Új Szó, 1997. április (50. évfolyam, 74-99. szám)

1997-04-17 / 88. szám, csütörtök

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1997. ÁPRILIS 17. KOMMENTÁR Termelői kockázat V. KRASZNICA MELITTA Nem érdemes bosszankodnunk a rossz idő miatt, hiszen ha gyomorfekélyt kapunk az idegességtől, akkor sem változtat­hatunk rajta. Jobb tehát elfogadnunk olyannak, amilyen. Per­sze könnyen mondhatja ezt a városlakó, akinek legfeljebb kel­lemetlen közérzete támadhat a szeszélyes áprilisi időjárástól, a gazdálkodóknak azonban jóval több a vesztenivalójuk. Már most nyilvánvaló, hogy a téli fagyok átlagosan 20-30 százalé­kos terméskiesést okoztak a szőlőskertekben, az áprilisi fa­gyok pedig idő előtt „leszüretelték" a kajszi- és őszibarack, va­lamint a cseresznye nagy részét. A szakemberek véleménye szerint a gabonatermést egyelőre nem befolyásolja kedve­zőtlenül a hűvös tavasz. A növényzet fejlődése talán néhány héttel elmarad a sokéves átlagtól, de a természet ezt még be tudja pótolni. Fejtörést okozhat azonban a csapadékhiány: Dél-Szlovákiában már érzékelhetők a szárazság első jelei. Nem kedvez a hideg a cukorrépának és a napraforgónak. Ott, ahol néhány héttel ezelőtt elvetették a magot, akár újravetés­sel is számolniuk kell a gazdálkodóknak. Persze minden me­zőgazdasági üzemnek fontolóra kell vennie, hogy megéri-e. Hiszen az újravetés többletköltséggel jár, és például a cukor­répa esetében az agrotechnikai terminus lejárta utáni vetés következményeként eleve mintegy 10 tonnás hozamkiesésre lehet számítani. Mindez nem érintené olyan súlyosan a ter­melőket, ha anyagi helyzetük lehetővé tenné a termények biz­tosítását. Hiszen akkor a biztosító térítené a vetőmag árát. A legtöbb mezőgazdasági üzem - de ugyanez vonatkozik a ma­gánvállakozókra is - azonban már évek óta nem köt biztosí­tást, mivel hosszú távon nem kifizetődő számára. Tudva azt, hogy a biztosítási díj például a gyümölcsfák esetében a termés értékének akár a 25-30 százalékát is elérheti, egyáltalán nem lehet ezen csodálkozni. Újfajta biztosítási rendszer kidolgozá­sára volna szükség, hogy az ne csak a biztosító, hanem a bizto­sított fél számára is előnyökkel járjon. Addig azonban egyedül a termelők viselik az időjárás alakulásából eredő kockázatot. JEGYZET Akárcsak Fülig Jimmy, én sem vagyok orvos, igaz, ne­kem csak a legritkább esetek­ben van dolgom révkapitá­nyokkal, hogy miniszterelnö­kökről már ne is szóljak. Tény, hogy a szlovák kor­mány határozatban kötelezte Havelt, kérjen bocsánatot Mečiartól. Még nem tudni, mit tesz majd egykori közös elnökünk. Magánemberként talán annyit ajánlhatnék ne­ki, hogy eredeti szakmájához híven íijon egy lélektani drá­mát üldözési mániában szen­vedő miniszterelnökökről. Egy dráma talán nem von maga után kormányhatáro­zatot. De várjuk ki a végét, bocsánatot kér-e Havel, ám­bár a helyében én nem ten­ném. Az ő mostani diagnózi­sa ugyanis semmi új a nap alatt. Volt egy Peter Tatár nevű parlamenti képviselő, aki a betegséget már megál­lapította. Es ami fontos: Ta­tár nem dramaturg, hanem orvos. A szlovák kormány vi­szont tudtommal nem orvos, igaz, egy „kultúrorvos" van benne. Pozsonyban mond­ták, hogy Havel postoperáci­ós állapotban van, ezért mondott ilyet a miniszterel­nökről. Teljes, kérem, a za­var. Ha szabad kérdeznem, most ki a hülye? Természete­sen én, hogy ilyesmikkel ter­helem az agyam. Előbb­utóbb még hozzávágok vala­kihez egy petróleumlámpát. És az biztos, hogy nem egy révkapitányhoz. > :5.;S : : :::: : : : : i ! í > : .......... ...... ..m.. Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezető: Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrög­zítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/976179 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262, 5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPR1NT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Teijesztí a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. ­Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratis­lava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ AZ Interneten is megtalálható: http://www. istemet.sk/ujszo Üldözési mánia POLÁK LÁSZLÓ Azt hiszem, Fülig Jimmyvel történt meg, hogy törölték a világ összes hajóskönyvéből, mert kigyulladt a révkapi­tány. A révkapitány lángra lobbanását az okozta, hogy Jimmy hozzávágta a petróle­umlámpát, miután hajóját karanténba akarta vontatni, mert az utasok közt pestis­gyanús beteget vélt felfedez­ni. Jimmy az ügyet kivizsgáló rendőrtiszt előtt azzal érvelt, hogy a révkapitány nem or­vos. „Na és pestises volt az utas?" - kérdezte a felügyelő. „Engedelmével, felügyelő úr, de én sem vagyok orvos" ­így Jimmy. Azért jutott eszembe az utolérhetetlen humorú P. Howard, mert az utóbbi időben tájainkon mintha sok volna az orvos. Most például miniszterelnö­künk elmeállapota körül ke­rekedett csinos kis diplomá­ciai botrány, miután Havel kijelentette, hogy Mečiar ül­dözési mániában szenved, ami pszichiátriai kategória. Igaz, hogy Havel nem orvos, de a révkapitány sem volt az. Botcsinálta lélekdoktorként annyit tudok, hogy az üldö­zési mánia megállapításához nem kell feltétlenül orvosi diploma, szimptómái laiku­sok számára is világosak. - Aranyoskám, én nem sírom vissza a gulyáskommunizmust, de azért egy parízerköztársaság igazán nem jönne rosszul... (Őszi Zoltán rajza) Egészségbiztosítás Szlovákiában - részletek a 273/1994. sz. törvényből Ki fizeti a járulékot? TALLÓZÓ PRÁCA Az egészségbiztosítás ré­vén egészségügyi (orvosi, kórházi stb.) ellátásban részesülünk betegségek megelőzése érdekében, betegség esetén, illetve ak­kor, ha baleset ér bennün­ket. BERNÁTH SZILVIA Részletes magyarázatot a 273/1994. számú törvényben találunk. Bár a biztosítási járu­lék folyósítása nem az alkalma­zottak feladata - ezt a fizetési napon, vagy ha azt nem hatá­rozták meg, akkor a fizetési időszak után következő hónap első napján a munkáltató meg­teszi -, mégsem árt tudni, mek­kora összegről van szó, illetve azt, hogy a biztosítási díjat mely esetekben nem vonják le. A biztosítási járulék a kivetési alap 13,7 százaléka: ebből az al­kalmazottra 3,7 százalék esik. (Kivetési alapon azt a munkavi­szonyból származó jövedelmet értjük, amelyet a munkáltató a meghatározó időszakban az el­végzett munka után bérként fo­lyósít.) Fontos megemlíteni, hogy az al­kalmazottak közé soroljuk azo­A biztosítási járulék a kivetési alap 13,7 szá­zaléka... kat a kft.-munkatársakat és szö­vetkezeti tagokat is, akiknek a kft.