Új Szó, 1997. június (50. évfolyam, 125-149. szám)

1997-06-13 / 135. szám, péntek

ÚJ SZÓ 1997. JÚNIUS 13. POLITIKA 5 Holnaptól folytatásokban közöljük az Új Szóban Petrőci Bálint Riporterkaland című új, fordulatos regényét Krimi, szerelem, izgalom Sok olvasónk kérésének eleget téve holnaptól egész nyáron át közöljük Petrőci Bálint Riporter­kaland című új, fordula­tos regényét. Ebből az al­kalomból beszélgettünk az ismert szlovákiai magyar íróval, újság­íróval. SZILVÁSSV JÓZSEF Ha eddigi életútjának az állomásait akár csak vázlato­san is felsorolnánk, megtelne az egész újságoldal. Ezért arra kérem, néhány mondatba tö­mörítse életpályájának leg­fontosabb állomásait. Kolozsvárott születtem, monte­negrói vér is csörgedezik ereim­ben. Harmincnégyben kerültem Losoncra, negyvenháromban az itteni Kármán József Gimnázi­umban érettségiztem. Apám mesterségét folytatva péksegéd is voltam, majd Miskolcon és Po­zsonyban jogot hallgattam ­negyvenkilencben a pozsonyi egyetem jogi karán államvizs­gáztam. Életem jelentős része az Uj Szóhoz kötődik. Negyvenki­lencben kerültem a szerkesztő­helynek tűnhet. Mégis, hogy lehetett mindezt kibírni, túlél­ni, hogy tudta folytatni? Több regényemben és novel­lámban találja meg a részletes választ. Aki nem hallgatta el a súlyos emberi és társadalmi konfliktusokat, az bizony szem­bekerült a hatalommal. Aki ki­mondta, leírta, hogy a király meztelen, azt bizony kirúgták. Bármennyire nehéz volt is, hi­szen hetvenkettőben hónapo­kon át munkanélküli is voltam, azért csak az állásomtól fosztot­tak meg. Hivatásomtól, igazság­érzetemtől nem tudtak. S én új­ra meg újra kimondtam, leír­tam, mindazt, amit képtelen voltam magamban tartani. Napilap munkatársaként le­het-e valaki jó író, illetve jó íróként napilap riportere? Ezt a kritikusoknak és még in­kább az olvasóknak kell eldön­teniük. Riporterként, íróember­ként mindig az emberi sorsok, élethelyzetek, legkülönbözőbb izgalmas történetek emberi és lélektani összefüggései izgattak. És izgatnak ma, hetvenhárom évesen is. Egyébként amikor riporterkedtem, szépprózát alig írtam. Amikor meg regényt társadalmi olvadást felidéző, Mágneses rácsok című regé­nyem. Amikor hetvenben kidob­tak, és időmilliomos lettem, megírtam a Tiltott csókok a holt­ponton című regényemet. A Ma­dách Kiadó elfogadta, a kézirat váncsi lettem, miért ilyen ide­ges, s honnan van ennyi pénze, hiszen ha takarékoskodott vol­na, akkor nem egyszerre hozza be a sok ezrest. Pár perc múlva az illető beült az autójába, és el­robogott, én pedig nyomozni » Kíváncsi lettem, miért ilyen ide­ges, s honnan van ennyi pénze, hi­szen ha takarékosko­dott volna, akkor nem egyszerre hozza be a sok ezrest. \\ Somogyi Tibor felvételei w v ... mindig az em­** beri sorsok, élet­helyzetek, legkü­lönbözőbb izgalmas történetek emberi és lélektani össze­függései izgat­tak. « ségbe, kétszer rúgtak ki. Az öt­venes években titoizmussal vá­doltak, hetvenben revizioniz­mussal meg a jófene tudja, mi­vel. Legutoljára hatvanhét éves koromban kerültem vissza az Új Szóba, négy éven át riporter­ként dolgoztam. A kétszeri elbocsátást hallva minden további kérdés köz­akartam írni, rendszerint alko­tószabadságot vettem ki, mert a riporteri és az írói hivatás egy­aránt teljes embert igényel. Művei közül melyik a kedven­ce? Mindegyik édesgyermekem. Jó szívvel gondolok A szemtanú cí­mű lélektani regényemre, és na­gyon a szívemhez nőtt a hazai már nyomdában volt, de aztán bezúzták. Az egyik szlovákiai magyar kidobómester önmagá­ra ismert a regény egyik figurá­jában, odaszólt a pártközpont­ba. Miután korábban engem is elintézett, a