Új Szó, 1997. április (50. évfolyam, 74-99. szám)

1997-04-22 / 92. szám, kedd

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1997. ÁPRILIS 22. 2000 polgármester TUBA LAJOS Ilyen még nem volt. Péntekig 1600-an jelezték, hogy részt vesznek a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának 7. köz­gyűlésén, de a szervezők legalább kétezer polgármesterre szá­mítanak. Nem véletlen, hogy az összes polgármestert meg­hívták. Az elmúlt évben ugyanis soha nem látott nyomás alá került a szervezet. Nem elég, hogy az állami alapokból csak a lojálisak számíthatnak támogatásra, Mečiarék egy saját pol­gármesteri szövetség képében a politikumot közvetlenül is bevitték a szervezetbe. Talán mondanunk sem kell, hogy a DSZM-es társaság szorgalmasan ügyködik, minden erejével a társulás tevékenységének szürkítésén dolgozik. Politikai köz­pontja ugyanis pontosan érzékelte a hangulatot, hogy a pol­gármesterek közül sokan elégedetlenek a szervezet eddigi eredményeivel. Arra számítanak, hogy még egy kicsit csavar­nak a dolgon, és sikerül szétverniük azt az egyetlen kompakt erőt, amelyet még ebben az országban nem sikerült bevennie a DSZM-nek. A társulás vezetői ezért is hívták meg az összes polgármestert, hogy ha kell, akkor valóban reprezentatív tár­saság döntsön a végről. Az ugyanis nyilvánvaló, hogy a szer­vezet behódolása egyben a szétesését jelentené különféle ki­sebb-nagyobb szövetségekre. Azért a háború még nem dőlt el, ugyanis a diverzánsoknak eddig nem sok sikerélményben volt részük. Ilyen például az iskoláknak önkormányzati kezelésbe való átvétele. A DSZM-csapat eddig már sok fórumon igyeke­zett megszavaztatni, hogy az önkormányzatoknak bizony az oktatási intézmények nem kellenek. Mivel azonban ország­szerte egyre nyilvánvalóbb, hogy a gyermekek - ezúttal nem­zetieskedő - lélekmérgezése lassan már csak a kommunizmus gyakorlatához mérhető, már a magyar kártya kijátszása sem segített. A társulás tanácsának 75 százaléka kitartott követe­lése mellett, állítólag Slavkovská és nemzeti pártja legna­gyobb csalódására. Persze a társulás munkája nemcsak ebből áll, és közgyűlésén remélhetőleg a jelenlevők nagy része úgy ítéli majd meg, hogy továbbra is szükség van rá. JEGYZET Üzenet Nemcoknalc POLÁK LÁSZLÓ Nem vagyok naiv, és nem fel­tételezem, hogy Nemčok úr üzenetemet olvasni fogja, mert szerintem az államtit­kár többet ír, mint olvas. Fő­leg körleveleket. Na de hátha a fülébejut, próba szerencse. Tény, hogy Nemčok úr leve­leit megirta. A nevezetes első levél értelmében pedagógiai állásokat bizonyos tantár­gyak esetében származási alapon lehet majd csak betöl­teni. Nos, én most azt üze­nem a zseniális úrnak, hogy nem eredeti. Felhívnám szí­ves figyelmét, hogy ön kop­pintott, ha érti a szó jelenté­sét. Engedje meg, hogy kissé személyes legyek. Az ön hí­res-neves agyrémét volt sze­rencséje családomnak már a gyakorlatban kipróbálnia. Képzelje, kedves Nemčok, öt­ven évvel ezelőtt. Gondolta volna? Apám - nyugodj bé­kében, jó öreg! - pedagógus volt. Magyartanár, klasszikus műveltséggel, kisujjában volt az irodalom, a latin, a görög, jártas volt a teológiában, egy­szóval a régi iskola, bencés­növendék. Tanított, míg ta­níthatott, negyvenhatig, ami­kor a reszlovakizátor­agitátorokat elküldte mele­gebb égtájakra. Kipenderítet­ték a suliból. Mit tehetett? Három gyerek, egyik