Új Szó, 1997. május (50. évfolyam, 100-124. szám)

1997-05-06 / 103. szám, kedd

ÚJ SZÓ 1997. MÁJUS 3. P A NO RÁ MA F| 6 Interjú Petőcz Kálmánnal, a Magyar Polgári Párt alelnökével, a Központi Népszavazási Bizottság tagjával Zavart szeretnének kelteni Már csak 18 nap választ el bennünket a NATO-tag­ságról és a közvetlen el­nökválasztásról tartandó népszavazástól, de még mindig sok a tisztázatlan kérdés. A kormány maga­tartása miatt sokan kétel­kednek abban, hogy az ur­nákhoz járulhatnak. Erről beszélgettünk Petőcz Kál­mánnal. HORVÁTH GABRIELLA Eloszlathatók-e egyértelműen a kételyek? A Központi Népszavazási Bi­zottság felügyeli a referendum­mal kapcsolatos összes jogsza­bály megtartását és a népszava­zás megvalósítását. Feladatunk­nak következetesen eleget te­szünk. Biztosítom a lap olvasóit és a választópolgárokat, hogy a kormány taktikázása ellenére sor kerül a népszavazásra. A ka­binet két héttel ezelőtt hozott döntése után valóban kezdtek olyan hírek terjedni, hogy nem lesz referendum. Ez nem felel meg a valóságnak. A köztársasá­gi elnök május 23-24-ére írta ki, határozata megjelent a Tör­vénytárban. A kabinetnek ehhez kell tartania magát. A kormány nem azt kérdője­lezte meg, hogy a törvény ér­telmében végre kell-e hajtania a népszavazással kapcsolatos feladatokat, hanem azt, hogy ügyminisztert, hogy a negyedik kérdést ne kézbesítse mindad­dig, amíg az alkotmánybíróság ki nem nyilvánítja, hogy népsza­vazással módosítható-e az al­kotmány. Ezzel kapcsolatban el kell mondani, hogy a kormány utasítása törvényellenes, ugyan­is a népszavazásnak az alkot­mánybírósági döntéstől függet­lenül meg kell valósulnia, mivel a döntésnek nincs halasztó hatá­lya. Magyarán: bárhogy dönt is az alkotmánybíróság, a lakosság véleményét a megadott idő­pontban mind a négy kérdésben ki kell kérni. A kormány ráadá­sul nem azt kérdezte, lehet-e népszavazást tartani a közvet­len elnökválasztás kérdésében, hanem azt, hogy lehet-e népsza­vazással módosítani az alkot­mányt. A kabinet vélhetően ma­ga sem hiszi, hogy a közvetlen elnökválasztás ügyében tartan­dó népszavazás alkotmányelle­nes, ezért fogalmazott úgy, ahogy fogalmazott. Az elmondottakból az követ­kezik, hogy a kormánynak ­amennyiben nem akar durva törvénysértést elkövetni ­kézbesítenie kell mind a négy kérdést, és el kell végeznie a népszavazással kapcsolatos teendőket. Ám biztosak lehe­tünk abban, hogy a kabinet a jogrendnek megfelelően jár majd el? A kormánynak szerintem két célja van. Egyrészt zavart akar kelteni a választópolgárok köré­zatmennyiség, ugyanis a NATO­csatlakozásra és a közvetlen el­nökválasztásra mondandó igen kudarcot jelentene a kabinet számára. Mečiarék másik célja megakadályozni, hogy a négy követnek el, s az öt évig nem évül el. A Központi Népszavazá­si Bizottság szükség esetén a já­rási és a körzeti bizottságokkal, a politikai pártokkal és a polgár­mesterekkel együttműködve a Ľuboš Navrátil és Somogyi Tibor felvétele SS ... az ország la­kossága is győze­lemként ünnepelhet­né, ha Szlovákia a NATO-csatlakozás kérdésében deklarál­ná Nyugat-orien táltságát... « ^S Biztosítom a lap olvasóit és a vá­lasztópolgárokat, hogy a kormány takti­kázása ellenére sor kerül a népszava­zásra. \\ az említett időpontban a köz­vetlen elnökválasztás ügyé­ben is kikérhető-e a lakosság véleménye. A kabinet két héttel ezelőtt ho­zott döntésében utasította a bel­MKDM-tiltakozás ben, el akarja bizonytalanítani őket, és ezzel azt szeretné elér­ni, hogy nejáruljanak elegendő­en