Új Szó, 1997. május (50. évfolyam, 100-124. szám)

1997-05-07 / 104. szám, szerda

ÚJ SZÓ 1997. MÁJUS 3. S PO RT g] 1240 Beszélgetés Puhalla Gáborral, a prágai Ady Endre Diákkör elnökével Mind többen kinn maradnak Nemrég ünnepelte fennál­lásának negyvenedik évfor­dulóját a prágai magyar di­ákok klubja, az Ady Endre Diákkör. Ebből az alkalom­ból beszélgettünk Puhalla Gábor negyedéves villa­mosmérnök-hallgatóval, a jelenlegi klubelnökkel. GAÁL LÁSZLÓ Hogyan működik a klub most, amikor a szlovákiai magyar diákok külföldinek számíta­nak Prágában? Természetesen szerényebb ke­retek között, mint az ország szétválása előtti időkben. Példá­ul az idén négy nagytalálkozót tartunk, ilyet korábban havonta rendeztek. Legjelentősebb ren­dezvényeink a gólyabál, a Miku­lás-buli, a márciusi találkozó, valamint az évzáró rendezvény. Ezek közül is legnagyobb a már­ciusi találkozó, amelyre rend­szeresen szép számban érkez­nek magyarországi és szlovákiai vendégek. Emellett kisebb összejöveteleket is tartunk, kü­lönféle előadásokkal, sajnos, ezek száma is megcsappant ­nincs rá anyagi keretünk. Jobb esetben az előadó útiköltségért, szállásért és vacsoráért vállalja a szereplést, de manapság, sajnos, már egy pozsonyi előadó fel­utaztatása-is sok pénzbe kerül. Említenél néhány nevet? Az utóbbi időben előadást tar­tott nálunk Mészáros Attila csil­lagász, a prágai Károly Egyetem Prágában mind kevesebb a ma­gyar diák, egyre sze­rényebb keretek kö­zött működő klub y y leszünk. tanára, előtte Dúc László járt itt Magyarországról, de a múltban megfordult már nálunk Czeizel Endre, Szörényi Levente, Nagy Feró és sok más neves vendég. Sajnos, már nagytalálkozóinkat is csak a belépti díjakból tudjuk finanszírozni. Emellett persze Puhalla Gábor: „A szívem még hazahúz." (A szerző felvétele) közös sörözések is vannak, he­tente legalább egyszer össze­ülünk a Hrádek sörözőben. Itt általában tizenöten-húszan va­gyunk, de a márciusi nagytalál­kozón 150-160 ember is össze­jön. Persze a vendégekkel együtt, mert az AED-nak jelen­leg körülbelül 130 tagja van. Továbbra is őrizzük azt a klub­hagyományt, hogy évente egy­szer közös kirándulást szerve­zünk. Most májusban például Brünnt és környékét szeretnénk megtekinteni egy háromnapos buszkirándulás során. Nem le­het kihagyni a sportrendezvé­nyeinket sem. Félévenként foci­bajnokságot rendezünk, az úgy­nevezett Rimet-kupát, a ping­pongversenyt pedig Polgár Lá­nyok és Klampár Tibor Asztali­tenisz Bajnokság néven tartjuk. Van országos rendezvényünk is, a Nyári Művelődési Tábor, amit azelőtt Kovácspatakon tartot­tunk, de mivel gondjaink tá­madtak az ottani tulajdonossal, most Gombaszögön lesz. Ez a tábor lehetőséget ad a magyar ajkú diákoknak a tapasztalat­cserére. Ide Magyarországról és Csehországból is érkeznek diá­kok, és általában előadások, sportversenyek, vetélkedők, ze­A tegnapi tanácskozáson Mečiar közölte: Az év végén nem lesz 13. fizetés! ÚJ SZÓ-TU DÓSlTÁS Pozsony. Nincs pénz a 13. fize­tésre - közölte Vladimír Mečiar miniszterelnök a szociális part­nerek tegnapi találkozóján, amelyre a Szakszervezetek Konföderációjának székházá­ban került sor. A kormányfő két helyettesével és több miniszterével „megerő­sítve" ült tárgyalóasztahoz, ám a Munkáltatók Szövetsége és a Konföderáció vezérkara kemény ellenfélnek bizonyult. Sergej Kozlík a gazdaság ered­ményeit ecsetelte, de figyelmez­tetett arra is, hogy egyensúlyt kell