kérték fel országuk képviseletére. S ha már nyugati szomszédainknál tartok, meg kell jegyeznem, hogy a szlovák és cseh részvétel ismét közös pavilonban valósul meg. Bár az előzetes kiírásban csak Ondrej Rudavský neve szerepel Szlovákia színeiben, a pályázatra benyújtott koncepció értelmében az egész képzőművész Rudavský család jelen lesz a Csehszlovák Pavilonban. Az ott nyújtott teljesítmény mindenképpen még sokáig témája lesz a hazai sajtónak, szakfórumoknak, hiszen a szlovákiai pályázat lebonyolítása, ill. a döntés mikéntje már eddig is sok kedélyt borzolt fel. Ettől eltérő légkörben, közegben készülődhetnek a velencei szereplésre a Magyarországot képviselő művészek, akiket Néray Katalin, a budapesti KorLA BIENNALE Dl VENEZIA Entt Attlonomo DIPARTIMENT0 ATTIVITA ESPOSÍTIVE társ Művészeti Múzeum Ludwig Alapítvány igazgatója választott ki bemutatkozásra. Néray már 1986-ban (Bak, Birkás, Kelemen, Nádler), 1988ban (Bukta, Pinczehelyi, Samu) és 1990-ben (Fehér László) is nemzeti biztos volt. Most három nőre voksolt; a budapesti születésű, ám San Diegóban élő Hersko Juditra, a moszkvai születésű és Budapesten élő Köves Évára, valamint a Velencei Biennálén már az Aperto keretében egyszer bemutatkozott ElHassan Rózára. A magyar kurátor ezzel nemcsak a szüntelenül aktuális feminin-masculin művészeti problémafelvetéshez járul hozzá egy újabb szempontból megfogalmazott válasszal, hanem a kulturális nomadizmus és identitás aktuális kérdésére is egyedi kontextusban teremti meg a válaszadás lehetőségét. Natura morta projektjük keretében „mindhárman az installáció egy-egy sajátos formáját művelik, használják a fény és az árnyék hatását, sőt mindannyian kifejlesztették személyes csendélet-stílusukat, ... mely a tárgyak tudatos elrendezése, a csendélet mellett »halott természet«-ként is interpretálható" (Néray). Vasárnaptól tehát mindenki számára, aki el tud látogatni a lagúnák városába hozzáférhetővé válik a három évtizedes művészeti fejlődés tükörképe, ill. a kortárs művészet aktuális helyzete. A központi Jövő - Múlt Jelen tárlatot és a Giardini Pubblici területén taláható nemzeti pavilonok kiállításait egyéb helyszínek képzőművészeti rendezvényei egészítik ki a 47. Nemzetközi Képzőművészeti Biennálén. Rendkívüli érdeklődésre tarthat számot a velencei Grassi-palotában megnyíló Flamand és holland festészet kiállítás is, amelyen a kortárs művészek mellett van Gogh, Ensor, Magritte és Mondrian művek is szerepelnek. Benedek Miklós, Kukola József (háttal), Mokos Attila, Holocsy Krisztina és Dósa Zsuzsa a Mirandolina első olvasópróbáján (Fotó: Dömötör Ede) REGÉNY T

ürelmetlenül várakozik a kis körzeti takarékpénztárban. Egy óra után is még hatan ácsorognak előtte. Az a hiba, hogy itt csak egy hölgy illetékes a betétkönyvek ügyében. Ezen nem változtathat, s mégis nyugtalankodik, mert olyan gondolat foglalkoztatja, amely idegen számára: Hol a kis szöszke? Hosszú esztendők óta nem tépelődött ilyesmin, nem törődött azzal, hogy a szoknyák hová libegnek el tőle. De a mostani, akivel együtt töltötte az éjszakát, lázba hozta, a nő iránti ifjúkori vágyakozás kerítette a hatalmába. Hogy óvja a „gonosztól", arra kérte, menjen be a takarékpénztárral szomszédos Fortuna Szálló épületébe, s a presszóban várakozzon rá egy kávé vagy Coca-Cola mellett, s amint zsebre vágja a pénzt, konyakot is ihatnak! A legroszszabbkor akadtam rá! - gondolja. A