Új Szó, 1997. május (50. évfolyam, 100-124. szám)
1997-05-02 / 100. szám, péntek
2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1997. MÁJUS 2. Kebelbarátság? GÁGYOR ALLZ A három napig Szlovákiában vendégeskedő Viktor Csernomirgyin bemutatta, milyen is az igazi kebelbarát. Nem egy, hanem egyenesen két űrhajós kiképzésére szólította fel szlovák vendéglátóit. Aki már hallott az orosz űrhajózás anyagi jellegű gondjairól, arról, hogy pénzhiány miatt elhalasztották az űrben keringő orosz legénység visszahozását a Földre, az az orosz kormányfő Pozsony főterén tett kijelentését legfeljebb udvariassági gesztusként foghatta fel. De Csernomirgyin - hogy jelezze ajánlata komolyságát - megismételte ajánlatát a nemzetközi sajtó képviselői előtt is. „A szlovák miniszterelnökkel megegyeztünk, a szlovákoknak is lehetővé kell tenni, hogy megcsodálhassák hazájukat az űrből" -jelentette ki az orosz miniszterelnök igazi kebelbarátra valló módon, s csak találgatni lehet, mi húzódik meg szándékai mögött. És sajnos, arról is csak spekulálhatunk, vajon milyen ígéretekkel győzték meg az orosz gazpromosok az „akadékoskodó" szlovák gázipariakat, akik két nappal korábban még kizártnak tartották a földgázszállításra és a közös vegyesvállalat létrehozására vonatkozó, kérdőjelekkel teli szerződések aláírását. Ám az orosz miniszterelnök kíséretét nem ingyenélőkből állították össze, hanem olyan szakikból, akik szó szerint huszonnégy óra alatt meg tudták győzni kétkedő partnereiket. Hogy miként és milyen áron, azaz mit tartalmaznak a Gazprommal kötött szerződések, arról - üzleti titokra hivatkozva - az illetékesek mélyen hallgatnak. A Gazpromról, amelynek Csernomirgyin és rokonai is részvényesei, napvilágra került hírek korántsem megnyugtatóak. A Csernomirgyin-Iátogatásának sok érdekes mozzanata volt. Bizonyára Vladimír Mečiar számára is sokáig emlékezetes marad az a kis botrány, melyet orosz partnere robbantott ki, amikor kategorikusan cáfolta szlovák kollégájának azt a korábbi kijelentését, hogy a nagyhatalmak megállapodtak Szlovákia kihagyásáról a NATO-ba bejutó országok első csoportjából. Vladimír Mečiart tehát újabb hazugságon kapták rajta az újságírók. Mostani lódításáról éppen a kebelbarátnak hitt Csernomirgyin rántotta le a leplet. Vajon a Gazprom-üzlet tető alá hozása emésztett fel annyi energiát, hogy a NATO-bővítéssel kapcsolatos vélemények egyeztetésére már nem futotta? J c GY y IFIT •1 Két utazás TÓTH MIHÁLY Az egyik utazás úgy nagyjából 50 esztendeje történt. Jan Masaryk Moszkvában járt, és arról tárgyalt, csatlakozzék-e Csehszlovákia a Marshall-tervhez. A szovjet vezetők leintették a csehszlovák diplomácia vezetőjét, aki hazatérte után bizalmasai körében ezt mondotta: Független ország külügyminisztereként utaztam Moszkvába, és szolgaként tértem haza. Tucatnyi körülmény játszott szerepet abban, hogy az államalapító fia akkor nem volt olyan helyzetben, hogy tiltakozása jeléül a Kremlben legalább bevághatta volna maga mögött az ajtót. Az ország négy évtizedre a szovjet érdekszférajátékszerévé vált, noha - fejlettségének, demokratikus hagyományainak köszönhetően ugyanúgy virágzó polgári demokráciává válhatott volna, ahogy mondjuk Franciaország, Ausztria, vagy Olaszország azzá vált. A másik utazásra a minap került sor. Ezúttal nem hazai miniszter utazott Moszkvába, hanem moszkvai miniszterelnök vizitelt nálunk. Csernomirgyin kormányfő látogatásának, félő, hogy ugyanaz lesz és ugyanolyan tartósan a következménye, ami Jan Masarykénak volt fél évszázada. A különbség anynyi, hogy Szlovákia kormányában ma nincs politikus, aki a tárgyalások lezajlását és a vendég távozását követően legalább egy hasonló riposztot megengedett volna magának bizalmasai körében, mint annak idején az ifjabb Masaryk. A lelkesedés most általános, és mindent elsöprő. Hivatalosan ugyan még sajnálkoznak a végrehajtó hatalom vezérei, hogy nem kerülünk be a NATO-ba, a szovjet gyártmányú légvédelmi rendszer megrendeléséről szóló hír viszont már kész, és örvendetes tényként prezentálják. Ugyanúgy azt is, hogy továbbra is tartósan arra rendezkedünk be, hogy ugyanabból a forrásból érkezzék és érkezhessék hozzánk az öszszes energiahordozó. Ez a kormány valóban csak saját túlélésére összpontosít, és semmit se tanult abból, ami az elmúl fél évszázadban történt. Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezető: Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924214, Érsekújvár: 0817/976179 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásén felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262, 5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www. istemet.sk/ujszo - Egész életünkben hittünk, reménykedtünk, most meg itt állunk csalódottan, mert nincs sem emberbarát erkölcs, sem fejlett szocializmus, sem pedig jóléti társadalom... (Lehoczki István rajza) Nyugdíjemelés Nő a tanítók fizetése Pozsony. Szerdai ülésén 10 százalékos nyugdíjemelést hagyott jóvá a kormány, amely az öregségi nyugdíjon kívül a leszolgált évek után járó, az özvegyi, a rokkantsági és a gondozási nyugdíjakat is érinti, illetve az árvajáradékot, összesen mintegy 1,3 millió személyt. A nyugdíj felső határa 6220 korona. Az emelést a Szociális Biztosító nyugdíjalapjából és a betegbiztosításokból fedezik. Az állami költségvetésből térített, egyedüli bevételnek számító nyugdíjak a létminimumtól függően változnak majd. Május elsejétől növekszik az egészségügyi, valamint az oktatásügyi alkalmazottak fizetése is. A 16,5-35%-os emelés 54 ezer egészségügyi dolgozót érint, a tanítók fizetése pedig 10%-kal nő. Hét százalékos béremelésre számíthatnak július elsejétől a költségvetési szféra alkalmazottai. A fizetésemelések 350 ezer főt érintenek, együttes költségük pedig 2,120 milliárd korona. Nem lezárt még a 13. fizetés kérdése, erről további tárgyalások folynak majd. (TA SR) A Felvidéki Polgári Mozgalom röplapja: amiről már sokan tudnak, ennek ellenére kevesen olvasták Rossz játék a lelkek békéjével Csupán némely magyar koalícióbeli pártvezető sajtóbeli elhatárolódása kapcsán értesülhetett a nyilvánosság arról, hogy a rimaszombati piacon feltűnt egy (egy, mint határozatlan névelő) röplap. DUSZA ISTVÁN Ebben valamely - magát Felvidéki Polgári Mozgalomnak (FPM) nevező - csoport olyan felhívást tett közzé, amely a mai közép-európai geopolitikai helyzet ismeretében vagy titkosszolgálati provokációnak, vagy egy a követeléseikkel kirobbantható háború vérengzéseitől sem visszariadó politikai kalandorok hagymázas agyszüleményének tekinthető. A kettő nem zárja ki egymást. A nyilvánosságra hozott tények Rimaszombatot jelölik meg a röplap első felbukkanásának helyéül, de ma már az is biztos, hogy a röplapot Pozsonyban is osztogatták ismeretlen személyek. Ebben a pillanatban nyilvánvaló, hogy a szöveg szerzői két dolgot bizonyosan elértek: 1. Elhintették a gyanakvás magvait a szlovákiai magyarok között, hiszen természetes emberi reakció az ilyen dolgokra a másokkal szembeni gyanakvással reagálni. 2. Újabb ürügyet szolgáltattak ahhoz, hogy a szélsőséges nacionalista szlovák sajtó szüntelen magyarellenes támadásai mellett, kampányra használja fel a nyelvhasználati jogainkért folytatott harcunkat toleranciával kezelő szlovák demokraták ellen. Legyenek bár az ilyen röplapok szerzői elborult agyú magyarok, OLVASÓI LEVELEK Gondolatok az ankétról Engedjék meg, hogy egy pár sort papírra vessek az ankét kapcsán. Nem szoktam tollat ragadni és véleményt nyilvánítani, de most fontosnak tartom leírni az Új Szóról, hogy jó úgy, ahogy van! Nekem, nekünk! Özvegyasszonyként nevelem, vagy éppen a titkosszolgálati praktikákat ma is felvállaló egyének, mindenesetben ellenünk - demokraták ellen - indítanak támadást. Mert ténykérdés az FPM alaptéziseiben igazságtalannak mondott trianoni szerződés, ugyanakkor a mai Európa geopolitikai meghatározottsága sem tekinthető mellőzhető ténynek. És akkor eljutottam oda, amiről már többször írtam: nem ismerek olyan eszmét, elvet, erkölcsi értékrendet, amelyért hajlandó és képes lennék egyetlen csepp emberi vért kiontani. Még a - legjobb tudomásom szerint - az életemet átható keresztyén hit és liberális gondolkodásmód sem szolgáltatna ehhez elegendő okot. Márpedig azoknak, akik ezt a sokak által tudott, de kevesek által olvasott irományt írták, semmi sem drágaAz egész Európával szembeforduló, az Európai Unió és a NATO bizonyított törekvései ellen uszító szöveget végülis corpus delicti-ként közre kellene adni. Lássa mindenki, mennyire különböző dolog demokratikus jogokért, jogállamiságért és kisebbségi nyelvhasználatért harcolni, s mennyire esztelen törekvés a magyarokat és a szlovákokat szembeállító, az ellentéteket nem megoldó, de azokat tovább fokozó határrevíziót követelni. Most, amikor létezik egy magyar-szlovák alapszerződés, s a szlovákiai magyar nemzeti kisebbség kulturális és gazdasági kapcsolatait Magyarországgal csupán az éppen uralmon lévő szlovák kormány döntései gátolhatnák - ha mi hagyjuk - hasznosabb lenne önmagunk kishitűségével, szellemi igénytelenségével foglalkozni: elérni, hogy taníttatom két lányom. A fiatalabb épp most írja írásbeli érettségijét a pozsonyi Duna utcai gimnáziumban, az idősebb szintén Pozsonyban tanul az egyetemen, magyar-német szakon. Ilyen körülmények közt sajnos nem engedhetjük meg magunknak, hogy az Új Szón kívül más lapokat is rendszeresen vásárolhassunk. Lányaim persze ritkán megveszik a Barátnőt, (évekig voltam előfizetője) az Új Nőt, a HIFI-t, de az Új Szó, az más! Lágyerekeink mind többen tanuljanak egyetemeken, főiskolákon. Az FPM-nek igencsak zavarosak a „Felvidéki Autonómiáról (FA)" megfogalmazott elképzelései. Hiszen még azt sem tisztázták a szerzők, hogy mitől tekintik a „FA" területének az 1938-as bécsi döntés után ismét Magyarszághoz csatolt területeket. Az meg egyenesen tudathasadásos tünet, ha a „FA"-ról azt állítják, hogy „közigazgatásilag a Magyar Köztársasághoz tartozik". Méginkább annak látszik, ha a röplapjuk szövege alá nem a Magyar Köztársaság Alkotmányában elfogadott koronás címert nyomtatták, hanem a Kossuth-címert. Ezt látva és olvasva igencsak nagy kétségei támadnak a véleden és vétlen olvasóA röplapot Pozsonyban is osztogatták ismeretien személyek. iknak afelől, hogy a szerzők elfogadják és felvállalják „mindazon nemzetközi dokumentumokat, normákat, ajánlásokat, amelyek az EU-hoz való csatlakozáshoz szükségeltetnek". Bízom benne, hogy már a csupán az SZTV 1 tévéhíradóját néző ember is tudja: az Európai Unióba csak azok az országok juthatnak be, amelyek rendezték viszonyaikat szomszédaikkal, megadták a jogokat a területükön élő nemzeti kisebbségeknek, és megteremtették a demokratikus jogállam működő intézményrendszerét. Most inkább nem részletezem, hogy a Szlovák Köztársaság miért hullott ki az első körben. Sokkal fontosabb tény, hogy a nyaim csak hétvégén tartózkodnak itthon, ezért a péntek esti program a heti Új Szó elolvasása, szombaton reggel pedig versengünk, hogy ki lapozza át elsőként. Minket kielégít minden oldal írása. Mindhárman elolvassuk majdnem minden cikkét, a gazdaság és a sport rovata kevésbé érdekel minket, de átnézzük azt is, drukkolunk a Kassán született teniszező kislánynak, és megnézzük a DAC szereplését is. Mivel a TőketeMagyar Köztársaságban, tudomásom szerint, nincsen olyan számottevő politikai erő, amely akár egy határrevízió délibábos képzetéért lemondaná az EUhoz való csatíakozást. Ezzel szemben Szlovákiában két olyan párt is tagja a kormánykoalíciónak, amely programjában megfogalmazva ellenzi az EU-és a NATO-csatlakozást. Innen erednek hát azok a feltételezések, hogy szlovákiai titkosszolgálati körök írták ezt a nyilatkozatot. Ezt azonban legkevésbé a magyartalanságok és a helyesírási hibák látszanak igazolni. Sokkal szembetűnőbbek a tárgyi tévedésekből levezetett következtetések, amelyekben az állítások szépen sorban ellentmondanak egymásnak. Ha titkosszolgálati provokáció, ha bosszút lihegő magyarok hagymázas agyszüleménye ez a szöveg, a lényegén mit sem változtatnak a felszínes olvasás után alig feltűnő nyelvi vétségek. Azt ugyanis lehetetlen nem látni, mennyire pontosan időzítették a röplap rimaszombati „piacradobását". Hiszen kiteljesedett a szlovákiai magyarok tiltakozása a szlovákiai magyar iskolák egynyelvű bizonyítványai ellen, levelek ezrei érkeznek az ország alkotmányos tényezőihez tiltakozva a jogfosztó Nemčok-levél és az alternatív oktatást bevezető törvénytervezet ellen. Megalakult a Szlovákiai Magyar Értelmiség Fóruma és a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége, s mindezt ilyen szennyirománnyal akarják megkérdőjelezni. Akik nevünkben Felvidéki Polgári Mozgalomként nyilatkoznak, ezeket a legális állampolgári kezdeményezéseinketjáratják le. rebesi járásból származom, igen szívesen olvasom, amit arról a vidékről írnak a Régióban, mert akkor kicsit Bélyben is járok gondolatban, a bélyi kastély sorsa különösen érdekel. Nagyon várom a napi híreket, érdekelnek a politikai események, főleg a hazai történések, jók a kommentárok jegyzetek. És a többi cikk is! Nagyon jó, hogy van újra Családi kör. Vida Mária Szap