az urnákhoz. A kabinet szá­mára rendkívül fontos, hogy ne legyen meg a szükséges szava­kérdés egy szavazólapon le­gyen. Azt akarják elérni, hogy két egymással párhuzamos nép­szavazás legyen, mert ezzel is csökkenne a sikeresség esélye. Nem ártana ezt bővebben ki­fejteni. A részvételi arányt abból szá­mítják ki, hányan veszik át a sza­vazólapokat. A részvételt nem befolyásolja, hogy az urnához járuló polgár a kérdések közül hányra válaszol. Más volna a helyzet, ha nem egy szavazóla­pon tüntetnék fel a NATO-tag­sággal kapcsolatos kérdéseket és a közvetlen elnökválasztással kapcsolatos kérdést. Ebben az esetben gyakorlatilag két párhu­zamos népszavazás zajlana, és az átvételre kerülő szavazólap­ok száma alapján kétszer szá­míthatnák ki az arányt. Megtör­ténhet, hogy a szavazók egy ré­sze csak az egyik vagy csak a másik szavazólapot veszi át. Is­métlem: ez törvényellenes vol­na, és a Központi Népszavazási Bizottság mindent megtesz, hogy a Törvénytárban megje­lent elnöki rendelet értelmében egy népszavazás legyen, egy szavazólappal - mind a négy kérdésben. A testület ezt határo­zatban is rögzítette. Mi történik, ha a kormány nem teljesíti a határozatot? Ebben az esetben a belügymi­niszter és az államigazgatási al­kalmazottak bűncselekményt belügyminisztérium nélkül, is megszervezi a népszavazást. Mint ismeretes, Michal Kováč államfő is lépett az ügyben, az alkotmánybírósághoz fordult az elnöki jogkörök megsértése miatt. Azt javasolta a testület­nek, hogy előzetes intézkedé­sekkel kötelezze a kormányt, a belügyminisztert és a statiszti­kai hivatal elnökét, tartózkodja­nak az olyan lépésektől, melyek gátolnák a népszavazás lebo­nyolítását. A javaslat arra is ki­terjed, hogy az alkotmánybíró­ság kötelezze a belügyminisz­tert, hogy a négy kérdést tartal­mazó szavazólapokat idejében kézbesítse az egyes községekbe. Mivel a beadvány a referendum megvalósításával kapcsolatos, az alkotmánybíróságnak na­gyon gyorsan meg kellene vitat­nia. Ha kimondaná, hogy a kor­mány túllépte hatáskörét, és meghatározná, miként kell el­járnia, azzal egyenesbe hozná a dolgokat, és keresztülhúzná Mečiarék számításait. A kor­mány többé nem hinthetne port az emberek szemébe, és joggal tarthatna attól, hogy a népsza­vazás sikeres lesz. Ami a kor­mánynak kudarc, az az ellenzé­ki erőknek siker volna. De az or­szág lakossága is győzelemként ünnepelhetné, ha Szlovákia a NATÓ-csatlakozás kérdésében deklarálná Nyugat-orientáltsá­gát, valamint azon óhaját, hogy maga válassza meg a köztársa­sági elnököt. Tartsák meg az arányt! Pozsony. Csáky Pál frakcióve­zető tegnap arról tájékoztatott, hogy az MKDM képviselői tilta­koznak a magyar tannyelvű kö­zépiskolák első osztályai és a felveendő diákok számának az országos átlagnál nagyobb csökkentése ellen. A képviselői klub levélben kérte Štefan Fašá­nekot, a Nyitrai Kerületi Hivatal elöljáróját a hivatal álláspontjá­nak átértékelésére. A képvise­lők levelükben hangsúlyozzák: elfogadhatatlan számukra, hogy a lévai szlovák tannyelvű gimnáziumban az első osztá­lyok száma növekszik, viszont a komáromi, ipolysági és zselizi magyar tannyelvű gimnázium­ban a hivatal drasztikus csök­kentéseket tervez. A képviselők arra kérik a hivatal vezetőjét, fogadja őket, hogy érvekkel alá­támasztva tárgyalhassanak a magyar tannyelvű középiskolák jövő tanévbeli helyzetéről. Le­velükben azt is kérik a hivatal­vezetőtől, hogy a megbeszélé­sen jelen lehessenek az érintett magyar tannyelvű gimnáziu­mok vezetői és a szülői