fizetés előtti héten mindig pénzszűkében van. Kinyitja a betétkönyvét. Másfél éve még harmincezerrel büszkélkedhetett, s azóta tízezerre apadt a betétje. A mai napon a felére csökken! Nem sóhajtozik amiRiporterkaland PETRŐCI BÁLINT 1. rész att, hogy nem tud ő gazdálkodni. Motyogja is magában: Lóvé volt, lóvé lesz, de egy ilyen nőcike, mint a mostani, még nem bújt a karomba! Az első éjszaka után nem hagyhatja elfutni! Az ismétlés vágyát ébresztgette, amikor forró lehelettel a fülébe lihegte: Nem kell vigyáznod!... Ha szabad az út, kitombolta magát, és mégis gyanakodni kezdett. Egy ilyen nő fűvel-fával is összeadhatja magát, s egy napon rájön, míg nem akad egy férjnek való pasas, ágypénzt is szedhet! Ezekben a pillanatokban mardosta is a gondolat, hogy vele is szajháskodhat, mert érdekelte, menynyit keres havonta. Ez kissé lehűtötte, mert a közelségét megkívánó nőknek nem osztogatott pénzt, még hálálkodtak, hogy jó szolgálatot tett nekik. Hogy tisztázza a gyanakvását, megkérdezte: - Fél év óta, amióta a cérnagyárban dolgozol, én a hanyadik vagyok? - Hogy kérdezhetsz ilyesmiket?! - válaszolta zaklatottan. Falusi lányként fiatalon mentem férjhez, és csaknem három év után az uram elhagyott, mert nem szültem neki gyereket. Tavaly ősszel elváltunk. Itt, Pozsonyban kerestem munkát, hogy odahaza ne kelljen szégyenkeznem az ismerősök előtt. Ázt hiszed, azért jöttem ide, hogy annak feküdjek le, aki magához int?! November közepén kaptam munkát a cérnagyárban. Most már május van. Azóta csak egyszer hagytam, hogy lerángassák rólam a bugyit. Á mesterem azzal az ígérettel vett magához, hogy gyorsan betanít és csakhamar önállóan dolgozhatok a gép mellett. Erre a számomra örvendetes napra januárban került sor. Ekkor az esti műszak után az irodájába hívott, s az íróasztalára ültetett. Megtörtént, amit nem kívántam. Azóta békén hagy, mert olyasmit mondtam neki, ami elvette kedvét a folytatástól: Ha gyereket csinált nekem, mester úr, egy dobozba teszem, s elküldöm a kedves feleségének... A vérfagyasztó fogadkozás megmosolyogtatta. - Engem ilyesmivel nem ijesztgethetsz! - Neki csak azért mondtam, hogy ne molesztáljon többé. Megköszöntem a fáradozását, és vége! Az ő fülébe nem súgtam meg, hogy nem kell vigyáznia, mester úr... - Nekem miért áruitad el? - Te más vagy - vallotta be őszintén. - Azért ment olyan gyorsan? incselkedett vele. - Ha szólsz, tegnap, szerda este is eljöttem volna hozzád! De te egyszóval sem jelezted... - Még hogy én nem céloztam volna „arra"?... - De csak a szemeddel! - Gondolatlan le is vetkőztettelek! - Úgy éreztem magam, mintha tűkön álltam volna... - Miért nem súgtad meg, hogy segítsek rajtad? - Hogy árulhattam volna el már az első percekben, hgy te vagy az első férfi, aki az eltelt fél év alatt megtetszett nekem... A

kis szöszke vallomására gondolva mosolyt fojt el magában. Egy ügyfelet közben elintézett a betétügyek kezelője. Már csak öten vannak előtte. Gondolatban újra elkalandozik. Maga előtt látja azt a jelenetet, amikor szerda délután képzeletben csupaszra vetkőztette a kis szöszkét. A cérnagyáriakról akart riportot írni. Elég későn, csak déltájban ment be az üzembe, mert dolga volt a szerkesztőségben. Előbb az igazgatót faggatta, aztán más vezetőkkel is beszélt. Mire velük végzett, megkezdődött a második műszak. így hozta a szerencsés véleden, hogy rábukkanjon a szöszire. (Folytatjuk)