Új Szó, 1997. március (50. évfolyam, 50-73. szám)

1997-03-08 / 56. szám, szombat

EL POLITIKA - HIRDETÉS ÚJ SZÓ 1997. MÁRCIUS 8. Markó Béla az ET jelentéstevőinek látogatásáról Fájó szívvel mondunk köszönetet minden kedves rokon­nak, jóbarátnak és ismerősnek, aki 1997. február 19-én el­kísérte utolsó útjára a nádasdi temetőbe drága halottunkat, a szerető férjet, édesapát, nagyapát MÉHES LÁSZLÓT, akit a kegyetlen halál 63. életévében ragadott ki közülünk. Köszönjük a sok virágot, koszorút és a vigasztaló szavakat, amelyekkel igyekeztek enyhíteni mély fájdalmunkat. Örökké gyászoló felesége, három fia, menyei és hat uno­kája DS-267 Fájdalmas gyászunkban hálás köszönetet mondunk min­den kedves rokonnak, jó barátnak, munkatársnak, szom­szédnak, osztálytársnak és mindazoknak, akik 1997. már­cius 5-én elkísérték utolsó útjára a pozsonyi Csalogányvöl­gyi temetőbe MASICZA IMRÉT, aki életének 55. évében tragikus hirtelenséggel távozott szerettei köréből. Szívből köszönjük a sok szép virágot, ko­szorút, és elsősorban Sepp Péter mihályfai tisztelendő vi­gasztaló szavait. A gyászoló család Szívünkben mély fájdalommal mondunk köszönetet mindazoknak, akik 1997. már­cius 6-án elkísérték utolsó útjára a kisud­varnoki temetőbe drága halottunkat PÁLFFY JÁNOST, akit a kegyetlen halál rövid, de súlyos be­tegség után életének 71. évében ragadott ki szerettei köréből. Köszönjük a vigasztaló szavakat, a sok koszorút és virágot. A gyászoló család DS-260 A felkelők járőrei üdvözlik egymást a déli lázadó városban, Sarandában. (CTK/AP) Benjamin Netanjahu kor­mányfő is ott szorongott csütörtökön a tömegben a Tel Avivban felépítendő Ra­bin Intézmény alapkő leté­telén. (CTK/AP) Rasszista indítékok Prága. Csehországban ta­valy tovább nőtt a rasszista indítékú bűncselekmények száma. Míg 1995-ben a ha­tóságok 508 ilyen esetet vizsgáltak ki, addig 1996­ban már 652 esetet. Pavel Bratinka tárcanélküli mi­niszter, a Nemzetiségi Ta­nács elnöke a elmondta, hogy a bűnesetek gyors növekedése egyebek kö­zött azzal is magyarázha­tó, hogy a hatóságok 1994 óta egyre nagyobb szigor­- ral lépnek fel a rasszista in­dítékú bűncselekmények ellen. (ČTK) Aszály és éhínség Addisz Abeba. Etiópia Szomáliával határos térsé­geit hónapok óta aszály sújtja, és ennek következ­tében a helyi lakosság éhe­zik. Emberek halnak meg, és haszonállatok pusztul­nak el. Több településről megkezdték a helybéliek kitelepítését. Addisz Abeba a világ közösségétől kért már segítséget. (MTI) Rövid bejrúti kitérő Damaszkusz/Bejrút. Her­vé de Charette francia kül­ügyminiszter csütörtökön Damaszkuszban Háfez Asszad szíriai államfővel tárgyalt. A francia politi­kus damaszkuszi megbe­szélésein kifejtette, hogy országát aggasztja a szíri­ai-izraeli tárgyalások holt­pontrajutása. De Charette háromnapos közel-keleti körútjáról hazatérőben megszakította útját Bejrút­ban, és megbeszéléseket folytatott Faresz Bueiz li­banoni külügyminiszterrel is. (MTI) Műkincsek és NATO Bonn. Borisz Jelcin orosz elnök április közepén hivatalos látoga­tást tesz Németországban - je­lentette be tegnap a bonni kor­mányszóvivő. Peter Hausmann elmondta, hogy az orosz ál­lamfő április 17-18-án Bonnban tárgyal a német vezetőkkel, és Baden-Badenben átveszi a Né­met Média-díjat, amelyet tavaly ősszel ítéltek neki. A több mint nyolc hónapja bete­geskedő Jelcinnek várhatóan ez lesz a felépülése utáni második külföldi