Új Szó, 1997. május (50. évfolyam, 100-124. szám)

1997-05-06 / 103. szám, kedd

ÚJ SZÓ 1997. MÁJUS 3. S

PO

RT g] 6 A héten kezdődik az ötvenedik filmfesztivál Cannes-ban - világsztárokkal Aranypálmákra várva Jubileumi dátumhoz érkezett a világ leghíresebb filmes seregszemléje, a cannes-i filmfesztivál: május 7. és 18. között sorrendben immár az ötvenedik ilyen eseményt rendezik meg a dél-franciaországi városban. MTI-PANORÁMA Az alkalomhoz illően világsztárok tucatjai jelezték érkezésüket (a szervezők máris biztosra veszik például Demi Moore, Michel Jackson, Kim Basinger, Bruce Willis, Gina Lollobrigida, Robert de Niro és John Travolta jövetelét, hogy a francia hírességekről ne is beszéljünk), s a rengeteg sztár miatt nyilván az érdeklődők száma is megsokszorozódik. Mindenesetre a sajtó már a fesztiválnyitást megelőző hetekben hatalmas felhajtást csapott az eseménynek, s a fesztivál 12 napjáról minden eddiginél több, összesen 4000 újságíró tudósít majd. Pedig a kezdet kezdetén még semmi sem utalt arra, hogy Cannes idővel ilyen híressé, a A cannes-i zsűrinek húsz film közül kell majd dönteni. „hetedik művészet" legfontosabb találkozóhelyévé válik: sőt, az előjelek inkább kedvezőtlenek voltak. Az első filmfesztivált például 1939 szeptemberében akarták megrendezni a dél-franciaországi városban, s már a kor híres amerikai sztárjai, például Tyrone Power, vagy Gary Cooper is megérkeztek Cannes-ba, de az eseményt az utolsó pillanatban mégis lefújták: időközben ugyanis kitört a II. világháború. így azután az első filmA fesztivál vendége lesz Bruce Willis is - a képen Brad Pitt-tel a 12 majomban (Fotó: archív) fesztiválra csak 1946-ban került sor. Ám rögtön a következő évben az épülőfélben lévő fesztiválpalota tetejét elvitte egy szélvihar, 1948-ban, 1950-ben pedig pénzhiány miatt meg sem rendezték a seregszemlét. Az ötvenes évek azután meghozták az igazi világhírt a rendezvény számára, igaz, eleinte inkább a résztvevők, mintsem a filmek miatt: 1953-ban például egy addig jóformán ismeretlen fiatal lány, Brigitte Bárdot cannes-i bikinis képe került az újságok címoldalaira, két évre rá pedig egy szerelmi történet (a híres amerikai színésznő, Grace Kelly, illetve Rainier monacói herceg házassághoz vezető románca) keltett általános érdeklődést. Azért közben a filmvetítések is zajlottak: így például 1959-ben a zsűri az „új hullám,, leghíresebb képviselőjének, Francois Truffaut-nak ítélte oda „Négyszáz csapás" című filmjéért a legjobb rendező díját. Az idei fesztivál legnagyobb eseménye egyébként az elmúlt ötven év legjobb filmrendezőjének járó elismerés átadása lesz: már nyilvánosságra került, hogy az,Aranypálmák pálmáját" a világhírű svéd rendező, Ingmar Bergman fogja megkapni. Bár a díjazott valószínűleg nem jön el Cannes-ba (még mindig depressziós felesége halála miatt, s egyelőre nem akar résztvenni ilyen nyilvános rendezvényeken), hírességekben így sem lesz hiány az eseményen: az elmúlt ötven év „Aranypálmásai" közül harmincan vesznek majd részt az évfordulós ünnepségen. Ami magát a versenyt illeti, a zsűrinek - amelyet a világhírű francia színésznő, Isabelle Adjani vezet - nem lesz könnyű dolga: húsz film közül kell majd döntenie, s a mostani válogatás a szakértők szerint az elmúlt évek egyik legkiegyensúlyozottabb termését jelenti. A versenyfilmek listájának összeállításába egyébként az idén sajnos a politika is beleszólt: a híres kínai rendező, Csang Juan, illetve az iráni Abbasz Kiarosztami a cenzúra miatt nem jöhetett el új alkotásával a francia városba, egy másik kínai rendezőt, Csang Jimut pedig csak néhány nappal a fesztiválkezdet előtt