regényemet is kivé­gezte. Máig sem szégyellem a Kommunisták című kétkötetes regényemet, amelyben azokról írtam, akik a húszas-harmincas években a börtönt, a kirúgáso­kat is vállalva küzdöttek kétkezi munkások, illetve más, bérből és fizetésből élők jogaiért. A negy­venöt utáni rendőrállam létre­hozói, haszonélvezői, kiszolgá­lói, az emberi lélek megnyomo­rítói jórészt merőben más embe­rek, jellemtelen, lelketlen diktá­torok voltak. Ugyancsak ekkor, tehát elhallgattatásom éveiben szinte a magam szórakoztatásá­ra írtam A vágy ördöge című re­gényemet, amelyet röviddel a rendszerváltás után ugyan nyomdába küldtek, de a kiadó pénzszűkében volt, ezért csak 1994-ben jelentette meg. A Riporterkaland miként szü­letett meg? Megtörtént eseményre épül. Évekkel ezelőtt sorakoztam az egyik takarékpénztárban, ami­kor egy feltűnően ideges férfira lettem figyelmes, aki vastag kö­teg ezrest tett be a bankba. Kí­kezdtem utána. Az eltervezett riportból végül riportregény született, annyi izgalmas nyom­ra, tényre bukkantam. Ilyen beszélgetés vége felé szinte kötelező a további ter­veiről is érdeklődni. Illúzió és labirintus címmel ír­tam még a nyolcvanas években regényt a hatvannyolcas, örven­detes és tragikus hónapokról. Nagyon hosszúra sikeredett, több mint ezer oldal szakadt ki belőlem. Most alapos kurtítással elkészült a tömörebb változat, nagyon szeretném, ha a harmin­cadik évfordulón, tehát jövőre ez a könyv napvilágot láthatna. Beszélgetésünk alatt egy pilla­natig sem tűnt úgy, hogy het­venhárom éves íróval ülök szemben, hiszen tele van ter­vekkel, energiával. Sok betegség kerülget, mégsem érzem magam öreg embernek, mert nem tudok munka nélkül élni. Annyi mindent kell még megírnom! Azt hiszem, ez a tu­dat nem enged szellemileg sem eltunyulni. Amikor az írógépem billentyűit ütöm, megfeled­kezem arról, hány éves vagyok. Holnaptól meg izgatottan várom, milyen visszhangja lesz regényemnek az olvasók kö­rében. Anyanyelvünket megőrizzük Pedagógusszakszervezet Csaknem hatszázan jelentek meg a tegnap esti tiltakozó nagygyűlésen Elöljárók túlkapásai Pozsony. A hivatalvezetők nem hajlandók elismerni a pedagó­gusszakszervezet regionális ve­zetőinek hatáskörét. Kamii Vajnorský, a szakszervezet veze­tője szerint a legnagyobb gon­dok a Nyitrai és a Kassai Kerületi Hivatal vezetőjével vannak. Eva Slavkovská oktatási miniszter sem elégedett az államigazgatá­si szervek működésével, mert az elöljárók nem veszik figyelembe az osztályvezetők jogkörét sem. Gyakran előfordul, hogy illeték­telenül felülbírálják őket. Slav­kovská megígérte: a helyzet ren­dezése céljából tárgyalni fog a belügyminisztériummal, (gí) ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Gúta. A címben szereplő ki­jelentés valamennyi szónok szá­jából elhangzott azon a nagygyű­lésen, amelyet tegnap este a vá­rosi művelődési központ előtt tartottak, és amelyen csaknem hatszázan tiltakoztak a magyar iskolákat érő támadások és a két­nyelvű bizonyítványok önkényes bevonása ellen. Mézes Rudolf, a Szlovákai Magyar Szülők Szövet­ségének országos elnöke hangsú­lyozta: össze kell fognunk anya­nyelvünk megvédése érdekében, és követeljük, hogy gyermekeink a tanév végén kétnyelvű bizo­nyítványt kapjanak. Sidó Zoltán, a pedagógusszövetség elnöke ar­ról szólt, hogy a demokratikus szlovák társadalmi, valamint po­litikai erőkkel közösen, együttes erővel kell megálljt parancsol­nunk a kormányzati gőzhenger­nek. Dolník Erzsébet, az Együtt­élés művelődéspolitikai alelnöke szintén az egységes fellépés fon­tosságáról beszélt - hangsúlyoz­va, hogy ezzel eddig már sikerült részeredményeket