teremteni a bérek emelke­dése és a munkatermelékenység között. Erre utalt Vladimír Masár, a Nemzeti Bank elnöke is, aki ki­fejtette: ügyelni kell a gazdaság­politika, valamint a szociálpoli­tika egyensúlyára. František Kurej, a Szakszerveze­ti Konföderáció alelnöke rámu­tatott a bérből élők életszínvo­nalának csökkenésére: 1989­hez viszonyítva a zuhanás harmincszázalékos. Szóba hoz­ta az elviselhetetlenül magas nekari fellépések vannak a programon. Milyen az együttműködés az AED és a többi diákklub kö­zött? Egyre fontosabbak ezek a kap­csolatok, mert itt, Prágában mind kevesebb a magyar diák, egyre szerényebb keretek között működő klub leszünk. 1992-ben még hetven gólyát avattak, de az utóbbi években mindössze öt-tíz elsőst avatunk a gólyabá­lon. Szoros kapcsolatban állunk a budapesti diákkörrel, a nyitraiakkal, a kassaiakkal, a brünniekkel, és a Diákhálózattal is tartjuk a kapcsolatot. Említetted a klub anyagi prob­lémáit. Úgy tudom, az ország kettéválása óta a szlovákiai di­ákoknak egyénileg is nagyobb anyagi megterhelést jelent a prágai tanulás. Igen, most már a tanulásért is fi­zetni kell. Egyetemtől és kartól függően változik a tandíj össze­ge. A mi karunk, a villamosmér­nöki még az olcsók közé tartozik, kb. húszezer koronát kell fizetni egy évben, de az orvosin a száz­ezer koronát is eléri ez az összeg. A többi külföldivel szemben előnyben is vagyunk, mert náluk valamivel kevesebbet fizetünk. Aki pedig még az ország kettévá­lása előtt kezdte meg tanulmá­nyait, annak nem kell tandíjat fi­zetnie. Most már nagyon keve­sen kapnak állami ösztöndíjat, volt olyan év, hogy csak hárman voltak köztünk ilyenek. Persze vannak, akik saját maguk is ké­pesek fizetni a tandíjat. A legtöb­ben különböző megoldásokat ke­resnek, hogy olcsóbbá tegyék a tanulást. Sokan igyekeznek ál­landó csehországi lakhelyre beje­lentkezni, mert ebben az esetben olyan jogokkal rendelkeznek, mint a cseh állampolgárok, és nem kell tandíjat fizetniük. Ná­lunk a kollégium hat-nyolcszáz koronába kerül havonta, a tan­könyvekért is fizetni kell, de ez sem jelent mindenütt egyforma összeget. Például a joghallgatók­nak sokkal többe kerül a tan­könyvek beszerzése, mint ne­künk, mert a műszaki egyetemen szinte minden tananyagot meg­találunk a számítógépben. Sokan \S A jó kereset a fon­tosabb, vagy az, hogy otthon inkább megmaradhatunk magyarnak...? (( dolgoznak, hogy így teremtsék elő az anyagiakat a tanuláshoz. Aztán egyre többen itt is marad­nak a diploma megszerzése után. Gondolom, innét is figyelitek az otthoni politikai történése­ket. Ez nem ösztönöz az ittma­radásra? Az eseményeket természetesen figyeljük. A kérdésed azért ne­héz, mert egyrészt azt kell meg­fontolnunk, hogy a jó kereset fontosabb-e, és el akarunk-e érni egy magasabb életszínvonalat, vagy az, hogy otthon inkább megmaradhatunk magyarnak, a gyerekeink esedeg magyar isko­lába járhatnak. Ezt mindenki sa­ját maga kell, hogy eldöntse. Én személy szerint még nem döntöt­tem el, hogy itt maradok-e. Anya­gi szempontból természetesen itt éri meg jobban, viszont a szívem még hazahúz. Elszaladt az idő a kormányülésen Mi lesz a behozatali letétek sorsa? adóterheket, amit Vladimír Mečiar kormányfő is elismert, sőt ígéretet tett arra, hogy 1998. január l-jével módosítják az adótörvényt. Az esti órákban került sor az ál­talános egyezmény legfonto­sabb követelésének, a 13. fizetés kérdésének a megvitatására. Mečiar