-től vagy a szövetkezettől ka­pott munkadíja munkaviszony­ból származó jövedelemnek számít. Az önálló kereseti tevékenysé­get folytató személyek és mun­katársaik a kivetési alap 13,7 százalékát kötelesek befizetni a kiválasztott egészségbiztosító számlájára. Nem elhanyagolha­tó tényező, hogy amennyiben a vállalkozó vagy munkatársa csökkent munkaképességű, ak­kor a járulék a kivetési alap 2,6 százaléka. A kivetési alap nem lehet alacso­nyabb, mint a minimálbér (vagyis jelenleg 2700 korona), de nem haladhatja meg ennek a nyolcszorosát sem, vagyis a 21 600 koronát. Ha tehát valaki például 30 000 koronás jövede­... számolnak az „ön­kéntesen munkanél­küliekkel" is. lemmel rendelkezik egy munka­viszonyból, a biztosítási díjat csupán (a társadalombiztosítás esetében is) a fentebb említett összegből fizeti. Viszont annak a személynek az esetében, akinek két munkaviszonyból például 15-15 ezer koronás jövedelme van, mindkét összegből külön­külön vonják le. A törvény meghatározza azok­nak a magánszemélyeknek kö­rét is, akik helyett a biztosítási járulékot az állam téríti. Ebbe a csoportba tartoznak az ellátat­lan gyermekek, továbbá azok a nyugdíjasok, sor- és tartalékos katonai szolgálatot teljesítő sze­mélyek, akiknek az esetleges jö­vedelme nem haladja meg a mi­nimálbért, azok a nyilvántartott álláskeresők, akik nem kapnak munkanélküli-segélyt, illetve azok, akik szociális helyzetük miatt támogatásban részesül­nek. Bizonyos esetekben a biztosítási díj fizetése nem kötelező. Olyan időszakokról van szó, amelyeket a munkában való akadályozta­tás címén határoznak meg. A kötelező katonai szolgálat ideje nem tartozik ide. Ide soroljuk vi­szont a betegállománynak, a terhességi keresetkiegészítő já­rulék és gyermekgondozási se­gély folyósításának, valamint a fizetetlen szabadságnak az időtartamát. A fizetetlen sza­badságnak azonban legalább 30 egymást követő napig kell tarta­nia. Az új jogi rendelkezések szá­molnak az „önkéntesen munka­nélküliekkel" is. Mivel ezek a személyek nem kényszerből vál­nak munkanélkülivé, nem szo­rulnak rá arra sem, hogy helyet­tük más (például az állam) fi­zesse a biztosítási díjat. Végezetül érdemes megjegyez­ni, hogy mivel az Általános Egészségbiztosítón kívül szá­mos más biztosító is működik, január elsejétől százkoronás pénzbírság róható ki azokra, akik biztosítót cserélnek, de a biztosítási viszony megszűnése utáni nyolc napon belül nem ad­ják vissza régi biztosítási kártyá­jukat. A szerző a Komenský Egyetem negyedéves joghallgatója. „Már nemcsak szalonképtele­nek, hanem nevetségesek is va­gyunk" - írja a lap. A kommen­tátor a továbbiakban rámutat: Szlovákia külföldi megítélése katasztrofális, s ehhez nemcsak a belpolitikai helyzet, hanem a külföldnek címzett kijelentések is hozzájárultak. „A cseh euro­atlanti integráció megtorpedó­zásával való pozsonyi fenye­getőzés, a nagyhatalmak Szlo­vákia-ellenes összeesküvéséről és a nyugati titkosszolgálatok terrorista akcióiról szóló kitalá­ciók a legjobb esetben csak mo­solyt csalogatnak a külföldi dip­lomaták arcára. A szomorú va­lóság az, hogy nevetségesek va­gyunk, a Nyugat nem respektál bennünket, nem tekint partner­nek, s mindezért Vladimír Mečiar a felelős, akinek politi­zálása alapjaiban rengeti meg az országot." SLOyENSKÁ REPUIBLIKA „Szlovákiát már megalakulása óta pofozógépnek használja számos hazai és külföldi politi­kus. Bárki belénk törölheti a cipőjét, hogy bepiszkolja politi­kai és gazdasági eredményein­ket" - írja a kormánybarát lap. A cikk szerzője szerint Szlová­kia az USA megalapozatlan kri­tikájának állandó céltáblájává vált, és ez a társadalom szétzilá­lódásához vezethet. Washing­ton külügyi szóvivője hétfőn ki­jelentette: Csehországgal nin­csenek különösebb problémák, viszont csalódtak Szlovákiában, Pozsony eredményei elmarad­nak a várakozástól. „Az az igaz­ság, hogy a mi eredményeink jobbak, mint a csehekéi" - áll­apítja meg a szerző, majd a cseh gazdaság problémái, valamint a növekvő cseh fasizmus ecsetelé­sébe fog, és annak a meggyő­ződésének ad hangot, hogy „a Nyugat azért akar diktálni Szlo­vákiának, mert szét akarja lop­kodni az országot, de Vladimír Mečiar politizálásának köszön­hetően az állami vagyon szeren­csére szlovák kezekbe került". NÁRODNÁ OBRODA „A Szlovák Köztársaság NATO­tagságáról tartandó május végi népszavazáson langyos lesz az érdeklődés, hiszen végső soron a referendum már csak arról hi­vatott dönteni, kap-e igazolást a kormány arra, hogy nem teljesí­tette programját, és Szlovákia nem kerül be a bővítés első kö­rében az észak-atlanti katonai szervezetbe" - véli a lap kom­mentátora. A szerző rámutat: ilyen körülmények között hiba a referendum megrendezése, mert az semmilyen hatással sem lehet a tagságra, mi több, az esetleges kedvező eredmény törvénybe foglalása is csak há­rom évig lehet hatályos. „A leg­elszomorítóbb azonban, hogy a szavazólapokon szereplő négy kérdéssel kapcsolatban még a parlamenti ellenzék sem tudott egységes álláspontra jutni." OLVASÓI LEVELEK Az orvos gyógyítson! Nagyon felháborító dolog tör­tént velünk. Fiam, aki 17 éves, lázasan jött haza az iskolából. Noha csak felnőtteket kezelő orvos rendel a faluban, mégis úgy döntöttem, hogy elme­gyünk hozzá. Ki is vártuk a hosszú sort. Két óra elteltével végre az orvos elé kerültünk. Elkezdtem a bajokat mondani, mire az karba tett kézzel, mo­solyogva csak annyit kérdezett: „Hány éves vagy, fiam?" Mondta, hogy tizenhét. Erre az orvos: „Akkor menjenek Felsőszelibe, mert ott rendel a gyermekorvos." Egy pillanatig azt hittem, hogy nem jól hallok, de a nővér óvatosan az asztal sarkára tette a betegbiztosítási kártyát. Úgy felment a vérnyo­másom, hogy szólni sem tud­tam, csak annyit mondtam: „Gyere, fiam!" Valamit még hal­lottam: mintha az orvos utá­nunk szólt volna, hogy „nagyon sajnálom". Nem sajnálkozás kellett volna, hanem a fiamnak orvosság. Úgy gondolom, az or­vos azért van, hogy a betegnek gyógyszert írjon fel és gyógyít­son, ne pedig sajnálatot oszto­gasson. Attól nem megy le a magas láz. Szabóné Alsószeli Én félek, te félsz, ő... Rendszeres olvasója vagyok lapjuknak, szinte gyerekko­romtól fogva, de soha még ennyi bűnről, aljasságról, gyil­kosságról nem olvastam, mint most. Döbbenettel, értetlenség­gel tölti el az embert a rengeteg bűntény. A minap az Ember­telen bűntettért 22 hónap című írás szinte letaglózott. Egy 34 éves férfi alkoholmámorban képes volt egy idős, 68 éves ha­lott nőt megerőszakolni, majd meggyújtani! Nehéz szavakat találni, milyen érzést váltott ki az olvasóban az ilyen csele­kedet, s gondolni se merek rá, mit érezhettek a halott hoz­zátartozói. Az írás végén a felfoghatatlan ítélet (ha egy­általán ítéletnek, büntetésnek lehet nevezni): 22 hónap! Mi­óta világ a világ, mindig is voltak elvetemült gazemberek, gyilkosok, emberi mivoltukból kivetkőző lények, de rettenetes bűnükért mindenki azt kapta, ami járt. És most? Ilyen borzalmas cselekedet, és a büntetés szinte nevetséges. Felháborító! Kérdem én: hát olyan nehéz az ilyen em­bertelen cselekedetre törvényt hozni? Ha már a halottat bántják, mit várhatunk mi, élők? Hován Mária Zseliz

Next

/
Oldalképek
Tartalom