szövet­ségek képviselői is. (ú) A módosított statútum szerint nincs magyar tagozata a nyitrai egyetemnek Két pofon a kisebbségeknek ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem (KFE) rekto­ra szétküldte a tanszékeknek az egyetem statútumát kiegészítő tervezetet, amely a nemzetiségi pedagógusképzéssel foglalko­zik. Bár a statútum még leszöge­zi, hogy az egyetem részt vállal a nemzetiségi iskolák pedagó­gusainak képzésében, A nemze­tiségi kisebbségek diákjai tanul­mányainak irányelvei című do­kumentum azonban már telje­sen másként viszonyul ehhez a kérdéshez, leszögezve: „A statú­tum szervezési rendjéből követ­kezik, hogy a KFE nem nemzeti­ségi egyetem, hanem a szó leg­szorosabb értelmében állami egyetem, tehát struktúrájában nincs semmiféle nemzetiségi ta­gozat." A dokumentum 6. pont­ja ugyan megengedi, hogy a kö­zös pedagógiai felkészítésen be­lül a pedagógia, a pszichológia és az egyes tantárgyak didakti­kája „a karok (tanszékek) lehe­tőségeitől függően a nemzetisé­gi kisebbség nyelvén is elő lesz adva", de ugyanakkor azt is ki­mondja, hogy a felvételitől az államvizsgáig minden szlovák nyelven folyik, tehát a részvizs­gák és az összefoglaló vizsgák is. A 10. pont szerint az államvizs­gáról szóló bizonyítványban fel kell tüntetni, hogy az illető diák ilyen és ilyen szakon végzett magyar, német stb. oktatási nyelven. „Ez annyit jelent, hogy az abszolvens kap egy pofont: nem elég, hogy nincs magyar képzés, és mindent szlovákul kellett ta­nulnia, de még ráadásul kap egy olyan bizonyítványt, amely al­kalmatlanná teszi őt a szlovák tannyelvű iskolában való elhe­lyezkedésre. Ha szlovák iskolá­ban akar tanítani, akkor külön szlováknyelv-vizsgát kell ten­nie" - mondta Dolník Erzsébet. Az Együttélés oktatáspolitikai alelnöke Liba rektor tervezetét eljuttatta szerkesztőségünknek is. „Ennek az írásos anyagnak egyetlen pozitívuma van, akár­csak az ominózus Nemčok­levélnek: leleplező erejű. Eddig a külföld felé mindig úgy pre­zentálták a nyitrai egyetemet, mint a magyar tanítóképzés fel­legvárát, most pedig ez a doku­mentum nyíltan kimondja, hogy ami állami, az nemzeti, vagyis szlovák, s mivel a magyarok nem tartoznak a nemzethez, számukra nem létezik állami pe­dagógusképzés. Megvitattuk jo­gászokkal a dokumentumot, s ők elmondták: nincs benne sem­mijogsértő, összhangban van az érvényes törvényekkel. Követ­kezményei azonban végzetesek lehetnek. A cél olyan színvonal­romlást okozni, hogy a szülők ne akarják gyermekeiket ma­gyar iskolába íratni, s így elérni azt, hogy ezek az oktatási intéz­mények érdeklődés híján »maguktól« megszűnjenek. Ez ördögi terv. Gondoskodunk ar­ról, hogy külföldön is minél töb­ben tudomást szerezzenek róla" ­mondta Dolník Erzsébet. Az Új Szó tegnapi számának első oldalán a Magyar Polgári Párt szőlőskei választmányi ülé­séről szóló tudósításban sajnála­tos elírás történt. A nyitrai egyetemmel kapcsola­tos részben az oktatási intéz­mény rektorának belső utasítá­sában nem a „magyar tanszék", hanem az eddig „informálisan létező magyar tagozat" megszű­néséről volt szó. (vojtek; ú) RÖVIDEN Portugália jól járt az EU-tagsággal Pozsony. Michal Kováč tegnap fogadta Jaime Gama portugál külügyminisztert. Az államfő hangsúlyozta: Szlovákia töretle­nül érdeklődik a NATO-tagság iránt. Gama szerint országa jó példája lehet az EU-tagság elérése utáni fejlődésnek. (TA SR) Példa lehet a romániai helyzet Pozsony. Az MKDM központjába látogatott tegnap az RMDSZ küldöttsége, Markó Béla elnök vezetésével. Bugár Béla, az MKDM elnöke lapunknak elmondta, hogy tájékoztatták ven­dégeiket a szlovákiai magyarok helyzetéről, illetve a választá­sokig előttünk álló másfél év legfontosabb teendőiről. Vendé­geik elemezték a legutóbbi romániai választásokra való felké­szülés és a kormányalakítási tárgyalások tapasztalatait. Abban is egyetértettek, hogy a jelenlegi romániai történések európai példaként is szolgálhatnak, főleg a posztkommunista orszá­gok, ezen belül Szlovákia számára is. (ú) Még több szlovák iskolát? Komárom. A Matica slovenská komáromi szervezete a kor­mányhoz, az oktatási minisztériumhoz és a parlamenti képvi­selőkhöz fordult, s kérte, hogy Dél-Szlovákiában újabb szlovák iskolákat alapítsanak. Az alapszervezet szerint „ha a meglevő oktatási intézmények az önkormányzatok kezelésébe kerülnek át, akkor az a szlovákok asszimilációjához vezet". (TA SR) Kihallgatják a tiltakozókat? Galánta. Azzal kapcsolatban, hogy a városi önkormányzat ha­tározatban ítélte el a magyar iskolák elleni intézkedéseket, a Matica slovenská járási szervezete javasolja „a szervezők ügyészségi kihallgatását". A szervezet tagjai szerint „a szlovák iskolákban tanító nagyszámú magyar pedagógus lehetetlenné teszi a gyermekek szlovák hazafias nevelését". (TA SR) Kék Koalíció a Nyitrai kerületben Nyitra. Az országban elsőként írt alá együttműködési szerző­dést kerületi szinten a KDM, DU és DP. Első közös akcióként a NATO-tagsággal és a közvetlen elnökválasztással kapcsolat­ban 13 nagygyűlést szerveznek. (TA SR) Tűzvész Pozsonyligetfaluban Pozsony. Tegnap kora délután tűz ütött ki a pozsonyligetfalui új vasútállomás építkezési területén, a APSteel cég fémfeldol­gozó részlegén - a Matador vállalat telepe mellett. Az oltást nehezítették az erős széllökések és az, hogy a tűzoltók sokáig nem tudták, mi is gyulladt meg valójában. (TA SR) Lobbyzott a külügyminiszter Pozsony. Pavol Hamžík külügyminiszter tegnap munkaebédet adott az ENSZ Kelet-európai Regionális Csoportja szlovákiai nagyköveteinek. Tájékoztatta őket, hogy Szlovákia szeretné elnyerni az ENSZ 52. közgyűlésén az elnöklő ország posztját, illetve a BT egyik nem állandó tagjának a helyét. (TA SR) Hamžík derűlátó és realista Pozsony. Pavol Hamžík tegnap reagált az amerikai külügymi­nisztérium Szlovákiával kapcsolatos nyilatkozatára. A külügy­miniszter kijelentette, hogy „derűlátása realizmussal párosul", s közölte: a washingtoni nyilatkozat „ismét olyan helyzetbe hozta a dolgokat, hogy reagálnom kellett rá". (TA SR) Ötvenszázalékos áremelés? Pozsony. A kisfogyasztók esetében 50, a nagyfogyasztókéban pedig 15 százalékos villanyáremelést javasolnak - a döntést a pénzügyminisztérium hozza meg. Ján Hijj, a gazdasági mi­nisztérium munkatársa szerint a javaslatban szereplő számok valószínűleg még módosulnak, (ú) Öngyilkossági kísérlet Karva. Gyógyszer-túladagolással és ruházata felgyújtásával próbált meg öngyilkosságot elkövetni vasárnap a 30 éves L. E. A hatóságok szerint nem ez volt az első hasonló kísérlete, most egy rokona fedezte fel. Az áldozatot - testének 70 százaléka megégett - kritikus állapotban szállították kórházba. (TA SR) Szlovákiában a pittsburghi szerződés Pozsony. Hivatalosan másodszor, egyébként pedig harmad­szor érkezett tegnap Szlovákiába a pittsburghi szerződés. A dokumentumot ezúttal az Amerikai Szlovák Liga küldöttsége hozta magával. (TA SR) Az Amerikai Szlovák Liga küldöttségét tegnap Michal Kovát köztársasági elnök is fogadta. (TA SRfotó)

Next

/
Oldalképek
Tartalom