Új Szó, 1997. április (50. évfolyam, 74-99. szám)

1997-04-18 / 89. szám, péntek

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1997. ÁPRILIS 18. KOMMENTÁR Időhúzás utasításra PETERFI SZONYA A légi Benyovszky-kastélyban tartott munkaértekezleten, bár tulajdonképpen szóba sem került a politika, mégis a hatalom érvényesítéséről folyt a tanácskozás. Nem csoda, hiszen a ke­rületi tisztiorvosokat, higiénikusokat is a járási, illetve a kerü­leti koalíciós csoportosulások, az ún. akcióötösök ajánlására nevezték ki. így aztán nem csoda, hogy a minisztériumi tiszt­ségviselők korrektnek aligha mondható utasításaira az állami hivatalnokok csak bólogattak. Arról volt szó, hogy néhány ke­rületben több orvos nem állami, hanem szerződéses orvos­ként kíván dolgozni, s a licenc kiadása a kerületi tisztiorvos hatáskörébe tartozik. Igen ám, de mi van akkor, ha az egész­ségügyi hálózat már telített, s nincs szükség több általános, il­letve szakorvosra? - kérdezték többen is, ugyanis a törvény értelmében minden orvosnak joga van a magánosításhoz. Ép­pen ezért a licenc kiadását sem lehet megtagadni - szögezték le. Ezt a minisztériumi osztályvezetők is megerősítették, ám hozzáfűzték: mivel a tárcán belüli anyagi nehézségek közis­mertek, a törvény módosításáig mesterségesen el kell odázni a licenc kiadását! Más országokban az orvost felkereső bete­gek létszáma szabja meg működésének létjogosultságát, a mi piacgazdaságunkban pedig az állami tisztiorvosok. Éppen ezért félő - noha erre kimondott utasítást nem kaptak -, hogy a licenc kiadásakor ezentúl nem szakmai, hanem pártérdeke­ket vesznek majd figyelembe, s előnyösen bírálják el az egy akolból valót. Korrupt egészségügyünkben nem kizárt az sem, hogy némi kenőpénzzel meg lehet majd gyorsítani a licenc ki­adását. Nem vitás, hogy pénzhiány miatt az egészségügyi ellátást sza­bályozni kell(ene). Sőt végre ki kell(ene) mondani, milyen is legyen az egészségügyi hálózat, hány orvosra, kórházra, kór­házi ágyra, gyógyintézetre van szükség. És megszorító intéz­kedéseket kell(ene) foganatosítani. Sajnos, ezek meghozatala már nem egészségügyi, hanem kizárólag politikai akarat kér­dése. Ami - az állandósuló pénzhiány ellenére s egy évvel a választások előtt - hiányzik. Letűnt idea GAÁL LÁSZLÓ „Nem lehet ebben a térség­ben nemzetállamba szorítai a népeket... tudomásul kell venni, hogy itt többnemzeti­ségű, többetnikumú állam­alakulatok fognak élni a hu­szonegyedik században." Ezek Glatz Ferenc szavai; a Magyar Tudományos Akadé­mia elnöke a minap rádióbe­szélgetésben fejtette ki véle­ményét Európa jövőjéről. Az övével szöges ellentétben áll Ján Slota véleménye. A Szlo­vák Nemzeti Párt elnöke azt hangoztatja, hogy mindená­ron meg kell őrizni az euró­pai államok nemzeti jellegét, és a jövőt a külön-külön erős nemzeti alapon álló országok együttműködésében látja. El­utasítva egyúttal az Európai Uniót, amely - úgymond el­nemzetietlenítené az egyes tagállamokat. S hogy a nemzetközi együttműködést hogyan vagy inkább kivel tudná el­képzelni, arra megadta a vá­laszt a pártvezér, amikor a Francia Nemzeti Front kong­resszusának vendégeként bratyizott Strasbourgban a francia szélsőjobboldallal, és Le Pen pártelnököt szlovákiai látogatásra is meghívta. Slo­ta azt is kijelentette, hogy a nemzeti és keresztény erőknek jobban össze kellene fogniuk, s javaslatának ko­molyságát bizonyítandó, fel­ajánlotta, hogy legközelebb Európa szívében, Szlovákiá­ban találkozzanak. Most tes­sék elképzelni, hogy egy ilyen nemzeti összejövetelen a szomszédos államok leg­nemzetibb pártvezéreiként Slotát és Csurkát ültetnék egymás mellé. Addig még el tudom képzelni a teljes nem­zeti egyetértést, amíg az egyik a romákat, a másik a zsidókat szidná. De mi van akkor - és ez biztosan bekö­vetkezne -, ha Slota a ked­venc témáját veszi elő, és a magyarokat kezdi pocskondi­ázni? Vajon mit szól majd eh­hez budapesti drámaíró szomszédja? Glatz Ferenc a már említett beszélgetésben azt mondja: „Gondolkodásváltásra van szükség, s fiatal, értelmes, mosolyogni képes, és nem acsarkodó politikusgeneráci­ónak a kitermelésére." Ez így igaz. Csak hát nem minden választópolgár akadémikus... Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezető: Malinak István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrög­zítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/976179 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Teijesztí a PNS, valamint a D. A. ĽZVEDLER Kft. ­Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratis­lava. Újságküldemények feladását engedéíyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www. istemet.sk/ujszo - Ebben az országban csak egyvalami biztos: a létbizonytalanság... (Gossányi Péter karikatúrája) Az államfő kérdez, a legfőbb ügyész pedig csupán legyint Felderítetlen bűnesetek Michal Kováč államfő fel­hívásban fordult a parla­menthez, a belügyi tárca vezetőjéhez és az illetékes állami szervekhez, hogy fi­gyelmeztessen a lakossá­got aggodalommal és féle­lemmel eltöltő, felderítet­len bűncselekmények tömegére. GÁGYOR ALLZ Az elnök az ügyészséget s több esetben kimondottan a legfőbb ügyészt teszi felelőssé azért, hogy a robbantások, gyilkossá­gok, emberrablás, gazdasági bűncselekmények elkövetői büntetlenül maradnak. Michal Kováč 13 oldalas jelentésben foglalta össze az utóbbi két év legsúlyosabb bűncselekménye­it, a nyilvánvaló alkotmány- és törvénysértéseket, amelyek nagyrészt a bűnüldözés, a törvé­nyesség megtartásáért felelős szervek mulasztása miatt mind­máig felderítetlenek maradtak. Az anyag, amelyet minden par­lamenti képviselő megkapott, több esettel kapcsolatban is fi­gyelmeztet Michal Val'o legfőbb ügyész személyes felelősségére. Az államfő elsőként említi Fran­tišek Gaulieder és a többi DSZM-képviselő kötelezvényét. Őket 1994. július 27-én, tehát amikor még nem voltak parla­menti képviselők, a pozsonyi Istrochem Vernosť nevű köz­pontjában olyan megállapodás aláírására kényszerítették, hogy lemondanak képviselői mandá­tumukról, és megtérítik a vá­lasztási kampány költségeinek rájuk eső részét, ha a jövőben ki­lépnének a DSZM-ből. Gaulie­dert ennek alapján - akarata el­lenére - a parlament meg is fosztotta mandátumától. A DU petíciós ívei hitelességének fe­lülvizsgálása során is törvény­sértő módon jártak el a hatósá­gok. Az államfő kérdőre vonja az ügyészséget: miért nem adott utasítást a törvénytelenségek orvoslására, illetve miért nem rendelték el a jogsértések kivizs­OLVASÓI LEVELEK A Hunyadiak származásáról Máthé Éva „Kolozsvár - funari kelepcében" (Új Szó, '97. IV. 9.) című írásával csak egyet tudunk érteni - egy megállapítás kivé­telével, mely Mátyás király etni­kai eredetére utal. A szerző ugyanis azt állítja, „bebizonyo­sodott, hogy apja valószínűleg román származású volt". Ha így volna, természetesen semmi ki­vetnivalót sem találnánk benne, hiszen az együtt élő etnikumok keveredtek, házasságok útján gálását. A Munkásszövetség pe­tíciós íveinek ügye is feledésbe merült. Pedig több tanú egybe­hangzóan állította: többek kö­zött Ján Ľupták (utóbb parla­menti alelnökké választották) és Ján Garaj (ma munkásszövetsé­gi képviselő) az érsekújvári munkaügyi hivatalban nyilván­tartott munkanélküliek aláírá­sával „bővítette" a párt petíciós íveit, és pártjuk ennek köszön­hetően induíhatott