Új Szó, 1997. április (50. évfolyam, 74-99. szám)

1997-04-08 / 80. szám, kedd

ÚJ SZÓ 1997. ÁPRILIS 9. POLITIKA GJ Ernest Valko alkotmányjogász a NATO-tagságról és a közvetlen elnökválasztásról tartandó népszavazásról Hogyan kijutni a csapdából? Napjaink egyik forró témá­ja a NATO-tagságról és a közvetlen elnökválasztás­áról május végén tartandó népszavazás. Nehezen ta­lálható két olyan párt (akár egy koalíción belül is), amely minden lényeges alkotmányjogi kérdésben egyetértene. FEKETE MARIAN Egyes politikusok szerint ebből a csapdából ldutat jelen­tene, ha a szlovák parlament valamilyen módon érvénytele­nítené a NATO-tagsággal kap­csolatos korábbi határozatát. Mi a véleménye erről dr. Er­nest Valkónak, az egykori csehszlovák szövetségi alkot­mánybíróság elnökének? Ami az alkotmányjogi vonatko­zásokat illeti, a parlament bár­miféle határozata módosítható, megszüntethető. Ez az alkot­mányból következik. Ugyancsak az alaptörvény kötelezi a köztár­sasági elnököt arra, hogy a nép­szavazást kihirdesse, ha petíció­val azt legalább 350 ezer polgár az alapvető szabadságokra és jo­gokra, az adókra, elvonásokra, illetve az állami költségvetésre. A parlament módosíthatja ko­rábbi határozatát, de egyszerűen nincs jogi mechanizmusa annak, hogy a már megkezdett népsza­vazási procedúrát megállítsa. A köztársasági elnök is állami szerv, éppen ezért rá is vonatko­zik az, hogy csak az alkotmány alapján, az alaptörvény által megadott keretek között, illetve törvény által meghatározott mó­don járhat el. Nincs olyan jogi rendelkezés, amely lehetővé tenné, hogy az államfő az egy­szer már kihirdetett népszava­zást visszavonhassa. A népszavazás egy másik kér­désével (a köztársasági elnök közvetlen választásával) kap­csolatban a kormány úgy nyi­latkozott, hogy az alkotmány­bírósághoz fordul. Alkotmány­jogi szempontból megteheti ezt már a népszavazás megtar­tása előtt is, vagy csak azt kö­vetően? Úgy vélem, hogy a kormány fel­kérheti az alkotmánybíróságot az alkotmányos rendelkezések ba, de az említett rendelkezés szerint előbb vitának, pernek kellene keletkeznie. De mely állami szervek között kell vitának keletkeznie az adott kérdésben? Egyáltalán ges érvénnyel eldönteni). Egy és ugyanazon szavazólapon lesz a valójában két népszava­zás mind a négy kérdése, vagy két szavazólapot adnak ki, mi­közben az egyik szavazólapon a parlamenti határozatban Ha a kormány az alkotmánybí­rósághoz fordul egy alkotmányos rendel­kezés értelmezése miatt, akkor nyilván vitatott kérdésről . . van szó. \\ Somogyi Tibor felvételei VV Ami az alkot­mányjogi vonat­kozásokat illeti, a parlament bármi­féle határozata mó­dosítható, meg- j* szüntethető. >> kéri, vagy megteheti ezt vonat­kozó parlamenti határozat nyo­mán is, éspedig akkor, ha ez összeegyeztethető az alkotmány egy további rendelkezésével, te­hát ha a népszavazáson felte­endő kérdések nem irányulnak értelmezésére. Viszont proble­matikus itt az a rendelkezés, amely szerint az alkotmánybíró­ság akkor értelmezi az alkot­mányt (egyes rendelkezéseit), ha az ügy „vitatott". Nem tudom, miért került be ez az alkotmány­van itt valamiféle jogvita, per valakik között? Ezt a kérdést természetesen csak az alkotmánybíróság döntheti el akkor, amikor megkapja a bead­ványt, és mérlegelnie kell, hogy köteles-e vele foglalkozni vagy sem. Ha