Új Szó, 1997. április (50. évfolyam, 74-99. szám)

1997-04-01 / 74. szám, kedd

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1997. ÁPRILIS 1. KOMMENTÁR Egymással szemben TUBA LAJOS Nemcsak a parlamentben, bírósági tárgyalásokon is gyakran megtörténik, hogy a két felet hallgatva a külső szemlélőnek az az érzése, mintha nem egy témáról beszélnének. Ez nem véletlen, a peres felek mondanivalójukat a legritkább esetben állítják össze az objektív valóság alapján. Egyetlen céljuk meggyőzni a bíróságot saját igazukról. Nincs ez másként Há­gában sem: mindkét fél kénytelen nagyokat mondani, ellen­kező esetbejt ugyanis maga kínálná fel a győzelmet, (gy aztán a bíróság meglehetősen bizarr érveléseket hallhatott. A ma­gyar fél ügyvédei (állítólag kétszáz dolláros órabérben) váltig állították: megbízóik kényszerből cselekedtek, amikor rájöt­tek, hogy a vízlépcsők bármilyen formában elkerülhetetlen ökológiai katasztrófát okoznak. Ezt megfejelték azzal, hogy a szlovák C változat formájában mégis megszületett a földi rossz, amely már most is károkat okoz. A szlovák fél ügyvédei (a fent említett taksáért) sem maradtak adósak. Szerintük az eredeti javaslat maga volt a tökély, az ő megbízóik is kényszer hatására cselekedtek, amikor felépítették a C változatot. Min­dezt a felek két-kétezer oldalon, a bizonyítékok garmadájával támasztották alá. Egyiküknél ott tündökölt az elhanyagolt földrengésveszély, a sztálinista örökség, az „elrabolták tőlünk a Dunát", a másikon pedig az, hogy trezorba zárták a nem tetsző elemzést, mások is hajózni akarnak, s hogy a szerződé­seket nem lehet felrúgni. Természetesen hosszasan sorolták, mennyire törekedtek a közös megegyezésre, de a másiknál süket fülekre találtak. A 15 bírónak lesz mit tennie, hogy kiismerjék magukat az egymással ellentétes információözönben. Valószínűleg akkor sem lesznek okosabbak, ha megnézik a bősi vízlépcsőt. Bős ugyanis élő cáfolata mindkét érvelésnek: a tároló egyelőre nem tette tönkre környéket, de ahhoz, hogy ezt eléljék, az eredeti tervekhez képest jócskán át kellett alakítani. Valami ilyesfajta kompromisszumra lenne szükség az egész ügyben, de sajnos, épp a C változat az, ami ennek lehetőségét a mini­málisra szűkíti. Kár, hogy annak idején győzött Július Binder elrekesztési türelmetlensége, és az ügyet nem sikerült „száraz állapotban" Hága elé terjeszteni. JEGYZET Macskajaj itt és most POLÁK LÁSZLÓ A katzenjammemek ugyan megvan a magyar megfelelő­je, na de ez, kérem, piás ber­kekben honos szakszó. Ma­gyarul macskajaj, az egykori nyelvújítók abból indulhattak ki, hogy a másnapos ember jajgat, mint a macska. Egyet­len hatékony ellenszere van, nevezetesen az is egy állattal kapcsolatos: kutyaharapást szőrivel, katzenjammert két felessel és sörrel. Nem tudni, hogy az össznépi ivászat után ma hányan szenvednek macs­kajajban, de feltehetően so­kan. Pogány szokás húsvét­hétfő ürügyén jól berúgni, az biztos. Az alkohol öl, butít, nyomorba dönt, ám ez sem ri­asztja vissza az embereket. Minden eufória kerül valami­be, esetünkben kiadós macs­kajajba. Ám ami a húsvét utá­ni diszfóriát illeti, kissé erőlte­tett hasonlattal azt mondhat­nám, hogy kicsi Szlovákiánk is másnapos. Politikai katzen­jammer, ha úgy tetszik. A baj az vele, hogy nem kezelhető két sörrel és két felessel - ezt a macskajajt ki kell bírni. A ti­vornya, ha még emlékeznek, valamikor kilencvennégy no­vemberének egyik éjszakáján kezdődött, s tart a mai napig. Ámbár az akkori híradások úgy szóltak, hogy azon a bizo­nyos parlamenti éjszakán sok valódi alkohol is lecsordogált kormánypárti torkokon, rossz nyelvek szerint ezek a húsvét­hétfőt már akkor elkezdték. Sőt vannak reális feltételezé­sek arról, hogy egyes munkás­vezérek azóta be se rúgtak, mert egyfolytában csak ráit­tak. Álnok újságírók például kinyomozták, hogy a parla­ment egyik alelnökének tit­kársága mennyi alkoholt fo­gyaszt per koponya. Sokat. S ami a legmegdöbbentőbb, eme titkárságon nem rum fogy, hanem Tony Wolker. Igaz, ha figyelembe vesszük, hogy tájainkon emberrablás­hoz is whiskyt használnak, ak­kor nem meglepő a dolog. De ne kanyarodjunk el a témától! Szerintem belpolitikánk vagy macskajajos, vagy közvedenül a katzenjammer előtti állapot­ban leledzik. A hatalomról legalább olyan nehéz leszok­ni, mint a piáról vagy a hero­inról - ha nem nehezebb. Per­sze nem reménytelen. Remél­jük, hogy a jövő évi választá­sokon mi, kisemberek dönthe­tünk a hatalom elvonókúrájá­ról. Akkor mi bajom ? Csak az, hogy mi szenvedjük meg az elvonási tüneteket. A katzen­jammert! mi ..... Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezető: Malinak István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrög­zítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/976179 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPR1NT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS regionális és járási irodáiban. Teijeszti a PNS, valamint a Me­diaprint-Kapa. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Ujságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12,1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Húsvéthétfő esti idill. - Még szerencse, hogy Lajos katona korában ejtőernyős volt... (Huzella Ádám rajza) Nagy-Britannia A náci aranyról A brit Munkáspárt bejelentette, hogy választási győzelme után nemzetközi konferenciát hív össze Londonba a zsidóktól el­rabolt arany ügyében. Robin Cook, a Labour külügyminisz­ter-jelöltje szerint ez lesz az új kormány egyik első hivatalos lé­pése. - A brit jegybankban je­lentős mennyiség található a nácik által összerabolt, majd a szövetségesek által lefoglalt kincsből. Nagy-Britannia ötven éve lopott zsidó vagyonon ül ­mondta Cook. Független angol kutatók szerint is bizonyítható, hogy a háború után visszaszerzett, részben elosztott, részben letétbe helye­zett náci kincs jó része elpusztí­tott zsidóktól származott, pél­dául a koncentrációs táborok ál­dozatainak kitört és beolvasz­tott aranyfogaiból. (MTI) Európában egyre fontosabbak az államhatároktól független regionális szervezetek és együttműködések Egy új Visegrád kellene! A gondolat egyszerű volt és logikus - a kelet-közép­európai országoknak a KGST és a Varsói Szerződés széthullása után közös érdekük az összefogás. Megte­remtődött Magyarország, Lengyelország és Cseh­szlovákia együttműködé­se, a Visegrád csoport. BARABÁS T. 1ÁNOS Jó volna, ha azt írhatnám: s a többi már történelem. Abban az értelemben természetesen az, hogy minden múltbeli fontos esemény része a történelem­nek, ez a történet azonban még messze jár a végétől, s hogy mi­ként végződik majd, ma senki sem tudná megjósolni. A csoport megszerveződése sem volt könnyű, elsősorban a csehek fenntartásai miatt. Vác­lav Klaus elsősorban attól tar­tott, hogy az Európai Unió a csoportot egységes egészként kezeli majd, s a Prágánál fejlet­lenebb vagy politikailag ingata­gabb tagjai miatt a csehek később csatlakozhatnak az eu­rópai integrációhoz, mint ha egyedül próbálkoznának. Ezért ellenezte az együttműködés bármiféle intézményeinek ki­építését, sőt a sokoldalú politi­kai egyeztetést is. S ha fenntar­tásai nem okoztak volna elégsé­ges törést a visegrádiak együtt­működésében, megtette azt a Mečiar-féle szlovák kormányok politikája, mégpedig nem a Vi­segrád-gondolat ellenzésével, hanem saját belpolitikai gya­korlatával, amellyel egyre job­ban eltávolította és eltávolítja országát a parlamenti demokrá­ciáktól. A Visegrád-gondolat tehát el­OLVASÓ1 LEVELEK Sportkedvelők összejövetele Ipolyszakálloson nem minden­napi esemény zajlott. A községi hivatal barátságos beszélgetést szervezett Szlovákia labdarúgó­válogatottjának edzőjével, Jozef Jankechhel, valamint Csank Já­nossal, a magyar válogatott mes­teredzőjével. Megjelent több magyarországi válogatott labda­rúgó, továbbá Ipolyság, Nagyöl­ved, Léva, Párkány, Zseliz, Vác, Vácrátót és Székesfehérvár aludt, sőt mintha meghalt vol­na. Ezen az áron viszont Prága nemcsak hogy kész volt a négy ország tisztán gazdasági kap­csolatait jelentősen fejleszteni, de rendkívüli aktivitással har­colt a Közép-európai Szabadke­reskedelmi Társulás (CEFTA) létrehozásáért, majd fejleszté­séért. Minden ellenérzés dacára úgy tűnik, Klaus irányvonala he­lyesnek bizonyult. Addig ugyanis, amíg el nem dőlt, hogy az EU külön-külön tárgyal a fel­vételért folyamodó országok­kal, s azok felkészültségétől te­szi függővé befogadásukat, va­lóban elképzelhető volt, hogy Visegrád a szlovák politikával terhelten visszahúzó, s nem előrevivő erőként hatott volna. A szoros katonai szövetség ­ami hivatalosan sosem volt e kezdeményezés célja - pedig ar­ra csábíthatta volna a NATO-t, hogy a térség biztonságpolitikai gondját ezzel megoldottnak te­kintse, s egy megkönnyebbült sóhajjal lemondjon felvéte­Eltávolította és eltávo­lítja országát a parla­menti demokráciáktól. lünkről. Ennek veszélye fenn­állt, hiszen még most is jelentős erők vélik úgy, hogy a NATO számára kedvezőbb volna egy „szürkezóna", egy ütközőöve­zet fenntartása Oroszország és az atlanti szövetség között, mint Moszkva haragját megkoc­káztatva kibővíteni szervezetét e térség államaival. Úgy hiszem azonban, ezt a veszélyt már ma­gunk mögött hagytuk. A CEFTA bevált, és az EU sze­rint is hasznosan készíti elő a négy ország gazdaságát a tag­ságra. Tehát a visegrádi együtt­sportegyesületének képviselői. A beszélgetés kérdezz-felelek for­májában folyt. A tolmácsot ma­gyarul többször kiegészítette Jankech mesteredző. Jankech a téli alapozásról és a dél-amerikai portyáról beszélt. Csank János elárulta, hogy sokszor látogat ro­konaihoz Rimaszombat környé­kére, és jól ismeri a szlovák lab­darúgók képességeit. Főleg a gyorsaságuk és kondíciójuk im­ponál neki. Elárulta még, könnyen megtörténhet az is, hogy a selejtezőkben találkozhat a két válogatott. Belányi János Deménd működés második korszaka is lezárult - az első az átfogó koo­peráció kezdeteit hordozta, a második meghatározója a gaz­daság volt. S ezzel vége? Aligha. Talán nem véletlen, hogy Kwasniewski lengyel elnök éppen budapesti látogatásakor hirdette meg újra a visegrádi együttműködés új­A nemzeti érdekeket az EU-tagság nem szünteti meg. raélesztését. Egyértelmű u­gyanis, hogy bár Szlovákia fel­vételi esélyei Mečiar minden politikai lépésével csak romla­nak, a magyarok, a lengyelek és a csehek közötti kapcsolatok szorosabbra fűzése, tárgyalási taktikájuk egyeztetése, vagyis a nemzeti érdekeiért való össze­hangolt kiállás javíthatja az EU­tagság feltételeit, ezzel akár év­tizedekre befolyásolva helyze­tünket. Az ilyen lobbyzás ter­mészetes és elfogadott az unió gyakorlatában, s nemcsak fenn­tartható, de - mint a lengyel ál­lamfő mondta - fenn is tartandó felvételünk után is. A nemzeti érdekeket az EU-tagság nem szünteti meg, s éppen a kisebb országok, mint Magyarország és Csehország, számára fontos, hogy az integráció mindenna­pos életében ezek képviseleté­hez támaszt találjon. Márpedig a csaknem 40 milliós Lengyel­országgal együtt e két ország hatvanmilliós piacot, nem lebe­csülendő erőt képvisel. A történelmi múlt, a célok és az eredmények azonossága, illetve hasonlósága egyaránt korpa­ranccsá teszi az együttműkö­dést, s mintha az eddig mereven ellenálló Klaus is kezdene meg­hajolni ez előtt. Minapi buda­pesti sajtóértekezletén a koráb­binál mintha határozottabban foglalt volna állást a kormány­közi politikai egyeztetések mel­lett az integrációs kérdésekben. Az igazi kérdőjel Szlovákia sor­sa, amely mintha magát zárná ki politikájával egy új visegrádi együttműködésből. Ebbe nem nyugodhatunk bele, hiszen ne­künk, magyaroknak nemcsak geopolitikai szempontból, de az ottani magyar kisebbség sorsá­nak alakulása szempontjából is létkérdés, hogy ne kergessük Pozsonyt egy újjászülető orosz birodalom karjaiba - ahogy en­nek veszélyére Soros György is figyelmeztetett. A nehézségek ellenére ezért mindent meg kell tenni, hogy Európa és Visegrád kapuja nyitva maradjon a szlo­vákok előtt. Ne kergessük Pozsonyt egy újjászülető orosz birodalom karjaiba. Számos elmélet kering a jövő Európájáról. Ezek egyike sze­rint a nacionalista felbuzdulá­sok ellenére a kontinens jövőjét a légiesedé határok, a nemzet­állami korlátok lazulása jelenti majd. Ebben a szerkezetben mind nagyobb szerepet játsza­nak a különböző regionális és szubregionális szervezetek, együttműködések, amelyek mintegy az államhatároktól független, természetes egysége­ket hoznak létre. Akár ilyen lesz Európa, akár másmilyen, alig képzelhető el fordulat, amely­ben ne lenne kedvezőbb a viseg­rádi országoknak együttesen fellépniük, mint külön-külön. A szerző a Magyar Hírlap munkatársa. Találkozás Pista bácsit már több éve, hogy kényszerpihenőre küldte a sors ­agyvérzése volt. Erős akaratá­nak, felesége és családja szerető gondoskodásának köszönhette, hogy javult az állapota. Beszélgettünk és emlékeztünk. Sok élményt elevenítettünk fel, néha sóhaj, kis szünet jelezte az emlék érzelmi súlyát. Mozgal­mas élete, munkája iránti szere­tete még most is benne él. Egy pillanatra egyedül maradtam a kis szobában. Kint havazott. Fur­csa érzés kerített hatalmába. Ré­gi képek villantak át előttem. Sok-sok ledolgozott év a szövet­kezetben. Agronómusként sze­rette a munkáját, buzgón támo­gatta a Csemadokot, ott volt, ahol segítő kézre és józan meg­fontolásra volt szükség. Falujá­nak élő, tevékeny embere volt Pista bácsi. Fájó, hogy a rohanó világban még az ilyen egykor aktív emberekről is elfeledke­zünk. Pedig egy kézfogás, egy „hogy vagy?" többet jelent száz pirulánál. Búcsúzáskor belül me­legített a gondolat, hogy jó volt találkozni egy régi ismerőssel, baráttal. Hinzellér László Szőgyén

Next

/
Oldalképek
Tartalom