kicsi, másik pici, elment éjjeliőr­nek. Hát ami azt illeti, ritka művelt őr volt. Ha szolgálat­ba ment, a szalonna mellé bepakolta Szerb Antal Világ­irodalmát. Máig is őrizzük a családi archívumban ezt a könyvet, ugyanis a klasszikus műveltségű éjjeliőrrel is elő­fordult, hogy elbóbiskolt, ami ennél a hivatásnál bi­zony szakmai hiba. Ám amíg szundikált, s talán Horatius­ról álmodott, egy kóbor ku­tya megrágta a Szerb Antalt. Á kutyafogakat őrző könyv első oldalán apám az ő gyöngybetűivel megmagya­rázza az esetet. Kordoku­mentum. Azt hiszem, Nemčok úr, az ön jóvoltából hamarosan lesz ismét sok művelt éjjeliőrünk. Ez majd javítja Szlovákia külföldi megítélését, hisz az már el­végre egy szuper ország, ahol még az éjjeliőr is betéve tud­ja a francia forradalmat. Nemčok úr, azért ne üljön büszkén a bársonyszékben, mint a darázs a bonbonon. Ön ugyanis históriai plágiu­mot követett el. Ha apámról és a kutyarágta Szerb Antal­ról még nem is hallott, de halvány dunsztja talán van a nürnbergi törvényekről és a berufsverbotról. Á párhuzam több mint egyértelmű, a gon­dom az, hogy mindkét foga­lom fasiszta. Azt meg tud­tommal tiltja az alkotmány. Azt hiszem, a szlovák is. Vagy nem? Vagy nem. Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezető: Malinak István (5238341) Rovatvezetők: Gorföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay.Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrög­zítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/976179 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásén felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPR1NT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Teijeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. ­Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratis­lava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december lOén. Engedélyszám: 179/93 ' Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www. istemet.sk/ujszo - Nem értem, minek politizálsz a kocsmában. Egy balhorgot meg ilyen kék foltot tőlem is kaphatsz, fő­leg ha legközelebb is ilyen későn térsz haza! (Gossányi Péter karikatúrája) SME Ondrej Nemčok államtitkár a Max van der Stoel EBESZ­főbiztossal tartott megbeszélé­sét követően új körlevelet kül­dött a vegyesen lakott területek kerületi és járási elöljáróinak. „Max Van der Stoelt az előző le­vélben használt »kizárólag« és »csak« szó zavarta. Ezek arra vo­natkoztak, hogy csak szlovák nemzetiségű pedagógusok ta­níthatnak szlovák nyelvet ma­gyar iskolában. A megfogalma­zást én is szerencsétlennek tar­tom, és a gyakorlatban ilyen rendeletet nem is lehet megva­lósítani. Ezért múlt szerdán új körlevelet küldtem szét. Ebben a »csak« helyett »főleg« szere­pel. Szó sincs a magyar pedagó­gusok diszkriminálásáról, csu­pán azt szeretnénk elérni, hogy minél magasabb színvonalú legyen a szlovákoktatás a ma­gyar iskolákban. Nincs akadá­lya, hogy magyar pedagógus akár árvái iskolában tanítson szlovákot" - mondta Nemčok. A hazai politikusoknak valószínűleg már sikerült tökéletesen összezavarniuk a választópolgárok fejét Vox populi vox dei(?), avagy váijuk a májusi népszavazást A politikusoknak hetente változó ajánlásaikkal való­színűleg már sikerült töké­letesen összezavarniuk a választópolgár fejét a má­jus végi népszavazáson követendő magatartás te­kintetében. SÁNDOR ELEONÓRA Aki ennek ellenére még mindig úgy gondolja, hogy tisztán lát a kérdésben, és tudja követni a pártok állandóan módosuló vé­leményét, talán még ezt az írást is elviseli. Az elnökválasztási népszavazás fő ideológusa, Ivan Šimko és a nyomában számos epigon ismé­telgeti: aki nem akarja, hogy a nép döntsön az alkotmány mó­dosításáról, az tulajdonképpen fél a néptől, az meg akarja fosz­tani a népet döntési jogától, gá­tolja a néphatalom gyakorlását, stb. Šimko még azt is megkoc­káztatta, hogy elmondja: a rati­fikációs referendum - tehát amikor a választók egy, a parla­ment által már megvitatott és elfogadott törvényt hagynak jó­vá vagy vetnek el - szintén a ... az meg akarja fosz­tani a népet döntési jogától... néphatalom csorbítását jelente­né. Ennek a gondolatmenetnek a je­gyében legutóbb a szakszerve­zetekjelentették ki, hogy a köz­társasági elnök közvetlen meg­választása a legeslegdemokrati­kusabb eljárás, ergo a parla­ment általi megválasztása ke­OLVASÓI LEVELEK Aki bírja, marja? Egy szakorvos a többi gyógyszer mellett receptre napi fél adag Rohypnol nyugtatót írt ki szá­momra. A doktor úr megjegyez­te: az említett tablettáért fizetni kell, mert külföldi készítmény, így is történt, 13,50 koronát fi­zettem. Eddig rendben is volna. A következő napon ugyanezt a gyógyszert a családom egyik tagjának írta elő a kezelőorvos. vésbé demokratikus, ha demok­ratikus egyáltalán. A politikusok és a szakszerveze­tek állásfoglalása ugyan két kü­lönböző probléma kapcsán - az egyik az alkotmány népszava­zással való módosításának lehe­tősége, a másik ennek a népsza­vazásnak az eredménye -, de ugyanazt sugallja: hogy tudniil­lik a demokrácia legmagasabb formája, minőségi csúcsa a köz­vetlen demokrácia. Ez már egy ... a mi ideológusaink nem ilyen következetesek... olyan tétel, amellyel egy laikus is bátran vitába szállhat. Nem kell ahhoz alkotmány­jogászi szaktudás, hogy szamár­ságkéntvisszautasítsuk, ha vala­ki egy népszavazás jogosságát egyszerűen abból az alkotmá­nyos elvből akarja levezetni, mely szerint minden hatalom a néptől ered. Ugyanis nemcsak Szíovákiában, hanem szerte a világ demokráciáiban is a nép­szuverenitás gyakorlásának el­sődleges formája a képviselet. Aki ezt nem fogadja el, annak ­ha következetes akar maradni ­a szlovák alkotmánynak a nép­szavazás megtartását korlátozó előírásai is elfogadhatatlanok kell legyenek. Hál' istennek, a mi ideológusa­ink nem ilyen következetesek, és az emberi jogokról meg az adókról egyelőre nem akarják kikérni a nép véleményét, ezek­ben az esetekben indokoltnak tartják a korlátozást. Úgy lát­szik, egy kicsit mégis tartanak attól, hogy isten hangja reked­A patikus már 17 koronát kért. Egy éjszaka elteltével pár szem tabletta ára 3,50 koronával emelkedett volna? Sem a rádió, sem a sajtó, de még a tévé sem említette az áremelést. Az emlí­tett gyógyszer dobozán egyéb­ként 14,20 korona van feltün­tetve. Ezért hát elmentem több gyógyszertárba, érdeklődtem több gyógyszerésznél az emlí­tett gyógyszer ára iránt. Öt eset­ben azt a választ kaptam, hogy a napokban nem történt áreme­lés, az említett Rohypnol ára 13,50. Most már nem vagyok tisztában semmivel. Demokráci­ten is szólhat. Az alkotmánymó­dosítási népszavazás mellett agitálok másik, sokkal komo­lyabban veendő érve magára az alkotmányra hivatkozik, amely igen általánosan fogalmaz; a „fontos közérdekű kérdés" fo­galmába valóban bármi beletar­tozhat. Ezzel kapcsolatban azonban érdemes emlékeztetni arra, hogy Szlovákiában jelen pillanatban két másik népszava­zás kiírásához is gyűjtenek alá­írásokat. Az egyik Vladimír Mečiar visz­szahívását, a másik Ján Slota mandátumától való megfosztá­sát szeretné elérni a népakarat igénybevételével. Ki tagadhatja, hogy ezek is fon­tos, közérdekű kérdések? És ki tagadhatja, hogy az aláírásgyűj­tők nemes szándéka ellenére mindkét kezdeményezés - elné­zést a kifejezésért - marhaság? Aki azonban ma azt mondja, hogy a közvetlen demokrácia mindenek felett áll, és hogy minden közérdekű kérdésről népszavazást lehet tartani, az igen nehezen tud majd érvelni akkor, ha ezekhez a kezdemé­nyezésekhez is összegyűlik a kellő számú aláírás. Ami egyébként a mostani, konk­rét helyzetet illeti, úgy gondo­lom, hogy számos ok miatt jót tenne a szlovákiai demokráciá­nak a közvetlen elnökválasztás. Szóval tulajdonképpen tetszik nekem ez az egész, a népszava­záson felteendő kérdés alkot­mányosságának vizsgálata meg nem rám tartozik, ezen törjék a fejüket a szakértők. Viszont ami nagyon nem tetszik, az az, hogy az ellenzék a kormányzati de­magógiára demagógiával vála­szol, kiskorúsítva ezzel a válasz­únkban az a jellemző, hogy aki bírja, marja? A rövidebbet most is a kisember húzza? Felteszem a kérdést: a gyógyszerre szoruló nyugdíjas vajon kit ejtsen át? Búkor József Szimő Mindig rosszindulatú Dušan Slobodník szinte habzik, ha a magyarokról beszél, még a szeme sem áll jól, az ilyen em­berveszélyes. Kíváncsi vagyok, hogyan képzeli el a mi minden­tókat. Nem tetszik, hogy ebben az országban már semmilyen fontos, a demokrácia alapkérdé­seit érintő problémát nem lehet higgadtan megvitatni, mert mindenki azonnal azt kutatja: az adott vélemény a kormány­nak vagy az ellenzéknek ked­vez-e, és hogy aki véleményt mond, az vajon milyen hátsó szándékkal teszi ezt. Eszembe jut egy csodálatos, ta­valy decemberben tartott ... a kormányzati de­magógiára demagógi­ával válaszol... könyvbemutató. A Kalligram Ki­adó Dominó sorozatában meg­jelent új kötetek szerzőit ünne­pelte lelkesen a pozsonyi közön­ség. Köztük František Šebejt, aki mellesleg a Demokrata Párt al­elnöke is. František Šebej összegyűjtött esszéi között van egy, amely a Népszavazás címet viseli. Egyet­len gondolatot idéznék belőle: „A népszavazás ebben az eset­ben (ti. ha törvényről dönt) a pillanatnyi tömeghangulat tör­vénnyé változtatásának eszkö­ze. A tömeghangulat pedig a de­magógok és a populista médiu­mok manipulációjának könnyű prédája." Az elmúlt év decembere volt a népszavazási aláírásgyűjtés szándéka bejelentésének idő­pontja is. A Demokrata Párt ezt ielkesen támogatta. Ez a kis tör­ténet nem František Šebejról, hanem erről az egész nyomorú­ságos szlovákiai valóságról szól. A szerző publicista. napi életünket. Lehet, hogy a következőképpen: reggel felke­lünk, imádkozunk, fogadalmat teszünk, hogy Szlovákia hű ál­lampolgárai leszünk. Azután felhúzzuk a szlovák zászlót, s közben azt mormoljuk, hogy mi nem magyarok vagyunk, ha­nem elmagyarosított szlovákok, esetleg cigányok(l) - mértéken felüli jogokkal. Hogy az átlagon felüliek-e jogaink, azt kérdez­zék meg tőlünk, ne ő döntse el, mert az ő jogai valóban mértéken felettiek. Lukács Nándor Somodi

Next

/
Oldalképek
Tartalom