elémi. Remé­nyét fejezte ki, hogy az egység a jövőben is megmarad. Hóka László, az MKDM központi titká­ra rámutatott arra, hogy a hata­lom fél, és nekünk kitartásunkat, egységünket mindaddig meg kell őriznünk, amíg a jelenlegi hata­lom össze nem omlik. Berényi Jó­zsef, a Magyar Polgári Párt okta­tási titkára aláhúzta: az, ami most Szlovákiában történik a kétnyelvű bizonyítványok kap­csán, törvénysértés. „Embert próbáló időket élünk, de nem hagyjuk magunkat megfélemlí­teni, legyünk a jövőben is egysé­gesek, s őrizzük meg anyanyel­vünket" - húzta alá Kicsindi Kár­oly, a Csemadok helyi szer­vezetének elnöke. Végezetül An­gyal Béla alpolgármester a helyi koordinációs tanács elnökeként arra szólította fel a jelenlevőket, hogy június végén csak kétnyel­vű bizonyítványt vegyenek át gyermeküktől, (komoncza) Parlamenti bizottság a kétnyelvű bizonyítványokról - előbb támogatták, de a szavazáskor meghátráltak Elutasították Szigeti László javaslatát ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A parlament oktatási és kulturális bizottsága tegnapi ülésén napirendre tűzte a két­nyelvű bizonyítványok betiltása ellen tiltakozó petíciók ügyét. Jú­nius 6-áig 56 200 tiltakozó levél érkezett a parlamentbe a bizo­nyítványok, az oktatásitörvény­tervezet és az oktatási államtit­kár körlevele kapcsán. Szigeti László (MKDM) a tanév végére való tekintettel megpróbálta a fi­gyelmet a kétnyelvű bizonyítvá­nyokra összpontosítani - kevés sikerrel. A vitába csak öten kap­csolódtak be, a bizottság többi tagja csupán a szavazásra érke­zett meg. „Az előzetes beszélge­tések alapján arra számítottam: többen támogatják majd határo­zati javaslatomat, hogy a tanév vége előtt a minisztérium módo­sítsa döntését, és tegye lehetővé kétnyelvű bizonyítványok kiadá­sát. Amíg négyszemközt beszél­tünk erről a témáról, a kormány­párti képviselők is igazat adtak nekünk, ám amikor sor került a szavazásra, meghátráltak" - nyi­latkozta Szigeti László. Határo­zati javaslatát rajta kívül csupán Ľubomír Roman (független), František Mikloško (KDM) és Mária Ďurišinová (DBP) támo­gatta. Viliam Hornáček (DSZM) ellene voksolt, a többi kormány­párti képviselő pedig tartózko­dott a szavazástól, (hg) RÖVIDEN Milan Ďuricát védi a DSZM Pozsony. Milan Stanislav Ďurica eddigi munkássága lekicsiny­lésének tartja a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom azt a kampányt, amelyet az egyetemi tanár nemrég megjelent tan­könyvével kapcsolatban „bizonyos politikai erők és egyházak kezdtek". A művet a DSZM „olyan tudományosan alátámasz­tott könyvnek tekinti, amely elismerést érdemel". (TA SR) Dzurinda a revitalizációról Pozsony. „A revitalizációról szóló törvényt bizonyos privatizátorok igényeihez szabták" - jelentette ki a KDM tegna­pi sajtóértekezletén Mikuláš Dzurinda parlamenti képviselő. Szerinte ezzel lehetővé szeretnék tenni, hogy mások kárára valakik tovább gazdagodjanak. Mint mondta, inkább új csőd­törvényt kellene elfogadni. (TA SR) Ismét fizetni kell majd a receptért? Pozsony. A Szlovák Orvosi Kamara képviselői a parlament egészségügyi bizottságának tegnapi ülésén javasolták, hogy az új gyógyászati rendtartás elfogadása során orvosi vényenként 2 ko­rona kezelési díjat vezessenek be. A javaslatot támogatja Štefan Zelník, az egészségügyi minisztérium államtitkára is. (TA SR) A nők kevesebbet keresnek Pozsony. A nők keresete mindössze 79,2 százalékát teszi ki a férfiakénak. A munka-, család- és szociális ügyi minisztérium felmérése szerint a helyzet a korábbi évekhez képest csak egy százalékkal javult, noha a hazai törvények értelmében a nők­nek