értesítették a pekingi illetékesek, hogy „nem engedélyezik filmjének cannes-i bemutatását". Bíborpiros szép rózsa országos népzenei vetélkedő Dunaszerdahelyen - két év múlva bővülhet a mezőny Népdal a pódiumon DUSZA ISTVÁN „A hagyomány formái változhatnak, de lényege ugyanaz marad, amíg él a nép, amelynek lelkét kifejezi. S eljön az idő, mikor a művelt réteg a néptől átvett hagyományt új, művészi formába öntve újra átadhatja a nemzeti közösségnek, a nemzetté vált népnek." - írta Kodály Zoltán A magyar népzene című tanulmányának befejező mondataiban. Szakadatlan küzdök a kétségekkel, amikor szóban visszaadhatatlan élményt kell kötelességszerűen leírni. Sokszorosan így vagyok ebben az esetben, hiszen a még bizonyítottan élő népdal, népzene egy újbóli nagyszerű megszólaltatásának alkalmát kell a krónikás pontosságával és a népdalok szerelmesének inkább elfogult, mintsem zeneileg kiművelt ízlését tükröző gondolataival rögzítenem. Mondhassam hát el a múló idő ellenében, hogy a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya BÍBORPIROS SZÉP RÓZSA címmel írta ki az országos népzenei vetélkedőt. Ennek öt válogatóján mintegy 160 énekest, hangszerszólistát és zenekart hallgatott meg a válogató bizottság, amelynek élén Ág Tibor népzenekutató állt. A május 4-ei dúnaszerdahelyi döntő szervezői - Huszár Lászlóval az élen - az igazat megvallva, óvatosak voltak. Óvatosak abban az értelemben, hogy a Tavaszi szél vizet áraszt országos népzenei vetélkedő megszűnte után, egy köztudottan szétforgácsolódott érdeklődésű közönségre gondolva, a Dunaszerdahelyi Művészeti Iskola kisebb befogadóterű hangversenytermét választották helyszínül. Volt azonban ennek a szervezői óvatosságnak egy kiemelten szakmai hozadéka: ennek a teremnek messze a legjobb akusztikája van a város valamennyi szóba jöhető helyszíne közül. így a tisztességes és nem mindenáron előretolakodó hangosítás segítségével a nézőtér minden részén azonos élményben lehetett része a figyelmes hallgatónak. Akárcsak a zsűrinek, amely szép számú dijat osztott ki. A Bíborpiros szép rózsa népzenei vetélkedő nagydíjának számító jogosultságot a cím két év időtartamú viseléséhez, a gyerekek kategóriájában Matykó Krisztián (Nyitracsehi), Kuklis Katalin (Muzsla) és a vízkeleti citerazenekar kapta meg. Ezenkívül nívódíjat kapott: Beda Péter és Bed a Dezső zsérei énekkettős, Kuczman Renáta Komáromból. Különdíjban részesítette a zsűri: Krajcsi Juliannát Komáromból. A felnőttek mezőnyében a vetélkedő fődíját a Dió Héj diószegi citerazenekar vehette át. Nívódíjat kapott a nyárasdi Sarló citerazenekar, Száraz Márk (Nagykér) és Gőgh Zoltán (Gúta). Különdíjban részesítette a zsűri Kontár Ibolya somorjai szólóénekest, Mészáros Lajos pozbai citerást és a zsitvabesenyői citerazenekart. Aligha közlök valami érdemlegeset, amikor megállapítom: nem nagyon tudnék, ha még mernék is vitatkozni a zsűrivel. Mégis: Beda Péter és Beda Dezső olyan jelenségei voltak ennek a vetélkedésnek, hogy nyugodtan megérdemelték volna a Bíborpiros szép rózsa címet. Ahogyan Matykó Krisztián lélekből születő éneklése, ugyanúgy az ő játékos kópéságuk is a gyermeki természetességtől volt megtanulhatatlan és utánozhatatlan. Ráadásul az is magával ragadó volt, hogy egy Kodály Zoltán által 1910-ben falujukban - Zsérén gyűjtött ismert népdalt énekeltek. A jó lovas katonának... kezdetű népdal - példájaként írásom bevezető idézete igazságának - Kodály Zoltán révén lett világhírű a Háry János daljáték Toborzójaként. Ezt a tényt Ág Tibor is megosztotta az eredményhirdetésre várakozó közönséggel, amikor megénekeltetett bennünket. Nem kevésbé volt felfigyeltető