útja. Előtte március 20-21-én Helsinkiben Bili Clin­ton amerikai elnökkel találkozik. Jelcin elnök és Kohl kancellár bonni megbeszélésén a kétolda­lú kérdések mellett, az európai biztonságpolitika és ezen belül a NATO tervezett keleti bővítése lesz a fő téma - jelentette ki a német kormányszóvivő. Egyút­tal elmondta, hogy a kancellár a napokban közvetlenül kapcso­latba kíván lépni Jelcinnel a má­sodik világháborúban zsákmá­nyolt műkincseket orosz tulaj­donná minősítő törvénnyel kap­csolatban. Bonnban bíznak ab­ban, hogy az orosz elnök nem ír­ja alá és nem lépteti hatályba a törvényhozás mindkét háza által megszavazott törvényt. (MTI) Amerikai vita Boszniáról Washington. William Co­hpn védelmi miniszter ál­laspoiiyŕ—„i^ha szállva a washingtoni külugj— nisztérium teljes támoga­tásáról biztosította csütör­tökön az EBESZnek azt a döntését, hogy két hónap­pal elhalasztják a boszniai helyhatósági választáso­kat. Nicholas Burns kül­ügyi szóvivő nyíltan ellent­mondott a boszniai látoga­tóúton tartózkodó William Cohennek, aki a nap folya­mán úgy vélekedett: a döntés ismét csak azoknak a nemzetközi szervezetek­nek a sikertelenségét tanúsítja, amelyeknek feladata a polgári kérdések rendezésének elősegítése volna a délszláv ország­ban. (MTI) A felkelők gyanakvók Tirana. Hans van Mierlo holland kormányfőhelyet­tes, külügyminiszter teg­nap néhány órás látoga­tásra Tiranába érkezett. Soros elnökként az Euró­pai Unió képviseletében jószolgálati küldetést teljesített. MTI-HÍREK Hans van Mierlo megbeszélése­iről lapzártáig nem kaptunk részletes jelentést. Az EU-diplo­mata azonban még csütörtök es­te Athénben közölte, hogy Sali Berisha albán elnök minden jel szerint ki akarja Íratni az idő előtti választásokat. A kérdés nem az, hogy lesz-e választás, hanem az, hogy mikor lesz ­mondta van Mierlo. Közben egyértelművé vált, hogy az albán kormányellenes felke­lés bázisa, a dél-albániai Vlora lakosai nem hajlandók letenni a fegyvert. „Gyanakvók vagyunk, megtorlástól tartunk a fegyver­letétel esetén. A hadsereg még mindig a város környékén állo­másozik" - mondta telefonon egy vlorai lakos a francia hírügy­nökség tiranai tudósítójának. Egy másik albán városban, az ugyancsak az ország déli részén fekvő Tepelenében volt katona­tisztek csoportja csatlakozott a felkelőkhöz, és kínai gyártmá­nyú ágyúkat vittek a város főte­rére. A hegyek közé ékelt 17 ezer lakosú városkát is a fel­kelők egyik bázisaként tartják számon. A kormányerők „akciószünetéről született döntés. Az albán védelmi tanács csütör­tökön bejelentette: aki péntek reggel 6 órától számított két na­pon belül leteszi a fegyvert, köz­kegyelemben részesül. Ugyan­csak csütörtökön jelentették be Tiranában, hogy az albán kor­mányerők leállítják támadó hadműveleteiket. A kormány­erők „akciószünetéről" szóló döntés csütörtökön született Sa­li Berisha államfő és a Demokra­ta Párt, valamint az ellenzék képviselőivel folytatott ötórás tanácskozásán. A száműzetésben a Dél-Afrikai Köztársaságban élő I. Leka al­bán király Johannesburgban ki­áltványt tett közzé, amelyben azt javasolja, hogy népszavazás döntsön az albán királyság visszaállításáról. „A jelen megpróbáltatások közepette össze kell fogniuk az albánoknak, s nem csupán azért, hogy véget vessenek a mostani rendszernek, hanem, hogy újat hozzanak létre az al­kotmányosság, a törvénytiszte­let és az emberi jogok tisztelete