hat pontban foglalta ösz­sze a kormány követeléseit - az egyeztető tárgyalások megtartá­sa, az általános egyezmény megkötése, az üzemek re­vitalizációja, az adótörvény mó­dosítása, a szociális transzfor­máció egyes lépéseinek lassítása -, majd a munkáltatók kérésére felszólította a szakszervezete­ket, hogy a jobb gazdasági ered­mények elérése érdekében tá­mogassák a hazai gyártók ter­mékeinek népszerűsítését. A13. fizetést illetően viszont nyíltan közölte, hogy erre nincs anyagi fedezet. Minél nagyobb nyomást gyako-' rolnak a szakszervezetek a kor­mányra, annál nagyobb lesz a munkanélküliség, mondta a miniszterelnök. Lapzártáig a tárgyalás nem ért véget, (péterfi) ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. Továbbra sem tisztá­zott, miként lesznek felhasználva a kereskedelmi bankokba beho­zatali letétként befizetett össze­gek. A kormány tegnapi ülése ­időhiány miatt - csak arról dön­tött, hogy a kereskedelmi bankok a Konszolidációs Bankba továb­bítják a letétként begyűjtött pén­zeket. Felhasználásukat a Nem­zeti Bank rendeletben szabályoz­za, ám ennek kormányszintű jó­váhagyására tegnap nem került sor. A kormányszóvivő közlése szerint a jövő héten tér vissza a kérdéshez a Mečiar-kabinet. Nem volt szó tegnap arról sem, amit Peter Baco földművelési mi­niszter a közelmúltban jelzett: Szlovákia fontolgatja néhány mezőgazdasági termék mentesí­tését a vámunió rezsimje alól, il­letve arról, hogy behozatali kvó­tákat vetnének ki a cseh sörre. Ľudmila Buláková szóvivő kitért annak megválaszolása elől, a kormány valóban felkérte-e írás­ban is Václav Havel cseh elnököt arra, hogy kérjen bocsánatot Me­čiartól, amiért üldözési mániá­ban szenvedőnek nevezte a szlo­vák kormányfőt. Cseh sajtókö­rökből úgy értesültünk, hogy a több héttel ezelőtt íródott felszó­lítás tegnapig nem érkezett meg Prágába. G. A. A kabinet sajtóosztályának nyilatkozata Nem demars... Pozsony. A kormány sajtóosz­tálya elutasítja azokat a sajtóér­telmezéseket, hogy a német nagykövetség szlovák kormány­nak átadott dokumentumát újabb demarsként kell felfogni. A nyilatkozat szerint a doku­mentum a német fél együttmű­ködési szándékát jelzi, s azokra a kérdésekre vár választ, ame­lyek Klaus Kinkéi külügyminisz­ter Mečiarral folytatott munka­jellegű megbeszélésén merül­tek fel. (TA SR) RÖVIDEN Magyarországi vendégek Kassán Kassa. Szombat óta tart a címeradományozás 628. évforduló­jára rendezett ünnepségsorozat. Hétfőn diákbírót választot­tak, tegnap megnyílt a Csermely-völgyi gyermekvasút. Rudolf Schuster főpolgármester ma Kobold Tamás miskolci polgár­mestert fogadja, a két város együttműködési szerződést köt, majd pénteken Demszky Gábor budapesti főpolgármesterrel ír alá szándéknyilatkozatot a kulturális együttműködésről. Este 18 órai kezdettel az óvárosi városháza dísztermében a buda­pesti Bartók Vonósnégyes ad hangversenyt, (g-f) A losonci zsidó temetőt is feldúlták Losonc. Zsidógyalázó jelszavakat mázoltak az elmúlt napok­ban a város zsidó temetőjének tizenkilenc sírkövére. Az isme­retlen tettes emellett egy sírkövet szétvert, a kár 25 ezer koro­na. A rendőrség ismeretlen tettesek után nyomoz; az esetet garázdaságnak minősítették, a kiszabható legsúlyosabb bünte­tés három év szabadságvesztés, (farkas) Alagút helyett felső vezetésű pálya Pozsony. Elképzelhető, hogy a pozsonyi metró ligetfalui szakasza nem a föld alatt vezet majd. A legújabb tervek szerint