ugyanolyan munkáért ugyanannyi bér jár, mint a férfiak­nak. (TA SR) Június 26-án várható a döntés Kassa. Az alkotmánybíróság június 26-án dönt arról a bead­ványról, amelyet ellenzéki képviselők juttattak el a testülethez a szövetkezeti vagyonrészek kiadásáról szóló, 264/1995. sz. törvénnyel kapcsolatban. A jogszabály értelmében a jogosult személyek 1996. február 29-éig érvényesíthették a vagyonré­szük kiadásával kapcsolatos igényüket. Ha lekésték a határ­időt, akkor csak vagyonrészjegyeket kaphatnak. A parlamenti ellenzéki pártok harminc képviselője alkotmányellenesnek mi­nősítette a törvény néhány rendelkezését, (g-f) Minisztériumi utasítás a SITA ellen Pozsony. A kulturális minisztérium főosztályvezetői levélben utasították beosztottaikat, hogy ne vegyék igénybe az „ellen­zéki" SITA hírügynökség szolgáltatásait. Jozef Gerboc volt fő­osztályvezető - az Egyetemi Könyvtár új igazgatója - nem volt hajlandó elárulni, hogy kinek a döntése nyomán adták ki az utasítást, (ú) A Matica slovenská és a PRO TV Pozsony. A Markíza tegnap esti tájékoztatása szerint a Matica slovenská kezébe kerül az SZTV 2-es csatornáját privatizáló, a DSZM-hez közel álló PRO TV részvényeinek a 4 százaléka. Stanislav Bajaník, a Matica helyettes vezetője nem kommen­tálta a hírt. (ú) Kölcsönözték az ötmilliót? Pozsony. A kassai Uprako cég állítólag „kölcsönözte" Igor Kubišnak azt az ötmillió koronát, amely nemrég jelent meg a közszolgálati televízió központi igazgatójának a magánszám­láján. (ú) Krajci-ügy: vélemények az elnapolt tanácskozásról Meghátrált a koalíció ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Az ellenzéki pártok képviselői szerint kormánypárti kollégáik tegnap megfutamod­tak a felelősség elől, amikor obstrukciót alkalmazva meg­akadályozták a belügyminiszter visszahívását célzó javaslat megvitatását. „Érthetetlen, mi­ért nem jelentek meg az ülésen, hiszen nincs okuk a félelemre. Könnyen ki lehet számítani, hogy az ellenzék javaslata csak akkor lehet sikeres, ha a kor­mánykoalícióból támogatják. Ezzel pedig senki sem számol" ­mondta Duray Miklós (Együtt­élés). A. Nagy László (MPP) megítélése szerint a kormány­koalíció azért maradt távol, mert tisztában van vele, hogy a népszavazás meghiúsítása sokat ártott tekintélyének. „Túlságo­san közelinek tartják az ese­ményt, és a médiumok ismét fel­eleveníthetik részleteit. Magya­rán: ebben a pillanatban a kor­mány meghátrált, fél szembe­nézni a valósággal. Sajnos, a házszabály módot ad arra, hogy a végtelenségig halogassák az ügy lezárását. Szerintem ez to­vább csökkenti a kormány tekin­télyét" - tette hozzá. Csáky Pál (MKDM) sajnálatosnak nevezte, hogy a kormánykoalíció képvi­selői így viselkednek nyilvánva­ló törvénysértés esetében. Ezzel ugyanis azt üzenik a világnak és az ország polgárainak, hogy a szlovák parlament nem hajlan­dó súlyuknak megfelelően fog­lalkozni a törvénysértésekkel. A kormányKoalíció viselkedését Csáky azzal magyarázta, hogy nincs politikai és erkölcsi ereje szembenézni a kérdéssel. Tibor Cabaj (DSZM) elmondta: azért nem vettek részt az ülésen, mi­vel a belügyminiszter elleni bi­zalmatlanság kinyilvánítása sze­repelt a napirenden. „Nem volt okunk a részvételre. Mi támo­gatjuk, élvezi a bizalmunkat. Biztosítsa a kellő részvételi arányt az, aki javaslatot tett a le­váltására." Arra a kérdésre, mi­ként képzeli el a helyzet megol­dását, a DSZM frakcióvezetője kitérően válaszolt. Ivan Gaš­parovič szerint a kormánykoalí­ció csak akkor hajlandó tárgyal­ni, ha az ellenzék részt vesz a kormányfő által javasolt kerek­asztalon. (horváth)

Next

/
Oldalképek
Tartalom