a kormány az alkot­mánybírósághoz fordul egy al­kotmányos rendelkezés értelme­zése miatt, akkor nyilván vitatott kérdésről van szó. Nálunk azon­ban a törvényből az következik, hogy két állami szerv közötti vi­tás kérdésről kell, hogy szó le­gyen. Az állami szervek között ebben az esetben nincs jogvita. Az egyes politikai pártoknak el­lentmondó véleményük van, úgyhogy várjuk meg az alkot­mánybíróság döntését. A köztársasági elnök határo­zata, illetve a tények alapján is valójában két népszavazásról van szó. Az egyes pártok rea­gálását tekintve rendkívül fon­tos kérdés az, hány szavazólap lesz. Jelenleg három elképze­lésről folyik a vita (amelyet majd nyilván a Központi Nép­szavazási Bizottság fog végle­szereplő három kérdést tüntetik fel, a másik szavazóla­pon pedig a köztársasági el­nök közvetlen választására vo­natkozó kérdést (a jóváha­gyandó alkotmánytörvénnyel együtt)? Egyes pártok pedig ahhoz ragaszkodnak, hogy mind a négy kérdést külön sza­vazólapon tüntessék fel. Az egy, kettő vagy négy szavazó­lapról szóló megfontolások mögött alighanem politikai­taktikai célok húzódnak meg, és a végleges határozatot a Központi Népszavazási Bizott­ságnak kell majd meghoznia. Jogi szempontból mégis me­lyik megoldás jelentené a leg­járhatóbb, a legtisztább utat? Nem akarok beleszólni a Köz­ponti Népszavazási Bizottság te­vékenységébe, hatáskörébe, de sajnos, ismét azt kell látnunk, van itt egy kérdés, amelyet a tör­vény nem szabályoz kellő mó­don. Meggyőződésem szerint a legtisztább megoldás az volna, ha négy szavazólapot adnának ki, de erről majd az illetékes szerv dönt, esetleg később az al­kotmánybíróság. František Kurej: az Általános Egyezmény aláírásának feltétele a 13. fizetés Béremelések a láthatáron Patrik megszólalt Hallgatnak a SZISZ-nél ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Pozsony. A Szlovák Információs Szolgálat lapzártánkig nem rea­gált Michal Patriknak, a tit­kosszolgálat volt munkatársá­nak állításaira, hogy a SZISZ állt ifj. Michal Kováč elhurcolásának hátterében, illetve hogy a SZISZ vezetői közvetlenül is részt vesz­nek az államfő lejáratására irá­nyuló kampányban. Süketek voltak tegnap a kassai Cassovia Metal Trade telefonjai is. Michal Patrik ennél a cégnél volt alkalmazásban dr. Fran­tišek Stálica fedőnéven. A jelen­leg külföldön tartózkodó Patrik néhány újságírónak elmondta: nem szakmai tudásának és soké­ves rendőri tapasztalatainak kö­szönhetően vették őt fel a SZISZ-be, hanem azért, mert az egyik „titkos tanú" személyében felismerte egykori eperjesi rendőrtársát, Ján Dopirjákot, aki akkor a televízió kamerái előtt „színlelt rablásnak" nevez­te ifj- Michal Kováč Ausztriába történő elhurcolását. Michal Patrik állítása szerint Do­pirjak a „vallomásért" egy Dae­woo Nexia gépkocsit és egy 400 ezer koronás eperjesi lakást ka­pott. Továbbá - Patrik állítása szerint - Igor Urban DSZM-es képviselő közbenjárására 15 millió korona hitelt is felve­hetett. így az Eperjes melletti Haniská községben erotikus sza­lont létesíthetett a helyi motel­ben. (ga) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Az érdekegyeztető ta­nács tegnapi ülésén ismét napi­rendre került a költségvetési szférában dolgozók bérezésé­nek kérdése. A szakszervezeti konföderációt képviselő Fran­tišek Kure j szerint addig szó sem lehet az 1997-re szóló Altalános Egyezmény aláírásáról, míg a kormány nem szavatolja a 13. fi­zetést. Köztudott, hogy a költ­ségvetési szférában dolgozók bére alacsony. A július l-jétől esedékes hétszázalékos béreme­lés is sovány vigasz, hiszen az emelés nem követi az inflációt. Ľubomír Javorský egészségügyi miniszter az egészségügyi dol­gozók április l-jétől érvényes bérrendezéséről tájékoztatott. Mivel a pénzügyminisztérium új rendeletének értelmében az in­tézetekben emelkedett az ágy­pénz, a béremeléshez szükséges anyagiakat a kórházak a biztosí­tóktól kapják. „Számításaink szerint az intézkedés 1,4 milliár­dos többletet jelent, a béreme­léshez viszont csak 1,2 milliárd koronára van szükség" - állítot­ta Dániel Repáš, az Egészség­ügyi Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke. Nem ta­gadta, hogy anyagi okok miatt nem sikerült az állami szociális intézetekben dolgozók fizetésé­nek módosítása. A kormány feladatul kapta, hogy legkésőbb július 1-jéig ta­lálja meg a mintegy hatezer al­kalmazottat érintő bérrendezés anyagi fedezetét. Az érdek­egyeztető tanács jóváhagyta a pedagógusok bérének május 1­jével esedékes 10 százalékos emelését, (péterfi) Közeledik a népszavazás, készülnek az ellenzéki pártok és mozgalmak Szlovák-magyar kampány ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A Kék Koalíció, a Ma­gyar Koalíció és a Szlovákiai Szociáldemokrata Párt képvi­selői tegnap megállapodtak az elnökválasztásról és a NATO­tagságról tartandó referendum előtt folytatandó közös kam­pány alapelveiben. A. Nagy László, az MPP elnöke elmondta: megegyeztek a tele­vízióban és a rádióban való egy­üttes fellépés kérdésében; a kampány anyagi terheit is közö­sen viselik. A kampány gördülé­keny lebonyolítása érdekében a hét párt magán- és jogi szemé­lyek bevonásával polgári társu­lást hoz létre. A társulás az elkö­vetkező napokban bankszámlát nyit; számát rövidesen nyilvá­nosságra hozzák. Mivel az ellen­zéki pártok nem dúskálnak az anyagiakban, számítanak a tá­mogatásra. A Magyar Koalíció főként a dél-szlovákiai járások­ban terjeszti majd a plakátokat és szórólapokat - elsősorban magyar nyelven. „Valamennyi propagandaanyagon azt dom­borítjuk ki, hogy közös kampány folyik. Ennek megfelelően az MK plakátjain, szórólapjain megjelenik majd a szlovák pár­tok neve is" - közölte A. Nagy László. Elmondása szerint mind a hét párt azt javasolja választóinak, hogy támogassák a közvetlen el­nökválasztást és Szlovákia NA­TO-tagságát. Ez a két döntő kér­dés jelenik majd meg a médiu­mokban is. A NATO-val kapcso­latos másik két kérdést illetően minden párt saját elképzelései szerint folytatja kampányát. A tegnapi megbeszélés részt­vevői ismételten megerősítet­ték: a Demokrata Pártnak parla­menti erőként joga van ahhoz, hogy képviseltesse magát a Köz­ponti Népszavazási Bizottság­ban, illetve a járási bizottságok­ban is. Partnerei ezért mindent megtesznek, hogy jogos igényét érvényesíthesse, (horváth) RÖVIDEN ELDR-tag lett az MPP Pozsony. Az európai liberális és demokrata pártokat tömörítő ELDR teljes jogú tagja lett a Magyar Polgári Párt és a magyar­országi Szabad Demokraták Szövetsége. Az MPP és az SZDSZ elsőként képviseli szavazati joggal a keleti liberálisokat az ELDR-ben. (ú) Kozlík a nullamegoldásról Pozsony. Sergej Kozlík pénzügyminiszter szerint Csehország és Szlovákia számára is megfelelne a föderális vagyon elosztá­sában az úgynevezett nullamegoldás, de - mint mondta - pil­lanatnyilag hiányoznak a megfelelő politikai feltételek. Kozlík szerint Csehország idő előtti választások elé néz, ezért a kor­mány nem hajlandó kompromisszumra. (ČTK) 200 millió dolláros japán kölcsön Pozsony. „A japán Exim Bank hamarosan 200 millió dollár hi­telt nyújt Szlovákiának" - jelentette be Vladimír Masár, a Szlo­vák Nemzeti Bank elnöke. A hitelt a szlovák jegybank veszi fel, majd hazai kereskedelmi bankoknak, illetve kis- és középvál­lalkozóknak folyósítja. (TA SR) Schillinget hamisítottak Nagytapolcsány. 4552 ezerschillinges bankjegyet foglalt le, és hat férfit vett őrizetbe a múlt héten a rendőrség. A hamis ez­reseket ofszetnyomdában állították elő a gyanúsítottak, és da­rabját 500-700 koronáért árulták. (TA SR) Leégett a Malibu bár Rimaszombat. Gyújtogató járt a rimaszombati Malibu bár­ban. Mintegy húsz liter benzint öntözött szét a helyiségben, majd meggyújtotta. A keletkezett kár hárommillió korona. A diszkóklub a Gömöri Kulturális Központ tulajdonában levő épületben működött. (TA SR) Kňažko a jelentésből idézett Pozsony. A kulturális minisztérium szerint Milan Kňažko kép­viselő (DU) félretájékoztatta a nyilvánosságot, amikor a mi­nisztériumban végzett számvevőszéki ellenőrzésről számolt be. A DU sajtóosztálya tegnap leszögezte: Kňažko kizárólag a számvevőszék jelentéséből idézett. (TASR) Rossz nyomot követtek Pozsony. A Twist Rádió értesülése szerint a Matula-gyilkosság felderítése során rossz nyomot követett a rendőrség, az SZNP egykori titkárát ugyanis nem homoszexuális partnere gyilkol­tatta meg. A leszámolásra azért került sor, mert Matula a gyer­mekpornó-kereskedelemből kívánt részesedni. A szálak az úgynevezett elit társadalmi körökbe vezetnek, (ú) Štefan Márkus az új elnök Pozsony. Lapunk tegnapi számában az Új elnök a Helsinki Bizottság élén című hírben sajnálatos névelírás történt. A bizottság új elnökévé nem Jozef Markušt, hanem Štefan Márkust választották. A hibáért elnézést kérünk, (ú) Folyik a nyomozás a temetőgyalázás ügyében Egyelőre nem tudják, hogy mikor történt ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Kassa. Lapunk tegnapi számá­ban már beszámoltunk arról, hogy az elmúlt napokban Kassán is vandálok jártak a zsidó te­metőben. Vojtech Farkaš körzeti rendőrparancsnok tegnap el­mondta, hogy a sírkőrongálást április 3-án jelentette a zsidó hit­község képviselője a rendőrsé­gen. - Elvégeztük a terepszem­lét, megkezdtük a nyomozást. Egyelőre nem tisztázott, ponto­san mikor történt a temetőgyalá­zás, csupán annyi valószínűsít­hető, hogy március 12-e és ápri­lis 3-a között. Eddigi megállapí­tásaink szerint a vandálok leg­alább ketten voltak. - A rendőrség kiderítette, hogy a te­metőben talált tűznyomok nin­csenek összefüggésben a rongá­lással; a bozót- és fűégetést a te­metőgondnok végezte. Az oko­zott kár egyébként nem jelentős, négyezer koronára tehető, a sír­kövek nagy része ugyanis nem rongálódott meg, amikor a tette­sek ledöntötték őket. (g-f) Vladimír Mečiar kormányfő is jelen volt tegnap a Slovnaft új részlege alapkövének letételénél. Az üzemben a kőolaj-feldolgozás során felmaradó hulladékanyagok újrahasznosítását végzik majd. (TA SR-fotó)

Next

/
Oldalképek
Tartalom