a szerelvé­nyek magasvasútként közlekednének, s csak a Duna előtt tűnné­nek el a föld gyomrában. A10 kilométeres első szakasz építéséhez a jövő év májusában kellene hozzáfogni. (TA SR) Hamžík Kínába látogat Pozsony. Pavol Hamžík külügyminiszter május 7-én háromna­pos hivatalos látogatásra Kínába utazik, ahol találkozik Csian Cö-min államfővel és a kínai külügy vezetőjével. (TA SR) Bíróság elé áll valamikor Biľak? Pozsony. Lapértesülések szerint a pozsonyi kerületi nyomozó­hivatal már évek óta foglalkozik egy Vasi! Bil'ak elleni feljelen­téssel. A párt egykori központi titkárát hazaárulással vádolják, és közismert, hogy néhányszor kihallgatta őt a rendőrség. Miloš Jakeš, Jozef Lenárt és Jozef Hoffmann egykori kommu­nista vezetők ellen a múlt héten emeltek vádat Prágában. (Ú) Rezes ismét kórházban? Kassa. Állítólag ismét kórházba került Alexander Režeš, a kö­zelmúltban leváltott közlekedési miniszter, aki távozása után a Kelet-szlovákiai Vasmű élére került. A vállalat illetékesei nem erősítették meg a hírt, de nem is cáfolták. Azzal zárkóztak el a nyilvánosság elől, hogy az egészségügyi problémák szigo­rúan magánjellegűek. (TA SR) Vrútkynál kisiklott egy mozdony Pozsony. Május 5-én Vrútky közelében kisiklott a Zólyom és Zsolna közt közlekedő gyorsvonat mozdonya, senki sem sérült meg, az anyagi kár 100 ezer korona. A baleset többórás késé­seket okozott. (TA SR) A kormány szóvivője megengedte Szabad Mečiart hazugnak nevezni TA SR-HlR Pozsony. A tegnapi kormány­ülés utáni sajtóértekezleten a Twist Rádió szerkesztője a kö­vetkező kérdést tette fel: Nem gondol-e a kormány arra, hogy feljelentést tegyen azon újság­írók vagy bárki más ellen, aki hazugnak nevezi Mečiar kor­mányfőt? A kérdést azzal indokolta, hogy Csernomirgyin orosz kormány­fő, valamint előtte az amerikai fél is cáfolta Mečiarnak azt a ki­jelentését, mely szerint a nagy­hatalmak titkos megállapodást kötöttek arról, hogy Szlovákia nem kerül be az első körben a NATO-ba. Buláková kormányszóvivő ezt válaszolta: „Remélem, észrevet­ték, hogy nálunk sajtó- és szó­lásszabadság van. Minden mé­dium szabad, ezért nem látom okát annak, miért kellene Mečiar kormányfőnek feljelen­tést tennie." A kétnyelvű oktatás előnyeit ecsetelte Húslca és Nemčok Komáromban ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Komárom. Tegnap a városba lá­togatott a szlovák parlament al­elnöke és az oktatási minisztéri­um államtitkára. Augustín Marián Húska és Ondrej Nemčok az államigazgatásban dolgozók­kal a vegyesen lakott járás prob­lémáiról tárgyalt. Húska újság­írók előtt azt mondta, Szlovákia európai viszonylatban a legna­gyobb méretű decentralizációt valósította meg, amikor a hatás­köröket a kerületekre és a járá­sokra ruházta át. „Mindent meg­teszünk annak érdekében, hogy a járásban nyugalom legyen, nö­vekedjen a szolidaritás a magya­rok és szlovákok között." Ellen­kező esetben, Húska szerint, ve­szélyes zóna alakulhat ki a tér­ségben. Az államigazgatásban dolgozókat elsősorban az állami alkalmazottakról szóló törvény és az oktatás finanszírozása érde­kelte. Nemčok államtitkár el­mondta, hogy az első, nem ép­pen szerencsésen megfogalma­zott körlevele után egy másik le­velet küldött, amelyben már csak ajánlásról esik szó. Leszögezte: az alternatív oktatás bevezetése iránt kicsi volt az érdeklődés, majd pedig a kétnyelvű oktatás előnyeiről beszélt, (kamoncza)

Next

/
Oldalképek
Tartalom