alapján" - idézték a tegnapi dél­afrikai lapok a király kézjegyé­vel ellátott kiáltványt. I. Leka és családja (anyja, Appo­nyi Geraldine, felesége és a 15 esztendős Leka trónörökös) 1980 óta a dél-afrikai főváros egyik elegáns negyedében él. Jelcin márciusban Helsinkibe, áprilisban Németországba látogat Ismerős mellébeszélés MTI-TUDÓSÍTÁS Belgrád. A Nedeljni Dnevnik című újvidéki hetilapnak adott nyilatkozatot Ivan Szedlak, az emberi és kisebbségi jogok ügyében illetékes, újonnan ki­nevezett szerb miniszter. Elvetette egyes pártok és „kül­földi mentoraik kisebbségi jo­gokkal kapcsolatos manipuláci­óit", s hangsúlyozta: „Jugoszlá­via alkotmánya egy lépéssel meghaladja a polgári és politi­kai jogokat szabályozó nemzet­közi egyezményekben foglalta­kat, és jogot ad a kisebbségek­hez tartozóknak arra, hogy kap­csolatot tartsanak anyaorszá­gukkal." A politikus szerint az alkot­mányban foglaltak döntő több­sége a gyakorlatban is megvaló­sul, s erre a Vajdaság a legjobb példa. A vajdasági magyarság fenyegetettségéről beszélő pár­tokról szólva Szedlak kijelentet­te: a fenyegetettségről egyes na­cionalista pártok beszélnek, mi­vel vezetőik elégedetlenek ami­att, hogy az állam nem fogadja el területi autonómiára vonat­kozó követeléseiket. „Ez a viselkedés a nyomásgya­korlás egy formája, s egyben kí­sérlet a kérdés nemzetközivé té­telére" - mondta a miniszter, majd azt is hozzátette, hogy amennyiben a többnemzetiségű országok a nemzetközi nyomás hatására beleegyeznének a te­rületi autonómia megadásába, akkor problémák keletkeznének az adott államban. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Szentpétervári diákok smaragdokkal díszített selyem orosz népvise­letet készítették Chelsea Clinton számára. Helsinkiben, az orosz -amerikai csúcstalálkozó helyszínén akarják átadni az amerikai elnök lányának. (ČTK/AP) I. Leka kész hazatérni, ha a nép a királyság helyreállítása mellett dönt Ironikus fordulat Szerb miniszter a kisebbségi jogokról, a Vajdaságról MTI-TODOSÍTÁS Bukarest. Romániában tartóz­kodnak az Európa Tanács jelen­téstevői, akik alkalmasint az utolsó hagyományos tanulmá­nyi, „monitorizáló" látogatásra érkeztek Bukarestbe. Az MTI tu­dósítója Markó Bélát, az RMDSZ elnökét kérdezte a szövetség ál­láspontjáról. - A jelentéstevőkkel folytatott megbeszélésén az RMDSZ kép­viselői elsősorban az Európa Ta­nács kisebbségeket érintő hatá­rozatainak végrehajtásáról nyi­latkoztak, de szóbakerültek az ET Románia felvételekor tett más ajánlásai is. Az teljesen nyilvánvaló, hogy az 1993-ban Strasbourg által tett felhívások közül mostanáig vajmi kevés ér­vényesült. A politikai és etnikai elítéltekkel kapcsolatos és né­hány más ajánlás megvalósult, de mások az előző kormány több ígérete ellenére sem telje­sültek - mondta Markó. - Elemeztük a megváltozott helyzetet. Én a kisebbségi kér­déssel kapcsolatban azt fejtet­tem ki, hogy az RMDSZ kor­mányba lépésével egyelőre a megoldás eszközei jöttek létre. Most következik az, hogy a kormánykoalíció ezeket az esz­közöket felhasználva a kor­mányprogram célkitűzéseit teljesítse - mondta az RMDSZ elnöke. Markó Béla a helyzet ironikus fordulataként említette azt, hogy a volt kormánypárt, amely éveken át ostorozta az RMDSZ-t az Európa Tanácshoz címzett panaszai miatt, most maga ter­jesztett hosszú panaszlistát a testület elé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom