Új Szó, 1997. április (50. évfolyam, 74-99. szám)

1997-04-17 / 88. szám, csütörtök

POLITIKA ÚJ SZÓ 1997. ÁPRILIS 15. 343 halott Mekkában Dubaj. A legfrisebb, tegnap esti hírügynökségi jelentések szerint 343 muzulmán zarándok vesztette életét és 1290 személy sebesült meg abban a tűzvészben, amely a muzulmánok szent városa, Mekka közelében lévő egyik zarándoktáborban pusztított, s amelynek következtében mintegy 70 ezer sátor semmisült meg. Fáhd király a maga és országa nevében is részvétét nyilvánította az áldozatok hozzátartozóinak. Diplomáciai források szerint az áldozatok többsége indiai, pakisztáni és bangladesi zarándok volt. (MTI) Kína elégedett reagálása Peking. Kína tegnap elégedetten nyugtázta, hogy az ENSZ Emberi Jogi Bizottságában ezúttal sem sikerült emberi jogi gyakorlatát bíráló határozatot elfogadtatni, és felszólította a Nyugatot: vonja le a megfelelő következtetéseket abból, hogy már hetedszer vallott kudarcot erre irányuló próbálkozása. Kínának ezúttal is sikerült maga mellé állítania a fejlődő országokat, s ezzel elejét vette a Dánia által előterjesztett határozati javaslat elfogadásának. (MTI) A prágai Károly Egyetem díszdoktorává avatták és aranyéremmel tüntették ki tegnap Simon Wiesenthalt, a Zsidó Dokumentációs Központ igazgatóját. (ČTK/AP) Vajdasági félelmek Belgrád. Miodrag Iszakov, a Vajdaság koalíció jugoszláviai parlamenti képviselője szerint mintegy 50 ezer kelet-szlavóniai szerb menekül majd a Szerbiához tartozó Vajdaságba. A politikus szerint a menekültek előőrse már megindult, s ezért a belgrádi vezetésnek sürgősen lépéseket kell tennie az érkezőkről való gondoskodás érdekében. (MTI) Földrengés volt Kínában Peking. Kínában nagy erejű, a Richter skála szerint 6,3 fokozatú földrengés rázta meg stegnap kora hajnalban a Hszincsian tartomány északnyugati részén elterülő Csiasi város környékét. A térség, ahol az utóbbi időben többször fordult elő földmozgás, földrengésveszélyes területnek számít. Néhány sérültje van a természeti katasztrófának, halálos áldozatokról egyelőre nem érkezettjelentés. Néhány épület romba dőlt. (MTI) Zaire-ban komoly a zűrzavar: szökésben Kengo volt kormányfő, teljesen üres az államkassza Kabila nem tárgyal Kinshasa. Zaire nemzetközi letartóztatási parancsot adott ki Kengo wa Dondo volt kormányfő ellen, aki Európában tartózkodik - közölte Kin-Kiey Mulumba tájékoztatásügyi miniszter. Hozzáfűzte, hogy az új kormány, amely Kengo három héttel ezelőtti menesztése után vette át az ügyek irányítását, üresen találta az államkasszát. A menesztett miniszterelnökhöz közel álló források szerint Kengo vasárnap hagyta el az országot, és Svájcba utazott. Közben ismét elutasította a tűzszünetet, és a Mobutu elnök elmozdítását célzó offenzíva fokozásával ijesztgetett tegnap Laurent-Désiré Kabila, a zaire-i felkelők vezére. Kabila lázadóvezér hétfő óta Lubumbashiban tartózkodik, amelyet fegyveresei a múlt héten foglaltak el. Ez az első eset, hogy Kabila egy, a felkelők által megszállt városba utazott. (MTI) A félkatonai biztonsági erők a belváros blokádjával akadályozták meg a keddi tüntetést Mobutu Sese Seko államfő ellen. (ČTK/AP) Első NATO-vélemények Van, ami már kész Brüsszel. Feltétlen üdvözlendő az a haladás, amit Javier Solana NATO-főtitkár és Jevgenyij Primakov keddi moszkvai tárgyalásain sikerült elérni, de szövetségi részről nem becsülik alá a még hátramaradt nyitott kérdéseket sem - jelezte a NATO egyik neve mellőzését kérő illetékese. Solana még kedden tájékoztatta a tagországok nagyköveteit az orosz külügyminiszterrel folytatott - sorrendben negyedik - tárgyalási forduló eredményeiről. „A leendő kétoldalú megállapodás politikai vonatkozású része szinte már teljes egészében kész" - jegyezte meg ennek kapcsán az idézett szövetségi forrás. A „haladást" hangsúlyozó rövid keddi moszkvai közös nyilatkozat is jelentős részt erre utal, mivel ezúttal több, addig még nyitottnak minősülő kérdést (bekezdést vagy mondatot) sikerült ezúttal lezárni. (MTI) Arafat-Lévi találkozó Máltán, ismét zárlat Ciszjordániában Európai szerepvállalás La Valletta. Jasszer Arafat palesztin vezető és Dávid Lévi izraeli külügyminiszter tegnap a máltai fővárosban megbeszélést folytatott az egy hónapja elakadt közel-keleti békefolyamat előmozdításáról. MTI-HÍREK A két politikus az Európai Unió és a Földközi-tengeri térség 27 államának részvételével tartott máltai értekezleten találkozott egymással. A heves palesztin tiltakozást kiváltó kelet-jeruzsálemi lakótelep-építkezés márciusi megkezdése óta ez volt az első magas szintű találkozó izraeli és palesztin vezető politikusok között. A találkozót Dom Mintoff volt máltai miniszterelnöknek a sziget északi csücskén fekvő házában tartották meg. Az Európai Unió, amely szeretné növelni befolyását a közelkeleti térségben, erőteljes nyomást fejtett ki a találkozó érdekében, s az előkészítésben szerepet vállalt az amerikai diplomácia is. Az Európai Unió ki nem mondott célja, hogy meglévő jelentős gazdasági súlyát felhasználva nagyobb politikai befolyásra tegyen szert a KözelKeleten, ahol a vezető erő eddig az Egyesült Államok volt, bár az európai politikusok hangoztatják, hogy nem akarják kiszorítani a térségből Washingtont. Az Európai Unió évente 2,3 milliárd dolláros gazdasági segélyt nyújt Izraelnek és arab szomszédainak. A palesztin autonóm területeken az EU finanszírozza Nem akarják kiszorítani a térségből Washingtont. az egészségügy, az oktatás, a rendőrség és a vámszervek működését. „Európának ma nincs párja. Nincs még egy olyan országcsoport, amely ennyi pénzt tudna előteremteni" - mondta Hervé de Charette francia külügyminiszter a máltai konferencián, amelyen az Európai Unió 15 tagállamán kívül Algéria, Ciprus, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Libanon, Málta, Marokkó, Szíria, Tunézia, Törökország és a Palesztin Hatóság vesz részt. Nem vesz részt a találkozón Líbia, amely az európai országok szerint terrorista akciókat támogat. A zsidó állam elleni terrortámadások kiújulásának veszélyére hivatkozva Izrael kedden ismét teljes zárlat alá helyezte a Jordán folyó nyugati partját, megtiltva az ott élő palesztinoknak, hogy Izrael, illetve a megszállt területeken lévő zsidó telepek területére lépjenek. A hadsereg közleménye szerint a zárlatot azért rendelték el, mert olyan figyelmeztetéseket kaptak, hogy Ciszjordániából érkező terrorista csoportok újabb támadásokra készülnek izraeli polgárok ellen. A bejelentés annak a hétfői döntésnek a visszavonását jelenti, amellyel jelentős mértékben enyhítették a palesztinok lakta területeknek a múlt hónap végén elrendelt lezárását. A keddi intézkedés ugyanakkor nem érinti a Gázaövezetet. Freedom House-jelentés Közép- és Kelet-Európáról Szlovákia csak „átmeneti ország" MTI-PANORÁMA Washington. A Freedom House elnevezésű amerikai polgár- és emberjogi szervezet legújabb, közép- és kelet-európai tanulmányának összefoglalója szerint a politikai, gazdasági és polgári szabadságjogok érvényesülése tekintetében Magyarország és Csehország áll az élen a térség államai közül. Rajtuk kívül még öt ország Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia és Szlovénia tartozik a szilárd demokratikus berendezkedéssel és működő piacgazdasággal rendelkező „liberális demokráciák" csoportjába. A polgári és emberi jogok világszintű érvényesülését rendszeresen nyomon követő Freedom House másodszor készített összehasonlító különkiadványt Közép- és Kelet-Európáról: a várhatóan áprilisban megjelenő beszámolót az amerikai kormány külföldi segélyprogramokért felelős hivatala (USAID) szponzorálta, akárcsak az elsőt, Jelcin és Kohl ma ül tárgyalóasztalhoz Műkincsek ajándékba MTI-TUDÓSÍTÁS Bonn. Borisz Jelcin orosz elnök tegnap kétnapos németországi látogatásra Stuttgartba érkezett. A tavaly őszi szívműtétből felépült államfő ezt megelőzően csak márciusban, a helsinki orosz-amerikai csúcstalálkozó miatt hagyta el országát. Ma megbeszélést folytat Helmut Kohl német kancellárral, majd Baden-Badenban átveszi a Német Média-díjat. Az orosz és a német vezető tárgyalásán a NATO keleti bővítése, az észak-atlanti szövetség és Moszkva biztonsági partneri együttműködése, valamint a második világháborúban Németországból elhurcolt műkincsek sorsa lesz a központi téma. Jelcin jószándékának bizonyítékaként átad néhány műkincset Kohlnak. Németország mintegy 200 ezer műkincset, több mint kétmillió könyvet és hatalmas mennyiségű levéltári anyagot szeretne visszakapni Oroszországtól. A zsákmányolt műkincsek orosz tulajdonná minősítéséről szóló törvény újbóli szavazásának tegnapi elhalasztását Bonnban kedvező jelként értékelték. Kohl kancellár korábban több ízben hangsúlyozta, hogy kormánya mindkét fél számára elfogadható megoldást szeretne. így többek között azt szorgalmazta, hogy a tulajdonjogi vita egyértelmű tisztázása nélkül tegyék hozzáférhetővé a műkincseket, esetleg felváltva állítva ki a két országban. Jevgenyij Szidorov orosz kulturális miniszter egy tegnapi interjúban megerősítette, hogy a moszkvai kormány a törvényhozás két háza által egyszer már jóváhagyott törvénytervezetet jelenlegi formájában elfogadhatatlannak tartja és jelentős változásokat szeretne azon végrehajtani. A két vezető megbeszélésén a NATO-orosz tárgyalások értékelése mellett különösen orosz részről nagy hangsúlyt kívánnak fektetni a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére. A látogatás előtti nyilatkozatában Jelcin hangsúlyozta, hogy minél több nyugati és ezen belül német befektetőt szeretne az országba csalogatni. amely 1995 őszén került nyilvánosságra. A már liberális demokráciának minősülő, magas politikai és gazdasági szabadságfokot felmutató országok hét tagú csoportjában Magyarország az összehasonlító adatok alapján négy kategóriában állj az élen: a polgári társadalom kialakulásában, a kormányzati működés és a közügyek tekintetében, a privatizáció előrehaladtában és a gazdasági átalakulás megvalósításában. A sajtó függetlenségét illetően csak Csehországnak jobb az osztályzata, mint Magyarországnak. A régió államainak többségét az „átmeneti országok" alkotják: azok, amelyek vegyes eredményeket értek el az átalakulásban, és a múlt örökségei még felfedezhetők a reformok előidézte változások közepette is. Idetartozik a FÁK-tagországok többsége - köztük Oroszország és Ukrajna -. továbbá Szlovákia, Románia, Bulgária és Horvátország is. Albánia Sidney Poitier, a híres filmszínész lett a Bahamai Közösség nagykövete Japánban: tegnap adta át megbízólevelét Akihito császárnak. A 70 esztendős színész - aki A mezők liliomai című filmben nyújtott alakításáért 1963-ban Oscar-díjat kapott - ugyanis megtartotta mindkét, bahamai és amerikai állampolgárságát. (CTK/AP) Vranitzky közvetít Tirana. Franz Vranitzky, az EBESZ albániai megbízottja tegnap Tiranában ismételten állást foglalt amellett, hogy Albániában még júniusban rendezzék meg a választásokat. Bashkim Fino miniszterelnök tárgyalásukon egyetértett a volt osztrák kancellár álláspontjával és üdvözölte a nemzetközi védelmi erők megérkezését. Az EBESZ-küldöttségnek a koalíciós kormány több miniszterével folytatott megbeszélései a választások előkészítését érintették. Spartak Ngjela igazságügyi miniszter követelte, hogy minden pártnak biztosítsák a hozzáférést a médiáhozt. Az albániai népbizottságok jövőbeli szerepéről eltérő nézeteket vallott Vranitzky és Belül Cela belügyminiszter. Az EBESZ-megbízott követelte, hogy a népbizottságokat vonják be a politikai párbeszédbe. Cela ezzel szemben elítélte a népbizottságokat, amelyek szerinte az erőszakot, és nem a törvényességet támogatják, ezért feloszlatásukat követelte. (MTI) B