az 1994-es választásokon. Az államfő felte­szi a kérdést: miként lehetséges, hogy a besztercebányai ügyész­ség nem ellenezte az ügy elfek­tetését, azon hivatalos meg­állapítás ellenére, hogy a Btk. 177. paragrafusába ütköző cse­lekmény történt? A jelentés ki­Figyelmeztet Michal Vaľo személyes fe­lelősségére. tér a Háromkirályok c. tripti­chon eladására is, amelyet Mi­chal Kováč „előre kitervelt pro­vokációnak, Rudolf Baláž besz­tercebányai püspöknek, a Püs­pöki Konferencia elnökének le­járatására irányuló kísérletnek" nevezett. Ifjabb Kováč elrablá­sával kapcsolatban például azt kérdezi: miként lehetséges, hogy az illetékes szervek máig nem vonták felelősségre Juraj Schenk volt külügyminisztert, amiért akkori tisztségéből eredően - az alkotmánybíróság döntése értelmében - nem kérte ifj. Kováč kiadatását? A mulasz­tás annak ellenére történt, hogy a sértett és apja erre idejében felkérték. Az államfőnek Ivan Lexával, a titkosszolgálat főnö­kével kapcsolatban is van né­hány kérdése, pl. a botrányos Hudek-Lexa telefonbeszélgetés kapcsán: miként lehetséges, hogy az illetékesek a mai napig nem léptek, pedig a hangfelvé­telből egyértelműen kiderül az emberrablás nyomozásába tör­ténő törvényellenes beavatko­zás? És miként lehetséges, hogy a legfőbb ügyész máig nem kér­is. A kutatási eredmények azon­ban mást bizonyítanak. Egy 1409-es adománylevélből is­meijük Mátyás nagy- és dédap­jának nevét. Hunyadi János kormányzó apja a Vajk méltó­ságnévre hallgatott. Ez a sze­mélynév ismerősen cseng, hi­szen Szent István pogány kori nevével azonos, s török erede­tű. Eredeti formája Bajik. Értel­me: Igaz Ember. János egyik nővérét Klárának hívták. Mivel a kutatás tisztázta, és néprajzi adatok is bizonyítják, hogy az anyának döntő szerepe volt gyermekei névválasztásánál, s a Klárát csakis katolikus kultúrán felnőtt asszony adhatta, Vajk fe­te fel a kormányfőt annak az ál­lítólagos szakvéleménynek a ki­adására, amely megkérdőjelezi a hangfelvétel eredetiségét? ­kérdezi az államfő, majd konk­rét eseteket sorolva figyelmez­tet a törvénysértő megfigyelé­sekre, lehallgatásokra is. Arra, hogy a titkosszolgálat munka­társaiként fellépő személyek, egyebek között Ján Lángoš de­mokrata párti elnök születésna­pi partiján is, a törvény által megkövetelt bírói engedély nél­kül alkalmaztak - szigorú en­gedélyezési eljáráshoz kötött ­megfigyelési eszközöket. Az ügyészség felelősségére mutat rá az államfő azzal kapcsolatban is, hogy máig nem vizsgálták ki, miként idézhetett Mečiar mi­niszterelnök egy pozsonyi párt­rendezvényen II. János Pál pápa Rudolf Balážnak címzett leve­léből. Az államfő foglalkozik a Nemzeti Vagyonalap szolgálati lakásainak eladásával, a bírák kinevezésének megtagadásával, az Beruházási és Feljesztési Bank 43,7 százalékos részvény­csomagjának megkaparintásá­val, az államfő állítólagos auszt­riai számlájáról szóló híresztelé­sekkel, azzal, hogy a titkosszol­gálat soraiba a lusztrációs tör­vényt megsértve egykori állam­biztonsági ügynökök kerültek. Rákérdez az államfő arra is, ho­gyan lehetséges, hogy Michal Val'o nem hajtotta végre az ál­lamfő amnesztiarendeletét a Technopol-ügy vádlottai ese­tében. Azt, hogy Val'o ezzel tör­vényt sértett, később az alkot­mánybíróság is megerősítette. Külön fejezetet szentel az államfő a privatizációs csalá­soknak. Számonkéri az illeté­kesektől, miért nem vizsgálták ki például a Nafta Gbely áron aluli eladását, melynek során a becslések szerint 2,5 milliárd korona kára keletkezett az államnak. De helyet kap a felso­rolásban a nemšovái Skloobal, a VAP Vrútky, a Kovohuty Krompachy, a nagyszombati nyomdaipari vállalat vagy a bártfai és a pöstyéni gyógyfürdő ügye is. lesége magyar lehetett, hiszen a románok ortodoxok. Az említett adománylevél szerint Hunyadi Vajk apját Sorbénak hívták. Rá­sonyi László turkológus profesz­szor kimutatta, ez kun, vagyis szintén török eredetű név, melynek jelentése „szerencsét­len". Rásonvi szerint tehát e két név bizonyítja Hunyadi János Arany Horda-i, vagyis kun/ku­mán származását. Az Arany Horda mongol nomád államala­kulatot Batu kán hozta létre, mely a mai Románia Kárpáto­kon kívüli területére is kiter­jedt. 1236 és 1502 között állt fenn, és gyorsan eltörökösö­dött. Azt meg már szinte mon­TALLÓZÓ SME A lap interjút közöl Herbert Ho­fauerrel, Altötting polgármeste­rével, aki betiltotta az első Szlo­vák Köztársaság elnöke, Jozef Tiso halálának 50. évfordulójá­ra tervezett hét végi megemlé­kezéseket a bajor városban. ­Búcsújáró hely vagyunk, és az is szeretnénk maradni. Minden zarándokot szívesen fogadunk, de ebben az esetben nem vallá­si, hanem politikai jellegű ren­dezvényről van szó. Városunk­ban nem akarunk helyt adni fa­siszta, nemzetiszocialista és na­cionalista megnyilvánulások­nak. Aki az ilyen dolgokat he­lyénvalónak tartja, csinálja ott­hon, ne Altöttingben. Senkinek sem tiltjuk meg, hogy városunk­ba jöjjön, de szlovákiai papok nem fognak misét celebrálni szombaton, és ha akár egyetlen Tiso-portré is felbukkan, a rendőrség azonnal közbelép, és elkobozza - nyilatkozta Ho­fauer. PRAVDA Ismét botrány robbant ki Szlo­vákiában: homoszexuális tema­tikájú pornófilmet forgattak egy fővárosi esketőteremben. A filmben kiskorúak szerepeltek. Ján Slota, az SZNP elnöke ré­mülten fűzte hozzá, hogy mind­ez a szlovák címer alatt folyt. Az állami szimbólummal kapcsola­tos emóciók elhanyagolhatók, egyébként is csak azért esett er­re a helyszínre a választás, mert a német megrendelő a „homo­szexuálisok házassága" témát választotta. A lényeges és egy­ben megdöbbentő az, hogy por­nófilmeket forgatnak Szlováki­ában, és sokkal többet, mint a közvélemény sejti. Az egész botrány arra volt jó, hogy rávi­lágítson a Btk. joghézagaira. Ki­derült, hogy a film készítői leg­feljebb az ifjúság erkölcsi neve­lésének veszélyeztetésével és tiltott kazettakereskedéssel vá­dolhatók. Csupán kis szerencse és jó ügyvéd kérdése a feltételes büntetés. A Btk. nem ismeri a „fiatalkorúak szexuális kihasz­nálása kereskedelmi célokra" fogalmat. SLOVO - A szervezett bűnözés Magyar­országon azért talált olyan jó táptalajra, mert a kommunista rendszer bukása után joghézag keletkezett - írja a budapesti maffiaháború kapcsán a cseh li­berális lap. A szervezett bűnö­zés másik oka a balkáni konflik­tus volt, amely északabbra tolta a csempészbandák útvonalait. A háború befejeztével megszűn­tek a maffiacsoportok bevételei, s ezért háború robbant ki köz­tük a térségért, amely hirtelen szűkös lett. A magyar rendőrség felszerelése mindig legalább egy lépéssel le volt maradva a bandáké mögött. A maffiák megfékezése csak nyugati segít­séggel sikerülhet: a posztkom­munista országok magukra ha­gyott bűnüldöző szervei szinte eredménytelenül harcolnának a maffiával. dánunk sem kell, hogy Mátyás édesanyja Szilágyi Erzsébet volt. Hunyadi János és fia, Má­tyás román (valach) eredetét a Supplex Libellus Valachorum (A valachok könyörgő levele, 1791) említi először több erdé­lyi magyar személyiség állítóla­gos román származásával egye­temben. Majd a XIX. század má­sodik felének román nacionalis­ta történetírása „románosította el végleg" a Hunyadi családot. A nyelvészeti és történeti adatok, amint láthattuk, semmiképpen sem támasztják alá Hunyadi Já­nos román származását. Balassa Zoltán Kassa

Next

/
Oldalképek
Tartalom