Új Szó, 1997. május (50. évfolyam, 100-124. szám)
1997-05-24 / 118. szám, szombat
6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1997. MÁJUS 2 TANÁCSADÓ A tévéilleték fizetése S. Š.: Van egy tévékészülékünk. Havonta fizetjük a kábelhálózat illetékét és a karbantartási illetéket, amely meghaladja az 50 koronát. A kérdésem az, köteles vagyok-e még a postának is 50 koronát fizetni? FEKETE MARIAN A tévékészülékekért úgynevezett koncessziós illetéket kell fizetni. Ennek a díjnak beszedője elvben lehet a kábelhálózatot üzemeltető társaság is, hiszen a vonatkozó törvény 5 §-a ezt lehetővé teszi. Valójában viszont nem tudunk olyan kábelhálózatot üzemeltető társaságról, amely behajtaná a tévé- és rádiókészülékek használatáért járó koncessziós illetékeket. Nem lehetünk meggyőződve arról, hogy az Ön által fizetett összegben a tévékészülék használatáért járó koncessziós illeték is benne foglaltatik. A vonatkozó törvény (az 1995. évi 212. számú törvény és annak módosításai) szerint még csak az sem érdekes, hogy Ön nézi-e a szlovák tévéadók műsorait. Az illetéket valójában azért kell fizetnie, mert van egy tévékészüléke. Elvben akkor is fizetnie kellene a már említett koncessziós illetéket, ha a szlovák tévéadók műsorait nem is tudná nézni, de fizetnie kell akkor is, ha egyáltalán nem akarja nézni. A fizetési kötelezettségét nem befolyásolja az sem, hogy a koncessziós illetékek csak a Szlovák Televízió költségvetését gyarapítják, amely egyébként Ön, illetve mindannyiunk adóiból van eltartva, és amely a közvéleménykutatások eredményei szerint közszolgálati tévé helyett inkább csak egy pártnak a szócsöve. Szívesen ajánlanánk azt, hogy ne jelentse be a tévéjét, ne fizesse a havi 50 koronákat a Szlovák Televíziónak, de ezt nem tehetjük meg. Az úgynevezett közszolgálati tévé, a hatalom kiszolgálójaként hozzájuthat a bizalmasan kezelt kimutatásokhoz is, hozzájuthat a kábelhálózatok előfizetőinek névsorához is. Mindennek alapján Önnek kellene eldöntenie, hogy a postán bejelenti-e a tévékészülékét vagy sem. KISRÉSZVÉNYESEKNEK Szimbolikus osztalékfizetés Részvényenként 10 korona osztalék kifizetéséről döntött a VÚB Kupón Befektetési Alap részvényes-közgyűlése. Ez azt jelenti, hogy egy vagyonjegykönyv után 200 korona jár. Az osztalékot a részvényesek szeptember közepéig postán kapják meg. Monika Flomolová, az alapot kezelő VÚB Invest Holding marketing-igazgatója szerint a VÚB Kupón a tavalyi évet 332 millió korona nyereséggel zárta és ebből osztalékként 74 milliót fizet ki. A VÚB Kupón 140 ezer részvényesével a legnagyobb szlovák befektetési alap. Vagyonának legfrissebb összesítése alapján egy-egy részvényre 1290 koronás vagyon jut. A cseh YSE Befektetési Alap részvényes-közgyűlése úgy döntött, hogy felére csökkenti az alaptőkét. Ezzel a tavalyi veszteséget fedezték, a maradékot pedig a tőkealapban helyezték el. A lépéssel az YSE-részvények névértéke 800 Kč-ról 400 Kč-ra csökkent. A vezetőség azt ígéri, hogy az idei év után osztalékot is fizet majd. (NO, ČTK) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Bevonják a százforintost Pozsony. A Szlovák Nemzeti Bank a Magyar Nemzeti Bank tájékoztatása alapján felhívja a figyelmet arra, hogy az 1948. augusztus 9-én forgalomba hozott százforintos bankjegyeket 1998. december 31-ével bevonják. E határidőt követően a Magyar Nemzeti Bankban lehet beváltani az említett bankjegyeket, mégpedig 2000. december 31-éig. (TASR) Változó hitelkamat Pozsony. A pénzpiac fejlődését figyelembe véve a Postabank Rt. május 23-ai hatálylyal 17,5 százalékra módosította az alaphitelkamatokat tájékoztatott Jozef Knížat, a bank elnökének szóvivője. (TA SR) Japán az élen Tokió. Japán 1996-ban is a világ legnagyobb hitelezője volt, zsinórban immár hatodik éve tartja ezt a pozíciót. A külföldi japán befektetések, vagyonok és követelések nettó összértéke elérte a 103 billiójent (ez mintegy 950 milliárd dollárnak felel meg), ami 22,9 százalékkal több, mint 1995-ben. Japán külföldre kihelyezett vagyona a nemzeti termék 20,7 százalékát teszi ki. A világ második legnagyobb hitelezője Németország, összesen nettó 17 billió jen (150 milliárd dollár) külföldi vagyonértékkel. (TA SR) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1997. május 26-án a Szlovák Nemzeti Bank Valuta által kiadott árfolyamok alapján Árfolyam Valut a Árfolyam Angol font 54,004 Osztrák schilling 2,786 Francia frank 5,821 Svájci frank 23,554 Kanadai dollár 24,123 USA-dollár 33,164 Német márka 19,609 ECU, EU 38,268 Olasz líra (1000) 19,900 Cseh korona 1,073 A forint árfolyama 100 egységre, koronában Vétel Eladás Altalános Hitelbank 16,93 19,87 A lakosság megrohamozta a pénzváltóhelyeket, és márkára, valamint dollárra váltja megtakarításait Hajsza a cseh korona ellen Prága, Pozsony. A cseh koronára napok óta óriási nyomás nehezül. A cseh devalvációs várakozások hatására a szlovák koronába helyezett bizalom is megrendült. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS A cseh korona csütörtökön történelmi mélypontjára süllyedt; a lebegtetési sávon belül csupán egy százalékkal maradt el a devalvációs sáv alsó határától, a mínusz 7,5 százaléktól. Tegnap csupán egy fokkal volt jobb a helyzet. A brit Financial Times tegnapi száma szerint a korona megrendülésének elsődleges oka a belpolitikai bizonytalanságok mellett egyértelműen a cseh gazdaság növekedésének idei, vészfékezésszerű megtorpanása, amely tovább rontja a folyó fizetési mérleg máris erőteljes egyensúlyhiányát. A Cseh Nemzeti Bank a bajt elkerülendő, természetesen beavatkozott, becslések szerint csak csütörtökön több mint 500 millió dollárt áldozott a hazai fizetőeszköz értékmegőrzésére. Az egész héten tartó, a cseh korona devalvációját elkerülendő küzdelem során a központi jegybank eddig közel 2 milliárd dollárt áldozott fel. A Prágában és Londonban végrehajtott erőteljes intervenció hat napon belül immár a harmadik volt. Még néhány intervenciós beavatkozásra bizonyára futja erejéből, ám hosszú távon ez nem járható út, ugyanis a pénzügyi krízis előtti 11,5 milliárd dolláros valutatartalékok a beavatkozásoknak köszönhetően alig 10 milliárd dollárra olvadtak. A Cseh Nemzeti Bank manőverezési területe egyre jobban beszűkül. A valutatartalékok nagysága nem engedi a sűrűn ismétlődő intervenciós beavatkozásokat. Egy másik út a kamatlábak, különösen a rövidtávú hitelekre nyújtandó kamatok emelése. Ez már részben megtörtént. A magas kamatok mérséklik a hitelfelvevési kedvet, ezáltal csökken a forgalomban lévő pénz nagysága, csökken a spekulációra fordítható pénzmennyiség. A vállalatoknak természetesen nem tetszenek a magas hitelkamatok, a lombardkamatok a korábbi 14 százalékról csütörtökre 50 százalékra emelkedtek. További megoldás a cseh korona lebegtetési sávjának bővítése. A bankoknál ugyan még kapható valuta, de egyre többért. Korábban plusz-mínusz alig 1 százalék volt a fluktuációs sáv, ez jelenleg 7,5 százalék, s ezt akár 15 százalékra is bővíthetik. A jelenlegi plusz-mínusz 7,5 százalék már alig elegendő, ugyanis csütörtökön -6,4 százalékra csökkent a cseh korona árfolyama. Természetesen van még a végső megoldás is, vagyis a devalválás, ám ezt valamennyi mérvadó politikai, pénzügyi szereplő ellenzi. Václav Klaus miniszterelnök szerint a cseh korona lebegtetési sávja kellően széles, a jelenlegi ingadozások is beleférnek. Nem vagyunk hajlandók devalválni közölte Martin Švehla, a Cseh Nemzeti Bank szóvivője. Miloš Zeman, az ellenzéki szociáldemokraták vezére azt mondta: „Semmilyen körülmények között nem engedhető meg a devalváció. A leértékelés a lakosság megtakarításait tenné értéktelenné, továbbá növelné az inflációt." E nyilatkozatok ellenére megingott a cseh koronába helyezett bizalom. Még a parlamentben is az esetleges 10, sőt 20 százalékos leértékelésről beszéltek. A külföldi és a hazai pénzügyi befektetők mellett a lakosság is bizalmatlan, mind többen váltják be megtakarított koronáikat márkára és dollárra. A pénzváltóhelyeken szerda óta országszerte nagy mennyiségű valutát vásárolt fel a lakosság, s a dollár, a márka, és a többi, keménynek tartott valuta is gyakorlatilag eltűnt a pénzváltóhelyekról. „Az emberek szinte megbolondultak, mindent felvásárolnak" nyilatkozta az egyik bank prágai munkatársa. Sokan eddigi koronaszámlájukat devizaszámlára változtatták, mert tartanak a 10-20 százalékos leértékeléstől. A bankoknál ugyan még kapható valuta, de egyre többért. Míg másfél hónappal ezelőtt 1 dollárért 27 koronát, egy márkáéit pedig 16,50 koronát kellett fizetni, addig ma 31 koronát, illetve 18 koronát. A bizonytalan helyzetet híven tükrözi Petr Korous, a Československá obchodná banka pénzügyi elemzőjének kijelentése: ,A pénzpiac annyira zilált és zaklatott, hogy ha a pénzügyminiszteri bársonyszékb mondjuk Miki egeret ültetnék, helyzeten az sem változtatna sc kat." A cseh korona körüli történése] immár Szlovákiába is „begyű A parlamentben is az esetleges leértékelésről beszéltek. rűztek". A bankközi piacon csütörtökön a rövidtávú letétek esetében a kamatok 45 százalékra ugrottak fel, és a piacon zavarok keletkeztek, ugyanis égetően hiányzik a likvid tőke. A kéthetes lekötésű befektetések piacán 20 százalékról 30 százalékra, sőt még feljebb is ugrottak a kamatok, mivel a bankszektorban pillanatnyilag legalább 4 milliárd korona hiányzik. Ennek oka a minimális banktartalékok kötelező képzése -, amelynek a hónap végéig kell eleget tenni, - elnyelte a likvid, az azonnal mozgatható pénzeszközöket. A spekulánsok a korona ellen is rohamot indítottak, csütörtökön a Szlovák Nemzeti Bank immár harmadszor hárította el a korona elleni támadást. Bár a hazai pénzügyi szakemberek szerint nálunk nem olyan rossz a helyzet, mivel Szlovákiába Csehországtól eltérően jóval kevesebb spekulatív tőke áramlott, azért a helyzet korántsem rózsás. „Ha a cseh korona megbukik, valószínűleg valamennyi spekuláns a szlovák koronára veti magát" közölte Martin Barto, az ING Barings pénzintézet pozsonyi fiókjának szakértője. Az EBRD figyelmeztetése a keletre hitelezőknek Az Európai Unió idei ipari termelése Számunkra fájó az összehasonlítás A riválisokhoz képest lassú a fellendülés MTI-TUDÓSLTÁS London. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke szerint baj lehet abból, hogy a kereskedelmi bankok a magas hozamok reményében túlzott kihelyezéseket hajtanak végre egyes kelet-európai államokban. Jacques de Larosiere, az EBRD elnöke nem közölte, pontosan melyik kelet-európai országokra gondol, de hozzátette, hogy ezt a folyamatot „a hetvenes években, Latin-Amerika esetében egyszer már végignéztem, s egy kicsit úgy tűnik, hogy most valami hasonló történik Kelet-Európában is." A bankelnök a hetvenes években is felelős posztot töltött be, ugyanis abban az időszakban csaknem egy évtizedig a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatója volt. Az adósságszolgálati ráták drámai romlása, a törlesztési képesség hanyatlása és a rövid, áthidaló hitelek elburjánzása, ami annak idején Dél-Amerikára volt jellemző, most ugyan nem ismétlődik meg egy az egyben Kelet-Európában, mégis úgy tűnik, hogy a térségbeli hitelezési rohamot általában nem támasztja alá olyan gondos elővizsgálat, ami kívánatos lenne mondta az EBRD-elnök. TA SR-TUDÓSLTÁS Bécs, Luxemburg. Az Európai Unió 15 tagállamában az ipari termelés üteme az idén csak lassan növekszik. 1996 decembere és 1997 februárja között a termelésnövekedés az előző három hónaphoz képest mindössze 0,5 százalékkal emelkedett - adta hírül a luxemburgi székhelyű Európai Statisztikai Hivatal, az Eurostat, melynek adatait az APA osztrák hírügynökség tette közzé. Ugyanebben az időintervallumban az Egyesült Államokban 1,2, Japánban pedig 1,9 százalékos növekedést könyvelhettek el. Az Európai Unió tagállamai közül az elmúlt időszakban e téren csupán Németország és Nagy-Britannia tudott felmutatni némi javulást, továbbá az EU átlagát Svédország (2,1 százalék), Finnország (1,3) és Dánia (0,7) haladta meg. A 15 tagállam közül a leggyengébb teljesítményt Belgium és Olaszország nyújtotta. Összességében a vizsgált időszakban gyakorlatilag az Európai Unió valamennyi tagállamában növekedett az ipari termelés, kivételt mindössze Olaszország képez, ahol 4,4 százalékos visszaesést könyvelhettek el. ZÖLDSÉGPIACI ÁRSÉTA Pozsony május 22-én Komárom május 22-én Zseliz május 22-én Losonc május 22-én Rimaszombat május 22-én Kassa május 23-án sárgarépa 16-18 Sk/kg 12 Sk kg 8 Sk/kg 18-19 Sk/kg 15-17 Sk/kg 12-14 Sk/kg petrezselyem 18-20 Sk/kg x 10 Sk/csomó 10 Sk/csomó 20 Sk/kg 18-20 Sk/kg burgonya 5-8 Sk/kg 6-8 Sk/kg 3-5 Sk/kg 6-7 Sk/kg 6 Sk/kg 4-6 Sk/kg paradicsom 50-60 Sk/kg 46 Sk/kg 40 Sk/kg 55-60 Sk/kg 55-65 Sk/kg 50-60 Sk/kg paprika 90 Sk/kg 4-10 Sk/db 8-10 Sk/db 7-11 Sk/db X 10-12 Sk/db karalábé 15-18 Sk/kg 5-15 Sk/db 6Sk/db 8-10 Sk/db 10 Sk/db 6-10 Sk/db kel 15 Sk kg 6-8 Sk/fej X 10 Sk/kg 38 Sk/kg 38 Sk/kg káposzta 18-20 Sk/kg 18 Sk/kg X 18-20 Sk/kg 15 Sk/kg 15-18 Sk/kg karfiol 20-30 Sk/db 12-15 Sk/db 18-20 Sk/db 10 Sk/kg X 2545 Sk/db hagyma 18-20 Sk/kg 16-20 Sk/kg * MMBMMMWWMHI 20-21 Sk/kg 20 Sk/kg 18 Sk/kg újhagyma 6-10 Sk csomo 4 Sk/csomó 6 Sk/csomó 4-8 Sk/csomó 6 Sk/kg 6-10 Sk/csomó uborka 26-30 Sk/kg 20-22 Sk/kg 28 Sk/kg 30-40 Sk/kg 30-35 Sk/kg 36 Sk/kg fokhagyma 90 Sk/kg X x 86 Sk/kg 10 Sk/db 90 Sk/kg 65-95 Sk/kg zeller 25-30 Sk/kg 8-12 Sk/db X 86 Sk/kg 10 Sk/db 18 Sk/kg 22 Sk/kg szárazbab 50-60 Sk/kg 35-40 Sk/kg 25 Sk/I 1540 Sk/kg X 40 Sk/kg mák 90 Sk/kg 90 Sk/kg 60 Sk/kg X X 70 Sk/kg alma 22-28 Sk/kg 15-29 Sk/kg X 22-32 Sk/kg 23-25 Sk/kg 15-25 Sk/kg hónaposretek 4-8 Sk/csomó 3-5 Sk/csomó 2 Sk/csonno 3-5 Sk/csorrtó x 5-6 Sk/csomó dióbél 160 Sk/kg 120 Sk/kg X X X 110 Sk/kg fejessaláta 6-10 Sk/fej 34 Sk/fej 4-5 Sk/fej 5 Sk/fej 6 Sk/fej 4-5 Sk/fej tojás 2.30 Sk/db 2,20-2,50 Sk/db 2.00 Sk/db 2.30 2 40 Sk/db X 2,00-2,20 Sk/db