a nyárasdi citerazenekamak a többiekétől még a laikus számára is felismerhetően eltérő játékstílusa. Ők azt az irányzatot képviselik, amely eltér a hagyományos citerázástól, mert a bonyolultabb citerahangolásra alapozott, igencsak összehangolt játékukból a többféle hangszerből álló zenekarokhoz szokott mai fül számára színesebb és árnyaltabb muzsika születik. Ezen a ponton aztán elkezdődhet a talán soha véget nem érő vita az autentikusság megőrzésére törekvők és a kodályi idézet szellemében eljárók, de a hagyományokat, a gyökereket nem sértők között. Meddő vita ez, mert mindkét irányzatosság önmaga korlátai közé szorulhat, s ha árnyalatnyi különbségeket kifejezve, mégiscsak a népzenei verseny díjazottai között is egyenrangúsítva neveztettek meg. Hiszen a komáromi Kuczman Renáta egészen más indíttatássú tudással lett nívódíjas, mint a nyitracsehi Matykó Krisztián, akinek a nagydíj kijárt. Az egyiket a városi lét közepette születő műveltségigény mozgatja, a másikat a Zoboralján még mindig élő népdal természetes átörökítése. Bár ez utóbbi megállapítás több példával is cáfolható, s leginkább a gyerekeket felkészítő pedagógusok tudnák első kézből megcáfolni. A Bíborpiros szép rózsa népzenei vetélkedő valószínűleg már soha nem lesz a „szocialista kultúra tömegességére alapozott" mozgalom, mint ahogyan azzá lett a Tavaszi szél vizet áraszt. Igaz, valójában ez sem kizárt, hiszen több olyan szólóénekest is hallottunk, aki népdalkörben, énekelőcsoportban vagy folklóregyüttesben szerepel. Ha két év múiva bővülne a mezőny a férfi és a női éneklőcsoportokkal, s a mostaninál szigorúbb válogatás nyomán kevesebb énekes szólista jutna az országos döntőbe, talán nem remélt feltámadás következne be. Egyelőre azonban a szervezők gondolatait a mértéktartás és az anyagi lehetőségek józan mérlegelése tölti ki. Aminek azonban nem feltétlenül kell majd ugyanígy lennie két év múlva is, ha addigrajavul a magyar kultúra állami támogatásának a rendszere és módszere Szlovákiában. Elhunyt Kibédi Ervin színművész A Jászai Mari-díjas érdemes művészt hetvenhárom éves korában tegnap érte a halál. Kibédi Ervint a Vidám Színpad saját halottjának tekinti. Kibédi Ervin 1924. december 14-én született Budapesten. A Zeneakadémia elvégzését követően, 1951-ben a Magyar Néphadsereg Színházához szerződött (a Vígszínház 1951 és 1960 között ezen a néven működött), majd 1957-ben szerződött a Vidám Színpad társulatához. Kibédi Ervin - mint ahogyan a Magyar Színházművészeti Lexikon művészetét összegzi - alkatának, zenei képzettségének, fanyar humorának köszönhetően elsősorban a csípős, ironikus hangvételű kabarékban és vígjátékokban aratott sikert. Éveken át alakította Hacsek szerepét Vadnai László Hacsek és Sajó című tréfasorozatában. Kibédi Ervin számos játék-, valamint televíziós filmben is játszott. A népszerű művésznek Kibédi-variációk, valamint Beszélgetések a papagájjal címmel könyve is napvilágot látott. (MII) Magyar nyelvhasználat - iskola... A magyar Intézet és a Mercurius Társadalom-tudományi Kutatócsoport szervezésében ma tizenhét órakor kerül sor Lanstyák István és Szabómihály Gizella „Magyar nyelvhasználat - iskola - kétnyelvűség című könyvének bemutatójára. A téma, illetve a kötet kapcsán előadást tart Kontra Miklós (MTA Nyelvtudományi Intézete), Sándor Anna (Konstantin Filozófus Egyetem) és Fazekas József (Kalligram Kiadó). (Ú) SZÍNHÁZ SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: A hattyúk tava (19) HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Nők törvénye (19) KIS SZÍNPAD: Őrült nap (16) KOMÁROMI JÓKAI SZÍNHÁZ: Légy jó mindhalálig (11, 14.30) POZSON

Y HVIEZDA: Michael (am.) 15.30,18, 20.30 OBZOR: Rómeó és Júlia (am.) 15.30,18,20.30 MLADOSŤ: Túlélni Picassót (am.) 15,17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Larry Flynt, a provokátor (am.) 17.30 Suttogj (cseh) 19 Ragadozók (am.) 18.30 Nadja (am.) 17.15,20.30 Édes álom hosszú csók (am.) 20.30 Hosszú út (csehszl.) 20 KASS

A DRUŽBA: Sleepers-A pokoli lecke (am.) 16,19 TATRA: Jerry Maguire (am.) 15.30,18, 20.15 CAPITOL: Lopott szépség (ol.am.) 15.45, 18, 20.15 ÚSMEV: A Jedi visszatér (am.) 16, 18, 20 IMPULZ: Két srác pletykái a lányokról (am.) 16.15, 19.15 DÉL-SZLOVÁKI

A DUNASZERDAHELY-LUX: Dante pokla (am.) 17.30, 20 KOMÁROM - TATRA: Szép kis nap (am.) 17, 19 NAGYMEGYER - SLOVAN: New York-i pihenő (am.) 20 ZSELÍZ - SPUTNIK: Jerry Maguire (am.) 19 LÉVA - SLOVAN: A Jedi visszatér (am.) 19 JUNIOR: Ragadozók (am.) 17. 19.30 RIMASZOMBAT - ORBIS: Passzázs (cseh) ROZSNYÓ - PANORÁMA: Egy hölgy portréja (am.) 16.30,19 A csábi színjátszók új előadással jelentkeztek Méltó utódjai az elődöknek ÚJ SZÓ-HlR Csáb. Az utóbbi másfél évtized alatt a csábi színjátszók, követve az elődök példáját, minden évben egy-egy bemutatóval jelentkeztek. „Községünkben a húszas évek óta évtizedeken keresztül szinte töretlen volt a színjátszás. A televíziózás térhódításával némi hullámvölgy következett, de a nyolcvanas évek elejétől újra beindult a színjátszás. Tizen- és huszonéves fiatalok léptek akkor a „világot jelentő deszkákra", s azóta, ha nem is változatlan felállásban, de egyfolytában jelen vagyunk - mondja a csoport vezetője, Zatyko Mária pedagógus. Azt viszont szerényen elhallgatta, hogy a gárda összetartásában és a darabok betanításában övé a legnagyobb érdem. Természetesen, dicséret illeti a csoport tagjait is, akik közül többen annak az indulástól tagjai. Nemrégiben a csábi színjátszók Bárány Tamás A fiam nem a lányom című vígjátékát mutatták be nagy sikerrel, -dzsár Jelenet a Csábi színjátszók Bárány Tamás A fiam nem a lányom című előadásából (Fotó: -dzsár)