Új Szó, 1997. április (50. évfolyam, 74-99. szám)

1997-04-14 / 85. szám, hétfő

6 HIRDETÉS ÚJ SZÓ 1997. ÁPRILIS 14. Továbbra is várják a gyerekek rajzait Engedd szabadjára a fantáziád! ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Dunaszerdahely. Nemrég mi is írtunk róla, hogy a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társa­sága, valamint a Duna Menti Ta­vasz . szervezőbizottsága képzőművészeti versenyt ren­dez gyerekek számára. A ver­senyre elküldött alkotásokból szakmai zsűri válogatja ki azo­kat, amelyeket a dunaszerdahe­lyi Kortárs Magyar Galériában állítanak ki a Duna Menti Ta­vasz idején. Vesztróczy Évától, a galéria művészettörténészétől kérdeztük, érkeztek-e alkotások a kiírt pályázatra. „Igen, eddig körülbelül százhúsz alkotás ér­kezett kilencven gyerektől. A munkák zömét Nyugat-Szlová­kiából kaptuk, de érkeztek raj­zok keletről is. A legtöbben gra­fittal dolgoznak vagy színes ce­ruzával, kevesebben vízfesték­kel, zsírkrétával és temperával. Annak külön örülünk, hogy kap­tunk vegyes technikájú, térbe is kilépő alkotást is." Vesztróczy Évától megtudtuk, hogy meg­hosszabbították a pályázat ha­táridejét, április végéig lehet postára adni a gyerekrajzokat a Kortárs Magyar Galéria címére (P.O. BOX 16, Dunajská Stre­da). A közelben lakók személye­sen is bevihetik a munkákat. Ér­demes, hiszen a legjobb munkák alkotóit értékes díjakban része­sítik. Ezenkívül olyan rangos he­lyen mutatják be a rajzokat, fest­Mit rejt a depozitum? - kiállítás Losonc. Mit rejt a depozitum? - címmel érdekes kiállítás nyílt pénteken a losonci Nógrádi Galériában. Az intézmény gyűjte­ményéből rendezett tárlatot a hónap végéig tekinthetik meg a látogatók, (-tt-) Az Anyám fekete rózsa hazai fordulója Léva. Szombaton a lévai Junior Művelődési Központban ren­dezték meg az,Anyám fekete rózsa" szavalóverseny szlováki­ai válogató fordulóját. A magyarországi döntőbe a következő versmondókat hívta meg a bírálóbizottság: ifjúsági kategória: Szeleczky Katalin (Galánta), Mangult Mónika (Léva), Kuklis Katalin (Párkány), Kazán Veronika (Komárom), Nagy Anikó (Dunaszerdahely-Pozsonyeperjes). Felnőttek kategóriája: Szabó Csilla (Komárom), Annus Angelika (Kéménd), Csető Csilla (Léva). Mivel a rendezvény szakmai fórum és találkozó is egyben, a zsűri helyezéseket nem ítél meg. (ber) A Kármán Színkör bemutatója Losonc. Ma és holnap, este héttől mutatja be a Vigadó színház­termében a Kármán József Színkör Molnár-Zerkovitz vígjáté­kát, a Doktor urat. A darab rendezője Jankovits Jenő, a zenéjét Bíró Zoltán állította össze. A Doktor urat, Molnár Ferenc első színdarabját 1902-ben játszották színpadon először, (-kas) SZÍNHÁZ KOMÁROMI JÓKAI SZÍNHÁZ: Dundo Maroje (11) KASSAI THÁLIA SZÍNHÁZ: Yvonne (15) AAOZI POZSON Y HVIEZDA: Ragadozók (am.) 15.30, 18, 20.30 OBZOR: Csilla­gok háborúja (am.) 15.30, 18, 20.30 MLADOSŤ: Michael Col­lins (am.) 15.00, 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: 101 kisku­tya (am.) 16, 20.30 Lone star (am.) 18 Az ördög maga (am.) 18.30,20.30 Kolja (cseh) 17.30 Az akasztott ember háza (jug.) 20 Markéta Lazarová (cseh) 20.15 YMCA: A Birodalom vissza­vág (am.) 15.30, 18, 20.30 TATRA: Suttogj (cseh) 15.30, 18, 20,30 ISTROPOLIS: Gyilkos gyógymód (am.) 18, 20.30; 101 kiskutya (am.) 15.30 Az ördög maga (am.) 17.30, 20 KASSA DRUŽBA: Az ördög maga (am.) 15.30, 17.45, 20 TATRA: Hosszú csók (am.) 15.30, 17.45, 20 CAPITOL: Ragadozók (am.) 15.45, 20.15 Az ördög maga (am.) 18. ÚSMEV: A biro­dalom visszavág (am.) 16, 18.15, 20.30 IMPULZ: Valódi bűn (am.) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA KOMÁROM - TATRA: Passzázs (cseh) 17,19 ÉRSEKÚJVÁR ­MIER: Három szín: Fehér (fr.-lengy.-sv.) 19.30 ROZSNYÓ ­PANORÁMA: Hosszú csók (am.) 16.30,19 ményeket, térbeli kompozíció­kat, ahol egész évben neves ha­zai és külföldi képzőművészek alkotásai láthatók. S még egy változásról értesültünk Veszt­róczy Évától. „Ha elegendő mennyiségű anyag érkezik a pá­lyázatra, a tárlatot nem a galéria kistermében rendezzük meg, hanem a nagyteremben, s nem­csak a Duna Menti Tavasz idején láthatja a közönség, hanem még utána is egy-két hétig. Ezért to­vábbra is várjuk az alkotásokat Szlovákia egész területéről. Sze­retném arra biztatni a gyereke­ket, hogy bátran engedjék sza­badjára a fantáziájukat. És nem utolsósorban azt szeretném hangsúlyozni, hogy nemcsak rajzokat, festményeket lehet küldeni, hanem térbeli alkotáso­kat is." (tallósi) Rácz Noémi: Meselény NEl-LOM-ba csomagolt álom: legyen a kultúra eszköz ahhoz, hogy könnyebb legyen az élet Tiszavirág és Wataridori Budapest. Hatalmas sárga ház a Sashegy tövében, a Budaörsi úton. Az utóbbi időben gyakori névválto­záson átesett Magyar Nyelvi Intézet épülete. Azé az intézményé, amelynek feladata a határon túlról érkezett magyar és nem magyar diákok felsőfokú tanulmányokra való felké­szítése. TALLÓSI BÉLA Ebben az itézetben hozták létre kerek öt évvel ezelőtt diákok So­mos Béla irodalomtanár segítsé­gével a diáklapnak tervezett, ámde irodalmi lappá lett Tisza­virágot. Miért Tiszavirág? Ta­lán: „Mert abban az időben - az Intézet főigazgatójának, dr. Stark Ferencnek a szavai szerint -, amikor a Tiszavirág megszü­letett, még mindig jelentek meg új és új lapok a standokon, ám egyre több bizonyult tiszavirág­életűnek. S mintha a Tiszavirág alapítói sem hittek volna a jövőjében, az egy napig élő ti­szavirágról keresztelték." A lap­pal egy időben alakult meg a Wataridori Színkör. A szó jelen­tését japán szótárban kell keres­ni. Cikázó fecskét jelent, amely kifejezi a színkör „vándorjelle­gét". S immár öt éve virágzik a Tiszavirág. De mert mégsem ki­mondottan diáklap lett, már az első számának is volt egy anto­lógiái része, szlovákiai magyar, vajdasági és kárpátaljai költők verseiből, később új lapot alapi­Vidám volt az est, diá­kos, halkan rebellis, ösz­tönösen felszabadult. tottak, mégpedig az Intézet di­áklapját, a NEI-LOM-ot. Ezek társa az Intézeti Szemle, amely az Intézet munkatársainak pub­licisztikai és tudományos írásait közli. A lapokhoz és a színkör­höz később csatlakozott a buda­pesti egyetemistákból álló, régi korok zenéjét játszó Musica His­torica Együttes, majd a Balassi Bálint irodalmi kör. '95-ben az­tán azzal a céllal, hogy műhely­ként dolgozzon, s hogy ezeket a csoportokat összefogja és koor­dinálja, megalakult a Tiszavirág Baráti Társaság (TVBT) azzal, hogy nemcsak az Intézet diákja­inak szeretne fórumot biztosíta­ni, hanem minden Magyaror­szágon tanuló határon túli ma­gyar diáknak. Ma már a TVBT tagja a Szegénylegények film­klub, a Vándor néptánccsoport, A Magyarországon Tanuló Uk­rajnaiak Szövetsége is. A Társa­ság több határon túli magyar if­júsági kulturális vállalkozást tá­mogat, így például a Szőrös Kő című hazai, vagyis szlovákiai magyar irodalmi és művészeti lapot. Ötéves a Tiszavirág. Ebből az al­kalomból a múlt pénteken, a költészet napján újra összejöt­tek, ünnepeltek, találkoztak a NEI-sek. Háziünnepségen mu­tatkoztak be az intézet kulturá­lis csoportjai a Budaörsi utcai épület színháztermében. „A köl­tészet napja a találkozások nap­ja. S mivel diákokról van szó, az Intézet szeretné biztosítani, hogy vidám legyen ez a találko­zójuk" - mondta dr. Stark Fe­renc. És vidám volt. Vidám, dal­tól, amely egy fura világról fes­tett képett, ahol nehéz az élet. Vidám volt farmerben és kordbársonyban, félcipőben cif­rázott néptánctól. Vidám egy közép-kelet-európai regényhős bemutatkozásától. Vidám a Mu­sica Historica borivóknak való dalától, vidám egy népi gyűjtésű ballada értelmeden homályban botorkáló hősének cselekedete­itől. Vidám az ukrán diákok ma­gyar népzenére írt maffiada­lától, és vastapssal kísért Katyu­sájától. Vidám volt az est, amo­lyan diákos, amolyan halkan re­bellis, ösztönösen felszabadult. De a vidámságban is új értéke­ket, új utakat, új megszólalási, kifejezési formákat, jövőképet kereső. Mert a vidámságon túl a csoportok és lapok bemutatko­zásának komoly üzenete is volt. Hogy a Tiszavirág teljesíti azt a feladatát, amelyet többek között Dr. Stark Ferenc is tulajdonít ne­ki: „Egy hallgatók által írott és szerkesztett kulturális folyóirat igen jelentős eszköze, formája az Intézet hallgatói értelmiségi­vé formálásának, illetve ebben az elanyagiasodott világban az értékek őrzésének." Ebben a vi­lágban, ahogy a NEI-sek énekel­ték, nem könnyű az élet. Dr. Halzl József, a TVBT-t támogató Rákóczi Szövetség elnöke a dal­szövegből kiindulva fogalmazta meg köszöntőjét, amikor arról szólt, hogy nem könnyű az élet annak, aki nem tud vele mit kez­deni. A Rákóczi Szövetség azt akarja, hogy könnyebb legyen. Szeretné, ha a TVBT tagjai szá­mára ehhez a kultúra lenne az eszköz. Ahogy Juhász Dósa Jánostól, a TVBT titkárától megtudtuk, an­nak idején tízezer forintos költ­ségvetéssel indult a Tiszavirág és a Wataridori Színkör. S mivel az Intézet jelenlegi vezetése, il­letve dr. Stark Ferenc főigazgató fantáziát látott a Társaság működésében, a Magyar Nyelvi Intézet jóvoltából a TVBT im­már mintegy másfél millió fo­rintból gazdálkodhat. Ehhez já­rul hozzá a Rákóczi Szövetség támogatása és a pályázatok út­ján szerzett anyagi hozzájárulá­sok. Ebből kiindulva mondja Juhász Dósa János, hogy: „Amíg itt ha­táron túli diákok tanulnak, ad­dig működni fog, s vagy így vagy más formában, de fennmarad a Társaság." A katedrális, szerencsére, szét nem hordható. Szomorkás-vidám üzenet - Keszeli Ferenc 50 évére Üdvözlet a bárkára KÖVESDI KÁROLY Mit lehet írni egy kerek évfordu­lóhoz ért költőről, aki utálja az évfordulókat, az éveket, s aki kí­nos gonddal ügyel arra is, kivel áll szóba, sőt: kit engedjen be a házába, az udvarába? Aki csak a léket vinné magával a bárkája oldalán? A kívülálló e manírok láttán azt hinné, valami szörnyű bogaras fickó az illető, sőt rigolyás, aki­nél azt is meg kell fontolni, ho­gyan billent kalapot az ember. Ez persze, óriási tévedés. Az ön­védelem szarkazmusában ta­nyázó és a szellemi védsánc mö­gé húzódott alkotó embert csak az értheti meg, aki valamelyest ismeri szellemi nyomortanyán­kat, az érték-összezavarodás permanens állapotában leledző kis televényünket, ahol olyan kategorikusan osztogatt(j)ák a billogokat, hogy az ember vagy vasvillára kap, vagy barlangba bújik. (így emelték valamely fül­szövegben Keszeli Ferenc vers­világát is „városi plebejusi at­titűddé", mely „világlátását alapvetően meghatározza".) E „városi-plebejusi" ember eköz­ben, nem sokat törődve a gutaü­téses kategóriákkal, a kritika bal­tacsattogásaival, az egyik legjobb és leglázadóbb nemzedék szét­széledésével, volt olyan szemte­len és szertelen, hogy komolyan vette önmagát, s teremtett vers­ben, mesében, publicisztikában olyan értéket, amelyet inkább ri­adtan kikerülnek, mint a megil­lető helyre tennék. Mert nem já­rok messze az igazságtól, ha azt mondom, Keszeli Ferenc gyer­mekverseinek és meséinek ott a helye a magyar gyermekiroda­lom élvonalában, valahol ott, ahol Weöres Sándor, Zelk Zoltán vagy Lázár Ervin jelenti a mércét. Keszeli publicisztikája pedig oly szellemes és meghatározó, hogy aki a jobblétre szenderült liberá­lis hetilapunkat nem is kedvelte igazán, az ő írásait ki nem mellőzhette. Dehát korszakok jönnek-men­nek, jól-rosszul megírt könyvek pilinckéznek a derült égből to­vábbra is, elmagányosodásunk tovább terebélyesedik, akár egy világfa, ám az a bizonyos bárka ott áll a somorjai udvaron, várva a haverokat, tessék beszállni, az uticél ismeretlen, az útvonal mel­lékes, iránytű és menlevél itthon hagyandó, csak önmagát hozhat­ja mindenki. És emberi arcát. Mert erre Keszeli Ferenc kényes. A legkényesebbek egyike. „E sivatagban, hol senki sem la­kik", hol „öngyulladástól földig ér az ének". „Öngyulladástól földig ér az ének" (Fotó: archív) Kapaszkodjunk bele - mert végül „Széthordanak mint katedrálist, csak az ének marad, műveljük, nehogy még egyszer újraépülj." vagy sem, meneküljünk előle, Az a bizonyos katedrális, sze­vagy hozzá, egyre megy. rencsére, szét nem hordható. Az est folyamán a Szőrös Kő munkatársai bemutatták a lapot (Fotó: Somogyi Tibor)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom